Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-27 / 226. szám

1974. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK Ml, 1974. szeptember 27, *** péntek, Adalbert nap­ja. A nap kél: 5.36, nyugszik: 17.33 órakor. A hold kél: 15.33, nyugszik: 1.28 órakor. OPERAHÁZ Felhőátvonulások, szórvá­nyosan előforduló futó esők­kel. Időnként megélénkülő, többfelé megerősödő északke­leti, majd északira, észak- nyugatira forduló szól. Hűvös idő. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 14—18 fok között. A kétszázezredik a szovjet kiállításon A magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködés jubileuma alkalmából rende­zett kiállításon csütörtökön ünnepségen köszöntötték a bemutató kétszázezredik lá­togatóját, Dér Györgyöt, a Du­nai Vasmű profilüzemének hengerészét, aki a kiállítás megtekintésére utazott Buda­pestre. Dér GyOTgy 1967 óta dolgozik a dunaújvárosi gyár­ban, s az aranyérmes Rákóczi szocialista brigád tagja. N. Ny. CsernLh, a kiállítás igazgatója szovjet miinivizonral kedveske­dett ajándékképpen a szeren- látogatónak. KILENCVEN EVVEL EZELŐTT, 1884. szeptember 27-én nyílt meg az Állami Operaház. Hazánkban 1837. augusztus 29-én játszottak először operát, a Sevil­lai borbélyt, a tíz nappal koráb­ban megnyílt Nemzeti Játékszín, a későbbi Nemzeti Színház falai között. Ettől kezdve 47 éven át ez az intézmény adott otthont mind a prózai, mind a zenés drá­mának. Az 1860-as évek során azonban mind sürgetőbbé vált az igény, hogy az adott szűk kere­tek ellenére egyre biztatóbban fejlődő operai részleg új otthont kapjon. A meghirdetett zártkörű pályázaton hat építőművész vett részt, s a bíráló bizottság titkos szavazással Ybl Miklós terve mel­lett döntött. A telket 1875-ben vették át, szeptemberben kezdőd­tek a földmunkák, három év múl­va készültek el a főfalak, majd 1879-ben tető alá került az egész épület. Ettől kezdve azonban el­húzódtak a munkálatok. A hazai kultúra nagy ünnepe volt, mikor 1884. szeptember 27-én megnyílt a pompás nézőterű, kor­szerű színpaddal ellátott, a leg­kényesebb igényeknek is megfe­lelő Operaház. Az első eladáson Erkel Bánk bánjának és Wagner Lohcngrinjének első felvonásait, valamint Erkel Hunyadi László című operájának nyitányát mu­tatták be az ünneplő közönség­nek. Tv-közvetítés a leningrádi barátsági nagygyűlésről A magyar párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére ma, pénteken baráti nagygyű­lést rendeznek a leningrádi Kirov gyárban. A Magyar Te­levízió helyszíni közvetítésben számol be az eseményről, 20.00 órai kezdettel felvételről. — Dr. Czeyda-Pommers- heim Ferenc temetése. Dr. Czeyda-Pommersheim Fe­rencet, a Pest megyei Sem­melweis Kórház nyugalma­zott sebész főorvosát ma délelőtt 11 órakor temetik a Rákoskeresztúri köztemető­ben. — Projektor pen. A po- mázi írószer Szövetkezetnél új rostiron típus fejlesztése fejeződött be. Előnye az új­donságnak, hogy mindenre jól ír, mérgező anyagot nem tartalmaz s kizárólag szesz oldja. Hat színben gyárt­ják, az első szállítmány meg­érkezett a Piérthez, rövide­sen az üzletekben is kapható lesz a projektor pen. — Megszépült presszó. A Túra és Vidéke ÁFÉSZ be­fejezte a bagi eszpresszó felújítását. A megszépült lé­tesítmény a külső és belső tatarozáson és festésen kí­vül új berendezést és füg­gönyöket is kapott — Járási képzőművészeti kiállítás nyílik holnap, szom­baton délután 4 órakor a bu­dai járási és Érd nagyköz­ségi művelődési központban. A kiállítást Losonci Miklós művészettörténész nyitja meg. A tárlat október 6-ig tekinthető meg. — Gyáí a városért. A Nagykőrösi Konzervgyár dolgozói az idén 1 ‘millió forint értékű társadalmi munkával vállalnak részt városuk fejlődéséből. A gyár segíti a lakásépítke­zést is: az utóbbi két év­ben hatvan dolgozójának utalt hosszú lejáratú, ka­matmentes kölcsönt. Továb­bi száz lakás építésére pe­dig rövid lejáratú kölcsönt és műszaki segítséget adott. ,A stressz nem mindig rossz...’ Selye János Budapesten Csütörtök délelőtt. Az Aka­démia tudósklubja percek alatt megtelik. Az érkezők könyvekkel a kezükben egy sarokasztal körül tolonganak, amely mögött szinte elvész az, akiért odaérkeztek. Kicsiny, sovány, nyugodt mozgású, de minden mozdulatában eleven­séget sugárzó férfi. Ha a de­dikálásból egy pillanatra fel­merül az arca, figyelmes ko­molyságot áraszt, de olyan ko­molyságot, amelynek társa a derű. Nem először jár itt — itthon, hiszen szülőhazájában —, ahol nevét, mondhatni, mindenki ismeri. A nevét és azt a szót, hogy „stressz”, azok a könyvek tették ismertté, amelyeket dedikálásra elébe helyeznek: az Életünk és a stressz, az In vivo és az Álom­tól a felfedezésig. A magyarul is megjelent munkák címe után már csak tiszteletből ír­juk le Selye János professzor nevét, hiszen kitalálta az ol­vasó, hogy őróla vari szó. Uj könyve A tudósíklubban e délelőtt az Akadémiai Kiadó a házi­gazda. Ö a találkozó rendező­je, amelyen Selye professzor az újságírókat tájékoztatja. Lissák Kálmán ' akadémikus köszöntő bevezető szavai után egy percig sem kell várni a kérdésekre. Az első kérdés természetesen a látogatás cél­ját illeti. A professzor el­mondja, hogy új könyve je­lenik meg az Akadémiai Ki­adónál is. Az új könyv a Stress voitout disstress. Ma­gyarul? Még nem tudni, mi lesz a címe. Talán — ilyen javaslat is volt — az, hogy „A stressz nem mindig rossz”. Mit jelent ez? A professzor magyarázatba merül. Elmond­ja, hogy még a harmincas években egy cikkében úgy fo­galmazta meg a stresszt, hogy az sztereotipikus szindróma mindenféle káros befolyás el­len. „A káros meghatározás nem volt jó” — mondja. De akkor olyan hatásokat vizs­gált, amelyek károsodással jártak. Később, ahogy kutatá­sai kiterjedtek és alaposab­ban megismerte a jelenség­kört, módosított a megfogal­mazáson is. Ma azt vallja, amint egy stockholmi kong­resszuson megfogalmazta: a stressz a szervezet nem fajla­gos reakciója mindenféle igénybevétel esetére. Példázat a teknősbékáról Hogy a szervezetünkben, biológiai értelemben mi a stressz, azt egyébként megis­merhettük már a megjelent könyveiből. Az új könyv nem is erről, elsősorban nem erről szól. Selye professzor most szervezetünk belső életének mindennapi életünkkel, visel­kedésünkkel való kapcsolatát vizsgálja. Szervezetünk bioló­giailag adott. „Mindenkinek meg kell állapítani a saját stresszviszonyát” — mondja. — „Vannak nagyon energikus emberek és vannak apatiku- sak.” — Egy példázathoz fo­lyamodik: vannak „versenylo­vak” és vannak „teknősbé­kák”. Ha egy teknősbékát annyira ingerelnék, hogy úgy szaliad, mint egy versenyló, belehal, de ha egy versenylo­vat bezárnak egy istállóba, el­látják mindennel, amire szük­sége, van, de nem' futhat, az is belepusztul. Nem az a fel­adat, hogy az egyikből mási­kat csináljunk. Az embernek tudni kell, milyen irányban akarja felhasználni az ener­giáját, milyen a teherbírása. Gondolatait a „stresszkódex- ről” három szabályba foglalva azt tanácsolja tehát Selye professzor, hogy az ember gondolja meg, mire van ké- 'pessége, mit érdemes csinál­nia, továbbá egoizmusát úgy igazítsa, hogy másoknak is hasznos legyen, végül viselhet désével, tevékenységével má­sok jóindulatát kiérdemelje. l)j kutatás Kérdezik kanadai intézeté­ről, tanítványairól. Elmdndja, mindig úgy akarta vezetni in­tézetét, hogy ne legyen tisztán kanadai, hanem minden föld­részről, sok országból és külö­nösen Magyarországról is le­gyenek tanítványai. S így is történt. Tanítványai közül ed­dig 32 egyetemi tanár került ki a világ számos országában. Az új kutatásokról is fag­gatják. Beszél a katatoxikus szteroidokkal folytatott leg­újabb kutatásairól. Ez a kuta­tás a pár éve fölfedezett ka tatoxikus hormonokkal függ össze. Ezek a szervezet „har­cias”, védekezésre mozgósító hormonjai. Elmondja, hogy az új kutatások során már ezer kétszáz szteroidot próbáltak ki, mire igen széles hatású, káros hatástól mentes anyagot találtak. Ilyen találkozó minden mondata élmény, de nem mind írható le pár szóval. A legnagyobb élmény természe­tesen a könyveiből jól ismert tudós személyes jelenléte, gon dolatmenete, szavai, s- minde­nekelőtt az, hogy a tudomá ny-os érdeklődése miként ve­zet vissza a mindennapi élet­be, a társadalomba. N. F. Búcsú Urbán Ernőtől Családtagjai, barátai, pá­lyatársai, elkötelezett írásmű- vés-zetének hívei vettek végső búcsút csütörtökön a Farkas­réti temetőben Urbán Ernő írótól. Vörös drapériával bo­rított, virágokkal övezett ra­vatalánál párt- és állami ve­zetők, a Kulturális Miniszté­rium, a művészeti szövetségek képviselői egyaránt megjelen­tek. A hamvasztás előtti bú­csúztatáson ott voltak Urbán Ernő szűkebb pátriájának, Vas megyének párt- és társadal­mi vezetői. írók, művészek, olvasói, politikai, kulturális és művészeti életünk ismert sze­mélyiségei osztoztak a család gyászában a végtisztesség órá­ján, A Kulturális Minisztérium, az Írószövetség vezetőségének és tagságának nevében Simon István Kossuth-díjas költő, az írószövetség főtitkárhelyette­se búcsúzott az elhunyttól. — Hitt abban, hogy az írói alkotómunka elválaszthatatlan az értelmes emberi és társa­dalmi küzdelemtől. A művé­szi cél nála pontosan egybe­vágott a humánusabb jövő fe­lé törő közösség céljaival. Urbán Ernő'— mondotta — egymaga legalább annyi tele­víziónézőt kapcsolt izgalmas riportjaival, dokumentum- drámáival, televíziós játékai­val az új irodalom áramköré­be, mint mi többiek vala­mennyien, Megteremtette eb­ben a saját műfaját, így te­remtve meg egy egészen új íród műfajt is. Kereken há­rom évtizedet töltött a közös­ség szolgálatában, s mindösz- sze 56 éves volt. Távozása fáj­dalmas és súlyos veszteség. A budapesti pártbizottság, a Népszabadság szerkesztősége, elvtársaá, barátai, munkatár­sai végső tiszteletadását Jo- vánovics Miklós író-kritikus, az Új írás főszerkesztője tol­mácsolta. Ügy emlékezett meg Urbán Ernőről, mint aki sze­retett nehéz munkára vállal­kozni, s aki — kutató termé­szetének megfelelően — az új magyar irodalom előőrséhez tartozott. Sokszor leírták róla 1— mondotta —, hogy a ma­gyar parasztság világát ábrá­zoló nagy irodalmi hagyomá­nyaink folytatója. Szenvedé­lyes igazságkereső volt Ha úgy találta, hogy sérelem éri a szocializmus írott vagy írat­lan szabályait, saját sérelme­ként panaszolta el. Megtalálta korunk hőseit, s bemutatta őket az országnak, önmagát fejezte ki általuk, mert elv­barátaira, erkölcsi rokonaira talált bennük. Népszerűségé­nek titka, hogy riportjaival, drámáival, epikai műveivel a szakmai közvélemény hatá­rain messze túllépve százez­rekkel keresett és talált kap­csolatot. Utolsó regénye foly­tatásokban jelenik meg a Népszabadságban, annak a lapnak a hasábjain, amelynek kezdettől fogva munkatársa volt. Tekintsük szimbólum­nak, hogy a szerző halálát túl­élte a mű: Urbán Ernő jelen­léte fizikai értelemben szűnt meg csupán. Szelleme, emlé­ke, példája velünk marad — hangzott a búcsúbeszéd. A Magyar írók Szövetségé­nek pártszervezete, a Művé­szeti Alap irodalmi szakosztá­lya és barátai nevében László Gyula író, a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának vezetője vett végső búcsút Urbán Ernőtől1. Fóti párbeszéd Az agglomeráció munkás művelődéséről A hagyományos Fóti ősz keletében az idén hatodik al­kalommal rendezték meg a Fóti párbeszédet, amelynek témája minden esztendőben fontos, aktuális kérdés volt, mint példáyl a hazafias neve­lés, a családtervezés, az er­kölcsi nevelés vagy az Olvasó népért mozgalom feladatai. Az idei párbeszéd, amelyre teg­nap délelőtt került sor a főt— kisalagi klubkönyvtárban, is­mét fontos és közérdekű té­mát tűzött napirendre: a fia­tal munkások művelődésének lehetőségeit az agglomerációs övezétben. A délelőtt kilenc órakor Kék lény Önként jelentkezett A televízió szerdai Kék fény adásában — közlekedés veszé­lyeztetése, segítségnyújtás el­mulasztása, többrendbeli lo­pás miatt és jogerős bünte­tés letöltése végett körözött Szőcs József Imre 22 éves be­dolgozó, Budapest IX. kerü­let, Mester utca 11. szám alatti lakos elfogásához a la­kosság segítségét kérte a rendőrség. Az adást követően Szőcs József Imre önként je­lentkezett a rendőrségen. Ügyében őrizetbe vétel mel­lett vizsgálat indult. A Főv. Tan. „Varga Katalin” Ápolónőképző Iskola (1088 Bp. VIII., Dienes L. u. 4., .volt Puskin u. vége) pótlólag felvesz 16. évü­ket betöltött, érettségivel vagy 8. általános iskolai végzettséggel ren­delkező lányokat, kollégiumi elhe­lyezéssel. Kollégiumi díj napi há­romszori étkezéssel 100,— Ft. A 2 éves tanulmányi idő alatt a hall­gatók ösztöndíjat kapnak, s ezen­kívül kórházakkal társadalmi szer­ződést kötve további 250,— Ft jut­tatása is lehetséges. Végzéskor ált. ápolónői oklevéllel pályizat útján elhelyezkedésük biztosítva van. Je­lentkezési határidő: 1974. október 15. Beküldendő iratok: kérvény, önéletrajz, iskolai bizonyítvány, születési bizonyítvány, fénykép, szülők kereseti kimutatása. Bővebb felvilágosítás az iskola címén. KOSSUTH RADIO 4.25— 7.59: Jó reggelt! Zenés mű­sor. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Buda­pest és a vidék kulturális prog­ramjából. 8.22: örökzöld dallamok. 9.12: A Prometheus-rejtély. Sze­melvények Mesterházi Lajos regé­nyéből, Hl. rész. 9.32: Régi híres énekesek műsorából. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 10.05—10.30: Iskola- rádió. 10.30: Édes anyanyelvűnk. 10.35: Kórusmuzsika. 10.59: Lottó- eredmények. 11.00: Dr. Lanipő László egyetemi tanárral beszélget Bánki Árpád. 11.10: Magyar előadó- művészek Liszt-felvételeiből. 11.49: Kritikusok fóruma. 12.00: Déli Kró­nika. Lottó. 12.20: Játék és mu­zsika tíz percben. 12.30: Rek­lám. 12.35: Tánczenei kok­tél. 13.20: Cigánydalok. 13.45: Pro és kontra — a munkaversenyről, III. rész. 14.00: A Gyermekrádió műsora. 14.25: „Nyitnikék.” — Kis­iskolások műsóra. 15.00: Hírek. Időjárásjelentés. 15.10: Magyarán szólva . . . 15.25: Ismael saját dalai­ból énekel. 15.35: Népi zene. 15.45: Fekete Győr István: Négy dal Nagy László verseire. 15.59: Hallga­tóink figyelmébe! 16.00: A világgaz­daság hírei. 16.05: Betontalpfák. Bába Mihály dokumentumjátéka. 16.56: Hanglemez MK. 17.00: Hírek. Időjárás jelentés. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Az MRT szimfonikus zenekarának új felvételeiből. 17.42: Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.02: Népi zene. 18.23: Rónay György és Sólyom György műsora. 18.58: Hallgatóink figyelmébe! 19.00: Esti Krónika. 19.30: Sporthíradó. 19.40: Zoltán Péter műsora. 20.50: Hírek. 20.53: Johann Strauss: Egy éj Ve­lencében. Részletek. 21.11: Sláger­múzeum. 22.00: Hírek. Sport. Idő­járásjelentés. 22.20: Szimfonikus zene. Közben 22.50: Meditáció — a családról és a társadalomról. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Rózsa Miklós filmzenéjéből. 0.25: Műsor­zárás. PETŐFI RADIO 4.25— 7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.00: Hírek. Időjárás­jelentés. 8.05: A Léner-vonósnégyes Beethoven-felvételeiből. 9.00: Hírek. 9.03: A Gyermekrádió műsora. 10.00—12.00: A zene hullámhosszán. A rádió és televízió műsora 12.00: Don Carlos. Készletek Verdi operájából. 12.43: Rádiónovellu- pályázat. 13.00: Hírek. Időjárás je­lentés. 13.03: Zenekart muzsika. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. Kettőtől hatig... 14.00: Jó utat! 14.40: Hírek. Körzeti idő járás jelen­tés. 14.45: A beat kedvelőinek. 15.30: Hírek. 15.33: Rivaldafényben. Köz­ben 16.30—16.33: Hírek. 16.33—16.36: Műsorismertetés. 17.00: Ötórai tea. Közben 17.3(^—18.00: Hírek. Időjárás­jelentés. 18.05: Külpolitikai figyelő. 18.20: Perjés Klára műsora. 19.05: Hanglemez MK. 19.10: Éneklő Hjú- ság Budapesten. 19.31: Balettzene operákból. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.00: Esti Krónika, n. kiadás. 20.25: Üj könyvek. 20.28: Ungvári Tamás műsora. 20.58: Láttuk, hallottuk — a színházban és a moziban. 21.18: Bach: I. Brandenburgi verseny. 21.40: Katedra. Pedagógusok mű­sora. 22.00: Népdalok, néptáncok. 23.00: Hírek. Időjárásjelentés. 23.15: Részletek Kálmán Imre operettjei­ből. 24.00: Hírek. Idő járásjelentés. 0.10: Műsorzárás. 3. MŰSOR 18.00: Hírek. Időjárás jelentés. 18.05: Iskolarádió. 18.25: A Debre­ceni Dzsessznapok felvételeiből. 18.55: Falusi mulatságok minden év­szakban — XVH. századi olasz szer­zők művei. 19.09: Magyar Irodalmi Arcképcsarnok. 19.35: A Bartók - vonósnégyes hangversenye a Buda­pesti Zenei Heteken. Közben 20.25: Hírek. 20.28: O, asszonyok, ti forró italok, versek. 21.20: Operettdalok. 21.45: Haydn: C-dúr szimfónia. 22.10: Korunk operacsillagai. 23.00: Híreit. Sport. Időjárás jelentés. 23.20: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 8.05: Matematika (ált. isk. 8. oszt.) A képlet és függvény — H. rész. 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. 8. oszt.) Mikszáth Kálmán. 9.55: Fi­zika (ált. isk. 7. oszt.) A testek mozgása. 12.10: Francia nyelv (kö- zépisk. (HI—IV. oszt.) Az élelmi­szerüzletben. 13.35: Matematika. ,14.30: Magyar irodalom. 15.25: Fi­zika. 16.53: Három srác a hadsereg­ben, Hl. rész: Honi légvédelem. 17.20: Hírek. 17.25: Természetbarát. A Telesport turisztikai magazinja. 17.45: Előszó helyett... A Napsu­gár nyomában című filmsorozat be­mutatása elé. 18.00: öt perc me­teorológia. 18.05: Radar. Ifjúsági érdekvédelmi műsor. 18.45: Uj épí­tészet Magyarországon, VI. rész: 1960-tól napjainkig. 19.05: Reklám­műsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. 20.00: BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS, helyszíni közvetítés Leningrádból a magyar párt- és kormányküldött­ség tiszteletére rendezett barátsági nagygyűlésről. Kb. 21.00: 25 éves a Néphadsereg Művészegyüttese. Kb. 21.35: Budapesti művészeti hetek. Shakespeare: Hl. Richárd. 23.10: Tv-híradó — 3. kiadás. 2. MŰSOR: 20.00: Nem babérra mcgy a játék. Vetélkedő. 20.45: Tclcgroteszk. Katonakabaré. Rész­letek a Magyar Néphadsereg Mű­vészegyüttesének műsorából. 21.15: Tv-híradó, 2. 21.35: Beethoven: VI. F-dúr (Pastorale) szimfónia. A Berlini Filharmonikusokat Herbert yon Karajan vezényli. Ma 18.05-kor a tv-ben Radar A közkedvelt ifjúsági érdekvédelmi műsor legújabb adásá­nak témájáról a rendezőt, Szélyes Zoltánt kérdeztük: — A Radar ezúttal a fiatal segédmunkások helyzetével fog­lalkozik. A fő kérdések: ma miért lesz egy fiatal segédmunkás, milyen előnyöket és hátrányokat jelenthet ez számára, milyen általában a kapcsolat a segédmunkások és a szakképzettség­gel rendelkező dolgozók között, milyen lehetőségei vannak egy fiatal szakmunkásnak a továbbtanulásra, egy szakma elsajátí­tására? A problémakör azért nagyon jelentős, mert Magyaror­szágon magas a segédmunkások aránya. Persze, munkahelye válogatja, hiszen ahol korszerűbb, jobban gépesített a terme­lés, ott kevesebb szükség van a segédmunkásokra. A műsor arra is választ keres, miért tartja sok fiatal érdemesnek, hogy segédmunkásként dolgozzon. Sokan azt mondják, hogy ehhez nem kell szakképzettség, és elég jól megfizetik. Vannak azon­ban olyanok is — szerencsére egyre kevesebben —, akik csa­ládi és anyagi körülményeik miatt mennek segédmunkásnak, s később szeretnének tovább tanulni. — Hol járt a műsor stábja? — Vizsgálódásunk színhelye a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregysége. Itt két helyen tíz-tizenöt fiatallal be­szélgetnek riportereink, Feledy Péter és Vincze Péter. Jelen lesz ezen kívül Koltai Endre, a vasasszakszervezet titkára is. kezdődő tanácskozáson, ame­lyen elsősorban Fót, Dunake­szi és Göd párt- és tanácsi ve­zetői, a gazdasági egységek képviselői, KISZ-titkárok és fiatal munkások vettek részt, megjelent Bánfalvi Jenöné, a váci járási pártbizottság titká­ra, Berla Ferenc, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára, Ladányi Istvánba Pest megyei Népművelési Tanácsadó veze­tője és Berkó Árpád, a váci járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője is. Stílusosan, József Attila Ars poeticájával kezdődött a tanácskozás, amelyet Botás Mária, a helyi klubkönyvtár vezetője tolmácsolt a résztve­vőknek. Ezt követően Gáspár Péter fóti KISZ-csúcstitkár köszöntötte a megjelenteket, majd Berla Ferenc tartott elő­adást a megye közművelődé­séről, különös tekintettel a megye negyvennégy agglome­rációs településének közmű­velődési lehetőségeire. Elmon­dotta, hogy a megye közmű­velődése sokat gazdagodott az elmúlt néhány esztendőben. 1969 óta megduplázódott a múzeumok száma Pest megyé­ben. Az elmúlt három év alatt húsz új művelődési intézmény nyílt meg. Az idén hárommil­lióval többet fordítanak a mű­velődési intézmények állami támogatására, mint a korábbi években. Amíg 1969-ben mindössze egy közös fenntar­tású művelődési ház volt Pest megyében, ma már negyven­négy fenntartásából vállalnak részt a helyi gyárak, üzemek, gazdaságok. Öt év alatt húsz­ról százötvenkettőre nőtt az ifjúsági klubok száma. Ezek az eredmények a közművelő­dés, előtérbe kerülését jelzik. Az eredmények mellett azon­ban változatlanul sok a gond, ezt egyetlen példa is jól bizo­nyítja: a Pest megyéből bejá­ró, harminc év alatti fiziltai dolgozók több mint negyven százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztá­lyát. Az érdekes vitaindító elő­adást élénk vita követte, amelynek során több mint harminc hozzászólás hangzott el, érthető módon elsősorban a gondokról, a megoldásra váró helyi feladatokról. P. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom