Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
Í9’J4. OKTÓBER 27., VASÄRNAP ucrwt t sjimím i 1E3E3E2E1 hnika E HETI TUDOMÁNY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN A nukleáris technika LEGÚJABB EREDMÉNYEIRŐL ADUNK SZAMOT: MIKÉNT HASZNOSÍTJÁK AZ IPARBAN, A GYÓGYÍTÁSBAN, A HAJÓZÁSBAN ÉS AZ ÉLET SOK MÁS TERÜLETÉN. Egy vagon üzemanyag A Leningrad mellett épülő atomerőmű az első olyan szovjet nukleáris energetikai létesítmény, amely gazdaságosságát tekintve felveszi a verseny a hőerőművekkel. Az általa előállított villamos energia önköltsége már a kezdetben sem haladja meg a hőerőművekét, és később még csökken. A 2 millió kilowattos atomerőmű kis területet igényel. , Nincs szükség külön vasútvonalak, üzemanyagraktárak létesítésére. Egyévi üzemeltetéséhez egy vagon urán elegendő. Perspektívák az energetikában Mint ismeretes, a Szovjetunió úttörő tevékenységet folytat az atomenergetikában. A világ első, 5 ezer kilowattos atomerőműve, az obnyinszki, 1954-es üzembe helyezése óta nagyszabású műszaki kísérletek folynak, melyek során különböző típusú kísérleti és ipari atomreaktorokat dolgoztak ki. E kísérletek kapcsán nagy tapasztalatot szereztek az atomerőművek tervezése, építése és üzemeltetése területén. Már működik és tovább épül a 2,5 millió kilowattos tervezett teljesítményű novo-voronyezsi, valamint a 2 ezer megawattra méretezett leningrádi atomerőmű is. Üzembe helyezték a kólái erőművet, épül a kursz- ki, a szudenszki és egy sor más atomerőmű. Ez a program 10—12 év alatt 30 ezer megawatt összteljesítményű atomerőmű üzembe állítását irányozza elő, mindenekelőtt, a korlátozott energetikai tartalékokkal rendelkező európai országrészben. Kormányközi egyezmények alapján a Szovjetunió műszaki segítségével épülnek az atomerőművek Bulgáriában, az NDK-ban, Romániában, Magyarországon és Finnországban. Két szakasz A Szovjetunióban és másutt is jelenleg két alapvető szakasz bontakozott ki az atom- energetika fejlődésében. Az első, már megkezdett szakaszt termikus neutronokkal üzemelő reaktorok építése jellemzi. Az ilyen erőművek azonban uránnal üzemelnek, és ezen ásvány természetes készletei korlátozottak, ezért az atom- energetika fejlődési üteme az első szakaszban (1980—1985- ig) nem lehet túl gyors. A szovjet kutatók a második szakaszban sikeresen dolgoznak a gyors neutron os reaktorok létrehozásán. Ezek előtt elvileg is sokkal nagyobb jövő áll, mivel képesek a nukleáris üzemanyag újratermelésére. Az általuk termelt villamos energia önköltsége gyakorlatilag nem függ az urán árától. A század végéig a második típusú erőművek összteljesítménye az Atomenergetikai Intézet értékelése szerint elérheti a 200 300 millió kilowattot.. Mivel ezen erőművek üzemeltetése folyamán csak kis mennyiségű, különben gazdagon előforduló urán—238 fogy, a gyors neutronokkal üzemelő erőműveket gyakorlatilag nem fenyegeti üzemanyagéhség. A Szovjetunióban az első fejlődési szakasz erőműveivel együtt már készülnek gyors neutronos reaktorokkal működő energia- termelő egységek is. Legfőbb az irányíthatóság Végül pedig az emberiség előtt felmerül, a termonukleáris szintézis kézbentartásának reális lehetősége is. Az ezen elven működő atomerőművek jelentik a jövő energetikájának alapját. A másodperc néhány milliomod része alatt lejátszódó termonukleáris reakciót a hidrogénbombában már megvalósították. A termonukleáris energia ipari fel- használása érdekében meg kell valósítani a reakció irányíthatóságát. Világszerte elismerik, hogy a Szovjetunió ebben az irányban jelentős sikereket ért el. „Nagyon valószínű, hogy a 80-as években az első termonukleáris villamos erőmű üzembe állításának tanúi leszünk. Ez lesz a nukleáris energetika harmadik szakaszának születése” állapította meg Anatolij Alekszandrov akadémikus. A termonukleáris energetika üzemanyag-tartalékainak korlátlan volta (például tengervízzel is , dolgozhatnak), és a lényegesen kevesebb radioaktív melléktermék, amelynek eltemetése bonyolult feladat az atomenergetikában, az ebben az irányban folytatott munkát az emberiség számára legfontosabb feladatok közé emeli. Mind szélesebb körben Az atomenergia békés fel- használása területén folytatott nemzetközi együttműködés egyre szélesebb körben folyik. Ebben az együttműködésben végeredményben minden érdekelt ország részt vehet és élvezheti annak gyümölcseit is. Ezzel közelebb jutunk az energetikai probléma globális megoldásához. Magfúziókísérletek Japán tudósok jelentése szerint forró plazmaköteget két század másodpercig tudtak együtt tartani. A forró gáz hőmérséklete 7 millió °C volt. Szakmai körökben feltűnést keltett ez az eredmény, mert a kísérletek az egész világon folynak és eddig fele annyi időt sem sikerült kb. 10 millió °C mellett elérni. izotópgenerátoros világítótorony A legnagyobb energiájú kozmikus részecske A tokiói egyetem négy kutatója indirekt úton a kozmikus sugárzás olyan részecskéjét fedezte fel, amelynek 4000 trillió elektronvolt energiája tízszeresen múlja felül az eddig ismert legnagyobb részecskeenergiát és 15 milliárd elektronvolttal nagyobb enegiájú, mint az óriás gyorsítóban előállított protonok. Az épülő atomvárosban — Pakson Teljes ütemben folyik a paksi atomerőmű és a hozzá csatlakozó létesítmények építése. A lakótelepen rövidesen átadják az első lakóépületet, amelyet az építés ideje alatt munkásszállásnak használnak. Épülnek már az utak is Csámpa község térségében. (MTI Foto — Bajkor József felvétele — KS) A világ uránkészlete A földkerekség atomerőművei jelenleg már 19 ezer tonna uránt fogyasztanak el évente. A várt fejlesztések miatt ez a mennyiség 1980-ra valószínűleg meg fog háromszorozód- ni, sőt 1985-re meg fog ötszöröződni. Hg azonban az olajválság tovább fokozódik, akkor az atomerőművek építését még jobban meggyorsítják és így az uránigény enné,! is nagyobb mértéket fog ölteni. Milyen" meglévő készletekre számíthatunk ezeknek az igényeknek a fedezésére? A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség becslése szerint azok az igazolt uránkészletek, amelyek legfeljebb 10 dolláros fontönkénti költség mellett kibányászhatok, 866 ezer tonnát tesznek ki az egész földkerekségen. Ehhez járul még a becslések szerint 900 ezer tonna olyan uránkészlet, amely nem igazolt ugyan, de valószínűleg fennáll és ugyanezen költséggel kitermelhető. Ha egyszer az urán ára a fokozott kereslet folytán fontonként 15 dollárra emelkednék, akkor további 680 eze* tonna igazolt készlet és 632 ezer tonna becsült készlet válna feltárhatóvá. Ez tehát any- nyit jelent, hogy a jelenleg ismert uránkészletek a közeljövőben kialakuló fogyasztást nem nagyon sok éven át lesznek képesek fedezni. A Keleti-tenger észtországi szakaszain zátonyok, szirtek, homokpadok nehezítik a hajózást. De a gyakori köd is akadályozza a biztonságos vízi közlekedést. A partvidék legveszélyesebb helye a tallinnmadali zátony, amely a tallinni kikötőbe tartó hajók útjába esik. Régebben e helyen jelzőhajó horgonyzott a vízen, amelynek azonban télen vissza kellett vonulnia a jól védett kikötőbe. Most különleges alapozású, modern világítótornyot építettek ezen a fontos tengerhajózási ponton. Az új, személyzet nélküli világítótorony 31 méterrel emelkedik a víz szine fölé. Fényes hangjelző berendezéseit Tallinnból távirányítással működtetik. Jelenleg még Diesel-motorok hajtotta generátorok látják el villamos energiával, de a közeljövőben izotópgenerátorok termelte atomenergia-üzeműre állítják át a világítótornyot. Csak meghatározott irányba Amikor az elemi részecskék valamilyen anyaggal vagy emberi szövettel érintkeznek, ott ionizációs jelenséget idéznek elő. Kísérletek útján már régen kimutatták, hpgy a fokozott ritmusban szaporodó emberi sejtek rádióérzéke- nyebbek, tehát az ionizáló sugárzás segítségével jobban roncsolhatok. A sugárterápiánál az ionizáló sugárzásnak e határát használják ki. A telegammaterápiás készüléket az orvos rosszindulata daganatok mélyterápiás besugárzására használja. A korszerű sugárterápiában ma már általában kobaltágyúval dolgoznak. Az ionizáló sugárforrás ebben az esetben a kobalt, mégpedig az 5,3 év felezési idejű 60 Co rádióaiktív izotóp. A kobaltágyú tehát nagy erejű gammasugárforrás, amelynek vastag falú ólomtartályából csak meghatározott irányba léphet ki a sugárnyaláb. Maga a 60 Co egy közepesen veszélyes izotóp, Nagy teljesítményű betatron amely terápiái célokra alkalmas. A sugárkezelés speciálisan megépített helyiségben történik. Új sfratégia A nukleáris technika fejlődése lehetővé teszi, hogy az orvosok a mérnökökkel karöltve új besugárzási stratégiát dolgozzanak ki. A sugárterápiában pillanatnyilag a köny- nyű részecskék segítségével (gammasugárzás, elektronok) érnek el eredményt. A köny- nyű részecskék mélyebbre hatolnak be a szövetekbe. A nehéz részecskék bejuttatása a célterületre a besugárzási energia növelését teszi szükségessé. Szakértők szerint minden remény megvan arra, hogy a kobaltágyú mellett a jövőben más sugárterápiás eszközökkel is segítsék a küzdelmet a rosszindulatú daganatok ellen. A könnyű részecskék helyett, vagy ezek mellett szerephez jutnak a nehéz részecskék is. Üj orvosi gyorsító berendezések kialakítása van folyamatban. Ezen a téren a nehéz ionrészecskék és az ún. pionok jöhetnek számi- tárba. A nehéz ionos részecskék behatolása a szervezetbe nem elég intenzív, így egyelőre az ilyen gyorsítókat csak az atomkísérléteknél, laboratóriumi célokra használják. Nagyobb reményekkel keÉs a pionágyúk? Orvosok és fizikusok összefogásából lehetséges, hogy olyan eredmény születik, amely 3—4 éven belül a sugárterápiát forradalmasítani fogja. Az említett három kísérleti üzem előfutára lehei azoknak a gyorsítótípusoknak, amelyeket a hetvenes év- t:zedben kizárólag orvosi és biológiai • kutatások céljára építenek meg. Nemcsak amerikai, de más nemzetiségű, így a francia orvosok is\tanulmányozzák a pionágyúk alkalmazási lehetőségeit a rákgyc- gyászat területén. A franciák szerint célszerű lenne az országban egy központi pión- gyorsítót építeni, és ennek sugárenergiáját több sugárszo- , bába elosztani. így a kutatás és a gyógyítás területén a gazdaságosság követelményeinek is eleget tennének. Természetesen a kobaltágyú sem megy ki a divatból a jövőben, de a sugárterápia hatékonysága bizonyosan növekszik ezáltal, ha az orvosok könnyű és nehéz részecskékkel egyaránt pusztítani fogják a rákos sejteket. csegtet azonban a pionbesu- gárzás a rákbetegségek gyógyításánál. Szakértőknek az a véleménye, hogy a nehéz pionok segítségével az orvos jobban tud majd „célozni”, mint a jelenlegi kobaltágyúval. Gyakorlatban tehát a mélyebben fekvő daganatokban nagyobb roncsoló hatást lehet elérni a pionok segítségévei, ugyanakkor az egészséges szövetek csak minimális mértékben károsodnak. Napjainkban három pion- gyorsító üzem épül: Los Ala- mosban, Vancouverben és Zürichben. Mindhárom üzemben felszerelnek egy speciális orvosi reaktorrészleget, ahol ki fogják dolgozni a rákos daganatok besugárzási technikáját pionrészecskékkel. Gyorsító berendezések — orvosi célokra A rosszindulatú daganatok ellen az orvos több fronton veszi fel a küzdelmet: gyógyszerekkel, sebészeti megoldásokkal és sugárterápiával. A rendszerint koipbinált eljárásoknak az a célja, hogy a rosszindulatú daganatot képező rákos sejtek számát csökkentsék, azokat „kilőve” a folyamatot megállítsák és visz- szafordítsák. A háromféle eljárás között a sugárterápia jelentős szerepet játszik.
