Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-25 / 224. szám

\ sMiiiw 19:4. SZEPTEMBER 25., SZERDÄ T FÓKUSZ A bécsi negyedik forduló KEDD DÉLUTÁN négy óra­kor a bécsi Hofburg nemzet­közi konferenciatermében is­mét tárgyalóasztalhoz ültek ti­zenhét európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselői — majd­nem kéthónapos nyári szünet után folytatja munkáját a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről a múlt év őszén megkezdett érdemi tanácsko­zás. TAVALY OKTÓBER VÉ­GÉN tartották Bécsiben az el­ső plenáris ülést. A megbeszé­léseket hosszú előkészítés előz­te meg, s azóta is a világsajtó gyakran nevezi „koktéldiplo­máciának” a haderőcsökkenté­si tárgyalásokat. Nem alapta­lanul: a két és több oldalú, minden protokollelőírást nél­külöző vélménycserék — ame­lyeket általában az osztrák fő­város hoteljeiben bérelt lak­osztályokban rendeznek — már nem egyszer sikerrel köz­rejátszottak abban, hogy a plenáris üléseken tapasztalt holtpontról kizökkent a meg­beszélések menete. Úgyszólván vala­mennyi RÉSZVEVŐ minden egyes nyilatkozatában rendkí­vül óvatosan fogalmaz. így is van ez rendjén. A tét nagy, holmi mellébeszélés vagy „ki­szivárogtatás” csak hátrányo­san érintené a megállapodás esélyeit. Nem titkolt célja a bécsi tárgyalássorozatnak az, hogy a politikai enyhülést im­máron kövesse a katonai jel­legű detant, vagyis a földrész Stratégiailag legnyugtalanítóbb térségében a szembenálló had­erők és fegyverzetek mennyi­ségét kölcsönösen, az egyenlő­ség elvének szigorú tisztelet­ben tartásával csökkentsék. EZT A CÉLT tűzte maga‘elé a" szociális ta országok által már 1973 őszén beterjesztett javaslat. A lényege: O három szakaszban csök­kentsék Közép-Európá- ban a fegyveres erők létszá­mát, 1975-ben húsz-húszezer fővel, természetesen mind a szocialista, mind a nyugati ál­lamok. 1970-ban további öt, 1977-ben pedig tíz százalékkal; © a haderő és fegyverzet­csökkentés kiterjedne a szárazföldi és a légierőn kívül a nukleáris fegyverzetekre is. A nato-tagAllamok nem értenek egyet a szovjet, az NDK-i, a lengyel és a cseh­szlovák küldöttség nevében beterjesztett javaslattal. Ellen- tervet készítettek, amely tulaj­donképpen egyoldalú előnyö­ket biztosítana számukra, s felbillentené a Közép-Európá- ban már régebben kialakult katonai egyensúlyt. ALIGHANEM az írtakból is kitűnik, hogy gyors előrehala­dásra nincs kilátás: a bécsi eszmecserék még hosszú ideig elhúzódhatnak, s a megállapo­dáshoz kompromisszumok, ne­tán új elképzelések megvitatá­sán át vezet az út. Annyi azonban rendkívül örvendetes, hogy a bécsi Hofburgban kedd délután megnyílt tárgyalásso­rozat ismét a leszerelésre, a katona; enyhülés fontosságára irányítja a figyelmet. (Folytatás az 1. oldalról) Közel-Keleten. Arról van szó, hogy haladéktalanul fel kell újítani a genfi békekonferen­cia munkáját, amely a leg­megfelelőbb fórum ahhoz, hogy a közel-keleti problémát, annak egész bonyolult komp­lexumában megvizsgálják és megtalálják azokat a megoldá­sokat, amelyek kielégítők a konfliktusban részt vevő felek számára. Magától értetődik, hogy ez teljes mértékben vo­natkozik a Palesztinái arab népre is, amely képviselőinek teljes jogú részvevőkként kell jelen lenniük a konferencián”. > Gromiko ezután így folytat­ta: „A Szovjetunió állást fog­lal amellett, hogy Izrael füg­getlen, szuverén államként lé­tezzék és fejlődjék. Mi erről sokszor beszéltünk és ismét megerősítjük ezt. A közel-ke­leti rendezés ügyében a hala­dás és nem illuzórikus, hanem a reális haladás megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a Szovjetunió fejlessze kapcso­latait a Közel-Kelet minden államával, belértve Izraelt”. CSÁK RÖVIDEN... A CHILEI SZOCIALISTA PART Politikai Bizottsága kedden Havannában közölte, hogy a chilei fasiszták meg­gyilkolták Victor Zerega Pon cet, a Chilei Szocialista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját. AZ AMERIKAI SZENÁTUS ügyrendi bizottsága megkezdte a kihallgatásokat Nelson Ro­ckefeller kijelölt alelnök meg­erősítéséről. AZ ETIÓP munkásszerve­zetek szövetsége úgy döntött, hogy mától meghatározatlan időre általános sztrájkot hir­det meg. A MOZAMBIKI FELSZA BADITÁSI FRONT (FRELI- MO) szabadon bocsátotta utol­só oortugál hadifoglyait is. A FEHÉR LAKOSSÁG to­vábbra is tömegestül hagyja el Mozambikot és települ át a szomszédos Dél-afrikai Köz­társaságba. ENSZ — GROMIKO-BESZÉD A leszerelési világkonferencia gyakorlati vonatkozásairól Európo A fegyverkezési hajsza alternatívái Az európai ügyéket érintve Gromiko hangsúlyozta: „A Szovjetunió elsőrendű jelentő­séget tulajdonít az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezésé­nek. Ez ma az európai poltikai élet elsőszámú kérdése... Ha objektiven értékeljük azt, amit már elértek az értekezleten, el­keli ismerni, hogy az eredmé­nyek egészükben impozán­sak”. „A Szovjetuniónak meggyő­ződése: megvan a lehetősége annak, hogy az értekezletet rövid időn belül az európai biztonság érdekeit szolgáló nagy jelentőségű határozatok elfogadásával fejezzük be. Amikor ezt mondjuk, mi nem­csak megfelelő módon értékel­jük a már elvégzett kollektív munkát, hanem abból is in­dulunk ki, hogy a még meg- nem oldott problémák meg­oldása lehetséges, ha vala­mennyi résztvevő a szükséges poltikai eltökéltséget és rea­lizmust tanúsítja” — mondot­ta a külügyminiszter. / „Fontos az is, hogy ered­ményeket érjünk el Bécsiben, a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökken­tésivel foglalkozó tárgyaláso­kon. Ehhez a kulcs: annak az elvnek a mindenki által való szigorú betartása, hogy egyet­len fél biztonsága sem szen­vedhet károsodást. A meg­vitatás alatt álló kérdésekben a megállapodás az európai politikai enyhülésnek a kato­nai enyhüléssel való gyakor­lati kiegészítését jelentené”. Ázsia „A politikai gondolkodás Ázsiában is mindinkább a bé­két és a stabilitást biztosító utak keresése felé fordul. Va­jon nem erre vallanak In­diának, Pakisztánnak és Bangladesinek a Hindusztán- félszigeten levő helyzet nor­malizálására irányuló erőfe­szítései, az az elgondolás, hogy változtassák békeöve­zetté az Indiai-óceánt?” — mondotta Gromiko, majd megjegyezte: az ázsiai álla­mok mind nagyobb számban támogatják a Szovjetuniónak azt a kezdeményezését, hogy teremtsék meg az ázsiai kol­lektív biztonsági rendszert. A szovjet külügyminiszter kiemelte, milyen nagy jelen­tősége van 32 állam ama ja­vaslatának, hogy vonjanak ki Dél-Koreából minden, az ENSZ zászlaja alatt ott ál­lomásozó külföldi csapatot. „E csapatok jelenléte\— már több mint két évtizede — az állandó katonai és politikai feszültség forrása a Koreai- félszigeten. Ez a jelenlét kü­lönösen tarthatatlan a jelen­legi viszonyok között, amikor a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kezdeményezésé­re erőfeszítések történnek Ko- 1 reá békés egyesítésére.” Andrej Gromiko aláhúzta a folytatódó fegyverkezési hajsza veszélyességét. A fegy­verkezési hajsza csökkentésé­vel — mint mondotta szembehelyezkednek az azon nyerészkedő katonai-ipari kö­rök. Az őket kiszolgáló po­litikusok már régóta a népek várakozásai fölé helyezik a szűk érdekeket. E körök be­folyása megmutatkozik min­den leszerelési tárgyaláson.” A Szovjetunió külügymi­nisztere kijelentette: a Szov­jetunió arra fog törekedni, hogy a nukleáris fegyverkí­sérletek eltiltása végülis egyetemes és általános le­gyen.” Emlékeztetve arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok júliusban elhatároz­ták, további korlátozásokat vezetnek be rakétaelhárító stratégiai fegyverrendszereik­re, mégpedig mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozás­ban, — Gromikó a követke­zőket mondotta: „A szovjet küldöttség Genfben, ahol a napokban felújították a tár­gyalásokat ezekről a kérdé­sekről, határozott utasítást kapott, hogy törekedjék e kérdések megoldására.” Andrej Gromiko a közgyűlés elé terjesztette annak a nem­zetközi konvenciónak a terve­zetét, mely törvényen kívül helyezné a környező közeg fel- használását katonai célokra. A Szovjetunió külügyminisz­tere hangsúlyozta, hogy fon­tos lenne konkrét indítványo­kat kidolgozni a leszerelési vi­lágkonferencia összehívásának gyakorlati vonatkozásaira. „E fontos intézkedésnek egyes ál­lamok által történő bojkottálá­sa ellent mond az ENSZ-tag- államok döntő többsége vilá­gosan kifejezett törekvésének. Mi úgy értékeljük ezt, mint kihívást a világszervezettel szemben” — mondotta. Andrej Gromiko azt is megállapította, hogy elhúzódik — és nem a Szovjetunió hibá­ja, hogy elhúzódik — annak a mindenki számára hasznos in­dítványnak a megvalósítása, hogy 10 százalékkal csökkent­sék a Biztonsági Tanács állan­dó tagállamainak katonai költségvetését és az így meg­takarított összegek egy részét fordítsák a fejlődő országok megsegítésére. A Szovjetunió külügyminisz­tere végezetül megnevezett"né­hány olyan elsőrendű felada­tot. amelyekre összpontosítani kell az államok erőfeszítéseit. Ezek a következők­— Mej? kell kezdeni a tényle­ges ciprusi rendezést, meg kell szüntetni az erőszakot ezzel az országgal és népével szemben, biztosítani kell a ciprusi állam szuverenitásának, függetlensé­gének és területi sérthetetlensé­gének tiszteletben tartását és e célok elérése érdekében összie kell hívni az ENSZ keretei kö­zött egy Ciprussal fogJalko;-6 tekintélyes nemzetközi konfe­renciát ; — sürgősen fel kell újítani Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferenciát e térségben az igazságos és tartós béke megte­remtésével összefüggő kérdések megoldására; — rövid időn belül be kell fe Jezni az európai biztonsági és együttműködési értekezletet olyan, legmagasabb szinten ho­zott döntések elfogadásával, amelyek biztosítják az európai kontinens békés jövőjét; — konkrét megállapodásokra kell törekedni a stratégiai fegy­verzet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyaláso­kon, a közép-európai fegyveres erők és a fegyverzet csökkenté­sével foglalkozó sokoldalú tár­gyalásokon, a leszerelési bizott­ságban; — intézkedéseket kell foga­natosítani annak érdekében, hogy megvalósuljanak az ENSZ-közgyűlés legutóbbi rendkívüli ülésszakának azok a határozatai, amelyek a fejlődő országok gazdasági függetlensé­gének megerősítését szolgálják. J látogatás a szovjet-magyar barátság további elmélyülését eredményezi majd” A moszkvai televízió Kádár János útjáról Fogadás a magyar sajtótiidósíták tiszteletére „Kádár János küszöbön ál­ló látogatása a magyar párt­ós kormányküldöttség élén kétségkívül a szovjet—magyar barátság további elmélyülé­sét eredményezi majd” — ál­lapította meg kedd este el­hangzott kommentárjában a moszkvai televízió. Ä* televízió politikai hírma­gyarázója emlékeztetett arra, hogy a szovjet—magyar ba­rátság alapjainak lerakása harminc évvel ezelőtt, 1944. szeptember 23-án kezdődött, amikor a felszabadító szovjet csapatok megkezdték történel­mi hivatásuk teljesítését ma­gyar földön. A kommentátor elismerő szavakkal méltatta hazánk külpolitikájának a nemzetközi téren végbemenő enyhülési folyamatok serkentésében, egyebek között az európai kontinens biztonsági hely­zetének javításában játszott szerepet, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt erőfe­szítéseit a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységének megszilárdítására. Emlékeztetve arra, hogy Magyarország külkapcsolatai­bán a Szovjetunióhoz fűződő jó viszony ápolásának kiemel­kedő jelentőséget tulajdonít, a hírmagyarázó Kádár János kijelentését idézte, hogy „a Szovjetunióval való szövetség, a Szovjetunióhoz fűződő ba­rátságunk egész politikánk alapja fe hogy éppen a Szov­jetunióval fenntartott viszony jelenti korunkban az inter­nacionalizmus próbakövét”. ★ Vszevolod Szofinszkij, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője ked­den délután baráti találkozót rendezett a külügyminiszté­rium vendégházában a Ká­dár János vezetésével Moszk­vába érkező magyar pári- és kormányküldöttség útjáról tudósító magyar újságírók tiszteletére. A találkozón az SZKP Köz­ponti Bizottságának, a szovjet újságíró-szövetségnek, a veze­tő szovjet lapoknak, a rádió­nak és a televíziónak a mun­katársai mellett jelen voltVi- talij Szevasztyjanov szovjet űrhajós pilóta és a szovjet közélet több más ismert sze­mélyisége is. Október 7-én lesz az NDK megalakulásának 25. évfordu­lója. A jubileumot jelentős vívmányok, a szocialista társa­dalom építésében elért szép si­kerek, valamint az NSZEP 8. kongresszusán elfogadott program megvalósításáért folytatott munka jegyében ün­nepük — hangsúlyozta Ger­hard Reinert, az NDK buda­pesti nagykövete a nemzeti ünnepük alkalmából kedden rendezett sajtókonferenciáján. — Amikor a Szovjetunió di­SALT—2 - Genf ben I Genfben kedden megtartották a stratégiai fegyverzet korlátozásával foglalkozó tárgya­lásokon részt vevő szovjet* és amerikai kül­döttség újabb találkozóját. Csupán a véletlennek köszönhető, hogy a SALT betűszóra az eredeti fogalommal majd­nem egyező magyar megfelelőt sikerült ta­lálni, amely azóta is él a közvéleményben’’ szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások. (A SALT eredeti jelentése: Strategic Arms Li­mitation Talks, tehát tárgyalások a stratégiai fegyverek korlátozásáról.) A történelmi nevezetességű szovjet javas­lat értelmében immár ötödik esztendeje tartanak a szovjet—amerikai leszerelési és fegyverzetkorlátozási tárgyalások. 1969. no­vember 17-én kezdődtek Helsinkiben, majd Becsben és megint Helsinkiben folytatódtak 1972 május közepéig. A SALT—1 néven is­meretes tárgyalássorozat hét fordulójából négyet a finn, hármat pedig az osztrák fővá- wosban tartottak meg. A Moszkvában 1972. május 26-án aláírt első SALT-megállapodás és ideiglenes szerződés 125 — egyenként 25—150 perces — ülés eredménye volt. A SALT históriájából még csak annyit, hogy 1972 őszén már Genf ben folytatódtak a meg­beszélések, aztán tavaly tavasszal isn^ét föl­újították őket; a ma már jól bevált módszer szerint, hetenként két alkalommal, fölváltva a szovjet és az amerikai misszió épületében tanácskoztak a küldöttségek. Természetesen mindenkor a legnagyobb ti­toktartás övezi a SALT-konferencia termei­ben elhangzott fölszólalásokat; a hírügynök­ségek tudósítói legtöbbször csak a tényt rög­zítik ilyen és hasonló jelzők kíséretében: hatékony, jó légkörű, tárgyszerű, komoly. Az ok aligha szorul magyarázatra: a két világ- rendszer vezető hatalmainak legbizalmasabb, stratégiai-taktikai ügyeiről van szó a zárt aj­tók mögött. fi nukleáris korszak alternatívája Józanul és világosan látva a nagy problé­mát, ki kell mondanunk: napjaink, a nuk­leáris korszak alternatívájáról, az emberi­ség megmaradásáról vagy elpusztulásáról van szó! A hidegháború éveiben létrejöttek a hadviselésnek olyan fegyverei, amelyek­nek bevetésével megsemmisíthető az egész emberi civilizáció és kultúra, a sok ezer éves emberi munka minden eredménye. De amíg az Egyesült Államok és szövetségesei az em­beriség létét vagy megmaradását fölvető kérdésben eljutottak a józan döntésig, addig a nemzetközi viszonyokban is alapvető vál­tozásoknak kellett bekövetkezniök. Ennek következtében, az USA józanul goit; dolkodó vezetői is rádöbbentek arra, hogy nincs már többé lehetőségük és erejük a döntő katonai fölény elérésére; a túlfokozott fegyverkezéssel, újabb fe újabb rakéták, ra­kétarendszerek, rakétaelhárító rakéták, több robbanófejes rakéták stb. előállításával és elhelyezésével egyáltalán nem nőtt országuk biztonsága. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a Szovjetunió is létrehozta a maga és szövet­ségesei honvédelmét szolgáló különféle raké­tarendszereket. Ez a fölismerés, a valóság jó­zan mérlegelése késztette tárgyalóasztalhoz az Amerikai Egyesült Államokat s elnökét arra, hogy 1972. május 26-án — a SALT- tárgyalások eredményeképpen — három fon­tos okmányt aláírjon. Az első dokumentum ..A rakétaelhárító védelmi rendszerek kor­látozásáról szóló szovjet—amerikai szerző­dés”, a második ,.A hadászati támadófegy­verek korlátozására foganatosítandó néhány intézkedésről szóló megállapodás”, a harma­dik „Szovjet—amerikai jegyzőkönyv”, amely a rakéták indítására alkalmas tengeralatt­járók, illetve azok rakétáinak számát kor­látozza. Cél: tíz évre szó'ó egyezmény Most, hogy néhány hónapos szünet után Genfben ismét tárgyalóasztal mellé ült a szovjet és az amerikai SALT-küldöttség, fel­vetődik a kérdés: miről tárgyalnak, mi a kö­vetkező lépés ebben áz igen bonyolult téma­körben, sikerül-e olyan megegyezésre jut­niuk, amely egyik tél biztonságát sem ve­szélyezteti. de az emberiség érdekeit, a tar­tós béke, az enyhülés ügyét szolgálja majd? Bár a moszkvai dokumentumok aláírása önmagában is történelmi értékű, számos megoldatlan és nyílt kérdés vár még tisztá­zásra. Gondoljunk csak a külön-külön prog­ramozható, több robbanófejes rakétarend­szerekre, melyeknek számát korlátozzák ugyan a megállapodások cikkelyei, de minő­ségét, hatékonyságát nem. Vagy: az előretolt támadórendszerek veszélyt hordozó léte a szocialista országok határainak közelében. A SALT—2 tárgyalások jelenlegi célja tíz évre szóló egyezmény kidolgozása a stratégiai fegyverek korlátozásáról. Mint az amerikai elnök, Gerald Ford az ENSZ-közgyűlfe előtt elmondott minapi beszédében utalt rá: a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsö­nös önuralmára van szükség ahhoz, hogy eredményre vezessenek a genfi tárgyalások. A nemzetközi életben bekövetkezett változás, a békés egymás mellett élés, az enyhülés csak akkor folytatható, ha a leszerelésben leginkább érdekelt két vezető nagyhatalom idejében cselekszik, s mielőbb — az egyenlő biztonság elve alapján — megegyezik a tö­megpusztító fegyverek és fegyverrendsze­rek befagyasztásában. Kulcsár István csőséges hadserege felszabadí­totta Európa népeit a fasiz­mus alól, népünk életében is új történelmi korszak kezdő­dött. Az NDK fennállásának ne­gyedszázada megerősíti az alapvető történelmi tanulsá­got: munkás-paraszt hatal­munk létrehozása e hatalom megszilárdítása elképzelhetet­len lett volna a Szovjetunió népeivel való mind szorosab-. bá váló barátság és együttmű­ködés, a szocialista államkö­zösséggel való szilárd szövet­ség nélkül. Az NDK külpolitikája szoros összhangban áll a szocialista társadalom fejlődésével, népi államunk megerősödésével és a dolgozó nép életszínvonalá­nak állandó emelésével — mondotta a továbbiakban a nagykövet. — Azt a célt szol­gálj a, hogy szoros szövetség ben a Szovjetunióval, a Magyar Népköztársasággal és a többi testvéri szocialista országgal, a legkedvezőbb külső feltétele­ket biztosítsa békés építőmun­kánk szánjába. A nemzetközi politikában együttesen folytatott munkánk jelentős eredménye például a nemzeti határok nemzetközi jogi biztosítása, továbbá hogy 111 ország ismerte el diplomá- ciailag az NDK-t, s hogy ha­zánk tagja lett az ENSZ-nek. A legfontosabb feladat most az, hogy az eddig elért ered­ményeket megszilárdítsuk, és visszafordíthatatlanná tegyük. Minősített vizsgával rendelkező ÍVHEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT azonnali belépéssel FELVESZÜNK Német és francia nyelvet tudók előnyben. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KSZ Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. Sajtókonferencia az NDK megalakulásának negyedszázados évfordulója alkalmából

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom