Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-26 / 251. szám

19:4. OKTÓBER 26., SZOMBAT %MHao Két munkapillanat Ha jelentős időtúllépéssel és költségtöbblettel is, de át­adták végre Szentendrén a Bükkös-patak partján épült impozáns szakorvosi rendelő- intézetet. A nem éppen hibát­lan tervezésű és kivitelezésű s nem is a legideálisábban megközelíthető egészségügyi intézményben megkezdődött sokak őszinte örömére a gyó­gyítómunka. Annak ellenére, hogy a személyi feltételek — kizárólag a vidékről jelentke­ző, tíz-tizenöt éves gyakorlat­tal rendelkező orvosak letele­pedési nehézségei miatt — legfeljebb másfél műszakra biztosítottak. Dr. Kővári Ala­dár igazgató-főorvos elmond­ta, hogy jelenleg is keresnek felülvizsgáló főorvost, továb­bá a sebészetre, a röntgenbe, a laboratóriumba, s belgyó­gyászatra valamint az ideg- gyógyász szakrendelésre egy- egy orvost. Az intézetben no­vember közepétől kezdődik meg a reumatológiai és a fi- zikO'therápiai szakrendelés. A régi épületben van a fogá­szat, a fogászati röntgen, a szájsebészet, az ideggyógyá­szati szakrendelés, a tüdőgon­dozó s festés után itt kap he­lyet a bőr- és nemibeteg-gon- dozó 'is. Az már bizonyos, hogy Szentendrén továbbra sem lesz orthopédia s ma még kétséges az urológia is. Fotó- riporterünk két munkapillana­tot örökített meg a jól felsze­relt laboratóriumiban és a röntgenben. Krónikaírék konferenciája Tegnapelőtt, csütörtökön nem mindennapi esemény színhe­lye volt a járási hivatal ta­nácsterme, A Hazafias Nép­front járási bizottsága szer­vezésében itt került sorra a krónikaírók I. konferenciája. Vitaindító referátumot Töl­tési Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának munkatársa, az Országos Honismereti Bizottság titká­ra tartott. Köztudott, hogy az 1945 utáni negyedszázad történetét már mindenhol feldolgozták, az újabb öt esz­tendő krónikájának megírása pedig valamennyi községnek a felszabadulás 30. évfordu­lójára készített intézkedési tervében szerepel. A népfront találékonyságát igazoló kon­ferencia hatékony segítséget nyújtott a pótolhatatlan mun­kára vállalkozó amatőr tör­ténészeknek. Tervszerűbb parkolást Leányfalun a forgalom nö­vekedésével sajnálatos mó­don egyre több a közlekedési baleset. A község körzeti megbízottja, Kertész Márton ebben az évben 10 esetben tett szabálysértési feljelen­tést, 41 személyt helyszínen bírságolt, javarészt közleke­dési szabálysértésért. A köz­lekedési morál javulását vál­tozatlanul hátráltatta a par­kolóhelyek tervszerűtlen, ki­használása. Esedékes lenne már felfesteni a parkolókat, így több gépkocsi befogadá­sára lennének alkalmasak. Tanácsülésen elhangzott be­számolójában a körzeti meg­bízott azt is javasolta, hogy a jövőben helyes lenne a strand előtt fizető parkolást rendszeresíteni, a tervszerűbb várakozás érdekében. Városi hírek A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója tiszteletére rendezendő városi ünnepség színhelye november 6-án délután 2 órakor az Er­dészeti Fa- és Vasipari Válla­lat kultúrterme lesz. A városi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta a la­káskiutalási és a lakásértéke­sítési . névjegyzéket. Eszerint 21 tanácsi bérlakás és 81 taná­csi értékesítésű (szövetkezeti) lakás talált gazdára. ★ A városgazdálkodási vállalat és a műszaki osztály technikai részlege nyújtott műszakban szórja a követ a Kálvária úton. Így sáros időben is könnyen megközelíthető lesz a László- telep, s a Mathiász Tsz szü­reti szállításai is biztosíthatók. ★ Az MSZMP járási és városi bizottsága munkaidőn túl, szombaton és vasárnap ügye­letet tart a munkásőrség Kos­suth Lajos utca 5. szám alatt lévő járási-városi parancsnok­ságán. ★ Évről évre szaporodik abir- tokháborítási ügyek száma. Két évvel ezelőtt 37, tavaly 40, s az idén ez ideig 36 víkend- ház-, lakás- és kerthasználat­tal kapcsolat« panaszt iktat­tak az igazgatási osztályon. ★ A József Attila művelődési központ ifjúsági klubjának ve­zetősége értesíti a tagokat, " hogy a kötetlen foglalkozások­ra a jövőben keddi napokon kerül sor. A tagsági igazolvá­nyok érvényesítésére kedden és pénteken van lehetőség. A klubgyűlés időpontja: 1974. ok­tóber 31 este 7 óra. Az oldalt írta: Kertész Péter Foto: Gábor Viktor Takarékszövetkezet a főtéren Korszerű termelés- kölcsönnel A gondosan kifényezett por­tál homlokzatán ez olvasható: Pilisvörösvár és Vidéke Taka­rékszövetkezet pomázi ki­rendeltsége. A gyorsan beren­dezett helyiségben — nemré­gen még a szomszédságban levő ruházati bolt raktára volt — szinte percenként nyílik az egyébként nem könnyen nyit­ható ajtó. — Hát az angol font ár­folyamát nem tetszik tudni? — érdeklődik dolga végezté­vel egy tiszteskorú hölgy. — Közgazdaságiba jár a kislá­nyom,oda kellene neki — te­szi hozzá a nemleges, de rend­kívül udvarias válasz után magyarázólag. — Két hete húztuk fel a rolót itt a Fő tér 1. szám alatt — kezdi a mondókát a kétszemélyes kirendeltség ve­zetője, Kovács Istvánná. — Nagy volt már az igény Pomázon, hiszen itt nincs OTP. A po- máziak eddig Csobánkán vol­tak tagok, ahol egy nyugdíjas óvónő intézte a papírügyeket.’ A kifizetés viszont kizárólag Pilisvörösváron történt, ahová meglehetősen komplikáltan le­het csak átutazni a hegyeken keresztül. — Több mint kétmillió fo­rintos tőkével indultunk. A startnál 568 helybeli tagunk volt, ehhez hozzájön még 397 csobánkai. Időközben több mint 30 újabb pomázi taka­rékszövetkezeti tagot toboroz­tunk. Négytagú családokat számolva a két községben így már legalább 4000 lakossal ál­lunk kapcsolatban. A falon levő plakátról ol­vasom: Korszerű termelés ta­karékszövetkezeti kölcsönnel. — Igen, most a kisállatte­nyésztőket .támogatjuk, de fo­lyósítunk kölcsönt fásításhoz, talajjavításhoz s természe­tesen tatarozásra is. Ügy mondhatnám: aki teszem azt nyúltenyésztésre akarja adni a fejét és nincs pénze, az mellékfoglalkozást tud ki­alakítani a segítségünkkel. Az első részjegy befizetése után mindenkinek jár a kölcsön — aki Pomázon állandó lakos, vagy itt van a munkahelye. — Két évre béreljük ezt a kis helyiséget. A takarékszö­vetkezet megvásárolt a Be- niczky úton egy telket, jö­vőre ott kezdik el építeni az irodaházunkat — félmillió fo­rint van félretéve erre a célra. Párnáznak tehát — ahogy Boross István tanácselnök mondta — jó két évtized után újra van takarékszövetkezete. S hadd tegyem végezetül hozzá: a vá­rosi lélekszámú település la­kosainak igaz megelégedésére. Marad a szeszfőzde Üj gazdája van a Szabad­ságforrás úton levő szesz­főzdének. A Pest megyei Zöld­ség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat utóda a helyi illető­ségű Mathiász János Terme­lőszövetkezet. A megválto­zott égisz alatti start engedé­lyezési eljárása folyamatban van. Az azonban már most bizonyosra vehető, hogy a korábbi rend mit sem fog vál­tozni: a lakosság igényeit to­vábbra is kielégíti majd a szeszfőzde. ^ vn /i A ^ y*/l r* • f- ► i Sokféle lehetőség Közművelődés Dunabogdányhn Dunabogdány középületein kétnyelvű a felirat: magyarul és németül olvasható, hogy melyik a tanácsház, melyik a művelődési otthon. A falu — nemzetiségi település, tavaly a járási nemzetiségi találkozó­nak is otthont adott. Ez érző­dik a művelődési ház tevé­kenységében is: a népi tánc­csoport sikerrel szerepelt a nyáron Pomázon, a III. Éest megyei nemzetiségi találkozón, s a nemzetiségi ifjúsági ének­kar is jól működik. Öt klub A művelődési ház élete újra sokszínű. Azért újra, mert igazgatója, Csobánné Gelen­csér Ildikó mintegy másfél évig nem végezhette munká­ját: szülési szabadságon volt. Horányi Györgyné pedagógus helyettesítette, nem is rosszul: az idei év első négy hónapjá­ban — irányítása alatt — több mint háromezer látogatója volt a művelődési háznak. Működtek a klubok, volt mű­soros rendezvény és bál is. Amit egy helyettestől kívánni lehet, azt Horányi Györgyné igen becsületesen elvégezte. Az viszont természetes, hogy új művelődési közösségek szervezése nem lehetett a fel­adata. Május óta azonban, amióta az igazgatónő újra dol­gozik, ebben is előbbre léptek. Ma már öt klub, három mű­vészeti együttes és két szakkör működik a művelődési házban. Az ifjú könyvbarátok klubjá­nak legfőbb célja az olvasás megszerettetésén keresztül a magyar és a világirodalom megismertetése. Tagjai — ért­hető módon — elsősorban a könyvtár olvasóiból verbuvá­lódtak. Közösen beszélik meg olvasmányélményeiket, irodal­mi esteket rendeznek, s zenét hallgatnak közösen. A szocialista brigádok klub­ja még csak a kezdeti lépése­ket tette meg. A Központi Bi­zottság közművelődési határo­zata nyomán szerveződött. „A szocialista brigádokban már kialakult, illetve alakuló, ak­tív művelődési igényekkel ren­delkező közösségekre támasz­kodni” — mondta ki a KB ha­tározata. Már az első klub­összejövetelen, amelyen a szo­cialista brigádok szerepéről, jelentőségéről hallottak a részvevők színvonalas elő­adást, az előadó alig győzött válaszolni a feltett kérdések­re. Ez is bizonyítja: ahol le­hetőséget teremtenek a közös­ségi életre, ott minden kérdés­ről őszintén beszélnek az em­berek. A méhész- és kertbarátklub évek óta eredményesen dolgo­zó közösség. Tagjai előadáso­kon, filmvetítéseken ismerked­nek a kertkultúra és a mé­hészkedés legújabb eredmé­nyeivel csakúgy, mint az ép­pen aktuális tennivalók el­végzésének hogyanjával. A nyugdíjasklub az idős embereknek nyújt lehetőséget arra, hogy tartalmasán, hasz­nosan tölthessék el szabad idejüket. Lényegében a szabad idő kulturált eltöltése a célja a művelődési házban működő úttöröklubnak is. Ez azonban ennél többre is hivatott: a művelődési ház holnapi kö­zönségét neveli. De fontos volt a klub megalakítása azért is, mert a faluban nincsen ját­szótér s az iskola is igen szű­kösen áll helyiségek dolgában. Ifjúsági fórum Ez az öt klub működik je­lenleg a művelődési házban. A hatodik, az ifjúsági klub, most van alakulóban. Az ala­kulást két tényező segíti. Az egyik az ifjúsági fórum, amely addig is, amíg klubba szerve­ződnek a dunabogdányi fia­talok, lehetőséget biztosít a társadalmi és politikai témájú beszéígetésekre, vitákra, kö­zös eszmecserékre. A másik: a társadalmi munkában most épülő pinceklub, amely munka közben kovácsolja össze az ott dolgozó fiatalokat. És alakuló­ban van egy hetedik klub is, amelyben a művelődési ház igazgatónője elsősorban a kis­mamákat szeretné összefogni. A maga példájából tudja, hogy a szülési, illetve a gyermek- gondozási szabadság ideje alatt több a szabad idő, ugyan­akkor hiányzik a megszokott közösségi élet, amit eddig a munkahely jelentett a fiatal asszonyok számára. Megma­radni a közösségben az ott­hon töltött hónapok, esetleg évek alatt is — ez lenne a kis­mamaklub legfőbb feladata. A művészetekkel a már em­lített ifjúsági nemzetiségi énekkaron és tánccsoporton kívül elsősorban a bábosok és a Pódium Színpad tagjai fog­lalkoznak közvetlenül. Közvet­ve azonban a művelődési ház valamennyi klubjának prog­ramjában helyet kaptak a mű­vészetek. Mint ahogy az isme­retterjesztő munka is át- meg áthatja valamennyi művelő­dési közösség tevékenységét. Vannak természetesen külön ismeretterjesztő programok is: ilyen a szülők akadémiájának előadássorozata, amely a csa­lád és iskola helyes kapcsola­tának kialakításához, vala­mint a gyermekneveléshez nyújt segítséget. A rövidesen megkezdődő tsz-akadémia vi­szont elsősorban a mezőgaz­daságban dolgozók szakmai Emlékmű az ezüstvárosnak Rózsa Péter, a hét szentend­rei szobrász egyike nem na­gyon szereti mostanában, ha látogatója érkezik. A megyei és a százhalombattai tanács megbízásából egy kétfordulós pályázatot követően jóformán megállás nélkül dolgozik a ké­pen látható szovjet—magyar barátság emlékmű modelljén. A hét elején fogott hozzá a feles méret elkészítéséhez. Az emlékmű legmagasabb pontja öt méter lesz, keretét a kivi­telező műkőből, a belső részt bronzból fogja elkészíteni. Avatására pedig 1975. április 4-én kerül sor az ezüstváros­ban, Százhalombattán, annak is leendő főterén. Rózsa Péter műtermében szépvonalú szobrok bizonyít­ják, hogy alkotójuk nem tét­lenkedik. Sajnos hely hiányá­ban nem tudjuk bemutatni a sái-vári pártház belső udvarára komponált, a közelmúltban be­fejezett díszkútjának kicsinyí­tett gipszmását és a kiállítás­ra készülő Béke című mar­káns vasszobrát. Utóbbit — telkemre kötötte, hogy ezt fel­tétlenül említsem meg — a kocsigyárban műszaki segéd­lettel vágták ki 22-es kazán­páncélból, s ugyanott ková­csolták is. kérdéseire ad majd választ a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárainak közremű­ködésével. Támogatást is Segíti a művelődési ház munkáját, hogy a helyi gazda­ságvezetők egyre inkább meg­értik: támogatásuk hasznát elsősorban maguk látják, mi­vel a képzettebb, szélesebb látókörű dolgozókkal köny- nyebb megoldani az egyre nö­vekvő gazdasági feladatokat is. A helyi Úttörő Termelőszö­vetkezet, a Kőbánya és az ÁFÉSZ, egyre gyakrabban já­rul hozzá a korszerűbb köz- művelődés feltételeinek a biz­tosításához. Jó lenne, ha ez a segítség mielőbb a művelődési ház közös fenntartásában csú­csosodna ki. Akkor talán lehe­tőség nyílna arra, hogy a je­lenleg raktárban porosodó ér­tékes nemzetiségi néprajzi anyag is megfelelő bemutató- helyet kapjon. Prukner Pál Jelzők Szentendre arca, szemé­lyisége, státusa, azt lenet mondani, évről évre válto­zik. Sokáig afféle roman­tikus, vasárnapi sétára al­kalmas, a főváros egyik küszöbén kuporgó kis te­lepülésnek tartották s elke­resztelték a képzőművésze­tek városának. Ami ugyan igaz, de mint minden álta­lánosítás, ez is túlságosan egyoldalú megvilágítása a valóságnak. Gondoljunk csak arra, hogy a lélek- számra egyre terebélyesebb városnak hány lakása hó­dol eme istenadta elhiva­tottságának. Azután a szentendrei nyár rendez vénysorozatainak életre hí­vásával újabb karakterisz­tikával gazdagodott a város s ennek ihletője — bizony­ság rá a nyáron megtartott öt tucat rendezvény már nemcsak a mindenko­ri Teátrum-előadás. Üjab- ban egy tanácsi anyagban meg azt olvasom, hogy Szentendre mindinkább múzeumi város. Van ebben is igazság, hiszen a mú­zeumok végigzarándoklásá ra — beleszámítva termé­szetesen a pismányi sza­badtéri néprajzit is, ahol párhuzamosan hatalmas római kori villa feltárása folyik — lassan egy teljes nap sem lesz elég. S ha még hozzáteszem, hogy a közelmúltban gyors egy­másutánban adtak találko­zót egymásnak a Vízügyi Tröszt kiállítási székházá­ban az ország egészségne­velői', majd igazságügyi or­vosai, akkor azt is mond­hatjuk, hogy Szentendre mindinkább a tudományos tanácskozások városa. S el ne feledjem: az is elhang­zott már, hogy munkásvá ros. Amit ugyan sokan még vitatnak, jóllehet az egyre számottevőbb ipar mind több, ingázásról leszokott lakosnak ad megnyugta­tóan kenyeret. Szocialista közösségeik, a brigádok vá­rost szépítő társadalmi munkaakcióinak értéke pe­dig évről évre tekintélye­sebb. Mégsem a jelzők döntik el a megjelenésé­ben s tartalmában állandó változásban levő város stá­tuszát, s főleg nem a jel­zők rivalizálása, hanem egymást erősítő-gazdagító interferenciájuk, találkozá­suk. Vagyis Szentendre egyaránt a kénzőművészet, a nyári fesztivál, a múzeu­mok. a tudományos tanács­kozások. a munkások s még feltehetően sok mindennek, s így sokaknak szeretett

Next

/
Oldalképek
Tartalom