Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
( 1974. OKTÓBER 2., SZERDA xMiav Üdülőövezet — gondokkal Kerítés, horgászás, csend (A cikk els6 részét tegnapi számunkban közöltük.) A másik probléma viszont éppen az új telektulajdonosokat érinti. A helyzet tudniilik ez: veszi jó pénzért a kisebb jövedelmű ember a telkét, és örül, hogy víz mellett lesz, ahol sok a hal, ahol horgászni is lehet. Aztán vesz egy horgászfelszerelést, kimegy a telekre, és érdeklődik a szomszédoktól: hol lehet horgászengedélyt kapni? A választól pár percig nem kap levegőt: sehol! Döinsödről a Velencei-tóra Mert a horgászegyesületeknél sokszor 4—5 évig kell sor- baállni, várni , az engedély kiadására. Ami persze, a horgászok szempontjából érthető: a horgász csendben akar szórakozni, és nem zsúfolt autóbuszhoz hasonló körülmények között. Ezért a stégek, állások között bizonyos távolságnak kell lennie. — .Ha a két part hosszát vesszük — mondja Berényi János, a Duna-ági Horgász Területi Bizottság vezetője — és elosztjuk a tízezernyi horgász számával, akkor bizony már ma is eléggé kevés az a távolság, amely az egyes stégeket egymástól elválasztja. És ha mindenki egyszerre jön ki egy meleg nyári napon, akkor már „telt ház van’’ a vízen. Ezért az egyesületek csak az elhalt, kilépett tagok helyére vesznek fel újakat, akkor is elsősorban a tagok hozzátartozóit, az ifjúsági korból felnőtt korba lépőket, és a tagok által ajánlott kívülállókat. A többiek ezután jönnek. Érthető álláspont is, meg nem is. Ami a stégek közötti szükséges távolságot illeti, érthető. A vízügy is észerint adja ki a stégépítési engedélyeket. Ami a „telt házat” illeti, már kevésbé érthető. Mert ha valakinek történetesen Lachá- zán van telke vagy Dömsödön, az nem a Velencei-tóra fog járni horgászni. Hanem, a telke előtt áztatja a madzagot, ha kell, engedély nélkül is. Aztán jönnek a konfliktusok. Precedens lenne Dr. Dobrai Lajos erről, nemcsak mint a ráckevei Duna Intéző Bizottság elnökhelyettese, de mint az Országos Halászati Felügyelőség igazgatóhelyettese is, ezt mondja: — Akinek telke van és horgászni akar, az horgászni is fog, mert annyi' ellenőrt nem lehet a partra küldeni, hogy minden telket mindig ellenőrizzenek. Legfeljebb orvhorgásznak, engedély nélkül. Jobban járnak tehát a horgászegyesületek is, ha felveszik soraikba ezeket az embereket, mert legalább a tagdíjak révén nő a halutánpótlásra, telepítésre fordítható ösz- szeg is ... A horgászegyesületek viszont attól félnek' joggal — hogy ez precedenst teremt arra: ezután is így lesz, és bárki. aki telektulajdonossá válik, sőt, annak hozzátartozója is, követelheti a felvételt és a helyet a vízparton. A többi várakozót megelőzve! Ami viszont rövid időn belül valóban túlzsúfoltsághoz vezet. Tehát a jelen helyzet megoldása mellett biztosíték kellene a jövőre nézve: a telektulajdonossal hivatalosan eleve közöljék: az irigyelt Duna-ági horgászegyesületekbe nem jelent soronkí- vüli belépőt a telekvásárlás. De ki közölje ezt? Spontánul adódna a válasz: a tanácsi szervek, hiszen az új horgászati szabályok szerint ők az érintett horgászegyesületek felügyeleti szervei is. Dr. Bíró Gábornak a ráckeA KORSZERŰ GAZDASÁGBA: Bábolnai gabonaszárító Teljesítmény: 2x20 tonna/óra Megrendelhető hathónapos szállításra a Mezőgazdasági Kombinát Kereskedelmi Osztályán, Bábolnán. Forgalomba hozzák az AGROTROSZT megyei AGROKER vállalatai. . vei járási hivatal titkárságvezetőjének véleménye erről: — Ez kivihetetlen. Jelenleg ugyanis állami, tanácsi értéke- sítésű telkek már nincsenek. Az értékesítések magánvonalakon, újraeladások, telekfelosztások révén folynak, vagy az OTP-n keresztül. Ebbe és az értékesítés lebonyolításának mikéntjébe, ha a törvénynek megfelelnek, sem a járási hivatalnak, sem a helyi tanácsoknak közvetlen beleszólásuk nincs. Tehát az eladó kötelessége figyelmeztetni a gyanútlan vevőt: üdülőtelket vesz, és nem horgásztagságot... Ettől függetlenül: a horgászegyesül eteknél is lehetne egy kicsivel több rugalmasság. Motorcsónak-invázió Kimegv a pihenést, napot, csendet, vizet vágyó ember a vízpartra, már verőfényés kora reggel. Ül a horgász a ladikban csendre vágyva. Űszik a vízben, a nyugalmat élvezve a strandoló. Aztán elszabadul a pokol. Félpercenként dübörgés, recsegés, zakatolás, benzinbűz, olajfotiok a vízen, istentelen hullámverés ... Motorcsónak-invázió! És háborog az üdülő, a horgász, a természetrajongó, ahol és ahogy csak tud, a sajtóban is — a motorcsónakok pedig vígan berregnek tovább. Miért? Hiszen az intéző bizottság és a járás adatai szerint is csúcsforgalmi napokon a nyáron már 50 ezer ember is keresett felüdülést a ' Duna-ágnál, motorcsónak meg — két évvel ezelőtti adat, de túl sokat mára sem változhatott — 1400 van. Tegyük fel, hogy ma már kétezer. Senki sem kívánja a motorcsónakok teljes kitiltását a Duna-ágból, hiszen a szigeteken is vannak víkendházak, és vannak fáradt, öreg, beteg emberek, horgászok ás, akiknek már nehéz az evező. De az ilyeneknek elég — és mint a tapasztalat bizonyítja, így is van ■— a kis űrtartalmú, 75— 150 köbcentiméteres motor, ami nem csap akkora zajt, bűzt, hullámot, mint az 500-as íúramotorok. A jelen helyzet — Ráckevén egy nyári vasárnap délelőtt 10 perc alatt 50- nél több motorost számoltunk meg, egy stég előtt elhaladtá- ban — intézkedést kíván. De ki intézkedjen! És hogyan?! A kiskunlacházi nagyközségi tanács például megpróbált általános érvényű tanácsi rendelkezést kiadni, csak annyit, hogy a nagy motorosok csak a víz közepén, a hajózóútvo nalon haladhatnak. (Tehát nem is kitiltásról volt szó). Rögtön jelentkeztek a joghoz értő motortulajdonosok: erre < tanácsnak nincs joga, a víz ügyi törvény és a hajózási sza bályzat szerint az ilyen korlá tozásnak jogszabályi alapja nincs... Jogilag, sajnos, igazuk volt. De hogy a tanácsoknak legyen jogi alapjuk is a közvélemény által is helyeselt korlátozáshoz — magasabb szintű intézkedésre van szükség. Hatvanezer ember örömére Elmúlt egy nyár, jön a következő. Reméljük, tisztább, csendesebb, nvugodtabb, ve- szekedésmentesebb és „kerítés- mentesebb” partokat talál majd — 60 ezer ember örömére — a Duna-ág mentén. Szatmári Jenő István Tudományos ülésszak Az élelmiszenkutató-hálózat kialakulásának 25 éves évfordulója alkalmából kedden jubileumi tudományos ülésszakot tartott a Magyar Élelme- zásipari Tudományos Egyesür let, a Magyar Tudományos Akadémia és á MÉM. A tanácskozást dr. Telegdy Ko- váts László, a MÉTE tiszteletbeli elnöke nyitotta meg, majd dr. Láng István, azJMTA főtitkárhelyettesének üdvözlő beszéde után dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást az élelmiszer-tudományos kutatások helyzetéről és feladatairól. Kenyérgyárak épülnek a dabasi és ráckevei járásban Az ország legnépesebb megyéjében, a 930 ezer lakosú Pest megyében az elmúlt években több új kenyérgyár építésével javították a kenyérellátást. Néhány területen azonban méj nem kielégítő a hely- \ zet. Közéjük tartozik a ráckevei járás is. Az illetékesek ezért elhatározták, hogy Dunavar- sányban és Ráckevén új gyárat helyeznek üzembe. A du- navarsányi már épül, s ott naponta két műszakban 3,8 tonna kenyeret és péksüteményt sütnek majd. Ráckevén eredetileg a meglevő üzem bővítését tervezték. A helyi tanács azpn- ban akkora telket biztosított a sütőipar számára, amelyen a jövő évben nagy teljesítményű üzem építését kezdhetik meg. A tervek szerint az első egységben naponta 7,6 tonna kenyeret és péksüteményt készítenek. A szomszédos járás székhelyén. Debason a jelenleg 8 tonna kenyeret sütő üzemet bővítik csaknem a kétszeresére. ’ Követhető a százhalombattai példa Mindenkihez eljut a vezetékes ivóvíz Lassan tíz esztendeje, hogy kiéleződött az ellentét Százhalombattán az új és a régi között. Az újonnan, állami pénzből épült lakások közművesek voltak, viszont a régi településen már nem mindenhová jutott villany, vízvezeték pedig úgyszólván sehol sem volt. Az úthálózatnál hasonlóak a gondok. Adódott a község — akkor még az volt — vezetői előtt a feladat: mielőbb megszüntetni a régi és az új települések ellátási színvonalában mutatkozó különbségeket. E célkitűzésnek megfelelően 1965 és 1970 között teljes egészében korszerűsítették az óváros villanyhálózatát, Du- nafüreden a meglevő kétezer méter hosszúságú elektromos vezetékhálózatot további húszezer méterrel bővítették. Tíz kilométer úthálózattal is gyarapodott a füredi település, s a járdahálózat ugyanakkor tíz kilométerrel lett hosszabb. A vízhálózat gyarapításában azonban nemigen sikerült sehogysem előbbre jutni. Súlyosbította a helyzetet az 1965-ös, tizenegy hétig tartó árvíz is, amikor a tartósan magas vízállás következtében a kutak többsége elszennyeződött. Döntő változást s egyben ,a megoldás útját a várossá nyilvánítás éve, 1970 jelentette. Elkészült az egy évvel korábban megrendelt vízellátási tanulmányterv, a városa tanács megrendelte a kiviteli terveket is. Mindez elég sok munkába és majd egymillió forintba került. A jó szervezés eredménye Miután a személyi tulajdonban levő ingatlanok vannak túlsúlyban, Százhalombattán az ivóvíztársulási forma látszott legcélszerűbbnek a vízhálózat megépítésére. Ehhez a lakosság ötvenegy százalékának önkéntes részvételére volt szükség. Azonban bármennyire is elemi erővel jelentkezett a vízigény, .a kezdeti időszakban sokan idegenkedéssel fogadták a megoldás módját. A helyzeten a Hazafias Népfront helyi bizottsága, aktivistái, á tanács és a tanácstagok segítettek. Nagyarányú szervezés indult meg, amelyet héttagú — állami, társadalmi, lakossági képviseletű — bizottság irányított. A felvilágosító és agitatív munkát negyven tagú aktívahálózat látta el. Az eredmény nem várt kellemes meglepetéssel szolgált: a lakosság nyolcvankét százaléka lépett be a víztársulatba. így az óvárosban és a lakóteleppel szomszédos újtelepen 1972LÁNYOK, ASSZONYOK! Gyorsan elsajátítható, könnyű fizikai munkára, korszerű gépekhez felvesz • 16 éven felüli dolgozókat A FŐVÁROSI PATYOLAT VÁLLALAT Juttatások a kollektív szerződés szerint Jelentkezés (szombat kivételével): Budapest VII., Csengery u. 11., r Munkaügyi osztály. A levélben érdeklődőknek írásban válaszolunk. • ben megkezdődhetett a kivitelezés. A tervek szerint 1974-re készült volna el a vízhálózat, azonban a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal kialakított jó kapcsolat, az építők igen jó munkája révén már 1972. december 6-án, az óváros felszabadulásának évfordulóján folyhatott a víz a városrész bekötött lakásainak csapjaiból. 1973 derekán pedig elkészült az újtelep vízvezetékrendszere is. Könnyített a helyzeten, hogy kútról, víztározóról már nem kellett gondoskodni. A jó. minőségű ivóvizet az ercsi vízmű biztosítja, a víztározót a lakótelepen már korábban megépítették. Határidő előtt Az óvárosban és az újtelepen együttesen tízezer méter hosszúságú hálózatot építettek ki. Alig másfél év alatt, a tervezettnél ugyancsak másfél évvel korábban! Ezzel azután lehetőség nyílt a társulat működésének kiterjesztésére a dunafüredi városrészre is. A korábbi tapasztalatok alapján ott is megindult a szervezés. Nehézséget csupán az jelentett, hogy a füredi ezernyolcszáz teleknek csak egynegyedén van állandó otthonul szolgáló lakás, a többin hétvégi ház, megművelt kert. A tulajdonosokkal való kapcsolatfelvétel, a személyes agitáció hosszabb időt vett igénybe. Kezdetben a lakossági részvétel a vízműtársulásban hetvenegy százalékos volt, ma már a telektulajdonosok kilencven százaléka tagja az ivóvíztársulásnak. Ez is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tizenkilenc kilométer vízvezetékhálózatot a tervezett 1976 helyett 1974 végére Dunafü- reden is el lehessen készíteni. Ritkaság országosan is Azaz el lehet készíteni, mert a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az év végére vállalt határidő előtti már szeptember 20-án megkezdte az átadást, a hatósági vizsgálatok és engedélyek után pedig már októberben megkezdődhetnek Dunafüre- den is a bekötési-szerelési munkák. A kivitelezési költségek a három városrészben összesen tizenhat és egynegyed millió forintot tettek ki. A gyors kivitelezés, a kedvező lakossági részvétel lehetővé tette, hogy a lakossági hozzájárulás mértékét hatezer forintra mérsékeljék. (Természetesen a közintézmények és vállalatok is fizetnek hozzájárulást a vízfogyasztásuk mértékének megfelelően.) A most elkészült munka révén Százhalombatta lakosságának mintegy 98—99 százaléka jó minőségű, vezetékes ivóvízhez jut, ami nemcsak Pest megyében, de országosan is ritkaság. Korompay János HÁZTÁJI GAZDASÁGOK! M A * * A FEJESI MUM A MEGK0WYITESERE AJÁNLJUK AI NDK-GYÁRTMÁNYÚ, HÁZTÁJI FEJŐGÉPEKET: ELFA-M-610/1 -220 V. típus, ára: 5020 Ft ELFA-M-610/1-380 V. típus, ára: 4590 Ft A géppel egyszerre egy tehén fejhető, óránkénti teljesítménye 10 tehén. Árusítja: a Pest-Nógrád-Komárom megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat AGHOKER Budapest XV., Cservenka M. u. 107. Telefon: 635—457, ügyintéző: Lakner.
