Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

%mdm 1974. SZEPTEMBER 24.. KEDD Váci és nagymarosi környezet Uj értékek a Stúdió Szűts Miklós: Duna-part ,f A FIATALSÁG mindig új Ihullám. Arcukon „másképp si­t iul a haj”, szívükben más- épp dobol az élet. A Stúdió lőszi tárlatán a megújult for- imák friss életérzést és sajá­tos magatartást hordoznak, nem terheli őket sorvasztó ikényelem és konvenció. Tár­sadalmunk új művészi csapa­ta új élményeket érint és su­gall a fiatalság heves ener­giáival. Ezerszeresen nem baj, hogy nem hasonlítanak az elődökhöz, de megnyugtató egyúttal, hogy a ki nem me­rült hagyományok sodrásában készülődnek, bátor és kendő­zetlen nyíltsággal, eszmei és formai magaslatok Irányába. A nemzedéki összetartozás a küzdő alakzatok tiszta lendü­letében jelentkezik, természe­tes őszinteséggel és feladat­vállalással. A kiállításon most először érződik egy különös határvonal. Az egyik póluson a már „kilépők” vonultatják fel megszerzett minőségüket (Csíkszentmihályi Róbert, 'Asszonyi Tamás, Mizser Pál, Szabados Árpád), az új kapun új értékek sorakoznak térhó­dító energiákkal (Balássy Zoltán. Dienes Gábor, Banga Ferenc). KIMONDOTT-KIMONDAT­LAN munkamegosztás érző­dik. Samu Géza néprajzi in­dítékokra figyel, Várnagy Il­dikó a természeti formák szobrászi kezdeteiben tájéko­zódik, Sáros András Miklós a tudományos eredményeket ér­telmezi rézkarcokkal. Mindez a festői, szobrászi, rajzi nyelv­újítás igényével történik a kí­sérletezés intenzív középfo­kán. E mértéktartás okozza, hogy a felületesség és csapon- gás elmarad a fiatal művészek teljesítményeiből. Legalábbis a legtöbb esetben elmarad. Polgárjogot nyert azonba^i a sokrétűség, az eszme- és for­maváltozatok felderítése. TÖBB SZEMPONTBÓL is természetes és megnyugtató, hogy évek óta a grafikai ter­més okozza a maradéktalan örömet. A rajz az új képző­művészet alapja, a szobrászat és festészet teherpróbája, esz­tétikai mérleg, melyen a Stú­dió most rajtoló, finiselő kor­osztálya figyelheti a kibonta­kozás távlatait, összehasonlít­hatja a használható hagyomá­nyokkal. Banga Ferenc meg­szakított tömbökkel, Havas Eszter vibráló vonalakkal, Szabó László szilánkos lágy­sággal építi, hangolja élmé­nyeit, Pető János a figuratív ábrázolásbar erős. A lehető­ségek teljes horizontját fel­mérik a Stúdió grafikusai. Léoést tartanak a természet- tudomány gyorsuló haladásá­val. ezt a tartományt Sáros András Miklós rajzi gondol­kodása uralja. A FESTŐK anyaga, ha nem is lebilincselő, de változatos, lassú, egyenletes fejlődést mu­tat. Más-más eszmények mozgatják Szentgyörgyi Jó­zsef, Kocsis Imre, Csavlek András, Máger Agnes készü­lődését. de ki-ki a maga kö­rén bejül előre halad. Átgon­dolt mű Pataki Ferenc ..Götz- montázsa”. ahol a távirat, a Rondanini Pieta idézete a megdöbbenés mellett fiatalon elhunyt szobrászreménvségünk IVfichelange'ő-áhítatát is re­gisztrálta. Helvhatározószavas címeket — fent és lent. kinn és benn kénnevet adott új műveinek Mizser Pál és Lel­kes André tartalmas tűzzo­máncokkal képviselteti ma­gát Jávor Piroska és Jakab Eszter; meglepetés Bodó Ká­roly és Dienes Gábor valóság­elemekkel és elvonatkoztatá­sokkal egyaránt jól gazdálko­dó bemutatkozása. A Stúdió festői közül Végh András, Dobrovits Ferenc, Hídvégi Va­Vasárnap nyílt léria, Zöld Anikó szokott érté­keikkel jelentkeznek, utóbbiak váci és nagymarosi környeze­tükkel érvelnek törekvéseik helyességéről. A GRAFIKUSOK felderítő ereje, a festők sokrétűsége mellett a szobrok hiánya jel­lemzi a tárlatot. Igaz, a szent­endrei Rajki László plasztikai fintora, Balás Eszter alvó gyermeke, Farkas Adám nö- vényláng-alakzatai, Várnagy Ildikó szellemes töredékei, Samu Géza néprajzra figyelő tárgyszobrai kivételek, de Kő Pál, Gyurcsek Ferenc nagyon hiányzik, o szobrok csak ke­retet _ adnak a kiállításhoz, nem átütő erőt. Az érmeknél azonban számottevő a válto­zás, névcserét jelenthetünk, hiszen Bakos Ildikó és külö­nösen Balássy Zoltán igazán szellemes és elmélyült. _Befejezésül még egy jó szer­zőt említhetünk, Frank Já­nost, a Stúdió-tárlat rendező­jét. Neki köszönhetjük, hogy kellemes összbenyomással tá­vozunk a szilárdan szerkesz­tett kiállításról. Dunántúli tájuk Nagykőrösön A PÉCSI FESTŐK egyik erőssége Platthy György. Igaz, napjainkban a fejlődés egyre inkább egy dologra fi­gyelő szakembereket igényel az univerzális személyiségek helyett, de nem nélkülözheti a kettős műfajú alkotókat. Platthy György is népművelő­festőművész. A Pécsi Tanár­képző Főiskola tanáraként jegyzeteket és tankönyveket írt pedagógiai és népművésze­ti témákról, és közben min­dig, szüntelenül festett. Vasárnap nyílt nagykőrösi kiállítása alkalmából ezúttal a festőről beszélünk. A mecse­ki bányászéletről és a pécsi sörgyár emberi-technikai kör­nyezetéről alapos képsorozato­kat készített, a tájat illetően Mohács—Pécs—Mecseknádasd —Szigliget—Mopor szabályta­lan formájú sokszögét kap­csolja egységgé öntörvényei­nek belső szabályosságával. Minden festménye szerves há­lózat, a rokonított tájtest szí­nekben tündöklő érett gyü­mölcs, — olyan egészségesen pompázatos. A színes világ öröme csendül minden művé­ben, a természet esztétikai törvényekké fokozása az, mely ars poeticájának sarkalatos pontja. AMIKOR TALÁLKOZIK A TÄJJAL, gondolatai is érle­lődnek, a természet is átala­kul festményein, — a kettős mozgásirány egységesített, —, hatás, visszahatás. Szigliget, Sümeg, Mecseknádasd rétjei, dombjai színes szőttesként há­lózzák be a teret olyan pár­huzamos tagoltsággal, ahol a domborzat esztétikai állandó, a mű változó része a felhők játéka. Művészete dunántúli encik­lopédia, ahol a költészet be­fejezte munkáját, az ő festé­szete folytatja. Janus Panno­nius mandulafát dicsér, Platthy György 'fák tavaszi virágzását örökíti meg. . Egry József a .balatoni tájbán a Mindenséget érezte meg, Platthy György emberi otthon­nak láttatja. Folytatja azt, ami folyamat. Hol a szer­kezet, hol a színhatás érté­kei jutnak főszerephez, mű­vészetének mesgyéje telített oldalportyák árnyalataival, az­zal a kiindulási egyenessel, melytől úgy tér el. hogy min­dig visszatér, s ez a fő köz­lekedési irány a természettel bővült belső táj, eszméi, ér­zelmei. festményekkel vég­legesített gondolatai. ÉVSZAKFESTÖ, de figyel­mét elkerüli a tél, megelég szik a tavaszi sarjadással és a nyári ragyogással csak az örömet, a színek önfeledt de­rűjét engedi megszületni mű­vészetében. hogy az emberi sérülések a művek segítségé­vel is mielőbb gyógyuljanak Terápia, gyógyszer minden szépségtestesítő alkotása, he­lyi értékek egyesülnek az ál­talános látvány egyetemességé- 1 vei, tihanyi belső tó, Csobánc Gyulakeszi felől, szentgyörgy- hegyi présház, csipkés tónu­sokban pompázó Királyné szoknyája, óbányai völgy. A táj történését jeleníti megannyi képe, Szentgyörgy- hegy szüret előtt és szüret után színekben telített, és nem kifosztott a puttonyok koppanása végeztével sem, csak színárnyalatban más. S, hogy más, erről ad hírt Platthy , György tapintaton és tiszteleten alapuló pontossága. Színes haj korona fedi Ne- mesgulácsot, telített, tago­zott, érett minden alkotása. NAGYKÖRÖSI KIÁLLÍTÁ­SÁN azonban joggal gondo­lunk arra, hogy pályájának tanári, festői indulása Mono- ron történt, s ez meghatározza azt a tiszta kötelességet, hogy megörökítse e különös benső- ségű Pest megyei táj arcula­tát, azt a képileg még elég­gé fel nem fedezett vidéket, melyet eddig egy-két kivétel­től eltekintve a festészet elke­rült. Ezzel a témagazdagodás­sal várjuk művészetének még teljesebb kibontakozását, melynek soros eredményeit megyénk több városában is szívesen üdvözölnénk. / Losonci Miklós A századik fellépés Thuringia üzenete A Suhl megyei népművészeti együttes Tápiószecsőn Felső képünkön: a vendégegyüttes — alul: részlet a szecsőiek táncából Tápiószecsőre vasárnap Suhlból — Pest megye testvér­megyéjéből — tizenhéttagú népművészeti együttes érke­zett. Szecsői népviseletbe öl­tözött kisgyerekek körében Ofella Sándor, a művelődési ház igazgatója, a népi együt­tes vezetője fogadta őket, majd találkozóra jöttek össze a ven­dég együttes és a helyi Röpülj, páva kör tagjai. A művelődési ház korszerűen berendezett klubjában a találkozón részt vett Pataki Márton, a nagyká- tai járási pártbizottság első titkára. Keszi József, a járási hivatal elnöke, Ladányi Ist­ván, a Pest megyei Népműve­lési Tanácsadó vezetője, Cseri József, a nagyközségi párt- csúcstitkár és Török Sándor Tápiószecső tanácselnöke. Hil­degard Rüdiger, az együttes vezetője adott tájékoztatást az együttes eddigi tevékenységé­ről. Elmondotta, hogy ez al­kalommal lépnek dobogóra ép­pen századszor. Ofella Sándor mutatta be a vendégeknek a helyi együttes tagjait, s beszélt eddig elért sikereikről. A szívélyes- hangulatú baráti találkozót közös fellépés kö­vette a művelődési ház szín­háztermében, amelyet zsúfo­lásig megtöltöttek a tápiósze- csőiek. A vendégek bemutat­ták egyórás énekes, zenés mű­sorukat, amelyet elsősorban Thüringia népdalaiból, népze­néjéből állítottak össze. Miről is szóltak ezek a dalok? Thü­ringia szép tájairól, erdőkről, mezőkről, favágókról, szegény- legényekről, vadászokról, s az erdőket át meg átszelő posta­kocsikról. És természetesen szerelmes lányokról, legények­ről. Aki járt már Thüringia ELŐNYŐS AJÁNLATUNK a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, f a kiskert-tulajdonosoknak és a háztáji gazdaságoknak: 3 m széles HAJTATÓÁGYAK m széles, bejárható HAJTATOSÁTHAR különféle hosszúságban, raktárról beszerezhetők. KÉRJEN TÁJÉKOZTATÓT! Ponyvák, műanyagládák nagy választékban. ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI VALLALAT GYÜMÖLCS-ZÖLDSÉG. GÖNGYÖLEGELLÁTÓ ÉS GYÁRTÓ Budapest VII., Baross tér 19. Levélcím: 1426 Budapest, pf.: 12. Telefon: 410-891. Telex: 22-4685. varázsosan szép tájain, az egy órára ismét a hatalmas erdők és napfényes tisztások közé képzelte magát, aki viszont még nem ismerte e tájat, a da­lok nyomán biztos, hogy meg­szerette. A sokszínű progra­mot, amelyben közreműködött a meiningeni színház két szó­lóénekese, Vera Frideman és Helmut Weidel, valamint Her­bert Nickel citeraművész, egy megzenésített Goethe-dal, a Nyírfa áll a réten című orosz népdal, valamint Bartók egyik magyar tánca egészítette ki. Hogy mi aratta mégis a leg­nagyobb sikert? Egy ' magyar dal előadása, amelyet az el­múlt éjszaka tanultak meg a vendégegyüttes tagjai. Az egyórás program végén, a szecsőiek nagy tapsától kí­sérve, Keszi József emlékpla­kettet nyújtott át Hildegard Rüdigernek, köszönetként az együttes emlékezetes műsorá­ért. A házigazda tápiószecsőiek léptek azután a dobogóra, s mutattak be egy csokorra- valót legsikeresebb program­jaikból. Zúgott a taps már a nyitóképnél, amikor a me­nyecskekoszorú szecsői gyűjté­sű népdalai felcsendültek, s ha lehet, még fokozódott, ami­kor megjelentek a legkiseb­bek, az utánpótlás utánpótlása, a népviseletbe öltözött óvodá­sok, hogy vidám rigmussal, tánccal köszöntsék a kedves vendégeket. Az asszonykórus Gábor Viktor felvételei mutatta be műsorát, majd a táncosok következtek, ízelítőt adva a híven őrzött hagyomá­nyokból, a tegnap népszoká­saiból. Az emlékezetes nap közös vacsorával, vidám nótázással fejeződött be. Prukner Pál TV-FIGYELŐ Repii! a nehéz kó. Vasárnap délután befejeződött a Repül a nehéz kő című háromrészes szovjet filmsorozat. Az ameri­kai politikai életnek, az egy­mással versengő tőkés cso­portosulásoknak itt bemuta­tott szövevényes pártharcai jól illenek az USA napjaink- beli társadalmi atmoszférájá­hoz. A film főhősét, Starkot meggyilkolják. Halála az >n- ban egy egész életforma el­lem tiltakozás, ítélet. Es ami­kor a film egyetlen, olykor ellentmondások között hányó­dó szereplője — Jack, a kor­mányzó jobbkeze — rábuk­kan a gyilkosokra, nem adja őket rendőrkézre. Mert tudja, hogy ezzel önmaga felett mondana ítéletet. A szovjet film rendezői, N. Ardasnyikov és A. Gutkovics jól tapintottak rá arra a kap­csolatra, amely a film aktua­litását biztosítja. Lehet, hogy a szereplők megnyilvánulásai olykor túlzottnak hatottak. a film azonban ennek ellenére is jól jellemezte a meggazda­godni és hatalomra- törni akarók társadalmi miliőjét. Előrelépések és megtorpanások. Az új építészet elnevezésű filmsorozat A felszaoadulás- tól 1960-ig című ötödik ré­szét szombaton este -láthat­ták a nézők a televízióban A hitleri fasizmus és az őt kiszolgáló magyar nvilas- rendszer bukása után a ro­mokban heverő ország újjá- éoítése volt "a legfontosabf feladat. Az ötvenes évek ele >ére azonban mind inkábh előtérbe került a városrende­zés. új és kényelmesebb la­kások felépítése, s az ötvenes évek második felében a törté nelem folytonosságát meg­értő építészeti elképzelések hódítanak tért maguknak. A film a valóság erejével bon­takoztatta ki ennek a fejlő­désnek ellentétektől — előre­lépésektől és megtorpanások­tól — tarkított folyamatát. Klasszikusok a képernyőn. Klasszikusok bemutatása a te­levízióban már nem újdonság, hiszen a világ- és a magyar irodalom egy-egy jeles kép­viselője rendszeresen elláto­gat a tv képernyője révén a nézőkhöz. így láthattuk Cse­hov Platonov szerelmei című, egyik korai — az író életé­ben be sem mutatott — drá­máját vasárnap este. Csehov itt is, mint későbbi műveiben, a szereplők jelie­mének a valóságban megfe­lelő, élethű ábrázolására tö­rekszik. Platonov, az élete kezdetén nagy reményekkel induló, doktorátusra pályázó egyetemi hallgató. tanító­ként él egy faluban. Az egy­aránt tragikus és komikus jellemvonásokat önmagába- záró főhős alakja csupán esz­köz; egyéniségén és környe­zetén keresztül ismerkedhet, tünk meg a vidéki arisztok­rácia és birtokosok-kereske- dők züllött, nemtörődöm élet­módjával. Am Platonov n=m egyértelműen ellenszenves. In­kább gyenge. Halála jel­kép, egy társadalmi rendszer pusztulásra ítéltségét szimbo­lizálja. A halálakor elhangzó szavak testesítik meg a rnű mondanivalóját is: „az élet csak égv kopejka, és mi mind­nyájan bűnösök vagyunk”. Rex Harrisonnak — Plato­nov alakítójának — ez volt az első tv-szerepe. Színészi játéka. a szerep lényegének mély megértése és átérzése nagyban t ozzájárult az alko­tás sikeréhez. Virág Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom