Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

4 xMürn 1974. SZEPTEMBER 1., SZERDA Tapasztalatok a ráckevei járásban Fejlett iskolai demokratizmus - tevékeny szülői munkaközösség Egy üzem - egy iskola Kedvező hgedtatásre iáéit a munkások köréken Nyilvánvaló, hogy szülők részvétele nélkül nevelni gyer­meket, ifjúságot — képtelen­ség. Dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója a népfront megyei elnökségének tegnapi — a szülői munkakö­zösségekről folyó — vitájában valahogy így fogalmazott: „Az iskola, a pedagógus nagyhata­lom, de nem minden, a szülő nem háríthat át minden fel­adatot és felelősséget az isko­lára. Mégha a pedagógus aranyember lenne is, a szülő­nek, a társadalomnak jelentős részt kell vállalnia a nevelés­ben.’’ A népfrontmozgalom V. - kongresszusa óta tekinti je­lentős feladatának a szülői munkaközösségekkel való tö­rődést, a szülői munkaközössé­gek tartalmának gazdagítását, kibővítését Irány mutatás, lendület Pest megyében a többi kö­zött a ráckevei járás az, ahol e téren figyelemre méltó ered­ményeket tudtak felmutatni. Fordulópontot jelentett és len­dületet adott ennek a mun­kának az MSZMP Központi Bizottsága 1972. júniusi okta­táspolitikai határozata. Nem­csak a népfromtbizottságoknak adott iránymutatást, és a munkához új tartalmat, ha­nem maguknak a szülői mun~ I<aközösségeknek is. A nép­front járási bizottsága, illetve községi bizottságai karöltve a járási művelődési osztállyal, közös programot készítettek az oktatáspolitikai határozat megismertetésére. A cél az volt, hogy a szülők, lehetőleg minél több szülő, megismerjék azt, megismerjék és megért­sék az iskolákban folyó, meg- űjűló munkát, és annak tevé­keny segítői legyenek. A megyében is követendő­nek tartják a tavaly szeptem­beri ráckevei kezdeményezést. A szülői munkaközösségi elnö­kök tanácskozására ugyanis itt meghívták az iskolai párt- i szervezetek titkárait, a nép­front községi művelődéspoli­tikai alelnökeit, az iskolák igazgatóit és az úttörőtitká­rokat is. Egy témáról, az okta­táspolitikai határozat végre­hajtásáról esett szó, de úgy, hogy mindenki fellelhette és megfogalmazhatta a magára, a testületre háruló feladato­kat. Előadók az SZMK-elnökök Hasonló közös tanácskozáso­kon vettek részt az óvodák vezetői és az ottani szülői munkaközösségi elnökök. Jó módszernek bizonyult az, hogy a pedagógusok, az isko­lák igazgatói a fenti, közös tanácskozásokon túl külön megvitatták az SZMK elnö­kökkel a határozatot és sok SZEPTEMBER 5-TÖB SZEPTEMBER 11-IG. CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamaro 5— 8: A fej nélküli lovas 9—11: Ne hagyd magad Pitkin! 5— 8: Bob herceg 9—11: Gyilkossági kísérlet NAGYKOROS SZENTENDRE, Terem SZENTENDRE, Kert 5— 8: Közelharc férfiak és nők között 9: Kopár sziget 10—12: A fej nélküli lovas 5— 6: Sztrogof Mihály 7— 8: A szicíliaiak klánja* 9: Horoszkóp** 10—11: János vitéz 5— 8: A tábornok állva alszik* 9—11: Ralu hercegnő hozománya ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillog ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PIUSVOROSVAR 5: A kétéltű ember 6— 8: Ne hagyd magad Pitkin! 9—10: Egy srác fehér lovon 11—12: A vizsgálat lezárult, felejtse el! 5— 8: Saint Tropez-be költözünk 9—13: Koncert szólópisztolyra 6: Katonazene 7— 11: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 5— 6: János vitéz 7— 8: A kör bezárul 9—10: özvegy Coudercné 5— 8: Fogadó a törött patkóhoz 9—11: Francia kapcsolat* 7— 9: Ó, maga rettenetes! 11: Vakmerőség 5— 8: Két bal láb az ezredben 9—10: A Bosszúállók 6— 7: Az Ezüst tó kincse 8— 9: Kettős bűntény Hamburgban 5— 6: A fekete herceg 7— 8: Meghívó szombat délutánra 9— 10: La Mancha lovagja 5— 8: Folytassa külföldön! 9— 11: Közelharc férfiak és nők között 5— 6: Csendesek a hajnalok I—H. 7— 8: Teresa doktornő* 9—11: Hárommiliárd lift nélkül 6— 8: Az aranyember 9—11: Valerie* POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLÓS VECSES 5— 6: A kőszívű ember fiai I—H. 7~ 8: A fekete herceg 9—10: Saint Tropez-be költözünk 5— 6: A tűz meghódítása I—n. 7—10: Volt egyszer egy zsaru 5— 8: La Mancha lovagja 9—10: A fekete herceg 5— 6: Koncert szólópisztolyra 9—11: A kőszívű ember fiai I—II. •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT helyütt az előadásokat a szü­lőknek az SZMK elnökök tartották meg. Mindez a szülői munkaközös­ségek munkájának tartalmi gazdagodásán túl, az iskolák és a munkaközösségek kapcso­latát is javította, szorosabbá tette és ez a későbbiekben visszahatott és visszahat is-' métcsak a tartalmi munkára. A ráckevei járásban és a megye számos más részén is lemérhető a változás. Jól fej­lődik az igazgató és az SZMK elnökök közös munkája, a tantestületek és a szülői mun­kaközösségek, az iskola és a szülők kapcsolata. Néhány évvel ezelőtt szá­mos helyen a szülői munka- közösségeket leginkább akkor hívták össze, ha valamilyen iskolai rendezvényhez néhány- ezer forintra volt szükség. Ez­zel szemben például a tavalyi ismeretterjesztő évadban Pest megyében 88 szülők akadé­miája előadássorozatot tartot­tak meg — egy-egy sorozat általában 6—7 előadásból állt —, s hallgatóik — a magot a szülői munkaközösségi tagok alkották — ilyen előadásokra voltak kíváncsiak: a család szerepe a nevelésben, a ser­dülőkor problémái, a család­jogi törvény, az iskola és a család kapcsolata, a helyes pályaválasztás.., A helyes pályaválasztás A szülők a szülői munkakö­zösségek szerepéről a helyes pályaválasztásban külön érde­mes néhány szót ejteni. A többi között ez az a terület, ahol a szülői munkaközössé­geknek még további kiakná- zatlan lehetőségei vdiíriak, de ugyanakkor tisztes eredmé­nyekről is beszélhetünk. A ráckevei járásban például eléggé általánosnak mondható az általános iskola VII. és VIII. osztályát végző tanulók üzem- és tsz-látogatása, s ezeken a látogatásokon a szü­lők is részt vehettek, részt vesznek. Látogatottak a szak­munkásképző intézetek pálya- választási kiállításai, s a ta­nulók mellett ott vannak a szülők is. A halásztelki mező- gazdasági szakmunkásképző iskola — ugyancsak tavaly — beszélgetésre hívta meg a pályaválasztó fiatalokat, és szüleiket is. Az eddigi tapasztalatok azt jelzik, hogy a szülői munkakö­zösségek ott működnek jól. ahol a művelődésügyi szervek és a népfrontbizottságok tevé­kenységüket folyamatosan fi­gyelemmel kísérik, és különö­sen azokban az iskolákban aktív a szülő: munkaközösség, ahol fejlett az iskolai demok­ratizmus. D. G. Evekkel ezelőtt a váci járás általános iskoláiban sokféle szemléltető eszköz hiányzott. Az iskolaépületek tatarozása, általános karbantartása jelen­tős összegeket igényelt, így a szükséges szemléltető eszkö­zök vásárlására kevés pénz jutott. Húsz üzem — húszféle szemléltető eszköz Berkó Árpád, a járási hiva­tal művelődési osztályának vezetője tájékoztatott, hogyan küzdöttték le ezt a nehézsé­get. — Még az Egy üzem — egy iskola mozgalom kezdete előtt mondta — sikerült elindítani járásunk területén a Húsz üzem — húszféle szemléltető eszköz akciót. Ez a kezdemé­nyezés rövid idő alatt szinte mozgalommá fejlődött. Egy-egy szemléltető eszköz prototípusa ott található a fő­osztályvezető szobájában. El­mondta, hogy olyanokat is ké­szítettek az üzemek dolgozói, melyek az adott időszakban nem voltak megvásárolhatók. Az akció sikerére jellemző, hogy a járás területén műkö­dő üzemek dolgozói összesen egymillió forint értékű szem­léltető eszközt készítettek. — Az akció nélkül — foly­tatta a főosztályvezető — még mindig lennének ilyen jellegű gondjaink. Természetesen szemléltető eszközökre mindig szükség van, de egy új nehéz­ség is jelentkezik. Az iskolák­ban általában kevés a szer­tár. Néhány helyen gondot okoz a szemléltető eszközök tárolása. Tudniillik, 1973-ban még égy akció indult: ver­senyt írtunk ki az iskolák kö­zött. Ennek az volt a lénye­ge, hogy a nevelők, a gyere­kek és a szülők készítettek szemléltető eszközöket. Az ak­ciók eredménye — összesen 2 millió 500 ezer forint értékű szemléltető eszköz. Szerencsés helyzet A váci járás általános isko­láinak ellátottságában új kor­szak kezdődött az Egy üzem — egy iskola mozgalom indu­lásával. A főosztályvezető megemlítette, hogy már au­gusztus végén az iskolák, a gyermekintézmények szinte újjászületve várták a gyere­keket. — Szerencsés helyzetben vagyunk — folytatta a beszél­getést. — Járásunk üzemei, ter­melőszövetkezetei szívesen hoznak áldozatokat. Az utóbbi két évben a járás üzemei, termelőszövetkezetei, főleg az iskolák karbantartásá­ért tettek sokat. Nagyon jó A Liszt-sorozat újabb darabja Krisztus oratórium Liszt Ferencről még ma is toyább él az a kép a közönség­ben, ami a XIX. század má­sodik felében alakult ki. A Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalat néhány éve indított Liszt-sorozata sok változást indított meg ebben a régi szemléletben. Ezt a célt szolgálták a Liszt­sorozat eddig megjelent hang­lemezei. (Missa choralis, Re­quiem, Zsoltárok, Kórusmű­vek I., a cappella kompozí­ciók, Dalok I—II. lemeze.) A Liszt-művek sorozata kö­zönségsiker, ezt nemzetközi díjak és kritikák is bizonyít­ják. A sorozat legújabb tagja Liszt egyik legnagyobb szabá­sú műve, a Krisztus oratóri­um. Kiemelkedik ez a mű a szabvány Liszt-programból, akár a hangversenyek előadá­saira gondolunk, akár az ed­dig megjelent magyar vagy külföldi hanglemezfelvételek­ről van szó. Szimfonikus köl­teményei, zongoradarabjai, .versenyművel Liszt Ferenc portréját csak egyoldalúan tükrözik. A Krisztus oratóri­umban Liszt eltér a barokk hagyományoktól, szakít a klasszikus természetfestéssel, a lírai ábrázolásmóddal. A szö­veget a szerző válogatta össze a bibliából, középkori himnu­szokból és az egyházi liturgiá­ból. Mondanivalója Krisztus születésével, küldetésével, ha­lálával és feltámadásával fog­lalkozik. Az ősi gregorián dal­lamai szólalnak meg anélkül, hogy a mű mise-kompozícióvá válna. Liszt felhasználja saját szimfonikus módszereit, nem szakít teljesen a romantikus formavilággal, mégis úgy érez­zük, hogy a középkor a cap­pella kóruséneklése csendül fel, a maga puritán egyszerű­ségében. A Liszt-sorozat ezzel a há­rom lemezt betöltő oratórium­mal a romantikus zeneiroda­lom egyik legjelentősebb vo­kális alkotását tette hozzáfér­hetővé mindenki számára. li. Fehérpataki Írisz kapcsolatok alakultak ki pél­dául a Dunakeszi Járműjavító és a 3. számú általános iskola és gimnázium között. Ez a vállalat segíti a szakmunkás- tanulók életkörülményeinek javítását is. Ugyanilyen a vi­szony a dunakeszi Mechanikai Laboratórium és a 2. számú általános iskola között. ■ A kosdi általános iskolában 40 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a 6. sz. T ÖV ALL dolgozói. A kö­zelmúltban két teremmel bő­vitették a gödi 1. sz. általános iskolát. A berendezéseket az OVIT emberei újították fel, és más segítséget is adtak, a bernecebaráti általános isko­lát az Egyesült Termelőszövet­kezet pénzzel segíti, a vácdu- kai iskolát a váci Volán pat­ronálja. A Sződ közelében található csörögtelepi tanyasi iskolát je­lentős anyagi támogatásban részesíti a helyi tremelőszövet- kezet. Nagymaroson az Elekt­romos Szövetkezet, a Háziipa­ri Szövetkezet és a SZIM Kő­bányai Gyárának nagymarosi telepe nyújtanak jelentős tá­mogatást — társadalmi mun­kával, szemléltető eszközök és játékok készítésével a községi iskoláknak, gyermekintézmé­nyeknek. Az Egy üzem — egy iskola mozgalomnak Nagymaroson helyi sajátossága van. Erről Kőszegi Ágostonnal, a SZIM gyár munkaügyi előadójával beszélgettünk. Szerződés a tanáccsal — A mi gyárunk is, mint a többi nagymarosi ipari és me­zőgazdasági egység — mond­ta — a% Egy üzem — egy isko­la mozgalom keretében a nagy­községi tanáccsal köt együtt­működési megállapodást. A tanács rendszeresen tájé­koztatja az üzem vezetőit a te­lepülés fejlesztésével kapcsola­tos feladatokról, és a beruházá­sok tervezésekor figyelembe veszi az üzemek érdekeit is. A nagyközségi tanács — az isko­lák, a gyermekintézmények konkrét igényének ismereté­ben köti meg az együttműkö- ködési szerződéseket az üze­mekkel. — Őszintén mondhatom — folytatta —, hogy üzemünk dolgozói, szocialista brigádtag­jaink a kezdettől fogva — egy emberként vesznek részt a mozgalomban. A nagymarosi SZIM-gyár szocialista brigádjai például társadalmi munkában vállalták a Hunyadi utcai játszótér ki­alakításához szükséges felsze­relések elkészítését, melyek értéke 20 ezer forint. A gyer­mekintézmények karbantartá­sánál 200 óra társadalmi mun­kát végeznek. Az üzem dolgo­zói hozzájárulnak a művelődé­si ház fenntartásához — kom­munista műszakkal. A gyár gyarapítja a község ifjúságá­nak sportolási lehetőségeit is. Grécs László, a gyári KISZ- alapszervezet titkára elmondta, hogy eddig, a nyár folyamán tizenhét SZIM-es dolgozó 13 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, az óvoda bő­vítésénél. A munkálatok még foytatódnak. A KISZ-esek is segítettek a községi sportöltöző építésénél: beépítették a gyár által adományozott vízmelegí­tő kazánt. Ebben az évben a nagymaro­si SZIM-gyár dolgozói hozzá­vetőleg 32 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a mozgalom keretében. A SZIM- gyár dolgozói — pártunk XI. kongresszusa és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére kibővítették az Egy üzem — egy iskola mozgalom­ban tett felajánlásaikat. így például több segítséget adnak az óvoda építéséhez, a fiatalok többet tesznek a sportolási le­hetőségek bővítéséért. A tanácson keresztül az üzem is több előnyhöz jut. Az iskola biztosítja a gyár felnőtt oktatási problémáinak megol­dását, segítséget ad például az általános iskola elvégzéséhez, azoknak a dolgozóknak, akik még nem szerezték meg a bi­zonyítványt. A nagyközségi ta­nács átadja a gyár kiemelt rendezvényeihez a művelődési otthont — térítésmentesen — és ezen felül a SZIM-gyár társa­dalmi szervei használhatlak a művelődési ház technikai fel­szereléseit. A nagymarosi nagyközségi tanács segíti a gyári dolgozók lakásproblémáinak megoldását, olyan formában, hogy közre­működik lakásszövetkezetek létrehozásában és biztosítja az építkezésekhez szükséges tel­keket. Általános tapasztalatok Baráth Endre, a váci járási pártbizottság első titkára ki­fejtette, hogy az Egy üzem — egy iskola mozgalomban elért szép eredmények nagyrészt a községi pártbizottságoknak, a pártalapszervezetek vezetőségei agitációs tevékenységének kö­szönhetők. A járási pártszervek napi­renden tartják a mozgalom to­vábbfejlesztését. Az akciók kedvező fogadtatásra találtak, különösen a munkások, ipari dolgozók és tsz-tagok, szocia­lista brigádok körében. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom egyik jelentős ered­ményének könyvelhető el az is, hogy a legutóbbi években a vá­ci járás területén megtöbbszö­röződött azoknak a dolgozók­nak, fizikai munkásoknak a száma, akik részt vesznek kü­lönböző felnőtt oktatási for­mákban. Tartalmas kapcsolatok alakultak ki a mozgalom indu­lása óta az üzemek, termelő- szövetkezetek és az iskolák kö­zött. A járási pártszervek a jövőben azért tevékenykednek, hogy erősödjön a mozgalom politikai tartalma. Itoxin László Uj filozófiai sorozat indul a rádióban Szeptember 17-étől új, hat­részes filozófiai sorozat sugár­zását kezdi meg a rádió. Mint dr. Zeley László, a sorozat szerkesztője elmondta az MTI tudósítójának, az MSZMP kö­zelgő kongresszusa tiszteleté­re a sorozatban neves szak­emberek, filozófusok, észté-, ták, irodalomtörténészek stb." közreműködésével kívánják szembesíteni a marxista filo­zófiát a különböző polgári né­zetekkel. A XX. század míto­szai című sorozat, amelyet a tudományos ismeretterjesztő rovat iktatott műsorba, kör­képet kíván adni a kortárs polgári kultúra világából. Mátrai László akadémikus, Ágh Attila filozófus és Posz­ter György irodalomtörténész a történeti filozófiai mítoszok­ról cseréli ki véleményét a mikrofon előtt. Hermann István esztéta a, Prometheusz-legenda alakulá­sát követi nyomon a XX. szá­zadban. a Zeley Lászlóval folytatott beszélgetésben. A tudományos technika míto­szairól, a , hozzájuk fűződő hiedelmekről Ágh Attila és Fehér Márta filozófusok mondják el véleményüket. Ancsel Éva filozófus inter­jújában arról lesz szó, hogy a tudomány fejlődése következ­tében egyre inkább felmerül a polgári gondolkodók körében az értelmetlen univerzum fo- talma. Tóth Tamás és Ancsel Gva egy másik előadásban a lázadás és a mítoszok kapcso­latáról mondja el véleményét az 1968-as francia diákmeg­mozdulások. a kelet felé for­dulás tükrében. Végül Ungvá- '•y Tamás és Juhász Előd az utóbbi 20 év popkuI'órájának mítoszainak tekinti át az iro­dalom, a beatzene, a film- és más művészetek alkotásaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom