Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

1974. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK tMrfav 5 Kutatás és termesztés Intézet — száz hektáron Négymillió rubel gyógynövényekből Az íj Élet 25 esztendeje Tinnyén Kockázatvállalók a köz érdekében Ifjú tagság, megbecsült öregek A közelmúltban ünnepelte egyéves „születésnapját“ a gyógynövény kutató Intézet Budalcalászon. Pest megye egyik fiatal intézménye kü­lönleges környezetben talál­ható: mintegy 100 hektáros terület és egy belső kert tarto­zik a modern épülethez. A kertet apró parcellákra osz­tották, ahol különféle gyógy­növények fejlődését vizsgál­ják, tanulmányozzák. Nyárádi Józsefné tudományos munka­társ irányításával fiatal lá­nyok dolgoznak az egyik táb­lácskán : számozott zacskókba csúsztatják a látszatra egy­forma növények leveleit. Digi­tális lanata, azaz gyapjas gyűszűvirág — mondja a sző­ke kontyos fiatalasszony —, az egyik legfontosabb alapanya­got nyerjük a szép nevű nö­vényből, ebből készítik a kü­lönböző szívbetegségek gyógy­szereit. Hatszáz vagonnal Az intézet igazgatója, dr. Tétényi Péter, az itt folyó szerteágazó, sokoldalú tevé­kenységről tájékoztat. Felada­tuk — többek között — a dro­gok. azaz a szárított gyógynö­vények ellenőrzése, amelyek­ből több mint kétszázfélét tartanak számon. Nemcsak a hazai, hanem a külföldi gyógy­szeripar is érdeklődik a dro­gok iránt; évente mintegy 600 vagont exportálnak a tőkés­országokba. E szállítmány ré­szét képezik a különféle illó­olajok (menta, levendula, stb.) és gyógyszer-alapanyagok is. Népgazdasági jelentősége is évről évre nő, tavaly négy­millió rubel, és mintegy 6 mil­lió dollár bevétel származott a gyógynövényekből. A gyógynövények rene­szánszukat élik, melyet az is bizonyít, hogy amíg 1963-ban 300 millió forint volt a ter­mesztés bruttó értéke, az el­múlt. évben pedig már megha­ladta az egymilliárd forintot. Például a Mária-tövis Napjainkban a gyógynövé­nyek zömét termesztik — ál­lami gazdaságok, tsz-ek — és csak kisebb hányadát nyerik vadon termő növények gyűj­tésével. A budakalászi kutatóintézet kétszáz dolgozót foglalkoztat, szakembergárdája 30 különbö­ző képzettségű kutatóból — biológus, kertész, gépészmér­nök, vegyész — áll. Az inté­zet elsődleges feladata termé­szetesen a gyógynövénykuta­tás. Szoros kapcsolatot tarta­nak fenn a hazai gyógyszer- gyárakkal, legjelentősebb partnerük a Kőbányai Gyógy­szergyár. Gyakorlatilag min­den, biológiailag aktív anya- ' got vizsgálni tudnak az inté- ! zethez tartozó kísérleti telepü- \ kön. Jelenleg is igen fontos j kísérleteket folytatnak gyógy- ; szer-alapanyagok előállítására, j az egyes gyógynövényekből a j leghatékonyabb komponensek j kivonása céljából. A már em- j lített digitalis lanata nyolca- j dik éve egyik legfontosabb j kutatási területük, de igen ! érdekes és sikeres kísérleteket j folytatnak a Mária-tövis, más­néven Boldogasszony-tövis el- 1 nevezésű, a fészkesvirágúak családjába tartozó növénnyel is. E gyógynövények hatását 200, de az is lehet, hogy két­ezer éve ismerik, alkalmazzák a népi gyógyászatban. Kró­nikus hepatitis, epe, májzsíro- sodás, zsugorodás esetén ja- vallják. Egy NSZK-beli cég Legalon néven készített belőle gyógyszert, hazánkban is kap­ható. Hogy mégis miért kísér­leteznek tovább az intézet ku­tatói? Céljuk o fő komponens elkülönítése, egy még hatéko­nyabb gyógyszer előállítása. Ugyancsak folytatnak kísérle­teket a prosztaglandin mikro­biológiai, illetve kémiai-szin­tetikus úton való előállítására. Amerikai kutatók fedezték fel először a természetes prosztag- landint juhokban, de előállí­tanak például kubai korallból. Az intézetben vörös- és fok­hagymából nyerik az értékes alapanyagot, amelyet feldol­gozva sikerrel alkalmaznak például a nőgyógyászatban. A Gyógynövénykutató Inté­zet sokoldalúságára jellemző, hogy a gyógynövénykutatáson kívül a kórszérű gyomirtó vegyszerek hatásának vizsgá­latával is foglalkoznak tsz-ek, állami gazdaságok felkérésére. Az intézet gépkísérleti cso­portja pedig különféle gépeket tervez, illetve próbál ki. Leg­utóbb például Svájcból érke­zett az anvarozsbetekarító gép prototípusa, amely valósággal kisimogatja a kalászokból az anyarozst, majd 10 napos pe­riódusokban tovább gyűjti, válogatja a megfelelő nagysá­ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Qufr-Nord technológiához szerelőbrigódot, továbbá autóvillamossági szerelő. kőműves, villanyszerelő, viz-, qáz­és fűtésszerelő, osztolos, burkoló. éoületlokotos. ács. vasbetonszerelő, tetőfedő, sziaetelő bódoqos. festő, oorkettós, géokocsiszerelő. kőnnvőoéokezelő. neh“?aéoleezető, hpr>®*rtővl?«oávcl éaifőgépszerelő szakmunkásokat, betanított és seaédmunkósokat (16. évüket betöltött fiúkat is). rakodókat, kubikosokat azonnoli belépéssel felvesz. Jelentkezni (éhet a „Prosperitás" KSZ munkoOavi osztályán: Budooesl IX., Viola u. 45. A BÚTORÉRTÉKESITŐ VÁLLALAT Budapest XV., Sípos Dénes u. 9—11. sz. alatti telepére FELVESZ szállító-rakodó munkásokat Jelentkezni lehet a fenti címen, a raktárház igazgatójánál. gú szemeket. Ugyancsak az osztály gépészmérnökei ter­vezték meg a levendula, illet­ve a kamillavirág betakarítá­sára alkalmas gépeket is. Leszedi az anyarozst A Gyógynövénykutató Inté­zet az elmúlt években számos külföldi kutatóintézettel épí­tett ki szoros kapcsolatot. Ku­tatásukhoz a világ 250 bota­nikus kertjéből kapnak külön­böző gyógynövénymagokat. Gyümölcsöző a szovjet VILR testvérintézettel 1967-ben kö­tött együttműködési szerződé­sük is. Céljaik, kísérleteik egyes területeken megegyez­nek, így például a szteroid-, a digitális- és az anyarozskuta­tásban. S. Zs. Sűrűsödnek a születésnapok, nagyüzemi gazdaságaink kö­zül mind többen ünnepli a tagság a termelőszövetkezet fennállásának 25. évfordulóját. Legutóbb — mint az augusz­tus 20-i ünnepségekről adott tudósításunkban beszámoltunk róla — a budai dombság sze­líd lankái közt megbúvó 700 esztendős községben, Tinnyén tartottak ünnepi közgyűlést. A faluban, amely egykoron, 1343-tól 46-ig Kossuth Lajos­nak adott otthont, s ahol 1897-ben ismét felizzott a for­radalom parazsa, aratósztráj­kot szerveztek a szegénypa­rasztok, s a nincstelenek, és ahol 1915-ben elsők között alakult meg a Magyar Kom­munista Párt községi szerve­zete. Némi túlzás lenne azt ál­lítani, hogy 1949-ben itt min­IGÉNYBE VETTE 213 EZER ANYA Család, szülő, gyermek 1974. január 1. óta minisz­tertanácsi határozat aiapján nagyobb kedvezményeket és fokozott anyagi ellátást élvez­nek a beteg gyermekük miatt otthon maradó szülők. Napi átlagban mintegy hétezer, be­teg gyermekét ápoló anya, illetve egyedülálló apa volt táppénzes állományban az idei esztendő első felében, az új társadalombiztosítási jogki­terjesztés alapján. Az édes­anya, illetve az egyedülálló édesapa a gyermek hároméves koráig évi 60, hatéves koráig pedig 30 napra írható ki táp­pénzes állományba; ennek az intézkedésnek csupán félévi költsége ötvenmillió formt. (A gyermekápolási táppénz egyébként az összes táppénz­nek mindössze 2 tizede.) A .gyermekgondozási se- — gélybeu otthon maradó édesanyák száma is emel­kedett az első félévben. Míg 1973 júniusában 189 700, 1974 júliusában már 215 500 édesanya vette igénybe a se­gélyt. Jelenleg egy gyermek­kel 194 ezer, két gyermekkel 120 ezer, hárommal pedig ezer édesanya részesül gondozási segélyben. Az első félévben az anyasági segélyre fordított összeg 59 millió forinttal emelkedett annak következ­ményeként, hogy az élve szü­letett gyermekek száma több mint tíz százalékkal nőtt. Is­meretes, hogy az a szülő nő, aki részt vesz az előírt ter­hességi orvosi vizsgálatokon, magasabb anyasági segélyben részesül. A segély eddig átlag 1050 forint volt, most 2500 fo­rint. 1974 első félévében 83 ezer szülő nő vette igénybe ezt az emelt összegű segélyt; a többletkiadás az első három negyedévben mintegy 188 mil­lió forintot jelentett. 1974. június 1-étől az or­szágban 960 ezer gyermek után 480 ezer család kap gyer­mekenként havi 100—100 fo­rinttal megemelt családi pót­lékot. Az eltelt három hónapban ez a tétel megközelítette a 275 millió forintot. Ugyancsak ettől az időponttól emelkedett a segély összege az elsőszülött gyermek után 150, a második után 250, a harma­dik és minden további gyermek után 350 fo­rinttal. Az intézkedés nyo­mán az egy-egy gyermekre átlagosan jutó gyermekgondo­zási segély összege a munkás (alkalmazotti) családoknál 650-ről 860 forintra, a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagoknál (és alkalmazottaknál) 550 forintról 766 forintra emelkedett. Mindez három hó­nap alatt további 162 millió állami többletkiadás. A központi intézkedéseken túlmenően örvendetes a sok­irányú egyéb segítség is. Sok szakszervezeti bizottság ki- sebb-nagyobb pénzösszegek­kel járul hozzá a nagy csalá­dosok iskolás korú gyermekei­nek elindításához, beiskolázá­sához. A szakszervezeti bi­zottságok gyakran gyorsse­géllyel. vásárlási utalványok­kal segítik a sokgyermekes családokat; terjed az a ked­ves — és hasznos — szokás, hogy gyermekkocsit ajándé­koznak az újszülöttnek. A dolgozó anyák terhein, a második műszak gond­jain sokfelé az üzemből hazavihető ebéddel vagy vacsorával könnyítenek. A MEDOSZ az elmúlt hetek­ben húsz sokgyermekes csalá­dot ingyenes üdülésben részesí­tett, s ezt az akciót jövőre — más szakszervezetekhez hason­lóan ki akarja szélesíteni. A tanév kezdete előtt a kisebb-na- gyobb üzemekben jelentősebb vállalati pénzsegélyekkel siet­tek a beiskolázás gondjaival küzdő szülők segítségére. Az óvodai felvételeknél az eddiginél jóval következete- sebben'~elsösorban"ä2 "égyedül- álló anyák, a nagy családosok, a fizikai dolgozók gyermekei, valamint a bölcsődékből kike­rülő 3 évesek jönnek számí­tásba. Az országszerte ezekben a napokban megalakuló társa­dalmi bizottságok bírálják el azoknak á gyermekgondozási segélyt három évig igénybe vett édesanyáknak a kérését is, akiknek kicsinyei ugyan még csak 1974. október 31-ig töltik be harmadik életévü­ket, de óvodai elhelyezésükről már most kell gondoskodniuk. Szintén elterjedt, már-már or­szágos tapasztalát, hogy — természetesen elsősorban vá­rosokban, ahol több nagy vál­lalat, ipari üzem stb. van — a helyi üzemek, vállalatok az óvodaliálózat bővítéséből, fej­lesztéséből is kiveszik részü­ket, vagy új gyermekintéz­mények építésével, vagy pedig a meglevők befogadóképessé­gének jelentős fokozásával. Friss rendelkezés az a mi­nisztertanácsi rendelet is, amely a három- és többgyer­mekes családok, valamint az állami vállalatoknál dolgozó munkások családdház-építésé- nek új feltételeit határozza meg. A munkások és a többgyer­mekes családok lakásigényét továbbra is elsősorban a tanácsi lakások elosztása keretében, vagyis bér- és tanácsi értékesítésű laká­sok juttatásával kell ki­elégíteni. Azokon a területeken azon­ban, ahol állami lakásépítés nincs, s így a család lakás- problémáját családi ház építé­sével kívánja megoldani, jú­nius 1. óta — az OTP közve­títésével — az eddiginél na­gyobb állami támogatást biz­tosítanak. Így a sokgyermekes családok családiház-építés cél­jára az ország bármely telepü­lésén most már maximálisan százezer forintnyi építési köl­csönben részesülhetnek. E köl­csön kamata a teljes összeg után évi 2 százalék, a visszafi­zetés ideje pedig legfeljebb 25 év. A kép azt bizonyítja, hogy hazánkban a család, az anya­ság, a gyermeknevelés gond­jai mindinkább közüggyé, szo­cialista társadalmunk központi feladatává válnak. denki örömmel fogadta a tsz- szervezőket, de az is tény, hogy az apró parcellák birto­kosai gyorsan fölismerték a közös gazdálkodás előnyét. Veszteségtől a föllendülésig A termelőszövetkezet gaz­dasági alapja: egy kisajátított központi épület a falu köze­pén, 10 vemhes üsző és 10 hasas koca néhányszor 10 hold föld és egy pár ló. Ez volt 1949-ben. Mijük van ma? Az Üj Élet Tsz arculatát Herein Gyula elnök vázolja föl. Mint mondja, a fejlődés nem volt töretlen — ugyan hol volt az? —, 1970-ben pél­dául olyan rossz év köszön­tött a tinnyei gazdákra, hogy hiánnyal zárták a mérleget. Ami ezután történt, arról már emlékezetből számolhat be a gazdaság vezetője, aki addig a szomszédos toki termelőszö­vetkezetben volt főmezőgaz­dász, e tisztéből hívták meg Tmnyére elnöknek. — A hiányt inkább a piaci körülmények szerencsétlen összejátszása okozta, mintsem a rossz gazdálkodás, ezért egy esztendő alatt sikerült kilá­balnunk a kátyúból. A követ­kező évben már 18 millió fo­rintos termelési értéket és két és fél milliós nyereséget mu­tathattunk föl. Tavaly 35 mil­lió forint volt a termelési ér­tékünk, az idei terv 56 millió. 1973-ban 12 millió forint brut­tó jövedelmet könyvelhettünk el, nyereségünk pedig megha­ladta a 3 milliót. Hogy az idén mennyi lesz? Majd meg­látjuk. Mindenesetre több, mint korábban. Tehenészet, juhászat, faiskola A bizakodás nem alaptalan. Az ezerháromszáz hektáron gazdálkodó termelőszövetke­zetben valamennyi ágazat az asztalra teszi a magáét. Ne so­roljuk ezúttal a növényter­mesztés termésátlagait, az ál­lattenyésztési statisztika ada­tai t. A fejlődésre- ugyanis leg­inkább az a jellemző, hogy a tinnyeiek a mezőgazdaság leg­kockázatosabb „műfajaiba” vágtak bele a köz érdekében. Kormányprogram intézkedik a mezőgazdaság nehézipa­rának tartott szarvasmarha­tenyésztés fejlesztéséről, a ju­hászat föllendítéséről, a gyü­mölcsöskertek felúj itásáról. A tinnyeiek korszerű szarvas­marhatelepén a tbc-mentes tehénállomány fejési átlaga évente 3 ezer 800 liter álla­tonként. Ez jóval magasabb az országos szintnél. Köztudo­mású, hogy a legtöbb gazda­ságban leromlott a • juhállo'- mány, a bárányok kedvező ér­tékesítési lehetősége sokhe­lyütt arra késztette a tsz-ve- zetőkct, hogy pénzzé tegyék az utánpótlást. Tinnyén 1100 bir­kát nevelnek, ebből nyolcszáz az anyaállat, de foghíjas, leso­ványodott bürge egyetlen sem található aklaikban. Most ter­vezik, hogy az országos Állat- tenyésztési Felügyelőség tech­nológiája szerint intenzív le­gelőgazdálkodásra alapozzák a juhászat fejlődését, új, mo­dern telepet építenek. Jó híre van az Űj Élet Tsz faiskolájá­nak — amely egy az ország­ban levő tíz bázisgazdaság közül —, ahonnan évente 200 őszibarack- és százezer alma­csemete jut a nagyüzemi gaz­daságokba az Ültetvényterve­ző Vállalattal kötött szerződés alapján. A csemetekert 30 hektárát öntözik, ha szüksé­ges, jövőre hétmillió forintos beruházással már 110 hektá­ron juttathatnak mesterséges csapadékot a „faiskolások­nak”. Gondoskodás ipari szinten Noha mindebben állami tá­mogatás is segíti az Üj Élet gazdáit, azért tény és való, hogy a mezőgazdaság, a ker­tészet fejlődését jórészt a kü­lönböző melléküzemágakból származó bevételből fedezhe­tik csupán. Építőanyag-üze­mükből évente 12 ezer tonna műkőáru kerül ki. lakatos­üzemükből 10 ezer öltöző- szekrény, Százhalombattán működő lakatos- és festőrész­legükben száz ember dolgozik. Azt mondja Herein Gyula tsz-elnök: — Kevés olyan gaz­daság akad, ahol ilyen ala­csony lenne a tagságátlag életkora, mint nálunk, dolgo­zó tagjainké 37 év, s még ke­vesebb a vezetőké, 30 eszten­dő. S fiataljaink nem feled­keztek meg azokról, akik gaz­daságuk erősödésének alapját megvetették, akiknek munká­ja nyomán fordult jobbra az élet a tsz-ben, akiknek része van abban, hogy ma már egy ember átlagos napi keresete 120 forint, a szülési szabad­ság, a családi pótlék ugyan­annyi, mint az iparban. Az­előtt 2—300 forintos járadék jutott a nyugdíjasoknak, ezt 1973. január elsejétől havi 800 forintra egészítették ki. Külföldre is. Közösen az if- jabbakkal. Most egy erdélyi körútra készülődnek, tavaly voltak Weimar ban. Ismerő­söknél, hiszen ebből az NDK- beli kisvárosból az utóbbi években minden nyáron jön Tinnyére harminc-egynéhány egyetemista — közgazdász- és mezőgazdász-jelöltek — a gaz­dálkodás gyakorlati teendői­vel ismerkedni. Borítékon kívül A gazdaság támogatja a községi sportkört, a K1SZ- szervezetet, a művelődési há­zat, legutóbb a könyvtárnak vásárolták meg az újonnan megjelent könyveket. S hogy a fizetésen kívül mi jut a tag­ságnak, az alkalmazottaknak, közvetve és közvetlenül az egész falunak? Egyetlen adat az éves pénzügyi kiadás lajst­romából: kulturális és szociá­lis célokra egymillió forint ju­tott. ' A. Z. A FERROGLOBUS VÁLLALAT ÁTADNÁ budakalászi üdülőterületének kezelői jogát A terület nagysága: 4 kát. hold (23 016 m=). A telek közvetlenül Budapest határában, a Duna-parttól mintegy 60 méterre van. Jól megközelíthető a 34-es kék autóbusszal, a végállomástól kb. 10 percnyi gyaloglással. További felvilágosítást gd: dr. Sövény Sándorné, a 636—486-os telefonszámon. U. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom