Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

Í9’J4. OKTÓBER 27., VASÄRNAP ucrwt t sjimím i 1E3E3E2E1 hnika E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN A nukleáris technika LEGÚJABB EREDMÉNYEI­RŐL ADUNK SZAMOT: MI­KÉNT HASZNOSÍTJÁK AZ IPARBAN, A GYÓGYÍTÁS­BAN, A HAJÓZÁSBAN ÉS AZ ÉLET SOK MÁS TERÜ­LETÉN. Egy vagon üzemanyag A Leningrad mellett épülő atomerőmű az első olyan szov­jet nukleáris energetikai léte­sítmény, amely gazdaságossá­gát tekintve felveszi a ver­seny a hőerőművekkel. Az ál­tala előállított villamos ener­gia önköltsége már a kezdet­ben sem haladja meg a hő­erőművekét, és később még csökken. A 2 millió kilowattos atomerőmű kis területet igé­nyel. , Nincs szükség külön vasútvonalak, üzemanyagrak­tárak létesítésére. Egyévi üze­meltetéséhez egy vagon urán elegendő. Perspektívák az energetikában Mint ismeretes, a Szovjetunió úttörő tevékenységet folytat az atomenergetikában. A világ első, 5 ezer kilowattos atomerő­műve, az obnyinszki, 1954-es üzembe helyezése óta nagyszabású műszaki kísérletek folynak, melyek során különböző típusú kí­sérleti és ipari atomreaktorokat dolgoztak ki. E kísérletek kapcsán nagy tapasztalatot szereztek az atomerőművek tervezése, épí­tése és üzemeltetése területén. Már működik és tovább épül a 2,5 millió kilowattos tervezett teljesítményű novo-voronyezsi, valamint a 2 ezer megawattra méretezett leningrádi atomerő­mű is. Üzembe helyezték a kólái erőművet, épül a kursz- ki, a szudenszki és egy sor más atomerőmű. Ez a prog­ram 10—12 év alatt 30 ezer megawatt összteljesítményű atomerőmű üzembe állítását irányozza elő, mindenekelőtt, a korlátozott energetikai tarta­lékokkal rendelkező európai országrészben. Kormányközi egyezmények alapján a Szovjetunió műszaki segítségével épülnek az atom­erőművek Bulgáriában, az NDK-ban, Romániában, Ma­gyarországon és Finnország­ban. Két szakasz A Szovjetunióban és másutt is jelenleg két alapvető sza­kasz bontakozott ki az atom- energetika fejlődésében. Az el­ső, már megkezdett szakaszt termikus neutronokkal üzeme­lő reaktorok építése jellemzi. Az ilyen erőművek azonban uránnal üzemelnek, és ezen ásvány természetes készletei korlátozottak, ezért az atom- energetika fejlődési üteme az első szakaszban (1980—1985- ig) nem lehet túl gyors. A szovjet kutatók a második szakaszban sikeresen dolgoz­nak a gyors neutron os reakto­rok létrehozásán. Ezek előtt elvileg is sokkal nagyobb jövő áll, mivel képesek a nukleáris üzemanyag újratermelésére. Az általuk termelt villamos energia önköltsége gyakorlati­lag nem függ az urán árától. A század végéig a második típu­sú erőművek összteljesítménye az Atomenergetikai Intézet ér­tékelése szerint elérheti a 200 300 millió kilowattot.. Mivel ezen erőművek üzemeltetése folyamán csak kis mennyiségű, különben gazdagon előforduló urán—238 fogy, a gyors neut­ronokkal üzemelő erőműveket gyakorlatilag nem fenyegeti üzemanyagéhség. A Szovjet­unióban az első fejlődési sza­kasz erőműveivel együtt már készülnek gyors neutronos re­aktorokkal működő energia- termelő egységek is. Legfőbb az irányíthatóság Végül pedig az emberiség előtt felmerül, a termonukleá­ris szintézis kézbentartásának reális lehetősége is. Az ezen elven működő atomerőművek jelentik a jövő energetikájá­nak alapját. A másodperc né­hány milliomod része alatt le­játszódó termonukleáris reak­ciót a hidrogénbombában már megvalósították. A ter­monukleáris energia ipari fel- használása érdekében meg kell valósítani a reakció irányít­hatóságát. Világszerte elisme­rik, hogy a Szovjetunió ebben az irányban jelentős sikereket ért el. „Nagyon valószínű, hogy a 80-as években az első termonukleáris villamos erő­mű üzembe állításának tanúi leszünk. Ez lesz a nukleáris energetika harmadik szakaszá­nak születése” állapította meg Anatolij Alekszandrov akadé­mikus. A termonukleáris ener­getika üzemanyag-tartalékai­nak korlátlan volta (például tengervízzel is , dolgozhatnak), és a lényegesen kevesebb ra­dioaktív melléktermék, amely­nek eltemetése bonyolult fel­adat az atomenergetikában, az ebben az irányban folytatott munkát az emberiség számára legfontosabb feladatok közé emeli. Mind szélesebb körben Az atomenergia békés fel- használása területén folytatott nemzetközi együttműködés egyre szélesebb körben folyik. Ebben az együttműködésben végeredményben minden érde­kelt ország részt vehet és él­vezheti annak gyümölcseit is. Ezzel közelebb jutunk az ener­getikai probléma globális meg­oldásához. Magfúzió­kísérletek Japán tudósok jelentése szerint forró plazmaköteget két század másodpercig tudtak együtt tartani. A forró gáz hő­mérséklete 7 millió °C volt. Szakmai körökben feltűnést keltett ez az eredmény, mert a kísérletek az egész világon folynak és eddig fele annyi időt sem sikerült kb. 10 millió °C mellett elérni. izotópgenerátoros világítótorony A legnagyobb energiájú kozmikus részecske A tokiói egyetem négy ku­tatója indirekt úton a koz­mikus sugárzás olyan részecs­kéjét fedezte fel, amelynek 4000 trillió elektronvolt ener­giája tízszeresen múlja felül az eddig ismert legnagyobb részecskeenergiát és 15 mil­liárd elektronvolttal nagyobb enegiájú, mint az óriás gyorsí­tóban előállított protonok. Az épülő atomvárosban — Pakson Teljes ütemben folyik a paksi atomerőmű és a hozzá csat­lakozó létesítmények építése. A lakótelepen rövidesen átadják az első lakóépületet, amelyet az építés ideje alatt munkásszál­lásnak használnak. Épülnek már az utak is Csámpa község tér­ségében. (MTI Foto — Bajkor József felvétele — KS) A világ uránkészlete A földkerekség atomerőmű­vei jelenleg már 19 ezer tonna uránt fogyasztanak el évente. A várt fejlesztések miatt ez a mennyiség 1980-ra valószínű­leg meg fog háromszorozód- ni, sőt 1985-re meg fog ötszö­röződni. Hg azonban az olaj­válság tovább fokozódik, ak­kor az atomerőművek építését még jobban meggyorsítják és így az uránigény enné,! is na­gyobb mértéket fog ölteni. Milyen" meglévő készletekre számíthatunk ezeknek az igé­nyeknek a fedezésére? A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség becslése szerint azok az igazolt urán­készletek, amelyek legfel­jebb 10 dolláros fontön­kénti költség mellett kibá­nyászhatok, 866 ezer tonnát tesznek ki az egész földkerek­ségen. Ehhez járul még a becslések szerint 900 ezer ton­na olyan uránkészlet, amely nem igazolt ugyan, de való­színűleg fennáll és ugyanezen költséggel kitermelhető. Ha egyszer az urán ára a fokozott kereslet folytán fon­tonként 15 dollárra emelked­nék, akkor további 680 eze* tonna igazolt készlet és 632 ezer tonna becsült készlet vál­na feltárhatóvá. Ez tehát any- nyit jelent, hogy a jelenleg ismert uránkészletek a közel­jövőben kialakuló fogyasztást nem nagyon sok éven át lesz­nek képesek fedezni. A Keleti-tenger észtországi szakaszain zátonyok, szirtek, homokpadok nehezítik a hajózást. De a gyakori köd is akadá­lyozza a biztonságos vízi közlekedést. A partvidék legveszélye­sebb helye a tallinnmadali zátony, amely a tallinni kikötőbe tar­tó hajók útjába esik. Régebben e helyen jelzőhajó horgonyzott a vízen, amelynek azonban télen vissza kellett vonulnia a jól védett kikötőbe. Most különleges alapozású, modern világítótornyot építet­tek ezen a fontos tengerhajózási ponton. Az új, személyzet nél­küli világítótorony 31 méterrel emelkedik a víz szine fölé. Fény­es hangjelző berendezéseit Tallinnból távirányítással működte­tik. Jelenleg még Diesel-motorok hajtotta generátorok látják el villamos energiával, de a közeljövőben izotópgenerátorok ter­melte atomenergia-üzeműre állítják át a világítótornyot. Csak meghatározott irányba Amikor az elemi részecskék valamilyen anyaggal vagy emberi szövettel érintkeznek, ott ionizációs jelenséget idéz­nek elő. Kísérletek útján már régen kimutatták, hpgy a fo­kozott ritmusban szaporodó emberi sejtek rádióérzéke- nyebbek, tehát az ionizáló su­gárzás segítségével jobban roncsolhatok. A sugárterápiá­nál az ionizáló sugárzásnak e határát használják ki. A telegammaterápiás ké­szüléket az orvos rosszindula­ta daganatok mélyterápiás be­sugárzására használja. A kor­szerű sugárterápiában ma már általában kobaltágyúval dol­goznak. Az ionizáló sugárfor­rás ebben az esetben a ko­balt, mégpedig az 5,3 év fe­lezési idejű 60 Co rádióaiktív izotóp. A kobaltágyú tehát nagy erejű gammasugárforrás, amelynek vastag falú ólom­tartályából csak meghatáro­zott irányba léphet ki a su­gárnyaláb. Maga a 60 Co egy közepesen veszélyes izotóp, Nagy teljesítményű betatron amely terápiái célokra alkal­mas. A sugárkezelés speciáli­san megépített helyiségben történik. Új sfratégia A nukleáris technika fejlő­dése lehetővé teszi, hogy az orvosok a mérnökökkel kar­öltve új besugárzási stratégiát dolgozzanak ki. A sugárterá­piában pillanatnyilag a köny- nyű részecskék segítségével (gammasugárzás, elektronok) érnek el eredményt. A köny- nyű részecskék mélyebbre ha­tolnak be a szövetekbe. A ne­héz részecskék bejuttatása a célterületre a besugárzási energia növelését teszi szük­ségessé. Szakértők szerint minden remény megvan arra, hogy a kobaltágyú mellett a jövőben más sugárterápiás eszközök­kel is segítsék a küzdelmet a rosszindulatú daganatok el­len. A könnyű részecskék he­lyett, vagy ezek mellett sze­rephez jutnak a nehéz ré­szecskék is. Üj orvosi gyorsí­tó berendezések kialakítása van folyamatban. Ezen a té­ren a nehéz ionrészecskék és az ún. pionok jöhetnek számi- tárba. A nehéz ionos részecskék behatolása a szervezetbe nem elég intenzív, így egyelőre az ilyen gyorsítókat csak az atomkísérléteknél, laborató­riumi célokra használják. Nagyobb reményekkel ke­És a pionágyúk? Orvosok és fizikusok össze­fogásából lehetséges, hogy olyan eredmény születik, amely 3—4 éven belül a su­gárterápiát forradalmasítani fogja. Az említett három kí­sérleti üzem előfutára lehei azoknak a gyorsítótípusok­nak, amelyeket a hetvenes év- t:zedben kizárólag orvosi és biológiai • kutatások céljára építenek meg. Nemcsak ame­rikai, de más nemzetiségű, így a francia orvosok is\tanulmá­nyozzák a pionágyúk alkal­mazási lehetőségeit a rákgyc- gyászat területén. A franciák szerint célszerű lenne az or­szágban egy központi pión- gyorsítót építeni, és ennek su­gárenergiáját több sugárszo- , bába elosztani. így a kutatás és a gyógyítás területén a gazdaságosság követelményei­nek is eleget tennének. Természetesen a kobalt­ágyú sem megy ki a divat­ból a jövőben, de a sugárte­rápia hatékonysága bizonyo­san növekszik ezáltal, ha az orvosok könnyű és nehéz ré­szecskékkel egyaránt pusztí­tani fogják a rákos sejteket. csegtet azonban a pionbesu- gárzás a rákbetegségek gyó­gyításánál. Szakértőknek az a véleménye, hogy a nehéz pio­nok segítségével az orvos job­ban tud majd „célozni”, mint a jelenlegi kobaltágyúval. Gyakorlatban tehát a mélyeb­ben fekvő daganatokban na­gyobb roncsoló hatást lehet elérni a pionok segítségévei, ugyanakkor az egészséges szö­vetek csak minimális mérték­ben károsodnak. Napjainkban három pion- gyorsító üzem épül: Los Ala- mosban, Vancouverben és Zü­richben. Mindhárom üzemben felszerelnek egy speciális or­vosi reaktorrészleget, ahol ki fogják dolgozni a rákos da­ganatok besugárzási techni­káját pionrészecskékkel. Gyorsító berendezések — orvosi célokra A rosszindulatú daganatok ellen az orvos több fronton veszi fel a küzdelmet: gyógy­szerekkel, sebészeti megoldá­sokkal és sugárterápiával. A rendszerint koipbinált eljárá­soknak az a célja, hogy a rosszindulatú daganatot képe­ző rákos sejtek számát csök­kentsék, azokat „kilőve” a fo­lyamatot megállítsák és visz- szafordítsák. A háromféle el­járás között a sugárterápia je­lentős szerepet játszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom