Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-13 / 240. szám
A 1914. OKTÓBER 13., VASÁRNAP XUíAnn 71 új. szocialista címért küzdő brigácg, Dé/Pest megye termelőszövetkezetei ben Teremtő lendülettel A filozófia egyik dialektikus igazsága, hogy a mennyiségi változások egy bizonyos mértéken túl új minőséget hoznak létre. Nem tévedünk azonban akkor sem, ha ezt az általános igazságot leszűkítjük társadalmunk egyes jelenségeire, lényegbevágó mozgásaira. Mindinkább észrevehető, hogy a szocialista brigádmozgalom szélesedése nem egyszerűen számszerű gyarapodás, hogy a szocialista munkaverseny a kongresz- szusra való felkészülés szakaszában minőségi változáson megy keresztül. Az uni- formizálódás helyett a sokféleség pezsdítő jeleit viseli magán, a célok és a vállalások mindinkább elősegítik a helyi közélet élénkülését. Nem a számok bűvöletét jelenti a versenyszellem — noha számszerű eredményei sem lebecsülendők —, hanem a tartalmi gazdagodás hordo- , zója. , Kár lenne tagadni, találkozhatunk még azzal a nem kívánatos gyakorlattal is, amely a vállalások „kipipá- lását” tekinti célnak. A döntő többségtől azonban távol áll az önreklámozás szándéka, egyre több helyen jelent rangot befelé a cselekvő részvétel, s a közösségeken belül növekszik a becsülete azoknak, akik többet vállalnak. Minőségileg más az a munka, amelyet nem kizárólag a boríték vastagságától függő igyékezettel végeznek, amelyet ~'a szakmai és általános ismeretek növelésére irányuló tudatos törekvés tesz hatékonyabbá, értékesebbé. Vajon mi teremt nagyobb értékeket, a parancsszóra végzett rutinszerű cselekvés, vagy dolgok összefüggéseit ismerő, átgondolt, értelmes emberi tevékenység? E kérdésekre a munkás hétköznapokon adnak korszerű választ nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok százai, ezrei is* Tartalmi gazdagodás A Dél-Pest megyei tsz-szö- vetség 52 tagszövetkezete a megye művelt területének 50 százalékát birtokolja. Jelenleg 233 szocialista brigád dolgozik a gazdaságokban. A kongresszusi felhívás hatására az idén alakult meg ezek közül 71 szocialista brigád. Hét termelőszövetkezetben eddig egyáltalán nem voltak ilyen kollektívák, ebben a hét szövetkezetben — zömmel a nagykátai és a monori járásban — volt legszembetűnőbb a számszerű növekedés. A hetvenegy új szocialista brigádból harmincnégy itt alakult meg. Úgyszólván hagyományok nélkül, a környező termelőszövetkezetek tapasztalataira és saját elképzeléseikre támaszkodva teremtő lendülettel bontakoztatták ki a versenyt. — A szocialista brigádok kongresszusi vállalásai három nagy területet ölelnek fel — mutatja az írásos dokumentumokat Muhari Károly, a területi szövetség versenyfelelőse. A termelés valamennyi területén javítani kívánják a munka- és üzemszervezést, csökkentik a gazdálkodás költségeit, az önköltséget és meghatározták a kívánt hozamnövekedés mértékét. Sok helyütt törekednek a gazdaságon belüli szociális és munkakörülmények jobbá tételére, de számos vállalásban szerepel a község fejlesztésére felajánlott társadalmi munka is. A harmadik terület a politikai rendezvényeken való részvétellel, a szervezett önképzéssel. a művelődéssel, a sportéletben való részvétellel és a közösségi élet formálásával kapcsolatos. Példás szervezettség Első pillantásra úgy tűnhet. hogy a vállalások a bőség zavarát tükrözik. Akadtak, akik úgy fogalmazták meg ezt, hogy „talán sokat markolunk és majd keveset fogunk”. A kongresszusi munkaverseny eddigi eredményei azonban mindenkit meggyőztek arról,- hogy nincs ilyen veszély. A szövetkezetek többségében példás szervezettséggel folyik a verseny, a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetőkből álló kongresszusi versenybizottságok rendszeresen értékelik a felajánlások teljesítését és időben feltárják azokat a gondokat, amelyek itt-ott tapasztalhatók. A vállalások jó része konkrétan mérhétő, többletmázsákban, -literekben, -forintban és társadalmi munkaórákban is. A versenybizottságok értékelését mindenütt brigádgyűléseken tárgyalják meg a dolgozók, s a megfelelő információk birtokában cselekszenek a szavak tettekre váltásáért. A verseny népszerűsítésére a szövetkezeti demokrácia különböző fórumait is felhasználják, több helyen, például a pilisi Aranykalász Termelő- szövetkezetben üzemi híradót indítottak, amelynek hasábjain hangot adnak a legjobb kezdeményezéseknek. Sokat tesz a Dél Pest megyei Területi Szövetség is a verseny tartalmi gazdagításáért. Szövetkezetpolitikai programjukban a Kiváló szövetkezet címért folyó éves gazdasági verseny szervezése mellett helyet kapott sport- versenyek, vetélkedők, termelési versenyek megrendezése, értékelése és jutalmazása is. A nemrég lebonyolított labdarúgó-, asztalitenisz-, sakk- és röplabdaversepyen harmincegy tsz 800 szövetkezeti tagja vett részt. Száznyolcvanán indultak a kombájnversenyben, s a húsz díjazott közül néhányan a megyei versenyben is szépen szerepeltek. Sikeresen megindult a kukoricabetakarítási verseny. A télen rendezik mek a szocialista brigádok jubileumi szakmai vetélkedőjét, amelynek járási selejtezőin és a döntőn több százan, vesznek majd részt. A termelőszövetkezetekben — a területi verseny hatására — megélénkült a sportélet; öt röplabdapályát épített, hogy rendszeres edzési lehetőséget biztosítson azok számára, akik ehhez kedvet éreznek. Forint, óra, százalék... A vállalások végeláthatatlan sorából érdemes néhányat kiemelni, annak bizonyítására, milyen sok színű, tarka a valóság. A nagykátai Kossuth Tsz százezer, a tápiószentmártoni Kossuth Tsz ötszáztizenöt- ezer, a monori Üj Élet Tsz kilencszázhetvenezer forintos költségcsökkentést szeretne elérni. A gombai Fáy András Tsz, a maglódi Univerzál, a sülysáp! Virágzó, az abonyi Ság- vári termelőszövetkezetek szocialista brigádjai szövetkezetenként ezer-háromezer társadalmi mun^^'a végzésére vállaltak- kötelezettséget. A vasadi szakszövetkezet kollektívái 50 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Jelentős pénzösszegekkel és társadalmi munkával segítik a községi óvodák és általános iskolák fejlesztését, a dánszentmiklósi Micsurin, a ceglédi Kossuth, a nagykőrösi Szabadság, a farmosi Új Élet, és más termelőszövetkezetek Kocséron a szocialista brigádtagok keresetükből személyenként száz forinttal járultak hozzá a gyermekek környezetének szebbé varázsolásához, emellett az Új Élet Termelőszövetkezet brigádjai nyolcvanezer forint értékű társadalmi munkát is felajánlottak. A péteri Rákóczi Tsz 300 négyzetméteres könnyűszerkezetes tornatermet állít fel a közegben, megteremtve ezzel a sportolás lehetőségeit. A tetőfedést, a betonozást, a vasszerkezeti munkákat nagyrészt ingyen végzik el a lakatosok, kőművesek, traktorosok, gépkocsivezetők, csiszolómunkások és a karbantartóműhely dolgozói. Az abonyi József Attila szövetkezet nyolc általánossal nem rendelkező, negyven év alatti dolgozói valameny- nyien elhatározták, hogy elvégzik az általános iskolát. A szövetkezet ehhez minden segítséget megad számukra, mint ahogy a községi , kulturális és sportintézmények számára nyújtott anyagi támogatás összegét is felemelte az idén. Folytathatnánk a sort olyan, nem kisebb jelentőségű vállalásokkal, mint hogy több helyütt növelik a zöldségfélék termesztését, a növény- termesztés és a tejtermelés hozamait, hogy mozgalmi módszerekkel is fokozzák a termelési kooperációk hatékonyságát, hogy törekednek az üzemanyag-, alkatrési- és anyagtakarékosságra. További példákat hozhatnánk fel a szakmai, politikai műveltség elmélyítését célzó törekvésekre, a szellemi gyarapodás ezernyi jelére. A szocialista munkaversenynek azonban nincs erre szüksége, mert eredményei önmagukért beszélnek, s annak gyümölcseit nap mint nap a dolgozó emberek ezrei élvezik. » Kovács György Attila Előkészítő: a pártcsoport M inden esztendőben a párt- csoportok az éves beszámoló taggyűlések előtt értékelik tagjaik munkáját, magatartását s természetesen a pártmegbizatások teljesítését. A napjainktól folyamatosan sorra kerülő pártcsoport- értekezleteknek megkülönböztetett jelentőséget ad, hogy lényegében ezzel kezdődik az alapszervezetekben a párt XI, kongresszusára roló fölkészülés. A párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásában az alapszervezetek már tekintélyes eredményekre, tapasztalatokra támaszkodhatnak. Ezek-birtokában könrfyebb a pártcsoportok dolga te, hiszen tényekkel érvelhetnek, a fejlődés sokféle sikerének megmutatásával igazolhatják nemcsak maguk, hanem pártonkí- vüli dolgozótársaik előtt is, hogy a párt politikája megvalósul. Szorosán kapcsolódik tehát a pártcsoportok és apárt- alapszervezetek vezetőségének e hónapokban végzett munkája, s bízvást mondhatjuk, hogy e kapcsolódás csak akkor lesz tökéletes, ha a pártcsoportok kellő alapossággal készítik elő a négy év munkájáról beszámolót adó taggyűléseket. Jogos követelmény a párttaggal szemben, hogy ne csak becsületesen ellássa kenyérkereső foglalkozását, hanem aktívan képviselje a párt politikáját. legyen cselekvő részese e politika helyi megvalósításának, legjobb módszerei keresésének és alkalmazásának. E részvétel egyik alapvető szervezeti formája a pártmegbizatások rendszere. A párttag számára a pártmegbizatás nem egyszerűéit megtisztelő feladatok sora. hanem párttagságának feltétele. A pártcso| portok, az alapszervezetek igyekeztek és igyekeznek a megbízatásokat a párttagok felkészültsége, emberi alkalmassága szerint kiosztani, s éppen ezért a teljesítés számonkérése sem lehet egysíkú, mechanikus. A kiindulási alap természetesen az, hogy valamennyi párttag köteles aktív politikai munkát végezni. E politikai munka a pártmegbi- zatásokban ölt testet, amikor tehát számonkéri'k pártmegbi- zatása ellátását, valójában arról van szó, hogy politikai munkáját miként látta él, miként felelt meg a párttagság alapvető követelményének. H iba lenne a fentiek ismeretében arra gondolni, •hogy a pártcsoport-érte- kezleteken csupán a pártmegbizatások jó, közepes, vagy gyenge teljesítését összegezzék. A mérlegkészítés egyben a tervezés alapja is, hiszen módot nyújt arra, hogy a kommunista közösség a továbbfejlesztés lehetőségeit is sorra vegye. A hosszabb időre szóló pártmegbizatások adják» az egyik kiinduló pontot. Itt nincs különösebb gond, hiszen csak az egy-egy időszakra jutó teljesítést kell felmérni, s biztosítani a további munkálkodás feltételeit. A rövid időre, egy-egy akcióra korlátozódó pártmegbizatások esetébei) azonban egészen más a helyzet. Itt a számonkérést kövesse rögtön az új feladat meghatározása, a részletek tisztázása, azaz: még átmeneti időre se maradjon senki pártmegbizatás nélkül. Természetesnek tűnik, de mégsem árt figyelmeztetni rá: a pártcsoportok beszámoló taggyűlést előkészítő megbeszélésére a pár csoportbizalmi alaposan készüljön fel. NémaGyarapodás - a közösség erejéből (Folytatás az 1. oldalról) egyenként 20 ezer köbméteres új tartály ebből mír tele van gázolajjal. Azután 1975 végéig a Barátság—II. kőolaj- vezetéken érkező nyers kőolaj és a vegyipari benzin tárolására további öt darab, 4ß ezer köbméteres tartályt építünk. Herbai Gyula, a főosztály munkaverseny-felelőse érkezik pihegve s hiányos ismereteinket . kiegészíti azzal, hogy a főosztályon már pénteken megkezdődött a kommunista műszak, azok jöttek be akkor, szám szerint har- mincketten, akiknek szombaton ez nem állt volna módjukban. ★ Rátosi Ernő, a Dunai Kőolajipari Vállalat főmérnöke: — Úgy érzem, sikeresen teljesítjük az idei második kommunista műszakunkat is. A dolgozók által felajánlott munkabérből KlSZ-szerveze- tünk 100 ezer forintot átutal a Vietnamban létesülő szakmunkásképző intézet berendezéseinek költségeire, a maradék, várhatóan több mint 250 ezerrel pedig legjobb belátása szerint gazdálkodik majd. K. P. Tökölön: egészségház Érkezik a hír Tököíről: a hét végén már harmadszor tartanak kommunista szombatot a Vörös Csillag Tsz tagjai. Első ízben a dunaharaszti óvoda építésében segédkeztek. Másodszor — szeptemberben — és most ismét a helyi egészségház a „munkahelyük”. A tököli Vörös Csillag Tsz jövedelméből évről évre többet juttat a falu fejlesztésére a kötelező adón fölül is. A törekvés érthető, hiszen a 160 főnyi tagság — közülük mintegy harmincán nyugdíjasok — s a 450 alkalmazott csaknem kivétel nélkül helyi lakos, amikor a falu fejlődését-támo- gatják, önnön életkörülményeiket fordítják jobbra. A gazdasag a kisebbek közül való, mindössze 462 hektáron gazdálkodnak, ám eredményeikre nem lehet panasz, búzából például 33 mázsát takarítottak be, többet az országos átlagnál. Építőipari, be- tonelemgyártó, lakatos és egyéb melléküzemágaik jövedelmét o mezőgazdaság föllendítésére fordítják. A tsz termelési értéke tavaly elérte a 89 millió forintot, a tagok évi részesedése meghaladta a 31 ezer forintot. A szövetkezet tehát szilárdan áll a lábán, s mint Pessuth Ambrus tsz-el- nök elmondta, erejükből futja annak a falunak a fejlesztésére. amelynek határa gazdálkodásuk színterét adja. Az idén a község sport- és kulturális kiadásait 30 ezer forinttal támogatták. Dolgozóik 60 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak, most a 97 ezernél tartanak, de az év végére ez az összeg várhatóan 120 ezerre kerekedik majd. Mindehhez tegyük hozzá, hogy a termelőszövetkezet a dolgozók fizetésén fölül a munkájukra jutó nyereséget is felajánlották, amivel együtt 160—170 ezer forintot utalnák át a tanács egyszámlájára. Szuszics Péter tanácselnök említi, hogy a 380 ezer forintos évi költségvetésből aligha futná a község lendületes fejlődésére, óvodára, játszótérre, útépítésre. A tanács szocialista szerződést kötött a községbeli vállalatokkal, szövetkezetekkel; a tőlük kapott támogatás,csaknem háromszorosát teszi ki a fejlesztésre jutó költségvetési összegnek. Ebből jut majd az egészségházra, s a 76-ra megépíteni tervezett iskolára is. Aliik most vállalták, hogy szombati munkaidejük lejárta után déli 12-től este 8-ig tovább végzik munkájukat, minden ösztökélés nélkül, önként jelentkeztek. A tsz vasipari részlegének 170 dolgozója közül csak öten-hatan maradtak távol, többnyire halaszthatatlan teendőik miatt. Szokás megkérdezni ilyenkor, . miért vállalták. Ásin Alajos hegesztő így válaszol: — Egyelőre egészséges vagyok, de később még magam is állandó orvosi ellátásra szorulhatok. így Van vele más is. Részben hát saját érdekünkben ajánlottuk fel keresetünket, mindenki szeretné a faluban, ha már készen lenne az egészségház, a három körzeti orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelővel, gyógyszertárral. Barkóczi József né raktáros: — Szocialista brigódtagok vágyunk, mi tehát már harmad-; szór tartunk kommunista szombatot, Először nem is sa- já)t községünket, hanem Du- naharasztit segítettük az óvodaépítéshez. Nem vádolhatnak minket önzéssel. Polgár János csoportvezető ehhez csak annyit tesz hozzá: — Itt maradnak velünk azok a kollégák is, dolgoznak becsülettel a mi falunkért, akik nem Tökölön laknak. A helyiek vállalása pedig igazán csak természetes. A. Z. Befejeződött az anyagmozgatási konferencia A Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében szombaton zárta négynapos tanácskozását a 8. országos anyagmozgatási konferencia. A záróülésen hirdették ki a Hungaropack ’74, magyar csomagolási verseny eredményét, és kiosztották a díjakat. A vállalatok, üzemek, intézmények csaknem 300 pályázatot nyújtottak be a díjak elnyerésére, és ezek közül hat termék kapott díjat. Ezenkívül még 42 termék kapta meg a különbö-’ ző minisztériumok és szervek különdíjait. A záróülésen osztották ki az MTESZ központi anyagmozgatási és csomagolási bizottságának '„Az anyagmozgatás fejlesztéséért” és „A csomagolás fejlesztéséért” emlékérmet két- két arany, ezüst és bronz fokozatát, valamint három-három irodalmi díjat gán az értekezleten próbálják meghatározni, kinek mi lett volna a dolga, hanem a bizalmi már azt megelőzően állítsa össze a sorra kerülő témák rövid vázlatát. Ebben elsősorban ne azt emelje ki, hogy hány értekezletet, közös összejövetelt tartottak, meglátogatták-e beteg munkatársaikat és így tovább, hanem a pártcsoport politikai életét, s annak hatását a pártonkívü-. liekre.' E z csak egyike a lehetséges megoldásoknak, de jelzi, hogy valójában. ahány púrtcsoport, annyiféle a lehetséges út. Van, ahol már maga az is eredménynek számít, ha sikerült a szervezeti élet rendszerességét megteremteni. Másutt erre nefn kell időt vesztegetni, kézenfekvő a folyamatos szervezeti élet, a itt a muhka minőségi tényezői kerülnek előtérbe. Ez egyrészt feltételezi a bizalmi tájékozottságát, másrészt. pedig megköveteli, hogy sokoldalúan ellenőrizze a pártcsoport tagjainak munkálkodását, Azaz ne hagyatkozzék csupán saját tapasztalataira, benyomásaira .és véleményére, hanem keresse meg a pártcsoport egy-egy tagjának munkahelyi vezetőjét, az ott dolgozó tömegszervezeti aktívákat, s hallgassa meg véleményüket a kommunista magatartásáról, arról, hogy miként igyekezett ellátni feladatát. Hasznos lehet az is, ha a bizalmi tájékozódik a propagandistánál, akinek foglalkozásain a pártcsoport tagjai részt vesznek. A propagandista ugyanis sajátos nézőpontból világíthatja meg a pártcsoport tagjának politikai képzettségét, érdeklődését, szorgalmát, de olyan emberi vonásait is, mint a kapcsolatteremtő készség, a vitakészség és így tovább. Ha ekként nézzük, akkor beláthatjuk: a pártbizalmi megfelelő információs hálózattal rendelkezik ahhoz, hogy valóban sokoldalúan értékelhesse a pártcsoport tagjainak munkáját, emberi magatartását, a pártmegbizatások teljesítését, azaz azt, ami egy embercsoportot közösséggé kovácsol. Vannak olyan alapszervezetek, ahol ezt a munkát nem láthatják el a pártcsoportok, mivel a kis létszám miatt nem alakultak ilyenek, E kommunista kollektívákban a pártalapszervezet vezetőségének dolga, hogy elkészítse a személyre szóló számadást, s e kötelességét semmiképp nem mulaszthatja el. M ondandónkkal szembeállítható az a jogosnak tűnő ellenvetés, hogy a rohanó napi feladatok közepette miként jut erre idő? Válaszunk: nem formális elemről' van szó, mindez a pártszervezetek, a pártcsoportok tevékenységének szerves része, s éppen ezért nem lehet olyan, hogy pont erre ne jusson idő. Ha erre nem, akkor mire? Ha arra nincs idő, hogy a kiadott; munkát, a közösen meghatározott feladatokat együttesen számonkérjék s a közös bölcsességgel szűrjék le a tapasztalatokat, akkor vajon honnét merítik okulásukat a jövőre, mire alapozzák terveiket? Ezért elengedhetetlen annak a szemléletnek a kialakítása, amelynek hirdetői mind a pártcsoportokban, mind az alapszervezetekbcTi a munka természetes tartozékának ítélik a számonkérést, s az ezáel együttjáró bírálatot és dicséretet. Ami a legfontosabb: van miről beszélni ezeken az értekezleteken a pártcsoportok tagjainak, s lesz miről szót ejteni a taggyűléseken is. A választások óta eltelt négy esztendő tetemesen gyarapította nemcsak anyagi, hanem erkölcsi javainkat is, s ez igaz majdnem valamennyi munkahelyen. A ,XI. kongresszusra való felkészülés legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy a X. kongresszus határozatait minél jobban megvalósítsák a kommunisták. Akkor készülnek tehát méltó módon a kongresszusra, ha azt summázzák- négy esztendő alatt mit és hogyan cselekedtek. DR. SZABÓ IMRE az MSZMP KB alosztály- vezetője
