Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-27 / 226. szám

1974. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK 3 ünnepségek, kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából Mmkásőrök köszöntése Csütörtökön Budapesten, a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyárban ünnepi munkásgyűlé- sen emlékeztek meg a közelgő ■fegyveres erők napjáról, kö­szöntötték a legfiatalabb fegy­veres testület, a munkásőrség tagjait. Az ünnepség elnöksé­gében foglalt helyet Rácz Sán­dor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Papp Árpád, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka, Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­helyettese, Somogyi Sándor, a budapesti pártbizottság titká­ra, valamint B. P. Ivanov, a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet déli hadsereg- csoport parancsnoka. Tusa Lajosné, a gyár párt- bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd B. P. Ivanov vezérezredes méltatta az ünnep jelentőségét. A Házai Fésűsfonó- és Szövőgyár művelődési házá­ban kiválóan dolgozó párt­munkásokat, tömegszervezeti aktivistákat, munkásőröket tüntettek ki. Papp Árpádtól, a munkásőrség országos pa­rancsnokától húszán vették át a Haza Szolgálatáért Érdem­érem különböző fokozatait, 29- en pedig a munkásőr emlék­jelvényt. Pest megyéből a Haza Szol­gálatáért Érdemérém bronz fokozatát itt vette át Bán Ká­roly, a ráckevei járási mun- kásőregység munkásőre, a Munkásőr Emlékjelvényt Me­ző Barna, az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat dunán­túli üzemeinek igazgatója (Pi- lisvörösvár), Szabó József al­ezredes, a Zrínyi Katonai Aka­démia főtanára és Túrós Jó­zsef, honvéd mémökezredes (Gödöllő). Megemlékezés az EVM-ben A fegyveres erők napja al­kalmából dr. Szabó János ál­lamtitkár csütörtökön az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban tartott fogadá­son köszöntötte az .építőipari vállalatoknál foglalkoztatott építő-műszaki alakulatok pa­rancsnokait, majd öt tisztnek nyújtotta át az építőipar ki­váló dolgozója kitüntetést. Ezenkívül kilencen kaptak mi­nisztériumi dicséretet és ju­talmat, és 11-en részesültek miniszteri dicséretben. Jubilál a lalka Máté Műszaki Főiskola A fegyveres erők napja, va­lamint az intézet fennállásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból csütörtökön ünnepi állo- mánygyűlést tartottak a Zal­ka Máté Katonai Műszaki Fő­iskolán. A honvédelmi minisz­ter képviseletében megjelent Pacsek József vezérőrnagy, miniszterhelyettes, ott voltak a Honvédelmi Minisztérium, a társ-főiskolák, állami és társa­dalmi szervek, valamint az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnokságának képviselői. ; A jubileumi ünnepségen fel­olvasták a fegyveres erők napjára kiadott díszparancsot, majd Pacsek József vezérőr­nagy megnyitó szavai után Varga László mérnökezredes, főiskola-parancsnok mondott ünnepi beszédet. Kitüntetések a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon Csütörtökön a Pest megyei Rendőr-főkapitányságon rend­őröket és munkaköröket tün­tettek ki a fegyveres erők napja alkalmsából. Dr. Barta István rendőr ezredes, főkapi­tány-helyettes fejezte ki az elismerést azoknak a mun­kásőröknek és rendőröknek, akik közös ügynek, közös fel­adatnak tekintik a közrend és közbiztonság védelmét, s akik e feladatok végrehajtása köz­ben nemegyszer nehéz, életve­szélyes helyzetekben is tánto- ríthatatlanul helyt állnak, be­bizonyítják népükhöz, hazá­jukhoz való hűségüket. Az ünnepségen vette át a HaZa Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát: Fekete Gyula rendőr főhadnagy, Nagy Já­nos rendőr főhadnagy, Györki Imre rendőr főhadnagy, Se bestyén Károly rendőr fő­törzsőrmester és Sulyok Jó­zsef rendőr főtörzsőrmester. A Közbiztonsági Erem arany fo kozatát kapta: Sági László munkásőr, 'ceglédi szakaszpá- rancsnok-helyettes, Kiss György nagykátai munkásőr, Schottner Ödön rendőr száza­dos, Bálint István rendőr fő­hadnagy, Varga Mátyás rend­őr hadnagy^ Fehér József rend­őr törzszászlós. Antal Ferenc rendőr törzsőrmester. Három munkásőr részesült a Közbiz­tonsági Érem ezüst fokozatá­ban. öten a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst, illetve bronz fokozatát, kilencen a Közbiz­tonsági Érem ezüst, illetve bronz fokozatát vették át elöl­járóiktól. A megyei lövészverseny díjkiosztása A fegyveres.'erők napja al­kalmából csütörtökön rendez­ték meg a Pest megye fegy­veres erői közötti, immáron hagyományos lövészversenyt. Az MSZMP Pest megyei vég­rehajtó bizottsága által alapí­tott serleget tavaly végképp a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság csapata nyerte el. Ez- idén újabb serlegért folyt az izgalmas és a szó szoros értel­mében fej fej melletti küzde­lem, amit az is jellemez, hogy például a női egyéni verseny­ben részt vevő Bartha Sándor- né (munkásőrség), Siklós Je- nőné (főkapitányság) és Fata Ferencné (megyei kiegészítő parancsnokság) holtverseny­ben, szám szerint 99—99—99 köregységet elérve került az ^\\\\\\\\\\\\\\\\VNV^\\V\\\\\\\\\^^^ Helye van az őrsben Tegnap a megyei főkapi­tányságon rendezett ünnepség után beszélgettünk a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával kitüntetett Sebestyén Károly rendőr fő­törzsőrmesterrel, Erd-Parkvá- ros körzeti megbízottjával. A magas, izmos, 31 éves fia­talember 1966-ban, a határ­őrségnél sorkatonai állcfrnány- ban letöltött évei után jelent­kezett rendőrnek. Ahogy tel­tek az évek, úgy nőtt ragasz­kodása a rendőri testülethez, s ezzel egyenes arányban vívta ki parancsnokainak mind na­gyobb elismerését. Háromszor léptették elő soron kívül; két­szer a Kun Béla Tiszthelyet­tesképző Iskolán elért kiváló tanulmányi eredményei ’‘elis­meréseképpen. Az újonnan kapott kitünte­tés mellett már ott van. a zubbonyán az Árvízvédele­mért emlékjelvény is, amelyet az 1970-es árvíz idején ka­pott. Rendőri szolgálatát egyéb­ként Budapesten, a VII. kerü­leti kapitányságon kezdte. Járőr lett a csendesnek csep­pet sem nevezhető Baross té­ren. Később nyugodtabb vi­dékre vezényelték, de éppen ez nyugtalanította; nehezebb területre kérte magát. Így került Pest megye egyik leg­nehezebb területére, Érd- Parkvárosba körzeti megbí­zottnak, ahol csupán áz elmúlt negyedévben 10 bűnözőt fo­gott el. Munkájáról mondja: — Ha megkezdem a szolgá­latot, repülnek a percek, az órák. Módszerem: igyekszem emberséges lenni mindenkivel. Talán ennek köszönhetem, hogy emberségért viszont-em- berséget kapok: megtörtént, hogy olyan valaki védelmezett .meg egy támadómmal, egy átutazó bűnözővel szemben, akivel szemben korábban bűn- vádilag el kellett járnom. Sebestyén főtörzsőrmester órájára pillant, elnézést kér, dehát indulnia kell. Rövide­sen kezdődik a fogadóórája (rendszeresen 30-an 40-en ke­resik fel ilyenkor irodájában), majd este önkéntes rendőri csoportjával együtt akcióba kezd. Ez az estéje — a ki­tüntetés- estéje — ugyanúgy foglalt, mint a sok másik, hívja a munka, a szolgálat. — Tudatosan vállaltam a rendőri hivatást. Megbecsül­nek, tisztelnek parancsnokaim és munkatársaim, szó szerint helyem van az érdi őrs kol­lektívájában, örömmel dolgo­zom. És bármilyen ritkán lát is a család — a feleségem, Pé­ter és Gábor fiam — szem­rehányást egyiküktől sem hal­lok. Pless Zsuzsa élre. A lövészversenybe egyéb­ként a serleget alapító me­gyei pártbizottság munkatár­sai is beneveztek, és a férfi egyéni első díjat 170 köregy­séggel Pásztor Barnabás (me­gyei pártbizottság) nyerte el. közvetlenül a nyomában küz­dött és került ki másodikként, illetve harmadikként a ver­senyből: Radó György (főka­pitányság) és Szászi Béla (MHSZ). Az összetett csapat- verseny sorrendje: Pest me­gyei Kiegészítő Parancsnoksá­ga, az MHSZ, valamint a fő- kapitányság. A tegnap ésti díjkiosztó ün­nepségen jelen volt dr. Biró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, Szilágyi János rendőr vezérőrnagy, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, me­gyei rendőrfőkapitány, dr. ,11- csik Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezető-helyette­se, valamint a pártbizottság és a fegyveres testületek több vezetője és képviselője, továb­bá a hazánkban ideiglenesen állomásozó déli hadseregcso­port egyik alakulatának kép­viselői. Dr. Bíró Ferenc beszédében utalt-arra, hogy az idén külö­nösen ünnepélyes jelleget' ad a fegyveres erők napjának a történelmi dátum, a hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára, illetve pártunk XI. kongresszusára való készülő­dés. — Ez a most lezajlott lö­vészverseny — mondotta dr. Bíró Ferenc — valóban kife­jezésre juttatta a hazaszere- tetet, bebizonyította, hogy fegyveres erőink a béke felké­szült őrei, szoros fegyverbarát­ságban ütőképes erőt képvisel­nek. Ehhez a munkához kívánt továbbra is erőt, egészséget a hét versenyző csapat jelenle­vő képviselőinek dr. Bíró Fe­renc, majd a győzteseknek át­nyújtotta a díjakat. Kitiiníctés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Rubányi Pál tan­székvezető egyetemi tanár­nak (Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem) kiemelke­dő szakmai munkája elisme­réséül, 70. születésnapja al­kalmából a Munka Érdem­rend arany fokozata kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter adta át. A váci járási példa Közös felelősség, összehangoltság, egység a közművelődésben V Az alábbiak elhangzottak felszólalásként az í MSZMP Központi Bizottságának az Drszág- V. ház kongresszusi termében rendezett országos Vj közművelődéspolitikai aktfvaértekezletén. A váci járásban az MSZMP Központi Bi­zottságának közművelődési határozata nagy visszhangra talált. Felerősítette, új tartalommal gazdagította azokat a pozitív tendenciákat, amelyek különösen a X. kong­resszus óta bontakoztak ki. Ennek a helyzet­nek legfontosabb tényezője az a szemlélet­változás, amely a közművelődéspolitika megismerésében és helyének megítélésében tapasztaltunk. Egyre inkább a párt politiká­jának szerves részévé válik a közművelődés. a pártbizottság rendszeresen napirendre tűzi a közművelődési koncepció érvényesülésének helyzetét. Arra ösztönzi a községi és üzemi pártszerveket, hogy vegyenek részt a határo­zat adaptálásával a helyi közművelődéspoli­tika kialakításában. A járási pártbizottság irányítása alá tartozó pártszervek kimunkál­ták a főbb tartalmi feladatokat, a helyi köz- művelődési koncepciót. Figyelemmel kísérik a kulturális alapok képzését és rendeltetés- szerű felhasználását A pártszervek vizsgálatai azt bizonyították, hogy a jelenlegi helyzetben a legnagyobb gon­dot az okozza, hogv a közművelődés túlságo­san széttagolt. Egymástól függetlenül foglal­koznak vele a tanácsok, üzemek, társadalmi és tömegszervezetek. Ennek felismerése után a legfontosabb feladat az egység, összehan­goltság, közös felelősség megteremtése. Ezt a közművelődési tevékenység egységes irányí­tásával és a közművelődési intézmények kö­zös fenntartásba vételével kívánták megvaló­sítani. A pártszervek úgy dolgoztak a X. korigresszus óta, hogy a mai napig' a váci já­rás valamennyi községében és üzemében megvalósult ez a célkitűzés. M inden közművelődési egység a tanácsok irányítása alá került. Az üzemek kol­lektíváinak anyagi segítsége által a já­rásban mintegy nyolcszázezer forinttal nőtt a koncentráltan felhasználható anyagi erő egy évben. A közművelődésben foglalkoztatott függetlenített vezetők és munkatársak száma 13-ról 50-re emelkedett. Létrejöttek minden községben a közművelődési társadalmi veze­tőségek, amelyekben helyet kapnak a párt, a tanács, az üzemek és a társadalmi szerveze­tek képviselői. Ott dolgoznak a társadalmi vezetőségekben az-üzemi szocialista brigádok képviselői is. Ök közvetlenül részt vesznek a tervezésben és a végrehajtás ellenőrzésében. Az a tény, hogy a pártszervek jelentős fi­gyelmet fordítanak a közművelődésre, az anyagi és szellemi erők koncentrálására, po­zitív irányba változtatta meg az ipari és me­zőgazdasági üzemek vezetőinek szemléletét. Ez a szemléletformálódás a közművelődés munkásaira is hatással van. Ilyen szemlélet­tel, összefogással — annak ellenére, hogy az intézményhálózat és személyi állomány kép­zettsége á váci járásban sem jobb, mint má­sutt — sikerült a közművelődés tartalmi kér­déseiben is néhány értékes eredményt elérni. Örömmel említem közülük azt a hagyo­mányteremtést, amely a munkásmozgalmi múlt ápolásában és felelevenítésében jelent­kezik a Gödi Fészekben. A felszabadulás előt­ti munkás sport-, kulturális és politikai ta­lálkozóhely ma ismét a budapesti és Pest me­gyei fiatalok találkozóhelye. Ezrek ismerik meg az illegális munkásmozgalom eszmei és tárgyi hagyatékát. Részt vesznek tömeges kulturális és sportrendezvényeken. A mun­kásmozgalmi emlékmű környéke és munikás- sportmúzeuim egész évi közművelődés bázi­sává lett A váci járásiban a közművelődést teljes te­vékenységével szolgálja a Szőnyi István Em­lékmúzeum. és a múzeum baráti köre. Dániel Kornél festőművész-múzeumigazgató párt- és tanácsi szervek segítségével valósítja meg a képzőművészeti hagyaték ápolását, megismer­tetését és a komplex művészeti nevelést. Nya­ranként több mint 300 fiatal vesz részt a képzőművészeti szabadiskoüán. Több ezer út­törő és KISZ-es 2—3 napos kirándulásának célja a múzeumkert, ahol a táj szépsége mel­lett megismerkedhetnek a képzőművészeti örökséggel. A baráti kör legújabb kezdemé­nyezése a kölcsönképtár, ahonnan minimális térítési díj ellenében közművelődési és műve­lődésügyi intézmények több hónapra vehet­nek kölcsön képzőművészeti alkotásokat, meg­teremtve a művészeti nevelés tárgyi indíté­kait is. A kert otthont ad irodalmi és zenei előadásoknak is. Ezzel szolgálja a komplex művészeti nevelést. E redményeinkről örömmel szólunk. Ugyan­akkor tudjuk azt, hogy a Központi Bi­zottság határozata új helyzetet terem­tett. Tartalmában és mondanivalójában meg­teremtette az egységet a köziművelődésben. Eddigi gyakorlatunkat felül kell vizsgálnunk. Át kell tekintenünk a határozat szellemében helyzetünket is, ki kell alakítanunk konkrét feladatainkat. Járásunk nemrég még mezőgazdasági terü­letnek számított. 1960 óta jelentős társadalmi átrétegeződés tanúi lehettünk. Ennek eredmé­nyeképpen a munkaképes lakosság döntő többsége munkás. Így a munkásműveltség és munkásművelődés továbbfejlesztése járásunk­ban is egyik legfontosabb politikai feladat Az iskolai képzettség-neveltség, valamint az életmód szoros kapcsolatban van a közműve­lődéssel. Vizsgálódásokat végeztünk a mun­kások különböző rétegeinél, szakmunkások, betanított munkások és segédmunkások köré­ben. Megállapíthattuk azt, hogy a közművelő­dés aktív és passzív formáiban a képzettebb munkások nagyobb aránya vesz részt. A poli­tikai oktatásban eddig a szakmunkások egy- harmada, a betanított munkások egyötöde, a segédmunkások egyhatod része vett részt. Ha­sonló arányeltolódások vannak a tv-nézésben, a rádióhallgatásban, az olvasásban is. F elvetődik a kérdés: a szakmunkásoknak mindenre több idejük van? Igen! Mert magasabb műveltségük és igényeik alap­ján kulturáltabban tudják beosztani, eltölteni szabad idejüket. Az alacsonyabb műveltségű munkások körében sok a lakásban, vagy kö­rülötte eltöltött holt idő. Nekünk az is fel­adatunk, hogy a szabad idő értelmes eltölté­sének igényét fejlesszük ki körükben, legyen az otthoni vagy távolabbi tevékenység. Igazolást nyert, hogy a közművelődés té­mája a szocialista gondolkodáshoz, szocialista életformához vezet el. Tapasztalataink iga­zolják: a művelt munkás tud érdemben részt venni a közéletben, az üzemi demokrácia fó­rumain a párt, a tanács, a társadalmi és tö­megszervezeti vezető és választott testüle­tekben. A bázisszerepet a szocialista brigádok többsége kulturális vonatkozásban is kivívta magának. Számuk jelentős, az összes dolgozók mintegy egyharmadát tömörítik, öntudatos, példamutató helytállásukkal hatásuk átterjed a munkások más rétegeire is. A művelődés rangjának növekedését tettekkel bizonyítot- tájc. Mindig ők az elsők, akik társadalmi munkát, összefogást vállalnak közművelődési intézmények építésében, felújításában, beren­dezésében. örvendetesen nőtt a brigádtagok között a továbbtanulók, könyvtári tagok és a rendezvényeken részt vevők száma. Sokan még csak a kollektíva ösztönzésére indultak el az aktív közművelődés útján. A lényeg mégis az, hogy az üzemekben ott vannak ezek a szocialista közösségek és többsége igényli a kulturális vállalásaik teljesítését, komoly értékelését. Nem mindenütt kap még a szocialista bri­gádok tevékenységében a kultúra megfelelő helyet. A brigádmozgalom szervezői a kultu­rális vállalásoknál is passzivitásra ösztönzik egyes helyeken a brigádokat azáltal, hogy előírják, mit olvassanak, mit nézzenek meg, hova menjenek eL Ezzel a módszerrel a mun­kásokat a kultúra egyszerű fogyasztóivá te­szik. A művelődési igény felkeltése a feladat a brigádok életében. M unkásaink jelentős része Budapest és Pest megye ipari üzemeibe naponta, vagy hetente bejáró dolgozó. A mun­kásságnak ez az a rétege, amelynek egyelőre megoldatlan a bevonása a közművelődésbe. Keressük a módját. Még nem találtuk meg a kibontakozás lehetőségét. Ügy ítéljük meg, hogy az üzemeknek és a területi szerveknek harmonikusabban kellene együtt gondolkod­niuk és dolgozniuk ennek a feszültségnek a megoldásában. A párt választott testületéi tagjainak — az alapszervezeti vezetőségeket is beleértve — közművelődéspolitikai felkészültsége, érdek­lődése és érzékenysége jó feltételeket teremt a Központi Bizottság határozata végrehajtá­sához. Ez biztosítékul szolgál arra, hogy a ta­nácsokban, gazdasági egységekben, társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunis­ták segítségével a közművelődésünk tovább halad a szocialista közdondolkodás, magatar­tás és életmód kiteljesítése által. Tudjuk, hogy a Központi Bizottság határo­zatának végrehajtása csak állandóan javuló munkával valósítható meg. Felkészültünk ér­ire. A tanácskozás is sok segítséget adott ehhez. BARÁT ENDRE, az MSZMP váci járási bizottságának első titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom