Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

1974. SZEPTEMBER 10., KÉM) .....SOSEM FELEDKEZEM MEG A GÖDI NAPOKRÓL..." Gy arapítsák az új erőket Dr. Orbán László beszédéből Fiatalok az emlékműnél. A gödi Fészek régi tagjainak egy csoportja. Balról jobbra: Droppa Gusztáv, Földes László, dr. Orbán László, Tausz János, Kiss Károly. J:Szeretem, hogy oly lel­kesek és oly vidám fiata­lok ... Nagy dolgokat csak derűs lelkű emberek képe- ' sek véghezvinni. Pedig mi­lyen nehéz a soruk...” (József Attila) Azért jöttünk össze, hogy megünnepeljük a gödi Fészek megalapításának ötvenedik évfordulóját, — kezdte beszé­dét dr. Orbán László. Ebből az alkalomból természetesen nem csupán a gödi Fészekre emlékezünk — mondotta, ha­nem az egész vörös Duna- partra. Göd nem csupán strandja és kirándulótelepe, hanem egyben harci terepe, erős vörös fészke is volt a munkásmozgalomnak. Kultúr- és sportcentrum is volt, így vált nagy jelentőségű hagyo­mányává az/ egész forradalmi munkásmozgalomnak, azon be­lül különösen az ifjúsági, a kultúr- és sportmozgalomnak. Ezután dr. Orbán László kö­szöntötte az egybegyűlteket és a következőket mondotta: Szép gondolat volt, méltó Gödhöz, hogy a Pest megyei és a bu­dapesti pártbizottság, a KISZ- bizottságaival közösen ' ren­dezte meg a jubileumi ünnep­séget. Ez is és az ünneplő kö­zönség összetétele is jelzi, hogy pártunkban, a mozgalomban egybeforr idős és fiatal gene­ráció, hogy a fiatalok vállal­ják a múlt forradalmi öröksé­gét, harci hagyományait. És hadd emlékezzünk most azok­ról is, akik nem lehetnek kö­zöttünk, mert életüket áldozták a fasizmus ellen a magyar munkásosztály szabadságáért, népünk, nemzetünk boldogu­lásáért vívott harcban. A két­napos szép ünnepség méltó megemlékezés e jubileumról •— mondotta a szónok. Csendőrök zaklatása közepette Hogy született meg a gödi Fészek — hogy vált ez a part­rész a Dunakeszi műhelytelep­től egészen Felső-Gödig a vö­rös Duna-parttá? Budapest munkástársadalmának régi ha­gyománya volt, hogy a nyári hónapokban vasár- és ünnep­napokon a legolcsóbb szórako­zást a Duna menti kirándulá­sokban keresték és találták meg. Az első világháború évei­re nyúlt vissza ez a munkás- hagyomány, már akkor jártak ide az MTE-isták fürdőzni, napozni, sportolni. A kirándu­lók csendőrök, telektulajdono­sok részéről sok zaklatásnak voltak kitéve ezért a MTE 1924-ben a telket megvásárolta és megalapította majd kiépí­tette azt a gödi Fészket amely­nek most jubileumát ünnepel­jük. Ez a fészek azóta nem maradt egyedül továbbiak so­rakoztak melléje. Egyes jobboldali vezetők — folytatta dr. Orbán László j— szerették volna Gödöt sportra, fürdőzésre, pihenésre korlátoz­ni. Ám a MTE-tagság nagy többsége és a Gödre járó kom­munisták, baloldali szociálde­mokraták, szervezett munká­sok nem csupán sportra és pi­henésre vágytak, hanem gon­dolatokat, eszméket is akartak cserélni, kultúrát akartak, s a sportot politikával, harccal kí­vánták összekapcsolni. Erre törekedett az illegális kommunista párt, amely elő­ször az egyesületekben kom­munista sejteken keresztül vé­gezte forradalmasító munkáját és szállt szembe a megalkuvó, politikaellenes törekvésekkel. Később a népfrontpolitika, majd a függetlenségi harc idő­szakában, amilcor a kommu­nisták tömegesen léptek be a legális munkásszervezetekbe és főleg amikor' a kommunista irányítás alatt állp OIB vezette szociáldemokrata ifjúsági cso­portok is fészket raktak Gö­dön — ott mindinkább az ifi csoportok váltak hangadóvá; az illegális kommunista párt és a baloldali szociáldemokra­ták politikája, nézetei, a mun­kásegység nyomta rá bélyegét Gödre a vörös Duna-part ar­culatára. Gödön persze spor­toltak és fociztak, úsztak, bir­kóztak és pihentek is a dolgo­zók és a fiatalok — mondotta az előadó a továbbiakban, hisz ez is hozzátartozik az élet tel­jességéhez. Célnál: a vörös zászló A gödi mozgalmi élethez szervesen hozzátartozott a mű­velődés, a kultúra is. A kul­túrával is politizáltak, ébresz­tették az öntudatot, élesztették a harci kedvet, erősítették a tömegkapcsolatot. Folyt természetesen a nyílt és közvetlen politizálás: sze­mináriumok és előadások, éj­szakába nyúló beszélgetések és viták formájában. Mennyi em­lékezetes akcióról tudnának beszélni ennek az ünnepség­nek idősebb részvevői! A Vö­rös Sportnapokról, amikor az úszóversenyen részt vevő úszókat a parton ezrekre rú­gó érdeklődő bíztatta, a víz­ben, a parton is munkásdalo­kat énekeltek, jelszavakat kia­báltak, a Szovjetuniót, a mun­kásegységet éltették. A célnál ott lobogott a nyárfa tetején a vörös zászló és az egybegyűlt, most már nagy tömeg előtt Sollner József elvtárs mondott beszédet, a munkássport fon­tosságáról is, de a tőkések és imperialisták elleni harcról is. És sokan vagyunk itt, akik jól emlékeznek a 30-as évek vé­gén az OIB által rendezett augusztus 20-i munkás—pa­raszt ifjúsági találkozók sport- és kultúrrendezvényeire. Ami­kor az ificsoportok a Budapes­ten politikai előadásokra és szemináriumokra vendégül látott parasztfiatalokat más- 'nap kihozták Gödre és ott kul­turális és sportrendezvények Közös örömeiben osztoztak. Ezekre az augusztus huszadi- • kákra visszagondolni nekem is személy szerint emlékezetes élményem — folytatta a mi­niszter. Mint ahogy sosem fe­ledkezem meg azokról a gödi napokról, amelyeknek jóma­gam is éveken keresztül rend­szeres részvevője voltam. Az ificsoportban már télen el­kezdtük gyűjteni a pénzt, ké­szülve a gödi nyárra, gyűjtöt­tünk sátorra, felszerelésre, és ki-ki 10 fillért, 20-at, annyit adott, amennyit tudott. S el lehet-e felejteni azokat a kora reggeleket, amikor bringán, vasúton és mivel legtöbbjének erre sem futotta, gyalog özön­löttek az ifik ki Gödre. Majd így folytatta: ebben a közös szórakozásban, sportolásban, művelődésben és politizálás­ban is formálódtak és erősöd­tek a szocialista közösségek. Egyszer igazat írt a fasiszta sajtó Üdülés és szórakozás, pihe­nés és sport, kultúra volt ez, de politika is volt a javából — ami Gödön folyt. Jól látta ezt az ellenség is, ahogy a do­kumentumok tanúskodnak er­ről. A csendőrség, a politikai rendőrség, hekusok szaglász­tak és köröztek rendszerint Göd körül. Egy 1936. augusz­tusban kelt, >ra Magyar Kirá­lyi Belügyminiszter Úrnak” intézett jelentés szerint „Duna­keszi—alag—gödi Dunastran- don, valamint Szentendre-szi- get déli szegélyén‘3levő Sziget- monostoron a kommunistagya­núsak megfigyelését Nagymél­tóságod hivatkozott rendele­té alapján bevezettettem ...” A csendőrségi, rendőrségi zak­latások sem tudták megfélem­líteni a munkásokat, ifiket és nem sikerült ez a nyilas ter­roristáknak sem. Igaza volt ez egyszer a Pesti Újság című fasiszta lapnak is, amely 1939- ben azt panaszolja cikkében a Fészek egyik kultúrestjéről: „A kultúrest szakszerűen ve­zeti az ifjúmunkások szellemi fejlődését... A lefizetett két nikkelért körülbelül 2—3 órás műsor keretében szívhatja ma­gába az ifjúmunkás a marxis­ta szellemet...” És abban is igaza volt, hogy az előadott számok „kivétel nélkül kimerítik az állami és társadalmi rend elleni izgatás tényét.” Valóban, ezek a mű­sorok és a gödi mozgalmi munka izgatás és lázítás volt a kapitalista társadalmi rend és a fasiszta állami és politikai rendszer ellen. Ez volt Göd, ezért él olyan elevenen ma is emléke, szelleme mindnyá­junkban. Jóleső érzéssel emlékszünk most e harcokra, a régi Göd­re. De az efnlékezés számunk­ra nemcsak visszapillantás, hanem előremutatás is. Mi kommunisták azért nézünk vissza a múltba, hogy jobban lássunk előre a jövőbe. Szo­cialista [oldatunk, amely je­lent és jövőt formál, a múlt harcaiból is táplálkozik. Más feladattal ma is él A gödi Fészek története jól 'tudjuk, nem ért véget a fel- szabadulásai. Az MTE-, TTE- tagok, szervezett munkások felkeresték, rendbehozták te­lepeiket a felszabadulás után. Persze új és más körülmé­nyek között és részben más Dr. Orbán László feladattal, funkcióval él a gödi Fészek és Göd egy olyan világban, amikor nem­csak a vörös Duna-part, de az egész ország a munkásoké, a dolgozó népé lett. Most, amikor itt Gödön a munkásmozgalom egyik ne­mes örökségére emlékezünk, jólesően' gondolunk arra, hogy az utóbbi időben mind na­gyobb figyelem fordul a munkásmozgalom politikai, kulturális, sport és közössé­gi hagyományai felé. De még sok a teendő, hogy ezek a munkásmozgalmi hagyomá­nyok elfoglalják méltó helyü­ket nemzetünk történelmi ha­gyományai között. A forradal­mi munkáshagyományok ápo­lása és őrzése, a munkásöntu­dat ébresztője és forrása, ez pedig a munkásosztály társa­dalomformáló, országvezető szerepétől elválaszthatatlan. Amikor Gödről beszélünk, a munkáskulturának fontos ha­gyományára emlékezünk. En­nek most különös jelentőséget kölcsönöz az, hogy társadal­mi fejlődésünk időszerű fel­adatai között előtérbe került a közművelődés, a munkás- művelődés ügye. És ezzel együtt, ezzel összefüggésben előtérbe került az életforma, az emberek közötti együttélés szocialista formáinak erősíté­se, szocialista közösségek for­málása, kibontakozása. A szocializmus nemcsak a ter­melőerők fejlettségét, nemcsak az anyagi javák bőségét és nemcsak a termelőeszközök szocialista tulajdonát, munkás- hatalmat feltételez, hanem to­vábbfejlődése sok kis és nagy szocialista közösség formálá­A párttal, Nagy i megtiszteltetés, hogy a jubileumi ünnepségen a KISZ nevében üdvözölhetem, köszönthetem a munkásmozga­Vfzibemutató Gárdos Katalin felvételei Dr. Alföldi Árpád sát, erősödését igényli, amely az emberek szocialista együtt­éléséhez, személyiségük, tehet­ségük, képességeik sokoldalú kifejlődéséhez megfelelő kere­tet biztosít. Ne csak évfordulókon Építeni lehet, kell arra is, amit a felszabadulás előtti forradalmi munkásmozgalom létrehozott, annak hagyomá­nyaira, amely a mára és a jövőre is kisugárzó, eleven kö­zösségteremtő erővé válhat. Ma is sok Gödre van szükség, ahol fiatalok és nem fiatalok, idősebbek együtt művelőd­nek — szórakoznak — sportolnak és szocialis­ta emberi közösséggé for­málódva élvezik á társas együttlét örömeit. Jó és hasznos dolog, hogy most már rendszeresen em­lékezünk forradalmi hagyo­mányainkra. De ne csak év­fordulókon, évente vagy jubi­leumok alkalmával emlékez­zünk. Tegyünk érte, hogy a munkásmozgalom hagyo­mányai, a szocialista közössé­gek és életforma kibontako­zásért folyó munkánk élő, eleven hatóerejévé váljanak. Hirdessék a munkásosztály, munkásmozgalom nagyszerű alkotó, teremtő képességét, ébresszék és gyarapítsák aszó­kat az új erőket, amelyek ma az előttünk álló nagy fel­adatok megoldásán munkál­kodnak, szocialista hazánk javára és felvirágzására — fejezte be ünnepi megemléke­zését dr. Orbán László. Dr. Orbán László beszéde után dr. Alföldi Árpád a KISZ nevében köszöntötte a nagygyűlés részvevőit a néppel lom veteránjait. Azokat kö­szöntjük mi fiatalok, akik a legnehezebb körülmények kö­zött szolgálták a munkás- osztályt és a szocializmus győ­zelmének ügyét, harcoltak a szocializmusért. Tisztelettel emlékezünk az öt évtizedes munkára, amely az öntuda­tos munkásosztály fejlődé­sét szolgálta. A fiatalok számára ez a nehéz korszak, a magyar munkásmozgalom legnehezebb, de legdicsőbb korszaka már történelem, mégis az ifjúság büszke er­re a korszakra és az akkori küzdőkre tisztelettel néz fel. Gyakran felhangzik egy dal: „A párttal, a néppel egy az utunk”. A mi ifjúságunk így is él, dolgozik: az üzemek ifjúsági brigádjai, az iskolák mozgalmai az üldözött, az el­nyomott népekkel érzett szoli­daritásunk — bizonyítják ezt. Azt várjuk az ifjú nemzedék­től, a KISZ-esektől, hogy a párt politikája szerint élje­nek és harcoljanak a célok megvalósításáért Törekvésü­ket, munkájukat segíti az a kedvező politikai légkör, amelyben élnek, az a támoga­tás, amelyet az idősebb nem­zedéktől élveznek. Dr. Al­földi Árpád végezetül köszön­tötte azokat a harcosokat, akik részt vettek az illegális mozga­lomban, akik példát mutattak, mutatnak életükkel, munká­jukkal a mai fiatalságnak. Hűség a néphez, hűség a párthoz — ez az ifjúság jel­szava — fejezte be a KISZ- titkár beszédét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom