Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

I MÉG PÁR NAPIG LÁTHATÓ... Harmadvirágzásban a cifraszűr ( örvendetesen nagy érdeklődés mutatkozott és még jelenleg is az a cifra-szűr kiállítás iránt. Ez késztetett az alábbi gondolatok papírra vetésére .., Az utóbbi esztendőben — országos viszonylatban is — méltó fogadtatásban része­sülnek a népművészeti alko­tások, népi kultúránk sajá­tosságai, reprezentatív da­rabjai, melyek fokozatosan közkinccsé válnak. Ennek legszebb demonstrációja a múlt esztendőben megren­dezésre került „Megyék nép- művészeti kiállítása” volt, amelyen nem csupán a nép­viseletünk hangsúlyozódott ki. hanem hazánk különböző tájait jellemző, a hagyomá­nyos paraszti életmódot fel­ölelő, és gazdasági tevékeny­séget bemutató volt. A viseleti darabok talán a íegmutatósabbak. A közel­múltban néhány kiállítás, például a debreceni 1972-ben a bőrművességet mutatta be, a művészien kimukált subá­kat, kisbundákat, ködmönö- ket, dohányzókészségeket stb. Mind az országos népművé­szeti, mind a bőrművességet reprezentáló kiállításokból a nagykőrösi Arany János Mú­zeum is részt vállalt, az „Al­földi cifraszűr” is ennek a je­gyében született, azért, hogy városunk néprajzi ereklyéi az egyetemes kultúrkincs ré­széve váljanak, a művelődés áramába kerüljenek, s hogy a környező vidékek anyaga itt, Nagykőrösön is megtekinthe­tő legyen. Magyarországon az utóbbi évtizedekben nem volt szűr- kiállítás, s a jelenlegi ezt is kívánta pótolni, hogy a Du­na—Tisza közéről, a tiszántúli Debrecen környékéről, a Jász­ságból és a Nagykunságból felsorakoztatott cifraszűrda- rabokkal az Alföld cifraszűr- népművészetét áttekinthetővé tegye. A szűrviselet már nem él, a „kivetkőzés” századunk első felében megtörtént, fel­váltotta a gyári konfekció, a megváltozott társadalmi-gaz­dasági viszonyok következté­ben fokozatosan háttérbe ke­rült. Egykor pedig széles körben elterjedt, általános vi­selet volt a szűr. Különösen a pásztornépség, a pusztázók látták nagy hasznát, a csikó­sok, gulyások, juhászok, a kanászok, s nem utolsósorban a szekerezők; de ugyanakkor a falusi, városlakó gazdatár- s.'idalom is viselte. A legdí­szesebb szűrt a csikósok, gu­lyások, s a legegyszerűbbet a kanászok viselték. A cifraszűr a XIX. század­ban élte virágkorát. Koráb­ban a városi statútumok ti­lalmazták, különösen a pász­toroknak. mivel részükről a „cifrálkodásnak” nem volt meg a vagyoni fedezete. A szűrviseletet legmostohábban a nemzetelnyomó Bach-kor­szak sújtotta, így próbálva 1848 után a magyar érzületet, nemzeti jelleget háttérbe szo­rítani, amelynek éppen ellen­kezője sikerült, hiszen a ki­egyezést követően szinte egycsapásra divattá lett a cifraszűr. A hétköznapi szűrök is dí­szítve lettek, az ünnepiek pe­dig különösen. A változatos kivarrással, rátéttel dúsan ékített, szinpompás cifraszű­rök éppen e körülmények kö­vetkeztében váltak gyakori­vá szinte a társadalom min­den rétegében. Gazdákon, pusztázókon, pásztorokon kí­vül a cifraszűr megjelent az uradalmi, s módos gazdák kocsisain is, mint parádésko- csisszűr. Egyszerre a magyar divat áramába kerültek. : Századunk elején — éppen ezen körülmények következ­tében — másodvirágzását élte a cifraszűr. Mintái, motívum­rendszere egyszerűsödött, ha­sonlóképpen az anyaga is, a fehér posztó mellett gyakori lett a durvább, szürkés, ké­kes, zöldes gyapjúszövet is, sőt még a katonai pokrócokat is felhasználták készítésükre. Később a szűrszabó iparág fokozatosan elsorvadt, a ko­rábbi, régi cifraszűrök gyak­ran az elhaló öregekkel, vagy lomtárba kerülve, értéküket veszítve más célra használták fel őket. Mindezek magyarázzák a cifraszűr ritkaságát. Az egy­kori általános viseletből saj­nos nagyon keveset őriznek a különböző tájak múzeumai. A mesterek felhagynak • ké­szítésükkel. vagy ha néhá- nvan foglalkoznak is még var­rásukkal, mint néoművészeti emléktárgyak kerülnek for- \ galomba, vagy idegenfor­galmi célokat szolgálnak. Talán ennek is köszönhető a nagv látogatottság? Ez a har­madvirágzás? ... Az Arany János Múzeum­ban bemutatott viseleti dara­bok a már ritkaság számba menő cifraszűrökből alko­tott egy csokorra valót, kép­viselve egyes alföldi vidéke­ket és egy kihalt, ősrégi fog­lalkozást. Novak László Mit látunk ma a moziban Közelharc férfiak és nők között. Színes amerikai film­vígjáték. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI, A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Óh, az a csodálatos háború! Angol film. Előadás kezdete: 7 órakor. moiiiltT * A PESTME G-Y E. 1 HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 208. SZÄM 1974. SZEPTEMBER 6., PÉNTEK Iskoláról iskolára Kevés a tanterem az Arany János iskolában A rekonstrukciós tervekről Az Arany János általános iskola a tanulók fogadására felkészült. Sajnos, kevés a tanterem: a 16-ból 8 csak szükséghelyiség, ezárt az idén is váltakozó tanítás folyik. Nyolc felsős, tizenegy alsós, nyolc napközis csoport mű­ködik. A tanulóié tezám 600-on felül van. Az idén nagyobb hangsúlyt kap a közösségi nevelés, fej­lesztése, az osztályközösségek szorosabbá tétele és ezért nagy feladat hárul majd az osztályfőnökökre. Az iskolában nyelvi tagoza­tos és napközis tanulócsopor­tok működnek. Ez utóbbinak előnye: a napközis gyerekek egy-egy osztályésoportot al­kotnak, mind ugyanazt a házi feladatot kgpja, azonos a ta- nulnivalójuk, így a velük fog­lalkozó több segítséget tud adni csoportjának. — Az iskola tantermeinek számát feltétlenül növelni kellene. Erre van egy re­konstrukciós tervünl^. Az is­kola területén levő régi épü­letek lebontása, emeletek rá­építése, a meglevő szilárd ala­pú épületre stb. Az iskola a város területén hírnevet szer­zett magának, sok szülő sze­retné, hogy gyermeke ebbe az iskolába járjon. Ha pedig ez társadalmi igény: a rekonst­rukciót a város lakosságának is szorgalmaznia kell — jegyzi meg dr. Kovács Gábor igaz­gató. Ezzel kapcsolatban felke­restük a tanács illetékes osz­tályát, ahol megtudtuk: — A rekonstrukciós terve­ket ismerjük, de nem oldja meg a problémát. Régi épüle­Rcgi épületek Beretvás-ház Nagykőrösön sok szép régi lakóház, városképi jelentősé­gű középület áll. Ilyen, igen szép épü­let az úgynevezett Beretvás-ház is, mely a Tanárky Béla ut­cában található. A népies barokk stílus­ban épült lakóház a XVIII. században épült. (Apáti-Tóth Sándor felvétele tek lebontása, azok helyére új falak húzása, sok helyütt csak toldozás-foldozás. A be­fektetett összeg és az újszerű­ség nem áll egymással arány­ban. Egy új iskolakombinát építése célszerű. Azonban fi­gyelembe kell venni a város fejlesztési tervét és anyagi lehetőségeit. Sok, okos, józan terve van a városnak, nem le­het mindent máról holnapra megvalósítani. Egy új iskola építése szerepel a tervünkben, de erről majd később... — mondta többek között Szabó Sándor művelődési osztály- vezető. (Szatmári) — Szeptembertől kétsze­resére növelték a nagykőrösi középfokú óvónőképző szak- középiskolába felvett hall­gatók számát. Cél, hogy az óvodai fejlesztés felgyorsu­lásával összhangban a ké­pesítés nélküli óvónők he­lyett minél több képzett dolgozót alkalmazhassanak a megye intézeteiben. Évnyitó a marxista-lenims'a esti egyetemen Tegnap délután tartotta évnyitóját az Arany János gimnáziumban a marxista— leninista esti egyetem váro­si csoportja. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Pásztor István, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Hegedűs László titkár és Csí­pő Balázs, a pártbizottság ok­tatási felelőse^ Az egyetem hallgatóit és ta­nárait, valamint a megjelent vendégeket Pászor István sze­retettel üdvözölte. Rövid be­szédében többek között ki­emelte: városunkban 16 féle oktatás folyik; pártoktatás- ban 1360-an, szakszervezeti oktatásban 1900-an és KISZ- oktatásban 1700-an részesül­nek. Külön köszöntötte az esti egyetem 27 új hallgatóját. Az ünnepély után a hallga­tók megkezdték munkájukat: előadáson vettek részt. A Teleki utca elején új olajkimérést létesítenek A nyári hónapokban, az olajdrágulás előtt, az egyre szaporodó olajkályha-tulaj- donosok, téli szükségletük je­lentős részét beszerezték, a ceglédi ÁFOR-telepen, a Dó­zsa György úti ÁFOR-állo- máson és az ÁFOR Rákóczi úti olajkimérő telepén. Mint Csákó Ambrus telepvezető el­mondotta, egyedül a Rákóczi úti telepen, közel 400 ezer liter tüzelőolajat adtak el. A lakosság további tüzelő­olaj-ellátására is felkészültek az olajkimérők. Az ÁFÉSZ a Teleki utca elején, újabb olaj­állomást létesít. SPORT Aüéfasikerek Münchenben és Szegeden Münchenben, kétnapos vi­adalon került sor a Magyar- ország—Bajorország utánpót­lás-válogatott atlétikai pá­ros versenyre. Fülledt meleg­ben vetélkedtek a sportolók, ami a számszerű eredménye­ket erősen befolyásolta. Az Nk. Pedagógus SE-ből a magyar női csapatba beválogatott Budavári Éva jól helytállt, s 49 méter 98 centiméteres gerelydobásával a második helyen végzett. A magyar női utánpótláscsapat biztosan, 86:49 arányban megnyerte a nemzetközi viadalt, ötszáz indulóval került sor amelyre csapatverseny for­májában került sor. A férfi­aknál az Állami Gazdaság (Bocskai, Országh. Bujdosó, Nagy) 40/234-es összteljesít­ménnyel győzött a Konzerv­gyár (40/155) és a Városgaz­dálkodás (10/56) előtt. A nőknél az ÁFÉSZ (Ver- bó. Bujdosó. Tolnai) 40/154- gyel volt jobb, a Kiskereske­dők (10/25) előtt. A KISZ városi lövészvetél­kedőjének összetett végered­ménye a lég- és kispuskás forduló után: Férfiak: 1. Ál­lami Gazdaság 437; 2. Kon­Világosról haza... AZOK A HONVEDEK el­haltak már régen, még az adatközlő fialt is, akik az ő szájukból hallották e rövidke történeteket, én meg tőlük, másodkézből. De megmarad­tak az évtizedes gyűjtéseim följegyzései a nagy napokról, egyszerű katonákról, akikről a hajdani őrmesterek létszám­jelentései szólották név szerint vagy summásan. Vallomásai­kat a történelemírók meg se hallgatták, mert mindig csak a hadvezérek, sohasem a közkatonák írásait olvasni a hadjáratokról. / Százhuszonöt esztendeje Vi­lágos mezeje volt a szabad­ságharc végkifejlete, a bu­kás szimbólurpa, a sorozatos csatavesztések következmé­nye, ahonnan nem vezetett tovább más út, mint a feev- verletétel. Harmincezer hon­véd rakta gúlába nuskáját itt, szögezte be azokat a hí­res rézágyúkat és hullajtottá könnyeit a lehajtott szent zászlókra, és innen mentek a tábornokok bitóra és töm­lőébe az osztrák hadsereg­ből átállott tisztek, ötnegyed század nagy idő, az alatt szol­gabírótól és századostól föl­felé mindenkiről megtudtuk, hogy akkor mit gondolt, mit cselekedett? De még azt is. hogy mit nem tett helyesen Kossuth és áruló volt-e Gör­gey? De mit gondolt a köz­legény? CEGLED NEGYVEN­NYOLCBAN háromszáz hon­védet adott, ezek viselt dol­gait nem írták össze életük­ben, számunkra elveszett adalékok. Azt sem tudjuk, hogy Világosnál hány ceg­lédi volt? A fegyverletételről hazajött két honvéd kaland­jait húsz évvel ezelőtt, a már idős Mózes János és a még idősebb Szalisznyó István mondta tollba. „Nagyapám Világosról töb- bedmagával eljött. A táborból kimentek itatni a Marosra, a fegyver még a kezükben volt. Az oroszok is ott voltak, de eresztették őket. Öregapámék átúsztattak a Maroson. De nem voltak ismerősek azon a vidéken, a betyárok vezet­ték el őket. Ügy mondta, hogy ustoroshuszárok, ezek voltak azok a betyárok, akik harcol­tak a forradalomban. Kossuth megengedte nekik. Drót volt a kancsikájukban, avval szedték le a lovasokat a nyeregből, de megszaggatták a bőrüket, ruhástul, csak úgy fetreng- teltt Félegyházától már maguk­tól jöttek. már ismerték a járást. Sokan voltak, volt abban ceglédi, abonyí, kö­rösi. Meleg Sándor volt a cimborája, azt sokat emleget­te. de hogy ceglédi volt-e, nem tudom. Mikor hazajött, sokáig buj­kált, hun itt, hun ott, nagy volt a rokonság. A lovát küldte haza tarisznyával. A ló bejött a városba éjszaka, rugdosta a kaput, a szülei megrakták a tarisznyát, a ló vitt neki tisztát, meg enni­valót, italt. Leginkább a Lo­vas öregapjánál volt a ta­nyán. Az öregapja mondta a béresnek. — Vigyázz a gyerekre! Idős ember volt az öregbé­res. Egyszer a tanyát körül­vették a vasasnémetek. Éj­szaka volt, bent aludtak az istállóban, az öreg mingyán fölébredt. Az istálló kétr4szes volt, az egyikben marhák vol­tak. Az egyik ökör a szarvá­val addig ütögette a válasz­falat, sárból volt, hamar ki­lyukadt, ezen a lyukon át­dugták öregapámat a lovak­hoz. Fölült a lovára. Az öreg mondta a kisbáresnek, hogyha ő nyitja az ajtót, ak­kor nyissa ki a másikat, csapja meg a tovat. öreg- apám meg nyargaljon kifelé, ahogy csak bír. Ügy is volt. öregapám fölült a lóra. a kisbéres ott állt a másik aj­tóban a lovaknál, az öreg meg nagy zajjal nyitotta a marhaistálló ajtaját — egy oldalon volt mind a két ajtó —, a zörgésre mind odajött a sok német, odaterelte őket az öreg zörgése. — A Kossuth kutyát keres­sük! De mán akkor öregapám vágtatott kifelé. Utána .mu­tat az öreg. — Ott a Kossuth kutya! Messze járt mán, a jégen szaladt. Mert a tanya előtt nádas volt, meg egy tó, a va­sasok nem mertek utána menni a jégen, nehezek voltak, nagy lovuk volt, féltek, hogy be­szakadnak. Lőttek utána, de nem találták.” ★ „APÄMEKAT ERDÉLYBEN, a Kárpátokban kerítették be, onnan vitték őket Világosra. Apám honvéd volt, a bátyja is, az tizedes. Olvassák Vi­lágosnál a névsort, hallja apám. — Szalisznyó János! Odament, akkor találkoztak. — Hát te, hogy kerülsz ide? — kérdezte a bátyja. — Beálltam én is. Az oroszok elengedték őket, gyalog gyüttek haza. Itthon soroztak, senki se jelentkezett a sorozáson, a legények a te­metőben, nádasokban bujkál­tak nappal, éjjel jöttek elő. János bátyám akkor már csa­ládos volt. mindig a padlá­son bujkált, mert az osztrák csendőrök éjszaka fogdos- ták a honvédeket. Apám nem bujkált, mert fiatalabb volt. tizenhét éves. azok még nem kerültek sor alá. Egyszer szépen kiöltözött, bement a városba megláto­gatni a rokonokat. Az újvá­roson laktak, a Körösi ut legvégin. Már jött visszafelé a Körösi úton, a Sugár utca sarkán fogták el az osztrák csendőrök, vitték Kecskemét­re. Besorozták tizenkét évre.” Hídvégi Lajos Szegeden, a vidéki ifjúsági egyéni atlétikai bajnokságra. Az első napon borús, a má­sodikon meleg idő volt. Hanny Judit (Nk. Pedagógus) reme­kül szerepelt: 3 számból ket­tőben bajnokságot nyert, egy­ben pedig második lett. A kö­rösi sportolónő 100 méteres gátfutásban 15.9 másodperc­cel (az előfutamban 15,6-ot futott), a 18 évesek korosz­tályában a második, 400 mé­teres síkfutásban 59,3-mal és 200 méteres síkfutásban 25,5- tel az első helyen végzett. Súlyos vereség a nyitányon Bp. Elektromos—Nk. Kini­zsi 14:2. Az NB III-as aszta­litenisz férfi csapatbajnokság őszi nyitányán a második he­lyezettet fogadták a Sportott­honban a kinizsisek. A baj­nokaspiráns fővárosiak máris remek formában voltak és megérdemelten győztek. A számszerű eredmény erősen túlzott. A döntő helyzetek­ben a hazaiaktól rendre el­pártolt a szerencse. A körösi csapat összeállítása: Varga (1). Kőházi (1), Kosa, Erdei volt. Városi KISZ-es lövészverseny A tormási MHSZ-lőtéren ke­rült sor, kis létszámmal a KISZ városi lövészvetélkedő­jének kispuskás fordulójára, zervgyár 302; 3. Városgazdál­kodás 284 köregység. Nők: 1. ÁFÉSZ 316; 2. Konzerv­gyár 125; 3. Kiskereskedők 98 kör. Fejelőverseny A Városgazdálkodási Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­gának rendezésében a strand­fürdő területén a múlt nyári premier után ez évben is több sportversenyre került sor. Ez­úttal négy kategóriában. A páros fejelőversenyen — amely tudomásunk szerint az első vá­rosi szintű viadal Nagykő­rösön — 8 kettős indult az egynapos, kieséses rendsze­rű viadalon. A résztvevők kérésére 1—1 mérkőzés 4 [ nyert gólig tartott. A vetélke­dő sikeresen zajlott le, a leg- j idősebb induló 33, a legfiata­labb 18 éves volt. A Szakács Kálmán—Takács Imre páros lett a végső győztes, s nyer­te a Városgazdálkodási Vál­lalat fakupáját, második a Zsá- kai Balázs—Láposi Ferenc, a harmadik Dezső László—Sza­kács Tibor kgttős lett. Pénteki műsor Sakk. Városi strandfürdő, 16: Városi Strand Kupa pá­ros verseny. S. Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom