Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-05 / 207. szám
4 Wfatm 1974. S7EPTFMRFR 5., CSÜTÖRTÖK. Készülődés az őszi évadra i Nemcsak az időjárás változott meg az utóbbi években, s ennek következtében mindinkább összemosódnak az évszakok, a közművelődésben sem lehet pontos válaszvonalat húzni: meddig tartanak a nyári rendezvények s mikor kezdődnek az őszi programok. Az őszi rendezvények egy részét ugyanis még szabadtérre tervezik, a többi között a gödi Fészek emléknapokat, a fóti ész eseménysorozatát, a Csepel-szigeti szüreti napokat. Nem is az a lényeges, meddig beszélünk nyári, s mikortól őszi kulturális programokról, a lényeg sokkal inkább az, hogy egyre inkább folyamatossá válik a közművelődési munka az egész esztendőben. S ez az örvendetes. Ma már nem maradnak ki a közművelődésből hetek, hónapok, mint a korábbi esztendőkben, legfeljebb a közművelődés formái változnak: ősztől tavaszig elsősorban a tanulás, az önművelés kerül a közművelődési munka homlokterébe, ilyenkor rendezik meg a különböző akadémiákat, ismeretterjesztő előadássorozatok, ilyenkor működnek a különböző nyelv- és más jellegű tanfolyamok, s az öntevékeny művészeti együttesek is elsősorban ilyenkor készülnek fel új műsoraikra. Késő tavasztól kora őszig viszont elsősorban a művészeti rendezvények és a különböző szórakoztató programok teszik ki a közművelődési munka nagyobbik részét. Halvan munkásakadémia Az ősz, mint említettük, elsősorban a tanulás időszakin. Ezt példázza az is, hogy szeptemberben kezdődik az új oktatási év a TIT-ben. Egy kis ízelítő a gazdagnak ígérkező programból. Újdonság a munkások, a mezőgazdaságban dolgozók, valamint a fiatalok részére indítandó komplex tematikájú előadássorozat. Huszonkilenc tematikában mintegy háromszáz előadás hangzik majd el, amelynek keretében egy-egy témát több tudományág szakemberei vitatnák meg. És az ősztől lényegesen több akadémiai előadássorozat is indul, mint az elmúlt évadban. Így például, amíg az elmúlt oktatási évben negyvenhat munkásakadémiát működtetett a TIT, az ősztől hatvan indul. A negyvenhét mezőgazdasági akadémia helyett ötvenötöt indítanak. A nők akadémiája harminckettőről negyvenre, az ifjúsági akadémiák hetvenhatról százra, a szülők akadémiája pedig nyolcvannyolcról szintén százra emelkedik. Hogy mi ennek a magyarázata? Minden bizonnyal az, ami így fogalmazódott meg a Központi Bizottság közművelődési határozatában: „A szocialista közművelődés egyik alapvető feladata az önművelés fontosságának felismertetése, lehetőségeinek bővítése." Cselekvő részvétel Természetesen az önművelésnek csupán egy része az is! meretterjesztés. Az önművelés | fontos bázisát jelentik a különböző amatőr rjt űvészeti együttesek is, amelyeknek célja nem hivatásos művészek nevelése, hanem a szocialista közösségi magatartás formálása, az aktivitás fokozása, a művészeti tevékenység meg- kedveltetése, jobb megértetése. Ahogyan ez megfogalmazódott a közművelődési határozatban: „A cselekvő részvétel, a közösségi élmények, a művészet világával létrejövő kapcsolat hozzásegít ahhoz is, hogy tovább erősödjön a kultúra és a közönség, a kultúra és a nép kapcsolata.” E gondolat jegyében rendezték meg a közelmúltban Visegrádon az országos színjátszó találkozót s kerül sor szeptemberben Jászkarajenőn a Páva körök megyei bemutatójára. A gazdagnak ígérkező őszi programok közül hadd idézzünk még néhányat. Októberben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a törökbálinti férfikar. Novemberben jubilál a húszesztendős pilisvörösvári német nemzetiségi együttes. Azután: kiállítások egész sora várja az érdeklődőket már az ősz első heteiben is. Nagykőrösön például szeptember-október hónapban rendezik meg Kaposi Endre esztergomi, Platthy 1930. október 20-án született Galgamácsán Somogyi István festőművész, akit a lengyel Arany Érdemkereszttel tüntettek ki. A kitüntetést Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete adta át. Ez alkalomból kerestük fel a művészt a budapesti lakásán és műtermében. Itt a falat elborítják a sokszor megdöbbentő víziókat elénk vetítő hatalmas vásznai. A képek témája szinte mindenütt: a náci lágerek. A Lengyelország haláltáboraiban kivégzett milliók mártíriumáról és az antifasiszták hősi ellenállásáról láthatunk képi üzeneteket. Tízezreket láttam — Hogy* képem témái miért ilyenek, annak ellenére, hogy nem tartoztam az üldözöttek sorába? Tízezreket láttam gyermekkoromban, amint a gyűjtőhelyekre hurcoltak és bevagoníroztak. Kétségbeesve bámultam a szenvedő tömeget, de útjukat csak gyermeki fantáziám követte. Tizenhat • éve, amikor Buchen waldba látogattam, elhatároztam, l»ogy a szörnyű látványt, s a visszaemlékezést képpé formálom. — Alkotó munkám fő célja megfesteni az emberiség szenvedését, amely szenvedés a boldogabb élet forrása lehet. Elkötelezett művésznek tartom magam. Mindig erősen foglalkoztattak a társadalmi, törGyörgy pécsi és Hézső Ferenc hódmezővásárhelyi festők önálló tárlatát. Érden járási képzőművészeti kiállítás nyílik szeptemberben s a sort Pék Lajos fotókiállítása folytatja. És sorolhatnánk még hosszan a megyeszerte rendezendő tárlatokat. Készülődés az évfordulóra S ami szinte teljes egészében meghatározza majd az idei ősz közművelődési tevékenységét: felkészülés a fel- szabadulás harmincadik évfordulójának méltó megünneplésére. Ez foglalkoztatja ma leginkább az amatőr művészeti együtteseket, az énekkaroktól kezdve egészen a színjátszókig. Annál is inkább, mert a megye sok települése már november első napjaiban ünnepli felszabadulásának harmincadik évfordulóját. A tervek készülnek. A budai járásban például —, de másutt is — felnőtt és úttörőkórusok találkozóját, pávakörök bemutatóját, irodalmi színpadok vetélkedőjét tervezik. Ankétra kívánják ösz- szehívni a krónikaírókat, a magyar és történelem szakos tanárok számára pedig előadást rendeznek a XX. század prózairodalmáról. Prukner Pál ténelmi kérdések. Megkaptam a Lengyel Népköztársaság ösztöndíját és így hat hónapig Auschwitzban, az egykori megsemmisítő táborban állíthattam fel festőállványomat. Az ott készült festményekből és grafikákból most rendezik meg Varsóban a gyűjteményes kiállításomat. Elkötelezettsége a néphez, a néphatalomhoz, a szocialista humanizmushoz egyértelmű, és ott él, szinte mozdul a képein. Angela Davisért Somogyi István 1971 őszén felhívást intézett a világ haladó művészeihez, hogy képeikkel segítsék a bebörtönzött néger szabadságharcos, Angela Davis ügyét. A hatalmas kiállításon, amelyet a New York-i Manhattan Country School aulájában rendeztek meg, Somogyinak 31 képe szerepelt, olyan festők képeivel, mint Picasso, Sigueros, Chagall, Salvadoré Dali. A képek eladásából befolyt összeg húszmillió dollár volt, amit részben Angela kiszabadítására fordított az USA Kommunista Pártja. Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára levélben köszönte meg a magyar művész közreműködését. Meghívások 1973. július 20-án Székesfehérvárott Phan Van Dongnak adta át a vietnami nép harcát ábrázoló festményét. Ezenkívül Vámos Imre A világ nyolcadik csodája című, a hős vietnami népről szóló könyvét is Somogyi István illusztrálta Finnországba, Jugoszláviába, az NDK-ba, az NSZK-ba, BelFolklórszimpozlon az Akadémián Szerdán háromnapos folklör- szimpozion kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia várbeli épületében. A tanácskozáson több min't félszáz szakember — zene- és tánckutató, nyelvész, irodalomtörténész, folklorista, néprajzos — vitatja meg a magyarság néprajzának történetét. A tanácskozás központi témája az a készülő hatkötetes tanulmány, amelynek összeállításával nagyszabású feladatra vállalkozott az MTA néprajzi kutató csoportja. Az irodalomtudomány, a nyelvészet, a folklorisztika szakembereinek ez a csaknem két évtizede érlelődő vállalkozása nemzetközi viszonylatban is nagy hiányt pótol: jelenleg a magyarság néprajzának nincs egyetlen, az egész tudományágat átfogó összefoglaló szintézise. A tanácskozást az MTA néprajzi kutató csoportja e készülő tanulmány vitatott részkérdéseinek tisztázása érdekében rendezi. A szimpózion filmvetítésekkel és hangfelvételekkel illusztrált több mint 30 előadása között afrikai, kaukázusi finn-ugor és csehszlovák folklórtémák is szerepein ele giumba és Dániába hívták meg a következő évekre. A Béke-világtanács főtitkára, Romesh Csandra közvetítésével a világ haladó országaiban is bemutatják azokat a festményeit, amelyek a fasizmus ellen készültek. Ezzel is azt akarja elérni, hogy a festményeivel, azok hatásával növelje a béke gondolatát. A terveiről, hobbyjáról kérdezem. — Nagyon szeretem és gyűjtöm a népi ihletésű művészeti és foglalkozási tárgyakat. Mint látja, minden szabad helyet ezek foglalnak el. Látható itt mázos kancsó, kocsikerék, istrángfa, ltávédarálo, sütőlapát, gereben, rokka, gu- zsaly, petróleumlámpa, man- gorlófa, rézmozsár, de nem is tudnám mindet felsorolni. Sokat barangolok a megyében és az országban, így gyűjtögetem a gyermekkoromban használt tárgyakat, de sokat kapok barátaimtól és tisztelőimtől is. — Milyen tervei vannak a következő évekre? — Igyekszem eleget tenni a meghívásoknak és a megren- . deléseknek. ... Szeretném elő- névként felvenni szülőfalum nevét, mint Galgai vagy Má- csai. Terveim között szerepel még egy gyűjteményes kiállítás szűkebb hazámban, Pest megyében, igaz, ilyen kéréssel az illetékesek még nem fordultak hozzám. Mint említettem, a galgamá- csai születésű Somogyi István festőművésznek meghívásai vannak a világ több országába. Ogy tűnik, hogy jobban ismerik külföldön, mint Pest megyében. Lehet, hogy egyszer majd ide is meghívják? Hajnal László Gábor FIATALOK! Vár Benneteket a Szellőző Művek légtechnikai berendezések gyártására. Felveszünk: általános iskolát végzett fiatalokat gépiforgácsoló, vas- és fémszerkezeti lakatos szakmában tanulónak.- Kollégiumról gondoskodunk.- Havi ösztöndíj: 260 Ft-tól 600 Ft-ig. / - Évente egy alkalommal 2 hetes ingyenes üdülés.- Térítésmentes étkezés.- A közép- és felsőfokon továbbtanulókat (esti, illetve levelező tagozat) támogatjuk.- A tanulmányi eredménytől főggően részesülnek tanulóink pénzjutalomban.- Kezdő szakmunkás-órabér 8,50 Ft-tól 10 Ft-ig. Jelentkezés: SZELLŐZŐ MŰVEK Budapest XI., Építész u. 8-12., a vállalati agronómusnál. Telefon: 251-276. Galgamácsán született Képek - a szenvedés ellen Munka közben a műteremben. A szerző felvétele HETI FILMJEGYZET A 17. szélességi fok éjszaka és nappal Jelenet A 17. szélességi fok éjszaka és nappal című filmből. Hogy megérthessük ezt a vietnami filmet, először a címében foglaltakat kell egy kissé megmagyarázni. 1954-ben a vietnami francia gyarmati haderő megsemmisítő vereséget szenvedett Dien Bien Phunál. Ez év nyarán a vietnami helyzet rendezésével foglalkozó genfi konferencia úgy döntött, hogy az ország északi és déli része között kijelölnek egy ideiglenes határvonalat, addig — a konferencia szerint két éven belül —, amíg helyre nem állítják az ország egységét. Ez az ideiglenes határvonal a 17. szélességi fok volt. Az egyszerű földrajzi helymegjelölés azóta is fogalom. S a kettészakadt Vietnam egysége azóta sem állott helyre. Pedig az elmúlt húsz év alatt igencsak sok minden történt ezen a tájon. Hai Ninh vietnami rendező kétrészes filmje mintha az előzmények, a legutóbbi esztendők véres harcait bevezető események rugóit is megpróbálta volna feltárni. Ebben a filmben ugyanis a kezdetekhez megyünk vissza, a genfi konferencia utáni időszakig, A helyszín egy falucska, éppen a 17. szélességi fokon. A Ben Hai folyó partján fekvő Kát falu afféle határhelyzetben van, szó szerint, de átvitt értelemben is. Lakói pontosan tudják, mi történik az északi oldalon, hogyan kezdődik meg ott a demokratizálódás, miképp kerül sor a földosztásra. Közülük soAlfredo, Űjabb film a házasság viszontagságairól, ezúttal az ebben a kérdésben úgyszólván specialistának számító olasz rendező, Pietro Germi megfogalmazásában. A történet a se vele, se nélküle, vagy a cseberből vederbe címszóval megjelölhető tanmesék sorába tartozik. A félszeg, csendes, szürke kis banktisztviselő, Alfredo életébe belép a szerelem, egy átlagosnál jóval szebb, csinosabb és szerényebb patikuslány, Mariarasa személyében. Akiről az első adódó alkalommal kiderül, hogy szendesége mögött nem túlságosan szolid nimfománia, valamint hisztérikus cezaro- mánla rejlik. Az a fajta nő, akivel szemben a legjobb, ha elválnak tőle. Alfredo ezt tenné. De ekkor még nem lehet válni Olaszországban. S mire lehet, addigra Alfredo már beleesett a következő csapdába, akit Carolinenek hívnak, s aki természetesen férjIvan Ke A bolgár filmnapok keretében kerül bemutatásra az Emílián Sztanev regényéből filmre írt, Nikola Korabor által rendezett alkotás, az Ivan Kondarev. Témáját a bolgár munkás- mozgalom kezdeti szakaszának egyik fontos, ma már történelmi jelentőségű eseményéből, az úgynevezett szeptemberi felkelésből meríti. 1923 kora őszén a bolgár kommunisták, mintegy válaszul a már korábban kirobbantott, jobboldali szervektől támogatott puccsra, fegyvert fogkan mérik össze az ottani helyzetet a sajátjukkal, sokan állnak a partizánok közé, de sokan meg is hunyász- kodnak az amerikai pártfogás alatt visszatérő hivatali és birtokos urak előtt. A film főszereplője, Diu, a lassan öntudatra ébredő, s fokozatosan a környék vezetőjévé emelkedő asszony, ez a megszámlálhatatlan megpróbáltatáson, kínzáson, szenvedésen átmenő hőslelkű nő, akiben az alkotók mintha az egész vietnami nép jelképét kívánnák megteremteni. A film stílusa a magyar néző számára bizonyára eléggé szokatlan. Lassú, részletező előadásmód, hol a naívsá- gig leegyszerűsített cselekményvezetés, hol a mi számukra alig követhető bonyolult utalások, sok, a képekben már egyszer kifejezett újra elmondott szöveg, néha a népmesék fordulatait és hangvételét idéző mozzanatok jellemzik Hai Ninh alkotását. És még valami, ami a magyar mozilátogatóknak talán valamilyen fogódzót ad a filmhez: az eszközök között erőteljesen jelenik meg a klasszikus Szovjet filmek számos megoldása, Eisenstein, Dovzsenko, Dziga Vertov, Pu- dovkin formanyelvének egyes jegyei. Egy valamit azonban ne feledjünk: ez a film nem elsősorban az európai nézők számára készült. A vietnamiak pedig minden bizonnyal a magukénak érezhetik ezt a naivan hősi filmet. Alfredo hez akar menni Alfredohoz, ehhez a született balekhoz, akiről az van megírva a sors könyvében, hogy férj legyen. Germi nagy rutinnal idézi fel ezt az általa oly jól ismert világot, de éppen ez a rutin ' a film baja. A Válás olasz módra, az 1961-ben forgatott világsikerű film óta foglalkozik ez a keserűen szellemes rendező az olasz családok, s a házasság visz- szás kérdéseivel, de úgy látszik, az Alfredo, Alfredo már csak kései visszfénye a témának. Kimarad belőle a társadalmi töltésű indulat, kimarad a kíméletlen szatíra, s ehelyett a szokvány házassági vígjátékok eszközei, fordulatai és ötletei kapnak teret. Ráadásul az egyébként jó színész Dustin Hoffman sem az igazi megoldás Alfredo szerepére. A hajdani Germi bizonyára nem őt, hanem Alberto Scrrdit választotta volna címszereplőül. »ndarev tak a nép jogainak megvé- delmezésére. E felkelés vezetője volt a párt egyik irányítója. Ivan Kondarev. A film lényegében az ő küzdelmeit, emberi és politikai próbatételeit kíséri nyomon. Nem válik javára, hogy meglehetősen ragaszkodik a hasonló alkotásokban szinte kötelező sablonokhoz. S az sem szerencsés, hogy az adott időszak minden lényeges problémáját be akarja mutatni. Körülhatároltabb, emberileg árnyaltabb konfliktusok élőbbé tették volna ezt a filmet. Takács István
