Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

1914. OKTÓBER 3., CSÜTÖRTÖK iMate Megkezdődött a MÉSZÖ (Folytatás az 1. oldalról.) tő, fenntartó szövetkezetét, a Budakeszi 2. számú, valamint a SZIMFI ifjúsági lakásépítő és fenntartó szövetkezetei. A teendőkről szólva Tuza Sándorné dr. kiemelte, hogy továbbra is szükség van az üzlethálózat gyors ütemű fej­lesztésére, mivel a megye la­kossága számos árucikket még mindig a fővárosban kényte­len beszerezni. Többet kell tenni a munkás szövetkezeti szekciók erősítése, valamint az üdülőövezetek jobb ellátása érdekébon. Az ÁFÉSZ-ek első ízben ké­szítették el középtávú ter­veiket, amelyeknek tapaszta­latai alapján várható az ötö­dik ötéves terv céljainak még pontosabb, sokoldalúbb meg­fogalmazása. A lakásszövetkezetek gond­jainak megoldásában előre­lépést jelent, hogy ebben a tervidőszakban már előre szá­molhatnak ennek az ágazat­nak pénzügyi, telek- és egyéb igényeivel is. Különben éppen ezekben a napokban költözik be 226 váci család új szövet­kezeti otthonába. Előre kell lépni a felvásár­lás szervezésében, a szakcso­portok támogatásában, mert ettől döntő mértékben függ, hogyan sikerül a zöldségellá­tást javítani, amely az utóbbi évben valamelyest romlott. Fontos cél a gazdálkodás jövedelmezőségének növelése, az eddigi szolid, tagérdekű ár­politika továbbfolytatása mellett. Csökkenteni kell a kis és a nagyobb szövetkeze­tek fejlődésében bekövetke­zett nagyarányú differenciált­ságot A mozgalmi kérdésekről szólva a MÉSZÖV elnöke el­mondotta, hogy a szövetkeze­tek szocialista jellege erősö­dött: a szövetkezeti demok­rácia kiszélesítése, a részköz­gyűlés» rendszer több mint 150 ezer tag véleménynyilvá­nítására ad lehetőséget, s ez­zel mind többen élnek is. A kongresszusi munkaverseny- s ben jó eredményeket ér el az ' ÁFÉSZ-ek munkahelyein mű­ködő 174 szocialista brigád. Fellendülőben van a szövet­kezeti kulturális és a sport­élet. A beszámolót követően a közgyűlés küldöttei közül fel­szólalt Hollós Gábor, a száz­halombattai lakásfenntartó szövetkezet elnöke, Stallmayer János, a gödöllői lakásszövet­kezet elnöke, Móré Lászióné, a túrái ÁFÉSZ párttitkára, Bé­res László, az érdi takarék- szövetkezet ügyvezetője, Bari­jai Sándor, a dunabogdányi takarékszövetkezet ügyvezető­je, Kovács László, a váci ÁFÉSZ elnöke, Juhász János, a taksonyi ÁFÉSZ elnökségi tagja, és Ringler Károly, a solymári takarékszövetkezet elnöke. Nyereségérdekeltség és ellátási felelősség Dr. Sághy Vilmos,, belkeres­kedelmi minisztériumi állam­titkár felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a kereskedelemben a nyereségérdekeltség fenntar­tása mellett a lakosság jó el­látása azokon a területeken is kötelesség, ahol ez esetleg veszteséggel jár. Mint mondot­ta, Pest megyében jelentősen fejlődtek a szolgáltatások, a helyzet azonban még nem ki­elégítő, továbbra is ezek fej­lesztése az egyik legfontosabb feladat. Tovább szükséges fejleszte­ni a tagsági és a belső ellen­őrzés, valamint az állami tör­vényességi felügyelet színvo­nalát, az eddiginél is nagyobb gondot fordítva a „szabad- kasszás” — gebines — üzle­tek ellenőrzésére. A munkaidő-csökkentés végrehajtásának tapasztalatai­ról szólva kiemelte, hogy a la­kosság vásárlási lehetőségei nem romlottak, a dolgozók életkörülményeit azonban nem sikerült mindenütt javítani. Pest megyében az üzletek 48 százaléka egyszemélyes, ezek­ben egyelőre nem tudják ki­adni a szabadnapot Az előre­lépés itt a műszaki technikai feltételek javításának ütemé­től is függ. Az államtitkár — a többi között — elismeréssel szólt a Pest megyei fogyasztási szö­vetkezetek munkájának ered­ményeiről, amelyek alapvetően a központi elgondolások, cé­lok megvalósítását segítik elő. Fejlődő tagsági kapcsolatok Dr. Molnár Frigyes, a SZÖ­VOSZ elnöke megállapította, hogy az ÁFÉSZ-ek sokoldalú­A falvak sajátosságai egyedi munkát igényelnek Az alföldi megyék KISZ-vezeíőin ek tanácskozása Az alföldi megyékben mű­ködő nagyközségi KISZ-bi- zottságok és csúcsvezetőségek titkárai Békéscsabán kétnapos értekezleten cserélték ki ta­pasztalataikat lakóhelyi, te­rületi tevékenységüknek ered­ményeiről és gondjairól. A ta­pasztalatcserén jelen volt Pest megye KlSZ-bizottságai- nak több képviselője is. A ta­lálkozón Pódcn Gyula, az MSZMP KB gazdaságfejlesz­tési osztályának .munkatársa és Illisz László, a KISZ KB titkára is részt vett. A tanács­kozás első napján az Alföld területfejlesztésének a nagy­községekre gyakorolt hatásá­ról Póden Gyula, 'a nagyköz­ségi KISZ-bizottságok mun­kájáról pedig Illisz László tar­tott előadást. A délután és a második nap délelőttjén meg­rendezett szekcióüléseken a fiatalok megtehették az el­mondottakhoz kapcsolódó ész­revételeiket, s beszélhettek a területükön végzett munkájuk tapasztalatairól és gondjairól. A nagyközségek növekvő szerepe A KISZ Központi Bizottsá­ga 1973 októberében önálló na­pirendi pontként vitatta meg az élelmiszer- és fagazdaság­ban, az ÁFÉSZ-ekben, víz- gazdálkodásban és a falún élő fiatalok közötti szervezeti munka helyét és eredményeit A' kétnapos békéscsabai talál­kozót akár a tavalyi ülés foly­tatásának is tekinthetjük. A felszabadulást kővető évek szocialista iparfejleszté­se, a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése, a nagyipari gazdálkodás fokozatos meg­teremtése, az egyenletes és tervszerű .terű letfej lesztés gyökeresen átformálta az Al­föld ipari és mezőgazdasági struktúráját. A nagyüzemek kialakulásának és a műszáki technikai fejlődésnek egyik legszembetűnőbb jele és kö­vetkezménye a mezőgazdasági dolgozók számának csökkené­se. Ugyanakkor a gépesítésnek és a kiegészítő iparágak fej­lődésének törvényszerű vele­járójaként meggyorsult az urbanizációs folyamat. A fa­lusi ipartelepítés növekedését jelzi az is, hogy az 1961 és 1971 közötti tíz esztendőben az ipari munkásság száma több mint egyharmaddal a közsé­gekben növekedett. Milyen jelentősége van ezek­nek a változásoknak az ifjú­sági szervezet tevékenységé­re? Hogyan hat ki a mező­gazdaság fejlődése a nagyköz­ségi KISZ-életre? Mindenekelőtt megnövek­szik a községi és városi KISZ- szervezetek jelentősége, a KISZ-bizottságok és csúcsve­Vengerszkij perekat Ember Lajos emlékére C sak most lenne 80 éves s még 25 sem volt, amikor elesett a világszabad­ságért, a magyar nép szabadságáért, az oroszországi polgárháború egyik ma­gyar internacionalista hőse: Ember Lajos. 1894. október 6-án, Kolozsvárott született. Már gimnazistaként bejáratos volt a Galilei­körbe. 1913-ban érettségizett. Mérnök akart lenni s a Műegyetemre iratkozott. A tech­nika törvényei mellett azonban a társadalmi haladás kérdései is foglalkoztatták. Szabó Ervin előadásai, Ady versei lelkesítették. Meggyőződéses híve, harcosa „a láz ifjú se­regének”, a magyar társadalom megújítására készülő századeleji fiatal reformnemzedék­nek. Az első világháború kitörésekor leveleiben a háborút a világtörténelem „leggyaláza­tosabb gaztettének” nevezte. Elítélte a szo­ciáldemokrata és a radikális párt lapjainak pálfordulását. 1914 őszén behívták katonának, s 1915 július végén a galíciai frontra került. Innen kelt leveleiben maró gúnnyal írt az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében uralkodó reakciós, embertelen szellemről. 1915 októberében orosz fogságba esett: a sztretyenszki (Szibéria) hadifogolytáborba került. A februári forradalom után kapcsolatba került a bolsevikokkal: 1917 decemberétől, amikor Sztretyenszkben létrejött a szovjet hatalom, egyik szervezője a hadifoglyok szo­cialista-internacionalista szervezetének és vö­rösgárdájának. Ember Lajos az elsők között volt, akik a Szovjet-Oroszországban élő ma­gyar hadifoglyok közül megértették és má­sokkal is törekedtek megértetni: 1917 októ­berének szocialista forradalma — a magyar munkások és parasztok forradalma is; győ­zelme és a proletárhatalom megszilárdulása az ő jövendő felszabadulásuknak is záloga. Ezt hirdette szóval és írással, tetteivel pedig példát mutatott. Ember Lajos a sztretyenszki magyar internacionalisták-kommunisták kül­dötteként részt vett a szibériai hadifogoly­szervezetek irkutszki kongresszusán (1918. áp­rilis 15—25.), amely hitet tett az orosz pro­letárforradalom, s a világforradalom mellett. A kongresszus megalakította a Szibéria Kül­földi Munkásainak Kommunista Pártját. Em­ber Lajost a Központi Végrehajtó Bizottság tagjává, s a Világforradalom című (1918. má­jus 15-től augusztusig megjelenő) magyar nyelvű lap felelős szerkesztőjévé válasz­tották. A hadifoglyok az 5 és társai tollából olvas­ták a régóta nélkülözött magyar-, s igaz sza­vakat Magyarországról, a világháborúról, sa­ját helyzetükről, az orosz proletárok és pa­rasztok forradalmáról, hatalmáról, s az em­beribb jövőről, amelyhez a Lenin vezette bolsevikok mutatták az utat. Az újság nagy szerepet játszott a Kelet-Szibériában élő több ezer magyar hadifogoly mozgósításában, a szovjet hatalom melletti fegyveres helyt­állásukban. Az' ellenforradalmi erők 1918 május végi támadása, intervenció és a polgárháború kezdete után Ember Lajos maga is közvetlen részese az internacionalista csapatok szerve­zésének, június 8-án, az irkutszki ellenforra­dalmi lázadás leverésének és a további hősi küzdelemnek. 1918 augusztusában és szeptem­berében mint a Bajkáli Flotilla helyettes pa­rancsnoka vett részt a Bajkál menti ütköze­tekben. E két hónapig elhúzódó harcok is akadályozták az ellenforradalom erőinek gyors egyesítését, időt biztosítottak a szovjet Vörös Hadsereg erőinek a felsorakoztatására. Az internacionalista osztagok, amelyekben itt is több ezer magyar harcolt, nagy áldoza­tokkal járultak hozzá ehhez az eredményhez. A szovjet hatalom 1918 őszi szibériai átme­neti veresége után Ember Lajos az inter­nacionalista csapatok egy részével a trasz- szibériai vasúttól északra elterülő tajgába vonult vissza. A fehérgárdisták ellen vívott szakadatlan partizánharcban az internaciona­listák csapata felmorzsolódott. 1919 tavaszán a Tungir folyó menti táboruk ellen a japán intervenciós és kolcsakista csapatok végső rohamot intéztek, s a harc során az inter­nacionalista partizánok, köztük Ember Lajos is, hősies harcban elestek. A folyó menti átkelőhelyet, ahol a tábor állott, a szovjet nép „Vengerszkij Perekat”- nak — „Magyar Zátony”-nak nevezi, s e helyen emlékművet állítottak, amely őrzi Ember Lajos és névtelen társainak emlé­két. Milei György zetőségek szerepe'. Mutatják ezt a Pest megyei változások is: a kiskunlacházi KISZ- hizottsághoz 25 alapszervezet 400, az abonyihoz 24 alap­szervezet 500, az Örkényihez 16 alapszervezet 450 fiatalja tar­tozik, és szinte majdnem min­denütt találhatunk újonnan alakuló alapszervezeteket. A túrái példa A KISZ Központi Bizottsá­gának 1974 áprilisi határozata a KISZ politikai jellegének erősítését, ütőképességének nö­velését jelölte meg és hang­súlyozta: )rA KISZ-szervezet értelme, hivatása, hogy cse­lekvési programot adjon, a kö­zösség örömét, a szervezet ere­jét és védelmét biztosítsa azoknak, akik a szocializmus eszméihez vonzódnak és az át­lagosnál ’i többet szeretnének tenni annak megvalósításáért. A KISZ azt a lehetőségét biz­tosítja a szervezet létrehozá­sával az ilyen fiatalok számá­ra, hogy az idősebb kommu­nisták segítségével tömörülje­nek, egymást nevelve, támo­gatva, bírálva az élet kis és nagy küzdelmeiben érleljék egymást kommunistává.” A községekben és nagyközsé­gekben ez azt a feladatot tá­masztja, hogy a KlSZ-szerve- zeteket olyan politikai erővé kell alakítani, amelyekkel megfelelően szólhat bele a köz­ség életébe, irányításába, ötle­teivel, munkájával, felajánlá­saival részt vesz a községek fejlesztésében. Jó kapcsolatot alakít ki a társadalmi és ßaz- dasági vezetőkkel, hiszen ez a kölcsönös együttműködés, se­gítségadás és'egymás támoga­tásának elengedhetetlen felté­tele. A jó kapcsolat hiányának káros hatásai is lehetnek. Ezt jól példázza a következő eset. A békéscsabai találkozón Túra csúcsvezetőségének egyik tag­ja elmondta, hogy náluk legalább tizenöt évvel ezelőtt gyógyhatású melegvizű forrás tört fel. Sok kudarcba fulladt próbálkozás után az KISZ fel­ajánlotta: segít a forrás hasz­nosításában, strandot épít... Az építkezési és költségvetési tervek már tavasszal elkészül­tek, de anyagi, támogatás hí­ján a 90 fokos meleg víz az­óta is csak folydogál. Végül a megyei KISZ-bizottság adott támogatást, és talán már nem folyik el sok víz a község ha­tárában, mire elkezdődhet a munka. Félreértés ne essék, senkit sem akarunk elmarasz­talni, de hangsúlyozzuk: a KISZ-vezetőknek és alapszer- vezeteknefk elengedhetetlen feladata, hogy jó kapcsolato­kat építsen ki a társadalmi és gazdasági intézményekkel és szervezetekkel; mert az ehhez hasonló problémák rendszerint helyi eszközökkel is megoldha­tók. Elég, ha a Pest megye számos községében a dolgozók, a fiatalok segítségével felépí­tett óvodákra, bölcsődékre, mű­velődési házakra gondolunk. Lakóhelyi, területi munka Az előadásokon és az azt kö­vető szekcióülésen sok szó esett a lakóterületi KISZ te­vékenységéről. Elgondolkoztató adatokat közölt az idén a KISZ KB mezőgazdasági ifjúsági taná­csa: a KISZ-korú fiatalságnak több mint a fele, azaz egymil­lió-kétszázezer fiatal él falun. Közülük félmillió ingázó. Az ingázók léte ma tény; a me­zőgazdaság műszaki-technikai fejlődésének, az ipartelepítés ütemének és a falusi-városi munkaerő-szükséglet alakulá­sának függvénye. Különösen vonatkozik ez az alföldi tele­pülésekre. Az ingázók viszont — ért­hetően — rohanó emberek, munkájuk végeztével szalad­nak a vonatokhoz, az autóbu­szok megállóihoz. A fiatalok szervezeti életében azonban mindez negatív hatásokat kelt; sok helyen fél órára, húsz percre csökken a tag­gyűlések, összejövetelek ideje. Ezért oly fontos a lakóhelye­ken megalakult alapszerveze­tek kiegyensúlyozott, színvo­nalas munkája. Így akár egy­szerre két célt is elérhetnek: működési területet adnak az ingázó fiataloknak, szervezik ideológiai képzésüket, kultu­rálódási lehetőségeiket és szó­rakozást biztosítanak számúk­ra, de ugyanakkor a község életébe beleszóló aktív politi­kai erőt képviselnek, össze­gezve: a községeknek (és kü­lönösen a nagyközségeknek) az ipartelepítés következtében megnövekedett a szerepe, nőtt az ingázók száma. Ezért a la­kóterületi KISZ-munka nap­jaink egyik legfontosabb és egyben legaktuálisabb kérdé­se. Ez viszont az eddiginél több felelősséget jelent a nagyközségi KlSZ-bizottsá- goknalf és csúcsvezetőségek­nek. Beszélgetések a Pest megyeiekkel Többször beszélgettem a ta­lálkozón részt vevő kiskunlac- házai, abonyi, dabasi, Örkényi, nagykátai, ráckevei, túrái és szentmártonkátai nagyközségi KISZ-bizottságok és csúcsve­zetőségek titkáraival, illetve képviselőivel. A felsorolt községek közül négy helyen van önálló KISZ- iroda — azaz egy saját helyi­ség —, a többieknél pedig a pinceklubban, vagy pedig a művelődési házban jön össze a vezetőség. Van, ahol augusztus húszadika óta húzódik a te­rem átadása. A felsorolt Pest megyei helységek KISZ-bi- aottságainál egyedül egy he­lyen dolgozik függetlenített titkár, másik községben pedig három napot a munkahelyén, hármat a KISZ-bizottságon. De nem ez volt meglepő. Egy községi titkár elmondta, hogy másodállásban látja el felada­tát. Először csak nevettem. Napjainkban igaz, kórosan el­szaporodtak a másodállások, de ugyan kérem, már a KISZ- ben is? Azután lefagyott ar­comról a mosoly: mert ez a KISZ-titkár befejezi munkáját — akár a többi dolgozó —, majd beül a KISZ-irodába és ott folytatja tovább. Ezért né­mi tiszteletdíjat ugyan kap, de jogosan, mert megérdemli. A kétnapos találkozó jó hangulatban, vidám légkörben zajlott le. A fiatalok nyíltan, őszintén mondhatták el véle­ményüket, s közben megis­merték egymást, közös mun­kájuk eredményeit, gondjait. Elmondhatjuk: a tapasztalat- csere teljesítette feladatát, hi­szen a mottóként választott „A végrehajtáshoz tartozó döntéseket ott hozzák, ahol az ügyet vagy az embert a leg­jobban ismerik.” mondat esz­meisége itt a valóságban kelt életre. Virág Ferenc an igyekeznek fejleszteni a ta­gok érdekeltségét, súlyt he­lyeznek a munkások, a fiata­lok és a nők közreműködé­sére. Jelzi ezt az is, hogy a megyében az év nyolc hónap­jában 3000-rel gyarapodott a tagok száma, s 40 százalékuk fiatal, a 124 ÁFÉSZ-mezőgaz- dasági szakcsoport tagságának zöme pedig munkásember. A SZÖVOSZ elnöke kifejtet­te, hogy a szövetkezetek tel­jesítőképessége fokozásának nem egyetlen módja az egye­sülés, törekedni kell a haté­konyság növelésére alkalmas valamennyi lehetőség felkuta­tására, együttes alkalmazásá­ra. Kitért az ötödik ötéves terv előkészítésével kapcsolatos munkák fontosságára is.. Ezután a tanácskozás az ÁFÉSZ, a takarékszövetkezeti és a lakásszövetkezeti választ­mányok ülésével folytatódott, majd este a résztvevők meg­nézték a nagyhutai Tápiómen- te össz-szövetkezeti művészeti együttes műsorát. A megyei küldöttgyűlés ma a választmányok javaslatait tárgyalja meg, fontos határo­zatokat hoznak és megválaszt­ják a megyei szövetség vezető testületéit. K. Gy. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom