Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

1974 SZEPTEMBER 4., SZERDA 5 JAVULÓ LAKÁSHELYZET SZÁZHALOMBATTÁN Munkáslakások, családi házak JEGYZET Betakarítás — elnök nélkül Üzem- és munkaszervezés a mezőgazdaságban Magyar hetek Becsben „Magyarország vendégség­ben Herzmanskynál” címmel szeptember 26, október 8 kö­zött magyar heteket rendez­nek az osztrák fővárosban. Az osztrák szervezőpartner, a Herzmansky, az egyik legis­mertebb és j legnagyobb bécsi áruház. Az áruházban a magyar heteken magyar osztályok nyílnak, ahol többek között divatos ru­házati cikkeket, hímzéseket, magyaros élelmiszereket, pa­lackozott italokat, és hangle­mezeket árusítanak majd. Kü­lön kiállítás és Információs központ tájékoztatja majd a bécsieket a magyarországi utazási lehetőségekről, az új programokról. A MAVAD is külön kiállításon mutatja be az utóbbi időben Magyaror­szágon elejtett jeles vadá­szati trófeákat. Az OKISZ Labor tervezte, főleg magyar stílusú ruha- modellekből naponta két­szer lesz divatbemutató. A magyar népi iparművésze­tet egy kalocsai pingálóasz- szony, egy nádudvari fazekas­mester és egy mezőkövesdi hímzőnő képviseli, a Herz- mansky-étteremben pedig ma­gyar szakácsok és cukrászok magyaros étel- és sütemény- különlegességeket kínálnak majd, miközben Berki Béla és népi zenekara, valamint a Bartók Béla táncegyüttes szórakoztatja a vendégeket. — Visegrádi lovasnapok. Szeptember 7—8-án rende­zik meg a visegrádi Gizella- majorban a visegrádi lovas­napok hagyományos Mátyás lovasversenyét. A budapesti Vörös Október Termelőszö­vetkezet és a Pilisi Parker­dőgazdaság rendezésében le­bonyolódó versenyben díj­ugratás, vadászugratás és síkverseny szerepel. Százhalombattán az idén augusztusban kereken hatszáz lakásigénylőt tartottak nyil­ván. Ez a szám — a kilenc­ezer állandó lakoshoz viszo­nyítva — rendkívül nagy. Az igénylők hatvan százaléka fi­zikai állományú, harminc szá­zaléka termelésben dolgozó műszaki, tíz százaléka a szol­gáltatásban, kereskedelem­ben, közintézetekben fog­lalkoztatott alkalmazott. Az év végéig kétszázhet­ven, nagyobbrészt tanácsi bérlakást adnak át a város­ban, jövőre hasonlóan ugyan­ennyit. (A negyedik ötéves tervben összesen ezerhatva- nat.) Ez nagymértékben eny­hít a gondokon. Azonban a két ipartelep — a kőolajfi­nomító, a hőerőmű — terme­lőegységeinek üzembe helye­zésével nem várható az igény­lők csökkenése; elsősorban fizikai dolgozók szeretnének átmeneti vagy távoli laká­sukból új, városi otthonban le­telepedni. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy a régi városrész­ben mintegy hetven egészség­telen, a szociális igényeket alapvetően sem kielégítő la­kást kell sürgősen lebontani. Sokféle kedvezmény Érthetően nem kis gond te­hát a lakáskérdés Százhalom­battán. A város vezetői — él­vezve a megye vezetőinek, a megyei beruházó vállalat­nak és az OTP-nek a támo­gatását — hasznos és jó kez­deményezésekkel, megoldá­sokkal igyekeznek a nehéz helyzetből kiutat keresni. Ezeknek a kezdeményezések­nek, megoldásoknak egyik változata az úgynevezett mun- káslakásakció. Mi is ez tulajdoniképpen? Mi itt Százhalombattán? A Minisztertanács 1971-ben olyan határozatot hozott, hogy a jövőben fokozottabban kell támogatni a fizikai dolgozók lakásépítési szándékát. Így, az eddigieknél nagyobb ked­vezményben részesülhetnek azok az állami vállalatoknál dolgozó munkások, akiket la­kásépítési szándékában a mun­káltató is támogat. Ponto­sabban: a vállalat a lakás vételárának húsz százalékáig kamatmentes kölcsönt folyó­sít, melyet az állam további 40—80 százalékkal „told meg”. A törlesztés harmincöt évre szól, a kamat egységesen ket­tő százalék. A vételárnak csak tíz százalékát kell készpénz­ben lefizetni. Termésetesen e lakásvásárlási (lakásépítési) változatban is élvezik az igényjogosultak a szociális kedvezményeket (gyermekek után harmincezer, eltartott családtagok után húszezer fo­rint árkedvezmény). Miután Százhalombattán a munkásokon kívül más igény­lők — műszakiak, hivatali dolgozók stb. — is szeretné­nek mielőbb lakáshoz jutni, a tanács testületileg úgy dön­tött. hogy a rhunkáslakás-ak dóba őket is bevonja. Azonban a fizikai dolgozókra vonatko­zó kedvezményeket nem él­vezhetik. Tehát: a vételár hu­szonöt százalékát kell kész­pénzben kifizetniük, harminc év a törlesztés, s a törleszten­dő összeg nyolcvan százalé­kára kettő, a további fenn­maradó hányadára hat szá­zalék kamatot kell fizetni. Építés: még az idén A munkáslakások építése feltehetően már az idén meg­kezdődik. Igaz, a tervezés egy része most fejeződik be, azon­ban már kiépítették, illetve építik az elektromos háló­zatot és a víz-főnyomóvezeté- ket, elkészül — ugyancsak az idén — az út, járda és a gáz­vezeték. Az építkezések he­lyéül az óvárosnak azt a ré­szét jelölték ki, ahol százéves vagy talán még ennél is ré­gebbi lakásokat kell lebonta­ni. A városrész a Pannónia nevet kapta. A város vezetői tárgyalá­sokat folytatnak, és azt sze­retnék, hogy ha a Budai Já­rási Építőipari Szövetkezetei nyerhetnék meg kivitelező­nek, s még az idén elkez­dődhetnének az épületek ala­pozási munkái. Ez esetben 1976-ban rész-, 1977-ben tel­jes átadásra kerülhet sor, ami kétszázkilenc lakás meg­építését jelenti, amelyek épí­tésének költségeit az OTP finanszírozza. Ezen a terüle­ten más pénzalapokból to­vábbi 50—60 lakás építésére lesz lehetőség. Mielőbb és minél több la­kást szeretnének Százhalom­battán építeni. Ezért, ha nem sikerül az építőipari szövet­kezettel megállapodni, úgy a most folyó, úgynevezett cél- csoportos beruházások he­lyén (az új lakótelepen) a 26-os Állami Építőipari Vál­lalattal építtetik meg a la­kásokat, előre gyártott ház­gyári elemekből. így talán nem késik sokat a kétszázki­lenc lakás átadása. Csak rászorulóknak A lakásgondok enyhítésére további megoldást is talál­tak: megkezdődött az úgyne­vezett csökkent értékű lakás- építési akció és a célcsopor­tos beruházások terhére a fél- komfortos családi házak épí­tése. Azok a jogosultak, akik a célcsoportos és egyéb, állami támogatással megvalósuló la­kások költségeit — lakás­használatbavételi díj, előleg, törlesztés, rezsi —, nem tud­ják vállalni, saját erőből, ked­vezményeket élvezve épít­kezhetnek. Elsősorban sok gye­rekes fizikai dolgozókról van szó. A tanácstól ingyen, örök használatba telket, az OTP- től kilencvenötezer forintig terjedő kamatmentes kölcsönt kapnak, s további támoga­tást nyújthat a munkahely (szállítási eszköz, bontott anyag, kölcsön, építési-sze­relési munka stb.). Ilyen va­riációban épült három csalá­di házba már be is költöztek a lakók, további hat építése folyamatban van. Érthetetlen viszont, hogy Ilyen előnyös feltételek mellett is sokan ide­genkednek az építkezéstől. Talán azért, mert híre ment. hogy aki ilyen feltételekkel sem tud építkezésbe fogni — könnyebben is juthat la­káshoz. Aligha. Ugyanis a vá­rosi tanács jóvoltából most épülő tíz kétszobás, illetve két és fél szobás, konyhás, előteres, kamrás, melléképü­lettel is ellátott, bérleti díj ellenében lakható családi ház kizárólag csak az arra való­ban rászorulóknak juttatható. És e tíz ház első bérlői a le­bontásra kerülő épületek la­kóiból kerülnek ki. A csökkent értékű lakás- építési akciót és a félkomfor­tos bércsaládi házak építését a városi tanács a jövőben is folytatni kívánja. Korompay János Együttműködési megállapo­dást kötött a Magyar Tudo­mányos Akadémia tihanyi biológiai kutató intézete és a jugoszláviai kotori orvosi és biológiai kutatóintézete. A jö­vőben rendszeresen kicserélik tudományos és módszertani tapasztalataikat és közös ku­tatáshoz is kezdenek. Az együttműködés első lépése­ként a tihanyi intézet ad hasznos tapasztalatokat a Ro­torban most meginduló neu- robiológiai kutatások megala­pozásához, a jugoszláviai in­tézet pedig lehetőséget teremt a magyar neurobiológusoknak arra, hogy az átlagosnál na­gyobb, óriás sejtű kagylókon AZ IDEI ARATÄS DAN- DaiíJÁUAN egy jókora ter- meioszovetiiezetoen kerestem az elnököt. Mondták, hogy for­duljak a növénytermesztési üzemágvezetőhöz, mert az el­nök szabadságon van. Néhány esztendővel ezelőtt még nyilvánosan, dörgedelmes giosszaban róttam volna meg a téesz-elnököt, aki a nyári be­takarítás ide jen vezeces nél­kül hagyja szövetkezetét. Most azonban bemutatkoztam az uzemágvezetónek és a ripor­tom simán el is készült. A helyzet ugyanis néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott. Koráboan az el­nök — a párttikár és a íőag- ronómus társaságában „egy kézből” irányította a munká­kat, jelen volt minden reggel, amikor az emberek indultak. Napjainkban azonban az üzem- és munkaszervezés fej­lett módszereinek az alkalma­zása nem csupán divat, de ele­mi és az év minden szakában jelentkező kényszer valameny- nyi gazdaságában. SZÖVETKEZETEINK — és általában mezőgazdasági üze­meink — ma már nagymére­tűek. Pillanatnyilag csak az átlagos téesz üzemnagyság va­lahol a háromezer hektár kö­rül tarthat. Ekkora üzemeket „zsebből” vezetni már nem le­het. A helyileg legmegfelelőbb szervezési sémák, rendszerek alkalmazása szükséges. A módszereket oldalakon keresz­tül ismertethetném, de úgy gondolom, erre itt nincs szük­ség. Az üzem- és munkaszer­vezés két azonos adottságú, szomszédos gazdaságban sem egyforma. A helyes formát oaahaza kell megkeresni. A megoldások két fő típusba so­rolhatók, egyik az ágazati, má­sik a területi szervezés. Az el­ső modell: külön megbízott, önálló vezetők irányítják a növényterrneszvés (esetleg kü­lön a kukorica és külön a töb­bi növény), az állattenyésztés (esetleg külön a sertéstelep és külön a többi állat), a kerté­szet, a melléküzemágak, stb. tevékenységét. A második mo­dell: a nagy területű szövetke­zetekben önálló, felelős veze­tője van egy-egy határrésznek, aki az adott területen vala­mennyi munkát irányít. A lényeg a lépcsőzetes szer­vezés és az önálló egységek ki­alakítása. Tehát ha elromlik egy kombájn, akkor ne kell­jen az elnökhöz, esetleg még a főmérnökhöz sem szaladni, legyen egy felelős személy, akinek szólnak és aki tudja, hogy ilyenkor mi a teendő. Ne kelljen az elnöknek — esetleg még az ágazatvezető­nek se — eldönteni, hogy vág­ható-e már a búza egy táblán, vagy indulhat-e a szántás. Ez a' brigádvezető feladata, ha önállóan nem tudja eldönteni, akkor le kell váltani. A szö­vetkezet vezetése — amit ma már sok helyen „törzskarnak” neveznek — a fő kérdéseket tartja kézben, az önálló egysé­gek munkáját hangolja össze. A betakarítási terv elkészíté­se még együttes ügy, maga a betakarítás és az eközben je­lentkező problémák megoldá­sa már a beosztott vezetők feladata. Az elnök nyugodtan mehet szabadságra. folytassanak kísérleteket. Ez utóbbi témában közös kuta­tást is terveznek. — Teljesített vállalások. A Magyar Hajó- és Daru­gyárban összegezték az MSZMP XI. kongresszusá­ra és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulójára tett vállalások teljesítését. A gyár dolgozói, mint a jelen­tés kiemeli, a vállalással megjelölt 6 százalékkal szemben eddig 11,2 száza­lékot teljesítettek. A váci gyárban például terven fe­lül 425 motorkerékpár-ol- dalkocsit adtak át a megren­delőknek. MINDEZ PERSZE KO­RÁNTSEM OLT AN bülbzll- iuj, mint anogy az újságíró érzékeltetni próoalja. Ama bi­zonyos séma, modell eiKeszíto- jeneK ugyanis rengeteg szem­pontot kell figyelembe vennie. Az üzem- és munkaszervezés célja, hogy minden munkát a. maga iaejében elvégezzenek, a meglevő eszközöket a lehető legjoooan kihasználják; a ter­melékenység növekedjék, te­hat kevesebb munkaerőre le­gyen szükség; a szervezés eredményeként csökkenjenek a költségek is; és nem utolsó­sorban az emberek megfelelő Körülmények között, maga­sabb jövedelmet érjenek el. Ehhez a tételhez még egy má­sik hasonló „szentírás” is csat­lakozik; a szervezés biztosítsa az arányosság, az összehan­goltság, az ütemesség és a fo­lyamatosság követelményeit. Tehát a gazdaságban éppen annyi gép legyen és ezek mel­lett éppen annyi ember, amennyi nem sok és nem ke­vés. Néha pokoli idegtáncot követel ennek a kétfajta, sok tényezőjű követelménynek a teljesítése. Mindez pedig nem a gépe­kért, nem valami öncélú pro­duktumért, hanem az embere­kért van. Mindig az embere­kért, de különösen azokért kell legyen most, amikor túl vagyunk az aratáson és egy újabb — sokkal nagyobb — munkafolyamat, az őszi beta­karítás, egyáltalán az őszi munkák elvégzése követke­zik. Helytelen dolog ugyan, de aratásban még elképzelhető, hogy csak a gépekre gondol a szervező. Az aratás ugyanis főleg gépek ügye. Az őszi munka már nem. Lehet, hogy a kukoricát komplex gépsorok takarítják be, lehet, hogy a cukorrépát is gépek emelik ki és fejelik le, de aligha van olyan gazdaság, ahol az ősz teljesen a gépék ügye. Mert vannak kézi munkára alapo­zott kultúrák és ősszel kell gondoskodni a háztáji földek betakarításáról is. Ez már nem néhány vezető és néhány tu­cat ember, hanem szinte az egész tagság ügye. ITT KERÜL ELŐTÉRBE a szervezés harmadik „szentírá­sa”, az, hogy a technikai és az emberi oldalt mindig össze kell hangolni. De a tagság tud­tával és a tagsággal egyetér­tésben. Ha még két körlevél­re, ha még húsz röpgyűlésre van szükség, akkor is el kell érni, hogy a tagság maradék­talanul tisztában legyen az őszi feladatokkal és egyetért­sen a megoldásokkal. Valószí­nű, hogy a nagy gépsorok mű­ködését teljesen el kell külö­níteni. De maradjon gép vagy fogat arra, hogy kiszolgálja a gyalogmunkásokat és a meg­ígért időben hazajuttassa a háztáji föld termését. Lehet, hogy a háztájiaknak várniuk kell addig, amíg a zárt rend­szerben termelt kukorica mag­tárba nem kerül. A tagok azonban csak akkor fognak nyugodtan várni, ha ezt előre tudják. Sok feladatot megoldottunk már, sokat kitűnően. Nagyon jó lenne, ha — nem utolsósor­ban az üzem- és munkaszer­vezés sínre helyezésével — az idén ősszel a technikai és az emberi oldal összehangolásá­ból is jelesre vizsgáznánk. Földeáki Béla Gépesített madárijesztő Az idén amerikai gyártmá­nyú madárriasztó berendezés működik a Bácsalmási Állami Gazdaság napraforgóföldjén. A hangerősítővel ellátott kü­lönböző frekvenciájú készü­lék 200 méteres körzetben riaszt. Több szólamú csipo­gása betölti a határt, s az ed­digi megfigyelések szerint ezt a zajt nem képesek elviselni a madarak. Ez idő tájt külö­nösen a balkáni gerlék és a verebek dézsmálják az érő napraforgót. IF elveszünk: rissgásott kasán tűtöket. ess térgá Igos. sserssámkés s ító. tásisománeosó» ssakmunkásokat. \ói. térti segédmunkásokat„ betanított munkásokat. Kényelmes utazás, különjárati busszal, kulturált munkahelyek. ♦ Jelentkezés: telefonon, levélben. MECHANIKAI M ÍJ VEK 1502 Budapest 112. Pf. 64. Telefon: 669—400/269-es mellék, Munkaerőgazdálkodás. Magyar—jugoszláv megállapodás Közös idegélettani kutatások

Next

/
Oldalképek
Tartalom