Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
ítcrti w K?unan 1974. OKTÓBER 26., SZOMBAT Tevékenyen részt vállalnak a fiatalok szocialista társadalmunk építésében Felsőfokú oktatási intézmények országos ifjúsági parlamentje Gödöllőn Dr. Polinszky Károly mondott vitaindítót A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen pénteken rendezték meg a felsőfokú oktatási intézmények országos ifjúsági parlamentjét, amelyen megjelent dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szűcs Istvánná, a KISZ központi bizottságának titkára, dr.Voksán József a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. Az egyetemek és főiskolák 400 küldöttjének tanácskozásán dr. Polinszky Károly tartott vitaindító előadást. Bevezetőben elmondotta, hogy a párt ifjúságról szóló határozata megváltoztatta társadalmunk szemléletét az ifjúság megítélésében. Ezt igazolják többek között azok a helyi intézkedési tervek is, amelyek annak elősegítését szolgálják, hogy a fiatalok tevékenyen részt vállalhassanak szocialista társadalmunk építésében, művelődéspolitikai célkitűzéseink megvalósításában. A miniszter a továbbiakban az intézményekben lezajlott parlamentek munkáját értékelte, majd ismertette a legutóbbi országos tanácskozás óta tett intézkedéseket. Elsőként említette, hogy csökkentették a tananyagot, heti óraszámminimumokat állaoí- tottak meg, korlátozták az előadások arányát, a szemináriumok, illetve a gyakorlatok javára. A cél az, hogy erősödjék az alapképzés, amelyre színvonalasabb szakmai oktatás épülhet. Jelentős eredményeket hozott a továbbképzés rendszerének kialakítása és fejlesztése. A hallgatói képviseleti rendszerről elmondotta, hogy az az egyetemeken beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a műszaki főiskolákon és a pedagógusképző intézményekben azonban még kezdeti nehézségekkel funkcionál, nem érték el a kívánatos színvonalat. Az intézményi parlamenteken többen megkérdezték, miért változik az ösztöndíjak összege? Ezzel kapcsolatban a miniszter elmondotta, hogy a jövedelmi viszonyok és a hallgatók helyzetének változása teszi szükségessé az ösztöndíjak változtatását. Hangsúlyozta, hogy jelenleg a hallgatók létszámának 48 százaléka, azaz 29 ezer fiatal lakik diákotthonokban, kollégiumokban. Ezeknek 66 százaléka egyébként nem az intézmény székhelyén lakik. A következő években csak kismértékben tudnak enyhíteni ezen a helyzeten, ugyanis a jövő év végéig csupán 2000 hallgató számára biztosítanak elhelyezést. Az intézményi parlamentben legnagyobb súllyal az oktató-nevelő munkával ösz- szefüggő kérdések szerepeltek. Ezzel kapcsolatban elmondotta a miniszter, hogy a hallgatók és az oktatók érdekében gondoskodni kell a hézaemen- tes órarend biztosításáról. A hallgatóknak fokozottabban kell törekedniük a „vizsgacentrikus” életmód megszüntetésére. Ezért szükséges a képzés és a számonkérési rendszer közelítése, a tanszékek és a hallgatók intenzívebb oktatási, nevelési, tudományos együttműködése, a rendszeres munka állandó ellenőrzése, s ahol még nem oldották meg, ott életre kell hívni a hallgatók tanszéki képviseletét. Ennek jogi rendezésére hamarosan sor kerül. A vitában felszólalt Szűcs Istvánná a KISZ Központi Bizottságának titkára. Ismertette többek között az oktatónevelő munka korszerűsítésének eredményeit, az egyetemi, főiskolai demokratizmus fejlődését, a diákszociális kérdések, a kulturális és testi nevelés feltételeinek alakulását. A tanácskozás délután hat szekcióban folytatta a munkáját. Vasutas fiatalok tanácskozása Az ifjúsági törvény vonatkozó határozata alapján a MÁV gazdasági vezetői a társadalmi szervekkel egyetértésben október 25-én és 26-án rendezik az első országos vasutas ifjúsági parlamentet. A fiatalok tanácskozása — amely a korábbi 223 üzemi, szakszolgálati főnökségi és 11 középszintű ifjúsági parlament betetőzése — pénteken kezdődött a MÉMÖSZ-székház kon.gresz- szusi termében. A tanácskozásom Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója értékelte a vasutasfiatalok általános helyzetét, beszámolt az ifjúságpolitikai feladatok végrehajtására hozott intézkedésekről és azok tapasztalatairól. A fiatalok választ kaptak az üzemi ifjúsági parlamenteken felvetődött olyan kérdésekre, problémákra, mint például a lakáshelyzet, a törzsgárdasza- bályzat módosítása, a továbbtanulás. üzem- és munkaszervezés, a munkaidő-csökkentés, a pályakezdés stb. A vezér- igazgató tájékoztatta a mintegy 38 ezer vasutasfiatal képviselőit a MÁV következő ötéves tervének várható szállítási és üzemi feladatairól is. ÖNNEL - ÖNÉRT! Budapest utcáin világvárosi a forgalom. Alapvető feladat: a közlekedés jól átgondolt megtervezése. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a jelenlegi helyzet felmérése, vizsgálata. Kérjük, nyújtson segítséget a lakásán megjelenő munkatársunknak munkája elvégzéséhez. 1974 őszén és 1975 tavaszán Budapesten átfogó forgalomfelvételt végzünk. Célunk: a közlekedési igények megismerése, s ezzel Budapest közlekedésének javítása mind rövid, mind hosszú távon. Az ön segítségére is számítunk. BUDAPESTI FOBfiALGHFELVÉTEL 1974-1975 FORGALOMFELVÉTEL Szervező Iroda Az ifjúsági parlament ma a hozzászólásokkal folytatódik, illetve fejeződik be. — Nyílt nap. Németh Kálmán faszobrász művész otthonában (Fót-Kisalag, Béke utca 1.) október 27-én műteremlátogatással egybekötött nyílt napot rendeznek. Megnyitó beszédet Szíjj Rezső művészettörténész mond. KARZATRA DUGOTT ZENEKAR’ Csodák színpada — vándorúton Autóbusz érkezik, autóbusz indul. Oldalán tábla; Állami Bábszínház. Műsorukat, a Három kismalacot Albertirsán, Monoron, Vácott, Veresegyházon, Túrán, Hévízgyörkön a napokban mutatják be, az eddigi tapasztalatok alapján; nagy sikerrel. A vándortársulat bizonyítványa az emlékkönyv. Ebből idézünk: „Köszönjük! Köszönjük! Óvodás, alsó tagozatos és ötödikes gyermekeink nagyszerű előadást láttak. Egyszerű, mégis hatásos díszleteik esztétikusak. A művészek beszéde ízes, magyaros — szép kiejtésükkel is ápolják a nemzeti hagyományokat Az előadás példája volt annak, hogyan lehet gyermekeinket a színház, az olvasás, a művészet szerelésére nevelni. Előadásaikat szívesen megnézzük máskor is. Szép élménnyel gazdagodva megyünk haza .. Előadás és tapasztalatcsere A közelmúltban lezajlott nemzetközi bábszemlén az UNIMA (Bábművészek Nemzetközi Szervezete) képviselői elismeréssel szóltak az Állami Bábszínház múnkájáról, s az országban betöltött népművelői szerepéről. A bábszínház az elmúlt évadban hatvanhárom előadást tartott Pest megyében. Legnagyobb látogatottsága a Foltos és Fülenagy című előadásoknak volt. Ezt a megye tizenkilenc helységében mutatták be. Czinege Istvánnét, az Állami Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük, milyen is a vendégszereplés, a tájolás? — Az országban évente mintegy nyolcszáz előadást tartunk. Természetesen több Továbbhaladás: osztályozás nélkül Fontos oktatási kísérletek az idei tanévben is Az idei tanévben is sokféle kísérlet folyik az iskolákban az oktató-nevelő munka korszerűsítése érdekében. Ezzel kapcsolatban az oktatási szakemberek elmondták: a pedagógusok és a tudományos kutatók keresik az osztályozás nélküli értékelés lehetőségeit, kísérleteznek az egész napos iskola különböző megoldásaival, a kéthetenkénti 11 napos oktatási ciklussal, a munkára és a közéletre nevelés új formáival. A legtöbb fajta oktatási kísérletet az általános iskola alsó tagozatán — a 6—10 évesek körében — folytatják. Az egyik legjelentősebb, az első és második osztályosok gyakori évismétlésének megszüntetését tűzte ki céljául. A hatéves korban kezdődő tankötelezettségkor még nem mindenki érett az iskolai tanulmányokra. Ezért korábban igen gyakori volt az általános iskolák első osztályaiban a bukás, az évismétlés. Az általános iskola első és második osztályaiban végzett kísérletek során nem adtak osztályzatokat, de értékelték a tanulók minden lényeges megnyilvánulását. Bebizonyosodott, hogy az ilyen értékelés nagyban hozzájárul a felszabadultabb légkörű tanuláshoz, a leglényegesebb eleme azonban a kísérleteknek az, hogy azt a kisdiákot, akinek tanulmányi eredménye nem volt kielégítő, nem buktatták meg, hanem automatikusan tovább léphetett a második osztályba. Előbb azonban pedagógusokból, esetleg orvosokból és pszichológusokból álló szakértői bizottság döntött arról, hogy képes-e a második osztály első félévében az elmaradást behozni. A második osztály első félévében a továbbjutott tanulók a rendes tananyaggal párhuzamosan az , előző tanulmányi év anyagával is foglalkoztak. A pedagógusok körültekintőbben, speciális nevelési és oktatási módszerek alkalmazásával segítették, heti két órában pedig korrepetálták őket. Akik az általános iskola első osztályában számottevő tanulmányi előrehaladást nem mutattak, és a pedagógus, valamint a szakértői bizottság nem tartotta őket alkalmasnak az azonnali továbbhaladásra, nem kaptak bizonyítványt; náluk az eredménytelen első évet az iskolai tanulmányi munka, a közösségbe való beilleszkedés előkészítésének tekintették és a tanuló tiszta lappal kezdhette el újból az iskolát. A kísérletek elemzése most készül. Jövő év elején döntik el végleg az oktatási szakemberek, hogy általánosan bevezetik-e ezt a módszert, illetve kiter- jesztik-e az általános iskola harmadik osztályára is. A másik fontos, az általános iskola első és ötödik osztályában folyó kísérlet: az új ma- tematika-tanterv bevezetése, amely az idei tanévben az elsős és az ötödikes gyermekeknek csak öt százalékát érinti, de hatásában ennél jelentősebb. Ismeretes, hogy a matematika igen gyors fejlődésnek indult. Üj eredményei magának a matematikának a felépítését is új alapokra helyezték. Az új tanterv tartalmi és módszertani megalapozására már jó egy évtizede megindultak a kísérletek. Ennek alapján kezdődött meg a korszerűsítés, s a változást már az is jelzi, hogy egyidejűleg a tantárgy nevét is megváltoztatták. számtan-mértan helyett matematikára. Az új tantervet az 1976—77. tanévtől kezdve megyénkben a helyi körülményektől, a személyi és a tárgyi feltételektől függően vezetik be szélesebb körben. csoport játszik egyszerre az ország különböző helyén. Pest megyében általában a fővárosi bábművészek adnak előadást. S hogy milyent? Egy példa. A János vitéz című produkciónkat hat hétig, hetvenkét előadáson, mintegy harmincezer néző előtt játszottuk Firenzében. Nos, ezt az előadást, ugyanazokkal a színészekkel, díszletekkel visszük tájolni az országba... A munka egyébként elég nehéz. Hajnalban indul a társulat, megérkezés után színpadot kell építeni, majd játszani, utána színpadot bontani, s indulni a következő előadás színhelyére. Nem ritka a napi három előadás sem. — Van-e kedvenc játékhelyük a megyében? — Nagyon szívesen utazunk Vácra, ahol mindig lelkes közönség vár — mondja Sipka Józsejné tájművészeti titkár. — Pedagógusok, bábcsoportok tagjai jönnek fel a színpadra, ellesni a technikát, érdeklődnek, alig múlik el előadás tapasztalatcsere nélkül. Kedves emlékek fűznek az albert- irsai új művelődési házhoz és a közönséghez is. Gyakran járunk Százhalombattára. Természetesen szívesen megyünk mindenüvé, ahová hívnak, s szerencsére mind több helyről érkezik meghívó. Sajnos — voltak kellemetlen emlékek is; amikor úgy kellett „előkaparni” a művelődési ház igazgatóját, vagy a kulcsot. Azt már nem is említem, hogy gyakran várja hideg öltöző, szűk, piszkos színpad a színészeket... Korszerű technikával Hagyományszegény a magyar bábművészet. Életében gyökeres változást csak az 1947-ben megalakult Mesebarlang hozott, amelynek utóda az állami támogatással működő Állami Bábszínház lett. A huszonöt éves Állami Bábszínház igazgatójával, dr. Szilágyi Dezsővel az elmúlt évek eredményeiről és a jövőjéről beszélgettünk; — A színház első tíz esztendeje során beváltotta ígéretét, meggyökereztette a bábművészetet hazánkban. A második évtized az országos színpaddá való alakulás és a megsokszorozódott hazai közönségigény eredményes kielégítésének volt a korszaka. Az utóbbi években a színház olyan, külföldön is elismert alkotóműhellyé vált, amely az egész, egyetemes bábművészetet szolgálja a bábjáték új útjainak keresésével. Az elismerés egyik bizonyítéka, hogy egyre több országba hívják együttesünket vendégjátékra. — Elég nehéz körülmények között dolgoznak, hiszen a Jókai téri ideiglenes székház szűknek bizonyul. — Ma, Budapesten tizenkét helyen találhatók próbatermeink, irodáink, műszaki helyiségeink. Ebben a színházban kicsi a nézőtér, szűk a színpad ...' sorolhatnám a problémákat. Az áldatlan állapot megszűnik új színházunk felépülte után. A Népköztársaság úti régi színházban épülő nézőtéren a mai 240 néző helyett 390 foglalhat helyet, állítható magasságú székeken. A mostani 5 méteres színpadnyílás helyett 4—12 méterig nyitható színpad épül. Csatlakozik hozzá egy előszínpad, ami félkörívben fogja közre a nézőteret, tehát pano- ramatikus előadások rendezésére is alkalmas. Az új színházban a legkorszerűbb műfaji technikák alkalmazására lesz lehetőség. A világon először itt valósítják meg azt az elképzelést, hogy a nézőtér légterébe rejtett reflektorok mellé helyezik a zenekart is (rejtett karzatra), így a színészek és a zenekar között kibontakozhat a bábszínházban oly fontos, de nehezen megvalósítható zenész-színész kontaktus. Az U-alakú épület két, hatemeletes szárnyában kapnak helyet a műhelyek és az öltözők, a nyolcemeletes részben a próba- és bemutató színpad, valamint az irodák. Az ötvennégymillió forintos beruházás építkezése jó ütemben halad, s minden remény megvan, hogy 1976-ban az új, mihden igényt kielégítő színházban tapsolhat a gyerek- és felnőtt közönség. Kamaraszínház és bábiskola — És mi lesz a Jókai téri színház sorsa? — Szeretnénk kamara színházzá alakítani, itt szólnánk a legkisebbekhez. Tervezzük, hogy a kísérleti darabokat itt mutatjuk majd be, s ide költözhet a bábiskola Is, itt oktathatjuk a jövő bábművészeit. Éliás Tibor AZ ORION RÁDIÓ ÉS VILLAMOSSÁGI VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ — nőket tv-szerelő munkára, 14 éves kortól — férfi betanított és segédmunkásokat — elektro-, tv- és mechanikai műszerész szakmunkásokat <- érettségizetteket tv-műszerésznek átképzőnk. Korszerű, tiszta munkahely. Jelentkezés: a Munkaercgazdálkodósi Osztályon Budapest X., Jászberényi út 29. Levélcím: 1475 Budapest, postafiók 84. Telefon: 284-830, 484-760.
