Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-10 / 211. szám

4 1974. SZEPTEMBER 10., KEDD k/fíiiim Tananyag a politikai oktatásokhoz Segítik a propagandisták munkáját TV-FIGYELŐ Vándorgyűlés Szeptember 13. és 15. között Szolnokon rendezi meg ván- dorgyűlélét a Magyar Népraj­zi Társaság. A tudományos ülésszakon az előzetes számí­tások szerint mintegy 200 ha­zai szakember vesz majd részt. A vándorgyűlésre mintegy 40 külföldit is várnak, köztük a szlovák és a lengyel néprajzi társaság és a helsinki egye­tem néprajzi intézetének ve­zetőit. A program, amelyet a Nép­rajzi Múzeum közreműködésé­vel rendez Szolnok megye ta­nácsa és a Szolnok megyei múzeumok igazgatósága, Or- tutay Gyula elnöki megnyitó­jával kezdődik. Vendégjáték Radu Beligan igazgatónak, a Román Szocialista Köztár­saság népművészének vezeté­sével vasárnap magyarországi vendégszereplésre érkezett a bukaresti Nemzeti Színház 105 tagú társulata. A számos hazai és külföldi sikert ara­tott együttes szeptember 10— 11—12-én Budapesten a Nem­zeti Színházban és 14—15-én a szegedi Nemzeti Színházban lép fel. * Emlékkiállítás Derkovits-emlékkiállításra készülnek Szombathelyen, a nagy proletárfestő szülőváro­sában, ahol húszéves koráig élt. A mostani emlékkiállítást a festő születésének 80. és halá­lának 40. évfordulója alkalmá­ból rendezi meg a Magyar Nemzeti G-aléria és a Savaria Múzeum. A szeptember 27-én nyíló tárlaton a Magyar Nem­zeti Galéria és a Savaria Mú­zeum anyagán kívül a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múze­um és számos magángyűjtő tulajdonában levő Derkovits­Az utóbbi években a politi­kai oktatás és a politikai irodalom iránti érdeklődés növekedésének lehetünk ta­núi. Könyvkiadásunk felkészül­ten igyekszik lépést tartani ezzel a gyors ütemben nö­vekvő igényekkel, s szinte minden oktatási évadra tar­togat néhány kellemes meg­lepetést: egy-egy új soroza­tot, tanulmánygyűjteményt, szociográfiai kötetet, vagy — nem utolsósorban — a pro­pagandisták munkáját meg­könnyítő kiadványt. Tízféle témakör Most arra kértünk választ Drucker Józseftől, és Szilágyi Lászlónétól, a Kossuth Könyv­kiadó Pest megyei kirendelt­ségének vezetőjétől, illetve politikai munkatársától, hogy mit tartogat tarsolyában a kiadó az új oktatási évadra? — Kezdjijk a legszélesebb tömegeket érintő kiadványok­kal — javasolja Drucker Jó­zsef —, a tömegpropaganda oktatási anyagaival: tízféle témakör oktatásához össze­sen 33 ezer példányban, ké­szültek. — A példányszámok alap­ján — amelyek a július vé­géig beküldött előfizetési igé­nyekhez igazodtak — a leg­nagyobb az érdeklődés a párt- irányítás, a nemzetközi poli­tika kérdései, valamint a Vi­lágnézeti és ^etikai kérdések iránt. De szinte ugrásszerű növekedésről beszélhetünk ,a marxista—leninista esti kö­zépiskolai és az esti egyete­mi oktatás esetében is. Az előbbihez eddig már több mint 4 ezer példányban ad­tunk el a megyében olvasó­könyveket, s még egyre jön­nek a megrendelések, az esti egyetemi oktatási anyagból pedig 814 példányt küldtünk anyagából. Érdemes’ odafi­gyelni a számokra: a II. évfo­lyami tananyagból 513, a III. évfolyaméból 436 példány ta­lált gazdára. Más szavakkal: évről évre többen vágtak neki az esti egyetemi tanul­mányoknak. Politikai könyvújdonságok — Van-e acz eddig elmon­dottak terén valami újdon­ság? — Igen: először adunk ki útmutatót az esti középisko­lai propagandistáknak is. Még egy jó hír: az esti egye­temi tanulmányokhoz java­solt irodalom megfelelő pél­dányszámban, hiánytalanul, rendelkezésre áll. Van ezen­kívül elegendő filozófiai, közgazdasági és munkás-, mozgalmi lexikon. — BesiZéljünk a politikai irodalomról. Az I—II. negyed­év kiadói érvében összesen 46 + 52 könyv szerepelt. Ki is adták valamennyit? Drucker József átfutja a lis­tát, aztán bólint: — Ügy látom, igen. Akadt köztük egy-két könyvnapi sláger is, Kádár János: Válo­gatott beszédek és cikkek; Simái Mihály: Az Egyesült Államok a 200. évforduló előtt, Nemes Dezső: A ma­gyar munkásmozgalom tör­ténetéhez, és Magyar munkás­szociográfiák című könyve. — Milyen könyveket aján­lana már most az olvasók fi­gyelmébe a III. negyedévben kiadásra kerülők közül? Szilágyi Lászlóné azt mond­ja, A nyelv keletkezése című tanulmánykötetet feltétlenül. — Aztán Oszip Csornij: A német tragédia című, 1914—■ 18 között játszódó, történel­mi kulcsregényét. Már kinn van a könyvesboltokban, de mindenkinek figyelmébe aján­lom Georg Honigmann: Hearst, a sajtókirály című köftyyéf,'~~S' 'akí'"még rhém"is- meri, annak az Évfordulók 1974 című kiadványt. Az utóbbit második éve adtuk ki, januártól december 31- ig megtalálható benne minden fontosabb művészeti, politi­kai, történelmi évforduló rö­vid, lexikális leírása. Első­sorban pedagógusok forgat­hatják haszonnal, de ajánlom a művelődési intézmények, pártszervezetek vezetőinek fi­gyelmébe is. Népszerű sorozatok — Hasonló előzetest kap­hatnánk a jöbő évi kiadói tervekből? — Szívesen: « folytatjuk — részint új kiadásban, részint utánnyomásban — Marx, En­gels, és Lenin műveinek ki­adását. Útjára bocsátunk jó néhány — érdekes — filozó­fiai, pszichológiai és törté­nelmi művet. Több évi előké­szület után jövőre megjele­Minden új kiállítás; ese­mény, de az aukció az más, az még nagyobb feszültséget hoz. Egy biztos, az augusztus 31-től szeptember 8-ig, a XII. kerületi Szakasits Árpád Mű­velődési j Házban Budapesten rendezett 34 művészeti kép­aukciónak nagy, volt a láto­gatottsága, Jó művek érkez­tek a ma, szeptember 10-én rendezendő árverésre. A ven­dégkönyvbe Klinkó József ré­gi műgyűjtő irta be, hogy „Az árverés előtt sokan gyönyör­ködünk, de majd, ha az árát is halljuk a kalapács leütése után, felsóhajtunk, mert kevés a forintunk hozzá”. Mit vála­szol a katalógus e kedves ag­godalomra? Barabás Miklós itáliai naplementéje, Czóbel Béla, Derkovits Gyula, Egry József, Ferenczy Noémi mű­vei ugyan tízezer forint alatt kaphatók, de nagyon drágák Fényes Adolf és Gulácsy La­jos festményei. Pest megye tájai erőteljesén szerepelnek, elég ha Székely Bertalan szadai részletét, Szű­nik a Bibliai kislexikon, Gecse Gusztáv és Horváth Henrik munkája. Kiadjuk Csjbra István—Szerdahelyi István: Esztétikai ABC-jét, Kemény István: Cigányok cí­mű szociográfiáját. — Utolsó kérdésünk a so­rozatokra vonatkozik. Melyi­ket folytatják? — Mindet! Mindegyiknek megvan a maga időszerűsége és olvasótábora, kár lenne abbahagyni. A Napjaink kér­dései című, és a Mit kell tudni? ... című sorozat — az aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről, a technikai-tu­dományos fejlődés eredmé­nyeiről stb. — szerintünk jó szolgálatot tesz a pártszerve­zetek vezetőinek, tagjainak az állandó, friss tájékozódás­ban. A közgazdasági isme­retek című sorozat kiadvá­nyai elsősorban gazdasági ve­zetőknek, munkahelyi párt- szervezetek kommunistáinak nélkülözhetetlenek. A Népsze­rű történelem című soro­zat pedig — nevéhez híven — rendkívül népszerű: szinte minden kötetét másodszor i6 ki kell adni, annyira keresik. Új tagja a sorozatok család­jának — s ezúton ajánlom a pártmunkások figyelmébe — azt az agitációs-propaganda brosúrasorozatunkat, amely­nek minden füzete a legidő­szerűbb politikai kérdéseket tárgyalja. Két klasszikus szerző művé­vel, Mozart g-moll szimfóniá­jával és Beethoven VII. A-dúr szimfóniájával zárult a Po- viázl nyár 'vasárnap. A Mo­zart-művet legutóbb egy' hó­nappal ezelőtt Vácrátóton hallhattuk. Most újra megcso­dálhattuk a Postás Szimfoni­kus Zenekar előadásában, A szimfónia legszebb tétele az első. A bevezető néhány halk moll-akkordja után meg­rázó erővel adta elő a zene­kar a „sóhaj-figurának” ne­vezett panaszos motívumból kialakított főtémát, amelynek vibrálása nyugtalanságot és feszültséget árasztott. Dr. Va- sady Balogh Lajos a művet érző kitűnő dirigálásának kö­szönhető, hogy mindvégig ez a hangulat uralta a tételt, megfelelő szín- és hangerő ár­nyalatokkal, hol kétségbeeset­ten, hol fenyegetően. . A lassú második tétel szo­rosan kapcsolódik az elsőhöz: újabb dallamokkal idézi a fájdalmat. E rész bemutatásá­ban óramű pontossággal adták át egymásnak a hangszercso­portok a vezető szerepet. Há­nyd István zebegényi domb­jait, Kmetty János, Ilosvai Varga István szentendrei tár­gyú alkotásait, a ceglédi Be­nedek Péter műveit és Kőrös­fői Kriesch Aladár gödöllői i parkját említem, melyek vi* szonylag elfogadható áron kaphatók. Vajon nem lehet­ne-e megszerezni egyet-kettőt ezekből megyei intézményeink vagy magángyűjteményeink részére — o lehetőség most adott?! Meglepetésként hat Brodsz- ky Sándor szinte Egry József eszményeit előkészítő vízparti tája és Mednyánszky László drámai hatású háborús témá­jú festménye, s bár Reismann Károly Miksa bethániai tája az értékrend szempontjából a második vonalba tartozik, mégis Csontváry orientaliszti­kai életérzésének rokona. A legdrágább festmény Munká­csy Mihály „Olvasó nő’,’-je — kerek 80 ezer forint a kikiál­tási ára. Érthető, hiszen ez a mű; klasszikus. L. M. Egy építészet megújhodása. „Holnap azbesztből, vasból, és roppant / gránitból életet do­bunk a romokra / és félre az államdeklarációkkal! a hold-/ világgal! és az orfeumok­kal !...”, hirdeti Kassák Lajos Mesteremberek című művé­ben, és a huszadik század húszas éveinek magyar építé­szete valóban megérett az e sorok által felidézett változá­sokra. A magyar építészet megúju­lásának, fáradságos, ellenté­tekkel teli fejlődésének első eredményeit mutatta be a te*- levízió szombaton délután az Uj magyar építészet elneve­zésű sorozat, A CIAM-csoport működése című harmadik ré­szében. Major Máté akadé­mikus, akárcsak az elmúlt adásokban, most is találóan bontakoztatta ki a társadalmi viszonyok és a kor neves épí­tészeinek — Molnár Farkas­nak, Breuer Marcelnak és a CIAM-csoport tagjainak — kapcsolatát Az öngyilkosság okai. A szom­bat éjszakai tv-adásban a Hajnali négykor című angol filmet láthattuk Anthony Simmons rendezésében. A film írója és rendezője, aki pályá­ját ügyvédként kezdte, való­színűleg élményeit és ta­pasztalatait vitte itt vászon­ra. A párhuzamosan kibon­takozott két szerelmi dráma és egy vízbefúlt, öngyilkos nő utolsó útjának kapcsolatai az öngyilkosságok előidéző okai­ra kíván fényt vetni. Mert sonlóan jól vigyáztak a mu­zsikusok a harmadik* tételben a sajátos ritmikára. A negye­dik teteiben a szenvedély már a vadságig foktfzödík. Végig bírta a zenekar, a különösen biztos hangszertudást igénylő előadást. Beethoven szimfóniái közül a VII., az A-dúr a viszonylag ritkán játszottak közé tarto­zik. Borúra derű; — gondol­hatták a műsor összeállítói, ugyanis ez a mű a zeneiroda­lom egyik legvidámabb, leg- jókedvuob alkotása. Ez a szimfónia elsősorban ritmusá­val vésődik a hallgató tuda­tába. A karmester helyesen arra törekedett, hogy az egyes tételek bemutatásakor mind­egyiknél előtérbe kerüljön a jellemző ritmus. Az első tétel „pitypalatty”-képlete, a máso­dik számunkra különösen kedves magyar ritmikája, a harmadik monoton lüktetése és a negyedik tétel ütemes riadója. Egyúttal felszínre kellett hozni a harmonizálás- és hangzásbeli újat, a „lépe­gető dáliám” szépségét, a részben ír. részben orosz nép­dalemlékek összeolvasztásá­nak érdekességét, végül pe­dig a szédítő gyorsaságot és a valóban óriási fokozást. Az előadás méltó volt a zeneszer­zőkhöz és az alkotásokhoz. Ezzel véget is érne az est krónikája, ha csak az elő­adott muzsikáról írnánk. A kép azonban így nem teljes, ezért kiegészítjük még néhány adalékkal: nem értjük, miként kapcsolódott a bemutatott számokhoz a műsorban el­hangzó híres Shakespeare- szonett, a száraz zenei ismer­tetések helyett pedig inkább közérthetőbb, érdekesebb magyarázatokat kellett volna adni. A hangversenyt kezdet­ben szabadtérre tervezték, s bár ennél jobb időre nyár végén aligha lehet számítani, a művelődési házban a hely­szűke miatt alakult aztán így a műsor. Eredetileg Erkel-, Liszt- és Duorzsók-művek sze­repeltek a bemutatottnál vál­tozatosabb programban. így, bár szép muzsika szólt, az ér­deklődő joggal érezhette ma­sát becsapva: ő mást jött el meghallgatni. A zenekarnak tehát nemcsak a zeneszerzőt és az alkotást kell tisztelnie, hanem a közönséget is: sza­badtérre olvan műveket kell választani, hogy azok a ren­delkezésre álló zárt helyen is előadhatók legyenek! t Dalos Gábor valóban: a két történet ön­magukkal meghasonult, hő­seit sokszor csak hajszál vá­lasztja el, hogy kövessék a vízbefúlt nő példáját. A film, amely az 1965-ös locarnói fesztivál nagydíját és a nem­zetközi ifjúsági zsűri díját nyerte el, nem egy társadalom kórképét kívánja felrajzolni és nem is tipizál. Egy élet-' formát kritizál, megdöbbent és elrettent. Beruházások. A Hét című adásban Pilisborosjenőre lá­togattak el a televízió munka­társai. Igaz, ez csupán kitérő volt, hiszen a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat beru­házási programja» csak egy országos beruházási terv egyik állomását, példáját alkotta. Az adás az ország különböző területein folyó beruházá­sok szükségességét és az eh­hez kapcsolódó eredmények­nek és hibáknak az okait vizsgálta. Sosem lehet tudni. Vajon miért kevesebb az időtálló Vígjáték, mint a súlyos gon­dolatokat hordozó dráma? Az irodalomtörténet elismerően szól Arisztophanész, Shakes­peare, vagy Moliére komikus, de gyakran a vidámság mö­gött tragikus ellentétekbe ágyazott alakjairól. Az újabb korok ítélete azonban ennél sokkal szűkszavúbb; a pol­gári vígjáték sokszor elsik­kad a polgári drámairodalom komoly érzésvilágában. Geor­ge Bemard Shawnak, a víg­játékírás Matuzsálemiének különc egyénisége kivétel ez alól. Ellentétekkel telítétt személyiségének jellemző és legfőbb vonása az emberi és társadalmi visszásságok szel­lemes humorba zárt reflek­tálása. Shaw személyisége a művészi kifejezés igényével egybeforrva jelenik meg. „Velem nem történtek külön­féle dolgok; ellenkezőleg: én történtem velük, s összes tör­ténéseim könyv vagy színda- .rab formáját öltötték”, vallja önmagáról az író. s művészete nem fantáziaszülte helyzetek érdeklődést keltő hatásaira, hanem a hétköznapok lelki is­meretet felkavaró ábrázolá­sára épül. A Sosem lehet tudni című, talán legnépszerűbb Shaw- vígjáték, amelyet vasárnap este mutatott be a televízió, nem is lép fel súlyos társa­dalmi problémák megjelení­tésének az igényével. Ádám Ottó mostani rended zése jól jelenítette meg Shaw szellemes humorú művészetét és ehhez nagyban hozzájárult Tolnay Klári, Huszti Péter és a többiek kiváló színészi alakítása. Virág Ferenc Levelező tagozat a gyógypedagógiai főiskolán Az oktatási miniszter az ér­dekelt főhatóságokkal egyet­értésben szabályozta a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Fő­iskola levelező tagozatán fo­lyó képzést. A főiskolán egyéves ta­nulmányi idő alatt — gyógy­pedagógiai tanári diplomával — kiegészítő szakos, két­éves tanulmányi idő alatt —• pedagógus képesítéssel — meg­határozott munkakörökben egyszakos, négyéves tanul­mányi idő alatt kétszakos gyógypedagógiai tanári képe­sítés szerezhető. A kiegészítő szakos, képzésre gyógypeda­gógiai tanári oklevéllel ren­delkezők jelentkezhetnek. Kétéves tanulmányi idővel egyszakos képzésre — a mun­kahelyüknek megfelelő szak­ra — azok jelentkezhetnek, akiknek általános iskolai, vagy középiskolai tanári ok­levelük van, akik felső- vagy középfokú tanítóképzőben sze­reztek pedagógus képesítést, és gyógypedagógiai intéz­ményben, nevelőotthonban, nevelőintézetben vagy gyer­mek- és ifjúságvédő inté­zetben pedagógusként dolgoz­nak. A főiskola levelező tagoza­tára az ország egész terüle­téről lehet jelentkezni. müvet, láthat -majd a kozön- -’3- • . ■ v...: • ■ ; ügy V érte a partszerveknok. a az I. évfolyam BÁRMIKOR JÓN, ONT MINDIG VÁRJÁK AZ ősziBÍIVn AZ ŐSZI BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR A FOGYASZTÁSI CIKKEK SZAKVÁSÁRA SZEPTEMBER 14-TŐL 22-IG, # „ A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VASARKOZPONTBAN AZ ÖLTÖZKÖDÉS. AZ OTTHONT, A HÁZTARTÁS, AZ ÉLELMEZÉS. A SZABADIDŐ-FELHASZNÁLÁS. A KÖZLEKEDÉS korszerű eszközeinek nagyszabású bemutatója. NYITVA: 10-tőf 19 óráig, a szakmai napokon, szeptember 16-án. 17-én. 18-án és 19-én a nagyközönség részére T4-től 19 óráig. 'A pavilonokat 1.8 órakor zárják. X.. AlbertirsarűttO 33 %-os vasúti kedvezmény. ÖNT IS SZÍVESEN LÁTJA A RENDEZŐ: A IUI lkl!^/£VO Magyar Külkereskedelmi Vásár es Propaganda Iroda Telefon: 470-990. Kiállítótermekben Pest megye tájai és művészei a 34. képaukción Nyíri Éva Színvonalas nyárzárás A Postás Szimfonikus«Zenekar hangversenye Pomázon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom