Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

2 1974. SZEPTEMBER 22., VASÄRNAP Hétfő: A szovjet külügymi­niszter bonni tárgyalásai — Iz­raeli légitámadás Dél-Libanon ellen — Gustav Busák Helsinki­ben — Lemond Ecevit, török mi­niszterelnök — Tüntetések és összetűzések Etiópiában. Kedd: Megnyílik az ENSZ- közgyülés 29. ülésszaka — Ilji- csov, szovjet külügyminiszter- helyettes megbeszéléseket foly­tat a ciprusi fővárosban. Szerda: Budapestre érkezik Kalevi Sorsa, finn kormányfő — Géniben felújítják a SALT- tárgyalásokat — Nagy-Britau- niáóan október 10-re rendkívüli választásokat írnak ki — Közös piaci tanácskozássorozat Brüsz- szelben. Csütörtök: Az EBK koordiná­ciós bizottságának ülése Genf- ben — Kissinger előadása a sze­nátus külügyi bizottságában — Harcok Dél-Vietnamban és Kambodzsában. Péntek: Ford—Gromiko-talál- kozó Washingtonban — Az Ame­rikai Államok Szervezete vitát kezd a Kuba-ellenes blakád fel­oldásáról — Makariosz Kairóba utazik. Szombat: Tanaka washingtoni látogatása — Portugál gazdasá­gi küldöttség indul hazánkba. Az ENSZ-palota közgyűlési termébe vezető nagy előcsar­nok valóságos múzeum. A gö­rög kormány által ajándéko­zott Zeusz-szobor mellett az első szovjet szputnyik modell­je, az iráni sah által küldött huszonhat méteres perzsasző­nyeg, amelyen állítólag van egy szövési hiba, de senki sem találja s egy elefántcsont­torony, amit még császársága delelőjén, Hailé Szelasszié jut­tatott a világszervezetne1' Igaz, ezen a héten eggyel megfogyatkozott a látnivalók száma: a kínai küldöttség kö­vetelésére az ENSZ főtitkára letakartatta a Konfuciusz-idé- zetet tartalmazó márványtáb­lát, a különös pekingi kam­pány egyik hulláma ugyan­csak messzire jutott... A legtöbb látogatóval együtt azonban magam is a Foucault- féle inga előtt torpantam meg egy pillanatra, ennek segítsé­gével mindenki bizonyságot szerezhet róla, hogy a Föld lorog. Amikor kedden, a ha­gyományok szerint, szeptem­ber harmadik hetének máso­dik napján megkezdődött az ENSZ-közgyűlés újabb, immár huszonkílencedik ülésszaka, magábán a teremben is érezni lehetett — a kifejezés átvitt, politikai értelmében, a Föld forgását. A , világszervezet gyakorlott Clésrendezőinek és mesterem­bereinek még három küldött­ség számára kellett helyet biz­tosítaniuk: az ENSZ-tagálla- mok száma százharmincnyolc­ra növekedett. Köztük van Guinea-Bissau, amelynek meg­jelenése jelzi, hogy visszavon­hatatlanul szétesőben van az utolsó klasszikus kolonializ- mus, a portugál gyarmatbiro­dalom. Előbb-utóbb minden bizonnyal Angolának és Mo- zambiknak is helyet kell majd szorítani a közgyűlési terem­ben. De az ENSZ-tagjai közé léphetett a 75 milliós Bangla­des is, amelynek felvételét mindezidáig a kínai vétó aka­dályozta. Miután Banglades már Pakisztánnal is rendezte kapcsolatait, Peking sem tart­hatta fenn különös álláspont­ját: Az új világhelyzet azon­ban a közgyűlési napirenden is érezhető, amely egyelőre 110 témát ölel fel, ám tovább bővülhet, önálló politikai kér­désként vitatják meg az idén a oalesztin problémát — eddig főként humanitárius oldalról, Hét nap krónikája Politikai Foucault-inga Bonyolult nyugati körkép — Nőtt a feszültség Közel-Keleten Latin-amerikai változások menekültügyként tárgyalták, most viszont a palesztin nem­zeti kérdés, a palesztin álla­miság kerül majd előtérbe. A közgyűlés Ciprusról is vitázik — ez megfelel annak az éssze­rű kívánalomnak, hogy NA- TO-hitbizománv helyett széles nemzetközi fórumon tanács­kozzanak a válságról. Végül, de nem utolsósorban ragad­junk ki még egy napirendet: a Szovjetunió indítványa fon­tos, új elemmel egészítette ki a leszerelési erőfeszítéseket. Annak tilalmára irányul — s ez nem a jövő század regénye, hanem a jelen kemény reali­tása —, hogy a pusztító ter­mészeti jelenségeket (esőzés, tengerár, földrengés) ne le­hessen mesterségesen, katonai célokból előidézni. Lelelte hivatali esküjét Mozambik első kormányának elnöke, Joaquim Alberto Chissano, aki egyben a FRELIMO egyik vezetője is. Ké­pünkön, mely Lourenco Marques- ben készült, a lisszaboni kormány főmegbizottja, Victor Crespo admi­rális gratulál az újdonsült kor­mányfőnek. A közgyűlési időszak jó né­hány hétre szolgáltat majd kommentáranyagot, de ne fe­ledkezzünk meg arról a lehe­tőségről sem, amit az ilyen jellegű találkozó a kötetlenebb eszmecserékre nyújt Egymást érik a külülgyminiszteri meg­beszélések, felveszik a koráb­ban megkezdett szálakat s a legjelentősebb találkozó máris lezajlott: Ford elnök fogadta Gromiko szovjet külügymi­nisztert. Ez volt az első ma­gasszintű szovjet—amerikai érintkezésfelvétel az amerikai személycserék után ■— a hét kezdetén ugyanez a mozzanat játszódott le Bonnban, a Schmidt—Gromiko összejöve­tel során. A tárgyalások fon­tosságát emeli, hogy szerdán Genfben újrakezdődtek a SALT-megbeszélések és ugyan­csak Genfben, az európai biz­tonságról folytatott tanácsko­zásokon is magasabb sebesség­fokozatba kapcsoltak. Eddig ezerháromszáz alkalommal ül­tek össze á bizottságok és al­bizottságok s úgy tűnik, hogy az okmányok előkészítése a kívánt „finis”-hez érkezett. (Az európai biztonság érthető hangsúlyt kapott a magyar— finn tárgyalásokon is, hiszen Budapest és Helsinki neve el­választhatatlanul kötődik föld­részünk ügyeihez.) Változatlanul nehézséget okozhat azonban, hogy a nyu­gati táborban elég bonyolult a körkép. Nagy-Britannia vá­lasztásokra készül, a várako­zásoknak megfelelően 193 nap után újra urnákhoz szólítják a szavazópolgárokat; levegőben lógnak a rendkívüli választá­sok Törökországban is, ahol felbomlott a kormánykoalíció; Cipruson ugyan megkezdődött a fogolycsere, de az igazi ki­bontakozás még várat magára; s a hét két közös piaci ta­nácskozásáról a balsiker jegyé-* ben távozhattak a résztvevő miniszterek. Néhány hetes viszonylagos csend után kitapinthatóan nőtt a feszültség a Közel-Keleten. Ezt jelzik a Dél-Libanon elle­ni ismételt izraeli légitámadás sok, de főként a borúlátó nyi­latkozatok, amelyekben hely- lyel-közzel már az „ötödik há­ború” lehetősége is elhangzott. Bebizonyosodott, hogy a csa- natszétválasztás csupán a kez­det s nem pótolhatja az igazi rendezést. Izrael és washing­toni pártfogói a krízis „befa­gyasztására” törekedtek — közben jelentősen fokozták a Tel Avivnak szánt hadianyag­szállítmányokat — s az arab országok most joggal nyilvá­nítják csalódottságukat. A helyzet mindenképpen sürgeti, hogy Genfben folytassák a kö­zel-keleti béketárgyalásokat. Latin-Amerikában tovább rajzolódtak a héten egy pozi­tív változás körvonalai. Az Amerikai Államok Szervezeté­ben mind több latin-amerikai ország száll síkra a Kuba-el­lenes blokád feloldása mellett. Az AÁSZ tíz esztendővel ez­előtt hozta szégyenletes hatá­rozatát — a szocialista Kuba azonban úrrá lett a blokád okozta nehézségeken s nem Havanna kényszerül politiká­jának felülvizsgálatára. Az AÁSZ konferenciatermében Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakára az Egyesült Államokba érkezett Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert (képünkön baloldalt) fogadta a washingtoni Fehér Ház ovális termében Gerald Ford amerikai elnök. Genfben, a szovjet—amerikai stratégiai fegyverkorlátozási tárgyalá­sokon, balról a szovjet küldöttség, Vlagyimir Szemjonov külügyminisz­ter-helyettes vezetésével, jobbról az amerikai delegáció, amelyet Alexis Johnson nagykövet vezet. aligha található meg a Fou- jól lehet érezni ezekben a na­cault-féle inga, de a Föld for- pókban. gását, a világ haladását ott is Réti Ervin Hét végi jelentések LEONYID ILJICSOV, a Szovjetunió külügyminiszter­helyettese, aki az utóbbi na­pokban folytatott tárgyaláso­kat a ciprusi vezetőkkel, Ni­cosiából hazautazott. SZOMBATON DÉLUTÁN Kairóban véget ért az a két­napos értekezlet, amelyet Fahmi egyiptomi külügymi­niszter Khaddam szíriai mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter, Kaddumi, a Pa­lesztinjai Felszabadítási Szer­vezet politikai osztályának vezetője, valamint a PFSZ képviselői tartottak a közel- keleti rendezés, kiváltképp a ' palesztínai nép problémáiról. BERLIN ÉS LONDON után Bécsben is befejezte tájé­koztató útját Hortensia Allen­de, a meggyilkolt chilei el­nök özvegye. Allende özve­gyének útján a következő ál­lomás Stockholm, majd Kop­penhága lesz. AZ AMERIKAI ÁLLAMOK SZERVEZETÉNEK TANÁ­CSA, Washingtonban tartott ülésén úgy döntött, hogy no­vember 8-ra Quitóba, Ecuador fővárosába hívja össze a szer­vezet külügyminiszteri érte­kezletét a Kuba ellenes dip­lomáciai és gazdasági embar­gó feloldásának megvitatá­sára. SZOMBATON HÁROMHE­TES szovjetunióbeli és kelet­európai körútra indult a Ja­pán Szocialista Párt hattagú küldöttsége, élén Isibasi Ma- szasival, a párt főtitkárával. A delegáció látogatást tesz Moszkvában, Lengyelország­ban, Jugoszláviában, Bulgá­riában és Romániában és tár­gyalásokat folytat a megláto­gatandó országok párt- és ál­lami vezetőivel. BÜLENT ECEVIT, a kor­mányalakítással megbízott tö­rök miniszterelnök, a Köz­társaság! Néppárt vezetője szombaton felajánlotta a kor­mányban való koalíciós rész­vételt a jobboldali Demokrata Pártnak. Ferruh Hozbeyli, a Demokrata Párt vezetője ki­jelentette, hogy pártja fon­tolóra veszi az ajánlatot. Kö­zölte, hogy a választ várha­tóan kedden adják meg. MÁSODSZOR IS megkezdte a televíziós felvételek sugárzá­sát a Merkur bolygó közelé­ben haladó Mariner—10 ame­rikai űrszonda, amely először február 3-án haladt el az égi­test mellett. A 17 EURÓPAI ORSZÁG, továbbá az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek rész­vételével Bécsben folyó had­erőcsökkentési tanácskozás a nyári szünet után ismét fel­újítja munkáját. A küldöttsé­gek java része már az osztrák fővárosban tartózkodik, de még hétfőn is várnak delegá­ciókat. A már Bécsben levő küldöttségek szombaton két és több oldalú informatív meg­beszéléseket tartottak, előké­születként az e héten kezdődő negyedik szakasz munkájára. A most kezdődő hét ese- ménynaptárából: Hétfő: Az ENSZ-közgyűlés folytatja munkáját — Folyta­tódnak a SALT-tárgyalások. — Cedenbal Belgrádba érke­zik. Kedd: Callaghan brit kül­ügyminiszter és Ford amerikai elnök washingtoni tárgyalásai — Mavrosz görög külügymi­niszter felszólalása az ENSZ- közgyűlésen. — Kleridesz— Denktas találkozó Nicosiában. Szombat: Soares portugál külügyminiszter felszólalása az ENSZ-közgy ülésen. Köz'emény a finn miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatásáról Fock Jenőnek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság mi­niszterelnöke 1974. szeptember 18—22. között hivatalos látoga­tást tett Magyarországon. Sorsa miniszterelnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnö­ke. Tárgyalásokat folytatott Fock Jenővel, a Minisztertanács el­nökével. Kalevi Sorsa és felesége megismerkedett a magyar főváros nevezetességeivel és ellátogatott a magyar—finn kooperációban épült lábatlani finompapírművekbe. Tárgyalásaik során a kormányfők megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a Magyar Népköztársaság es a Finn Köztársaság kapcsolatai minden területen lendületesen és eredményesen fej­lődnek, jól szolgálják a magyar és a finn nép barátságát, köl­csönös érdekeit, a nemzetközi béke megszilárdítását. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt nagy jelentőséget tulajdoní­tanak a nemrég aláírt megállapodásnak a kereskedelmi akadá­lyok kölcsönös megszüntetéséről, valamint a hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési meg­állapodásnak. Ezek a megállapodások egészen új alapokat te­remtettek a két ország gazdasági kapcsolatainak szélesítéséhez. A miniszterelnökök kifejezték a két kormány elhatározását, hogy továbbfejlesztik országaik és népeik baráti kapcsolatait az élet minden területén. A két kormányfő beható eszmecserét folytatott a nemzet­közi helyzetről, s megállapította, hogy kormányaik nézetei a fő kérdésekben megegyeznek. Kölcsönösen üdvözölték, hogy a vi­lághelyzetben folytatódik az enyhülés. Fontosnak ítélték, hogy a világ valamennyi országának közös erőfeszítésével visszafor­díthatatlanná tegyék az enyhülés folyamatát. A miniszterelnökök részletesen megvitatták az európai hely­zetet. Nagyra értékelték a kontinensünkön végbement kedvező változásokat, az európai béke és biztonság megszilárdítása terén elért eredményeket. Lehetségesnek tartják, hogy valamennyi érdekelt fél erőfeszítései révén mielőbb eredményesen befeje­ződjék az európai biztonsági és együttműködési értekezlet má­sodik szakasza és rövid időn belül sor kerüljön a harmadik sza­kasz összehívására Helsinkiben, a legmagasabb szinten. Az indokínai helyzet áttekintése kapcsán a két kormányfő aláhúzta, hogy a térség békéjének biztosításához elengedhetet­len a Vietnamról szóló párizsi egyezmények maradéktalan vég­rehajtása. A közel-keleti helyzetet illetően a felek kifejezték óhaju­kat, hogy a kérdés mielőbb teljes politikai megoldást nyerjen a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatai alapján, amelyek elő­irányozzák az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben elfoglalt minden arab területről, e térség valamennyi országa biztonsá­gának és függetlenségének szavatolását, a palesztin arab nép törvényes jogainak tiszteletben tartását. E célból szükségesnek ítélik a genfi tárgyalások mielőbbi felújítását. A két fél aggodalmát fejezte ki a ciprusi helyzet miatt. Ál­lást foglaltak a Biztonsági Tanács Ciprusra vonatkozó határoza­tainak végrehajtása, a külföldi katonai beavatkozás haladékta­lan beszüntetése és a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, ön­állóságának, területi sérthetetlenségének szavatolása, az ország el nem kötelezett külpolitikájának megőrzése mellett, a ciprusi nép akaratának megfelelően. Fock Jenő és Kalevi Sorsa tárgyalásai a barátság és a kölcsö­nös megértés szellemében zajlottak le. A finn miniszterelnök magyarországi látogatása jelentősen hozzájárult a Magyar Nép- köztársaság és a Finn Köztársaság baráti kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Kalevi Sorsa meghívta a Magyar Népköztársaság kormányának elnökét, hogy tegyen hivatalos látogatást Finn­országban. Fock Jenő a meghívást köszönettel elfogadta. Kalevi Sorsa sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) zodik. Együttműködési megál­lapodást kötött a KGST-vel, ugyanakkor szabad kereskedel­mi megállapodást a Közös Piaccal. Egyidejűleg tárgyalá­sokat folytattak a KGST tag­országaival kétoldalú szabad kereskedelmi megállapodások megkötéséről. Az első ilyen megállapo­dást Finnország Magyar- országgal kötötte meg. Ezzel a szerződési rendszerrel — mint Kalevi Sorsa fogal­mazta — Finnország nyílt kül­kereskedelmi típust valósított meg, Európában egyedülállóan. Most vizsgálják e forma első tapasztalatait — mondta a mi­niszterelnök, s hozzátette, hogy budapesti tárgyalásain is tör­téntek ilyen irányú vizsgáló­dások. Magyarország és Finnország gazdasági kapcsolatait úgy ér­tékelte, hogy kölcsönös keres­kedelmünk szerkezete eddig viszonylag egyoldalú, volume­nében csekély volt — a két ország gazdasági fejlettségé­nek szintjéhez viszonyítva. A közelmúltban megkötött, tíz évre szóló magyar—finn gaz­dasági, ipari és műszaki-tudo­mányos megállapodás alapján azonban újabb lehetőségek nyílnak, hogy sokoldalúbbá tehessük kapcsolatainkat. Mi­vel Magyarország is és Finn­ország is széles körű gazdasági kapcsolatokat épített ki har­madik országokkal és ország­csoportokkal — mondta —, abban is közös az elhatározás, hogy fokozni kívánjuk együt­tes fellépésünket a nemzet­közi gazdasági életben, mind az iparilag fejlett, mind a fej­lődő országokban. Szólt arról is a finn minisz­terelnök, hogy a nemzetközi kérdések sorában budapesti tárgyalásain legtöbbet az euró­pai biztonsági értekezlettel foglalkoztak, mivel ezt a kér­dést Magyarország és Finnor­szág vezetői egyaránt rendkí­vül jelentősnek tartják a jövő politikai fejlődése szempontjá­ból. Kétoldalú érdekeltségün­kön túl — közölte Kalevi Sorsa — leszögeztük azt a köz"; véleményünket, hogy Európa békéje a világbé­ke kulcsa, így a többi vi­lágrész sem lehet érdek­telen az európai fejlődés­sel kacsolatban. Magyar partnereinkkel közös a véleményünk, hogy most van az az időszak, amikor az európai biztonsági értekezleten részvevő valamennyi ország kormányának rendkívül nagy erőfeszítéseket kell tennie az értekezlet sikeréért Ez most minden részvevőtől aktivitást követel. Utalt arra, hogy vala­mennyi részvevő ország hiva­talos véleménye szerint is a konferencia előbb-utóbb sike­resen befejezi munkáját A világpolitikai helyzet változásai elengedhetetle­nül szükségessé teszik a konferencia mielőbbi be­fejezését azért is, hogy a nemzetközi életben felmerülő új kérdése­ket könnyebben lehessen meg­oldani. Kifejtette a finn mi­niszterelnök azt a véleményét, hogy a konferencia első és második szakaszában máris olyan nagy jelentőségű ered­mények születtek, amelyek in­dokolják a harmadik szakasz legmagasabb szinten történő megtartását Hathatós erőfe­szítéseket kell tenniük a kor­mányoknak — hangsúlyozta — annak érdekében, hogy ide­jében hozzáláthassunk a kon­ferencia utáni helyzettel kap­csolatos kérdések megoldásá­nak előkészítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom