Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-20 / 246. szám

«"ni W K/fwnanp 1974. OKTÓBER 20., VASÄRNAP A cél: több munkásolvasó Könyvtárosok tanácskozása A Hazafias Népfront Pest megyei .bizottsága, a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak központi könyvtára és a Pest megyei könyvtár egész napos szakmai tanácskozást ren­dez október 29-én a Hazafias Népfront országos központjában. Ennyi a hír, amelyről Debreceni Imréné- töl, a megyei könyvtár igaz­gatójától kértünk bővebb tá­jékoztatást. — A tanácskozás legfőbb célja: tájékoztatni kívánjuk a könyvtárosokat azokról a kialakult új módszerekről és formákról, amelyek alkal­mazása elősegíti a munká­sok széles rétegeinek a be­vonását az olvasók táborá­ba. Ezért is kértük fel a ta­nácskozás előadójául Kama­rás Istvánt, a Könyvtártudo­mányi és Módszertani Köz­pont tudományos főmunka­társát. — Kik vesznek részt a ta­nácskozáson? — A megye főhivatású szak- szervezeti és tanácsi könyv­tárosai, a szakmunkásképző intézetek könyvtárosai, szak- felügyelők, valamint az ipari városok népművelési fel­ügyelői. — Milyen a kapcsolat a megyében a szakszerve­zeti és a tanácsi könyv­tárak között? — Egymást segítő. Ezért is tűztük ki a tanácskozás egyik feladatának, hogy a két könyvtárhálózatban dolgozó könyvtárosok kicseréljék ta­pasztalataikat, s azok felhasz­nálásával kidolgozhassuk a további együttműködés még hatékonyabb formáit. Szovjet hanglcmezlietek 20 százalékos kedvezménnyel Október 29. és november 30. között rendezik meg hazánk­ban a szovjet hanglemezhete­ket. Ekkor jelennek meg a legfrissebb és legérdekesebb Melódia-újdonságok, amelye­ket az ünnepi időszakban 20 százalékos engedménnyel áru­sítanak a boltok. Jubileumi kiállítás Szombaton az Ernst Múze­umban Dobrotka László köny- nyűipari miniszterhelyettes nyitotta meg a Magyar Ipar- művészeti Főiskola jubileumi kiállítását. A főiskola egészét átfogó — több év anyagát felölelő — tárlat azt a célt szolgálja, hogy az elmúlt időszak mun­kájának bemutatásával szá­mot adjanak az eredmények­ről, a változás, fejlődés irá­nyáról, a főiskolán született legjobb alkotásokról. Ez is feladatuk Művelődés, képzés — a dabasi nyomdában Alig tíz perce kezdtem a beszélgetést Földes György igazgatóval és Kondics István művezetővel, alapszervezeti párttitkárral a dabasi nyomda munkájáról, amikor már a kö­vetkező feljegyzések szerepel­tek jegyzetfüzetemben: compo­ser-system, IBM executive vil­lanyírógép, Kalle-technológia. címsorszedő diagép, korrektú­rázó gép és így tovább. Mind­ez rendjén való is lett volna, hiszen az ország egyik kor­szerű nyomdájában voltam, ha el nem hangzik az alábbi mon­dat: — Ma még előfordul, hogy hat elemivel áll valaki a több százezer, vagy millió forint ér­tékű gép mögött... Ettől kezdve más irányba kanyarodott a beszélgetés. Napjaink egyik gyakori témá­ja került előtérbe: a munkás- művelődés. Pontosabban: mit tesznek ennek érdekében a dabasi nyomda vezetői. Szervezetten tanulni Egy számadattal kezdte az igazgató, ahogyan ő mondta: fogódzónak a mondandóhoz. — Háromszáz emberünk kö­zül hatvannak nincs meg az általános iskolai végzettsége... — Akiknek a fele fiatal... — vette át a szót a pártalapszer- vezet titkára. — A személyzeti Segített a szakemberek összefogása Iskolakönyvlár Százhalombatlán Országos és megyei adatok bizonyítják, hogy Százhalom­battán a felnőtt lakosság ol­vasási kultúrájának fejlődé­sét rossz könyvtári viszonyok hátráltatják. Ugyanis rendkí­vül szűk helyen van az igen szép könyvállomány, s az em­berek a korszerűtlen könyv­tárakat ritkán látogatják. A jövő szempontjából viszont kedvező, hogy a városban, a Ságvári Endre általános is­kolában van Pest megye má­sodik legnagyobb alapterületű iskolai könyvtára, melyben Önálló, felsőfokú szakmai ké­pesítéssel rendelkező könyv­táros-pedagógus szoktatja- tanítja a kisdiákokat a köny­vek céltudatos használatára, az olvasás szeretetére. Az átszervezés sikere A hetven négyzetméter alapterületű iskolai könyvtár egykor kémiai előadóterem volt. Még tavaly a tanév ele­jén is szekrényekben tárolták a pedagógiai, valamint az if­júsági és gyermekirodalom könyveit. A könyvtárosi teen­dőket társadalmi munkában pedagógusok látták el. Az igé­nyek és a követelmények azonban úgy hozták: egyesí­teni kellett a pedagógusok szakmai, politikai és ideoló­giai továbbképzéséhez szük­séges irodalmat az ifjúsági és gyermekkönyvekkel. Ehhez szakképzett dolgozóra volt szükség. Munkába állt tehát tavaly novemberben a szak­képzett könyvtáros. Az egységesített könyvtár azonban így is csak február­ban kölcsönözhetett először a jelentkező kisdiákoknak. Szép számú könyv közül választ­hattak a gyerekek, most az ötezres állományból csak ezer kötet a pedagógiai vonatko­zású szakirodalom, ötszáz pe­dig a gyűjtőkörön kívüli, s mintegy háromezer-ötszáz kö­tetnyi a gyermek- és ifjúsági irodalom. Ezt az állományt korszerű megoldással, szabad- polcos rendszerben tárták az ifjú látogatók elé, de a majd nyolcvan pedagógus is nagy hasznát veszi a szakirodalom­nak. Figyelemre méltó, hogy a februártól május végéig tartó időszakban úgy négyezer al­kalommal fordultak meg a gyereken, és nevelőik az isko­lai könyvtárban, s 4912 kötet könyvet kölcsönöztek. A tan­év végére az iskola ezeregy- százhatvan. tanulója közül hétszáz lett tagja az iskolai könyvtárnak. Hetenként öt al­kalommal, napi négy órában kölcsönöztek, s egy-egy napon átlagosan nyolcvannégy lá­togató kért könyvet. Növelte a látogatottságot, hogy a vá­rosi tanács anyagi támogatása révén újabb, elsősorban hely­ben használatos, úgynevezett kézikönyveket sikerült besze­rezni, s hogy az iskolaigazga­tó lelkes híve és támogatója a könyvtárnak. A gond és megoldása Az idei tanév küszöbén azonban meglepetten és szo­morúan tapasztalták az ér­deklődéssel és igénnyel teli ifjú olvasók, hogy az iskolai könyvtárban szünetel a köl­csönzés, a megnyitás egyre várat magára. Csak a peda­gógusok vehették igénybe a munkájukhoz és továbbképzé­sükhöz szükséges könyveket. Az ok: sem a nyáron, sem az év elején nem sikerült fel­dolgozni a könyvállományt. A város közművelődési szakem­berei — elsősorban a Barátság Művelődési Ház szakképzett könyvtárosai — látva a kis­diákoknak a könyvtár zárva tartásából származó előnyte­len helyzetét, összefogtak a szakmai ismereteket igénylő munka, az állomány mielőbbi feldolgozására. Néhány nap alatt elkészítették a könyvek jegyzékét, a könyvkölcsönzés folyamatos biztosítása mellett pedig az eddig megjelent könyvek jegyzéke alapján fo­kozatosan készülnek majd a katalógusok is, tasakozzák a könyvtár valamennyi kötetét. Október vége felé tehát ismét birtokba vehetik kedvenc bi­rodalmukat az olvasni vágyó gyerekek. Játékos délutánok A kölcsönzés körül támadt zavar elhárítása tette lehe­tővé a százhalombattai isko­lai könyvtár módszertani munkájának továbbfejleszté­sét is. Terv készült a könyv­tárban tartandó gyermekfog- ialkozásokról. Miután az olvasás megszeg rettetése, a könyvek céltuda­tos és rendszeres használatá­nak bemutatása az iskolai könyvtár munkájának legfon­tosabb része, ezért ebben a témakörben tartanai? a jövő­ben legtöbbször diafilmmel, rajzzal, grafikával, képzőmű­vészeti alkotásokkal illuszt­rált előadásolcat. Ezt a célt segítik elő, s egyúttal élő iro­dalmi élményt nyújtanak majd a kisdiákok részvételé­vel megrendezésre kerülő író-újságíró-olvasó találko­zók, a játékos lapszerkesztési délutánok. Az esztétikai ne­velést, az ízlés fejlesztését és az irodalmi oktatást fűzi cso­korba a különböző játékfigu­rák készítése, a dramatizálás. a mondókák, versek, zenei részletek, népszokások bemu­tatása a könyvtárban. Szó van környezetismeret, földrajz és más tantárgyak egy-egy könyvtári foglalkozásáról is. A továbbfejlődés keretei A könyvtári munka mód­szertani részének, általában a közművelődési teendőkből az iskolai könyvtárra háruló fel­adatok továbbfejlesztésének módja és formája is biztosí­tott. Ilyen jellegű együttmű­ködésre ír alá szocialista szer­ződést a közeli napokban a Szakszervezetek Pest megyei "anácsa, a Ságvári Endre ál­talános iskola és a Barátság Művelődési Ház. Az SZMT ezer kötetet bocsát az iskola rendelkezésére, a Barátság Művelődési Ház pedig a már említett szakmai segítségen kívül vállalja a könyvtárban folyó oktatási-nevelési fel­adatokhoz szükséges diafil­mek beszerzési költségeinek, a vetélkedőknek és az író-olva­só találkozóknak anyagi kon­zekvenciáit. Rendeznek gyer­mekfoglalkozásokat az emlí­tett közművelődési intézmény kezelésében levő városi könyvtárban is. Mindezek el­lenében az iskolai könyvtár megoldja a táiékoztatást pe­dagógusok és diákok számára, megszervezi a könwbarátok és a levelezők szakkörét, az alsó tagozatosok és napközi­sek rendszeres foglalkoztatá­sát. a nyolcadik osztályt vég­ző diákok átvezetését a városi könyvtárba. Biztató tehát Százhalom­battán a helyzet az általános iskolai tanulók olvasási kul­túrájának fejlődését illetően. Korompay János osztályon valamennyiükkel beszéltek, de eddig csak he­ten jelentlceztek a december­ben kezdődő tanfolyamra. Az iskola azonban csak akkor tud tanfolyamot indítani, ha legalább tizenöt . jelentkező van ... A korszerű, sokszor milliós értékű gépek üzemeltetése szükségszerűen megköveteli a műveltebb, képzetteb mun­kást. Jól tudják ezt a nyom­da vezetői — ezt lények egész sora bizonyítja. Bár még csak három éve dolgozik a nyomda, máris több ezer kötetes könyvtár áll az olvasni, tanulni vágyók rendelkezésére. A nyomda ha­vonta ezer forinttal támogatja, a helyi művelődési házat, amely ezért cserébe otthont biztosít az üzemi KlSZ-szer- vezet klubtevékenységéhez. — Ha befejeződik a nyomda építése — jegyezte meg Földes György igazgató —, már itt helyben is lehetőséget tudunk biztosítani a fiatalok klubéle­téhez. Egyelőre azonban még nagyon szűkösen vagyunk. Magasabb szinten A fejlődés gyors ütemű. 1971 októberében mindössze tízen kezdték itt a munkát. Egy év­vel később már kilencvencn dolgoztak az üzemben. Most háromszázan. Az építkezés fel­les befejezése után pedig már ötszáz ember számára tudnak majd munkalehetőséget bizto­sítani. Csakhogy a háromszázas lét­szám megtartása sem könnyű feladat Kevés a szakmunkás. — Tizenkét' elsőéves és ki­lenc másodéves ipari tanulónk van — tájékoztatott Kondics István. — A gépmesterséget, könyvkötészetet éj fényképé­szetet tanulják a fiatalok. Ja­vaslatunkra a dabasi gimná­zium egy idén végzett növen­déke felvételt nyert a moszk­vai nyomdaipari egyetemre. Ugyancsak most hirdettek meg három ösztöndíjat a mű­szaki főiskolán, az ott tanulók­nak. A nyomda dolgozói közül ketten végzik levelező szakon a főiskolát. Kápolnás Edit, az előkészítő üzem vezetője és Gyurmán Tibor gyártáselőké­szítő. Gimnáziumban ketten, közgazdasági technikumban négyen tanulnak. A közelmúltban fejeződött be egy négyhónapos helyesírá­si-tipográfiai tanfolyam, ame­lyen huszonhármán vettek részt. Csak ez százezer torin­jába került a vállalatnak. Sokba került az is, hogy ed­dig hárman jártak egy-egy hétre Wiesbadentoen, a Kálle- cégnc', hogy tanulmányozzák a Kalle-technológiát, s a kö­zeljövőben indul útnak a ne­gyedik dolgozó is. Szintén négyen utaznak ki az idei lip­csei vásárra, hogy működés közben tanulmányozzák azo­Icat a gépeket — könyvkötő­sor, korrektúrázógép —, ame­lyeket már megrendeltek, vagy még ezután rendelnek az NDK- ból, Decemberben pedig Far­kas László és Boncza László — mindketten fiatalok — Svédországba utaznak, hogy két hét alatt megtanulják a megvásárlandó új rotációs gép kezelését. Mindezt azzal a gon­dolattal: nem a tanulás, ha­nem a tudatlanság a drága. Politikái tanfolyamok Csupán az érdekesség ked­véért említette a nyomda párt­titkára, hogy a napokban né­met nyelvtanfolyam kezdődött tizennyolc fiatal részvételével a KISZ szervezésében, A fiata­lokat a KISZ-szervezet titkára, Farkas László tanítja, aki cse­remunkásként több évig dol­gozott a Német Demokratikus Köztársaságban. S az elmúlt héten megkez­dődtek a vállalatnál a politikai tanfolyamok Is. Huszonhármán a szocializmus alapkérdéseit, tizennyolcán pedig a közgaz­dasági alapismereteket tanul­mányozzák ebben az oktatási évben. Nem kell felemlíteni a nyomda vezetőinek, maguktól is Idézik a Központi Bizottság közművelődési határozatának azt a megállapítását, misze­rint: „A folyamatos és állan­dó művelődés szükségességé­nek felismerésében kulcsszere­pe vem a munliahelyi vezetés­nek.’’ Amint mondották: ők csak ennek a feladatnak tesz­nek eleget. Prukner Pál Pedagógusklub Szigetszentmiklóson A szigetszentmiklósi I. szá­mú általános iskolában pe­dagógusklub alakult. A rác­kevei járásban ez az első ilyen vállalkozás. A klub Jónás Zoltánnak, a járási pártbizottság első tit­kárának előadásával kezdte munkáját. A járási pártbi­zottság első titkára a klub jelentőségéről és a közéleti nevelésről tartott nagy ér­deklődéssel kísért, sok tanul­sággal szolgáló előadást. A tovaooi programban Bánfy György színművész irodalmi estje és Dunai Ernő tanár vetítettképes előadása szerepel spanyolországi útjá­ról. Januárban Szabó Zol­tán nyugalmazott megyei fel­ügyelő A személyiség megis­merése, februárban Bozóki Éva újságíró Az iskola és a család címmel tart előadást. A klub vezetősége az is­kolaév végéig készítette el a programot. Három közös szín­házlátogatás és két társasuta­zás is szerepel a tervek kö­zött. Vendégjáték Ma Budapestre érkeznek a világhírű leningrádi akadé­miai Gorkij Színház művé­szei. A kiváló szovjet együt­tes a budapesti művészeti he­tek keretében öt alkalommal lép a közönség elé. Bemutat­ják a Hanuma című vígjáté­kot, továbbá Rahmanov ná­lunk is népszerű drámáját, a Viharos alkonyatot és Örkény István Tóték című színművét. Az együttessel érkezik Buda­pestre G. A. Tovsztonogov, a színház Lenin-díjas népmű­vésze, művészeti vezetője is. TV-FIGYELŐ Déry Tibort, nyolcvanadik születésnapja alkalmából, csü­törtökön este nemcsak az iro­dalmat kedvelők, hanem több millió televíziónéző is köszönt­hette. Mert Déry a mai magyar irodalom egyik jeles képviselő­je, annak ellenére, hogy gaz­dag írói pályája nem volt men­tes buktatóktól sem. A fiatal író első írásait a Nyugat közli. S az önmagát művészetében lázasan keretső alkotó hamarosan szembekerül a század első fele magyar tár­sadalmának történelmi valósá­gával. 1918-ban belép az épp­hogy megalakult KMP-be, s a Tanácsköztársaság bukása után — abban kifejtett tevé­kenysége miatt — menekülnie kell. Csak a húszas évek köze­pén tér ismét vissza szülőhazá­jába. Irodalmi munkássága szin­tén ezzel az útkereséssel kez­dődik a század elejei stílus- irányzatok zaklatott érzésvilá­gában. Első nagy regénye, A befejezetlen mondat nem je­lenhetett meg a Horthy-világ- ban. A felszabadulás gondolati és alkotói szabadságot jelen­tett számára. Drámákat, re­gényt ír, novellák olyan gyö­A Középületépítő Validat FELVESZ jogosítvánnyal rendelkező darukezelőket, építőipari gépkezelőket, olaj- és gázkazán-fűtőket. Jelentkezés: Budapest V., Molnár u. 19. Munkaerőgazdálkodás. nyörű füzérét alkotja, amely szinte egyedülálló a magyar irodalomban. Déry Tibor most nyolcvan- éves, meglepő frisseségű és gondolati mélységű író. Igazi nagysága abban rejlik, amelyet évekkel ezelőtt barátja, Lu­kács György is különösen hang­súlyozott: „Déry világa nem irracionálisán individualista világ. Nem véletlen, hogy ter­mékenyítőén és iránymutatóan veszi körül a társadalmi erőtér, melyből ezek a törvények, ezek a parancsok — végül is — meg­születnek, s amelybe torkolla- nak.” A televízió műsorszerkesz­tőinek, Bihari Sándor szer­kesztőnek és nem utolsósorban a beszélgetést vezető Réz Pál­nak. érdeme, hogy Déry, az író, az ember, a barát, valóságában, összetettségében, egy társadal­mi környezetbe és fejlődésbe ágyazva jelent meg előttünk. Ősszel a földeken címmel közvetített riportműsort a tele­vízió pénteken délután. Az adásban tulajdonképpen há­rom riportot láthattunk, amely mindezt szemléletesen igazol­ja. Értesülhettünk az Agárdi Állami Gazdaság kukorica- betakarításának, a székesfe­hérvári Űj Élet Termelőszövet­kezet őszi vetésének és a Bala- tonboglári Állami Gazdaság szüretének gondjairól, problé­máiról. Különösen érdekes volt dr. Sóos Gábor államtitkár tájé­koztatója, aki arról beszélt, hogy milyen erőfeszítéseket tesz társadalmunk, a termelő- szövetkezetek, az állami gazda­ságok, a dolgozók segítségével a jövő évi termés biztosításá­ért. Vetélkedő- a hazai esték elnevezésű vetélkedősorozat­ban ezúttal Salgótarján és Szé­kesfehérvár mérte össze erejét. A műsor jó szórakozást nyúj­tott két órán keresztül a né­zőknek. Nehéz, tartalmas kér­dések, okos feleletek váltogat­ták egymást. Látszott: a mű­sor szerkesztői minden erejük­kel arra törekszenek, hogy ér­dekfeszítővé, fordulatossá te­gyék a játéko* a nézőknek és a résztvevőknek egyaránt. Vit- ray Tamás hibátlanul, szelle­mesen vezette az adást. Virág Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom