Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

1974 SZEPTEMBER 22., VASÄRNAP Évnyitó a Kertészeti Egyetemen Szombaton tanévnyitó ün­nepséget rendeztek a Kerté­szeti Egyetemen. Az ünnepi tanácsülésen megjelent Ka- zareczki Kálmán mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes. Az 1974-75- ös tanév megnyitása alkalmá­ból az egyetem négy karára felvett, több mint 400 első­éves hallgató fogadalmat tett, majd ár. Somos András rek­tor, egyetemi polgárrá fogad­ta őket. OKTÓBERBEN: Magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás Kijevben Októberben önálló magyar mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gép- és termékkiállítást rendeznek Kijevben. A kiállító magyar külkereskedelmi vál­lalatok közül a Terimpex és a Monimpex bemutatja élel­miszeriparunk termékeit, kon­zervipari újdonságait. Ezek 9gy része már kapható is a szovjet üzletekben. A kiállítás legnagyobb és legjelentősebb részvevője a Komplex Külke­reskedelmi Vállalat, amely a Szovjetunióban már ismert magyar mezőgazdasági és élel­miszeripari gépeken, komplett gyártósorok makettjein kívül az élelmiszeripar műszaki fej­lesztése során elért legújabb eredményekkel is megismerteti az érdeklődőket. Korszakos formálója a munkaverseny A mezőgazdaság szocialista brigádjai teljesítik vállalásaikat Aki nyitott szemmel jár az országban, a megyében, tapasz­talhatja, mily gyorsan válto­zik a falu arculata. Már-már inkább egy lassan ballagó lo­vas szekér, vagy a határban verejtékező, fejkendőjét a sze­mébe húzó, kapáló asszony láttán csodálkozunk el. A kor­szerű gép és a felette uralko­dó, irányító ember megszokott látvány. Az országutak men­tén s a falvakban gomba módra szaporodó korszerű csa­ládi és társasházakat találunk. Egy-egy kisáruház választéka vetekedik a városi üzletek kí­nálatával. Üj óvodák, bölcső­dék, egészségügyi intézmények művelődési házak, sportpályán épülnek. Egyszóval ezernyi je­lét észleljük nap mint nap a falu és a város közeledésének. önkéntelenül is felvetődhet a kérdés, vajon a lehetőségek oldaláról nem túí lüktető-e ez az iram? A célokat tekintve szükségszerű és kedvező a ha­ladás gyorsasága. A behatóbb vizsgálódás során azonban ki­derül, ttz anyagi erőket sok he­lyütt megsokszorozza a szocia­lista munkaverseny lendítő­ereje, a szocialista brigádok áldozatkészsége, az önzetlen segítségnyújtás, a szervezett társadalmi munka. Ez a tény biztosan jelzi, hogy e gyarapo­dás mögött jelentős tudati vál­tozások állnak. Kollektív sikerélmény Mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben dolgozó szocia­lista brigádok tagjaival beszél­getve rögtön érezhető, hogy a kistulajdonosi szemlélet helyé­be valami új lépett. Ahogy munkájukról, a gazdaság ered­ményeiről és gondjairól be­szélnek, abból világos; a ver­seny számukra nem kampány- feladat, egymásnak, a szom­széd brigádnak, a termelőszö­vetkezetnek akarják megmu­tatni, hogy ki mennyire érti a dolgát, hogyan tudja teljesíte­ni, amit vállalt. Ezt az egész­séges versenyszellemet pedig a kollektív siker élménye teszi tartóssá, egy új életjorma ré­szévé. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának megszilárdulása a 70-es években következett be — csakúgy, mint ország­szerte — megyénkben is. Et­től az időtől kezdve érezni erő­teljesebben a tudományos­technikai forradalom hatását. Az általánossá váló gépesítés, kemizálás, a korszerűbb fajták terjedése nagyobb termésho­zamok elérését, a munkakörül­mények javulását eredményez­te. A közös gazdaságok ered­ményeinek fokozatos növeke­dése a tagok jövedelmének, életkörülményeinek javulásá­ban is érezhetővé vált. A vá­rakozások korát a tartós fej­lődést segítő aktív cselekvés korszaka váltotta fel s a tagok többsége megértette, hogy sa­ját boldogulását a közös ered­mények gyarapításával moz­díthatja elő. A szemléleti változások egyik rugója ez. Nem kevésbé fontos azonban az a hatás, amelyet az erőteljesen diffe­renciálódott parasztság és az ipari munkásság közeledése, szorosabbá váló viszonya éltet. Alig van ma már a községek­ben olyan család, amelynek egy vagy több tagja ne ipari üzemekben dolgozna. Különö­sen nagy Pest megyében az in­gázók száma, ugyanakkor egy­re többen jutottak és jutnak helyi ipari munkalehetőséghez a területi iparfejlesztés követ­keztében. Ha ehhez hozzászá­mítjuk azt is, hogy a mező- gazdaságban is növekszik az iparszerű termelés, amely mű­szaki, technikai szaktudást, képzettséget igényel, akkor vi­lágos, hogy a hagyományos paraszti munka- és életfelté­telek a falun élők kisebb ré­szének gondolkodásában ját­szanak szerepet. Rájuk is hat­nak ugyanakkor azok az él­mények, amelyeket az iparban dolgozó, munkássá váló csa­ládtagok a szocialista brigád­mozgalom mindennapjaiban szereztek. A X. kongresszus szellemében Az MSZMP X. kongresszusa fontos feladatként jelölte meg a szövetkezetek szocialista jel­legének erősítését. Pest megye szövetkezetei " visszatekintve az elmúlt három év fejlődésé­re —, nagyot léptek előre e té­ren s méltó módon készülnek' a jövő esztendő sorsformáló politikai-társadalmi esemé­nyeire. A váci és a gödöllői járás szövetkezeteit képviselő Észak- Pest megyei Területi Szövet­ség adatai szerint például a két járás 28 gazdaságának kö­zös vagyona három év alatt egymilliárd 300 millió forint­ról csaknem egymilliárd 800 millió forintra emelkedett. 1970-ben az egy munkanapra jutó halmozott termelési érték 291 forint volt, tavaly pedig 463 forint. Több ezerrel növe­kedett a szarvasmarha-állo­mány, és 300 literrel több az egy tehénre jutó éves tejho­zam. Ez a nagymértékű fejlő­dés úgy teljes, ha hozzátesz- szük, hogy például csak a gö­döllői járásban egy év alatt 52 új szocialista brigád ala­kult meg 711 taggal. A XI. kongresszus tisztele­tére tett vállalásaik sorában a legfontosabbak: a növény- termesztési hozamok növelé­se, az agrotechnika fejleszté­se, a takarmányfélék veszte­ségmentes betakarítása és tá­rolása, a primőr zöldségfélék termesztésének fokozása, az öntözési kapacitás maximális kihasználása, a korszerű állat- tenyésztő telepek százszázalé­kos benépesítése, a munka ter­melékenysége, hatékonyságá­nak növelése. A munka meny- nyiségi és minőségi javítására való törekvés fejeződik ki a gazdasági eredmények növelé. sére irányuló felajánlások­ban. A szocialista brigádok rend­szeresen értékelik munkáju­kat. s gondosan ügyelnek ar­ra, hogy a fellelhető hibákat időben megszüntessék. A ve­zetőségek és a brigádok két­oldalú szerződéseiben a bri­gádtagok egyénileg is felelős­séget vállalnak aláírásaikkal a felajánlások teljesítéséért. Közös célok szolgálatában A területi szövetségben szá­mos termelőszövetkezet kong­resszusi vállalásába pillantha­tunk be. Akár a dányi Mag­vető, akár a letkési Ipolyvöl~ gye Tsz, a túrái Galgamente vagy a fóti Vörösmarty Tsz vállalásait lapoztuk, a sokfé­leség mellett valamennyinek volt két közös vonása. Az egyik az, hogy valamennyi tsz a szocialista »;brigádokra tá­maszkodva 5—10 százalékkal szeretné túlteljesíteni ered­ménytervét, a másik: kivétel nélkül mindegyik dokumen­tumban jelentős társadalmi munkát, a szakmai és általá­nos műveltség gyarapítását is vállalták. Közös volt az is, hogy a többleteredmény forintjait a község fejlesztésére, óvodák, bölcsődék, iskolák, művelődési házak és a sportélet támogatá­sára, a kulturáltabb életmód elősegítésére kívánják felhasz­nálni. A fennmaradó összege­ket a termelés fejlesztésére, beruházásokra, vagyis a kö­zös vagyon növelésére fordít­ják. Mindez adalék ahhoz, ho­gyan erősödik a megyében a szövetkezetek szocialista jel­iege., A megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek szo­cialista brigádjai keményen helytálltak a munkacsúcsok, az aratás időszakában, s ezek­ben a napokban beszélik meg azokat a részletes programo­kat, amelyek már az őszi be­takarítási munkák gyors és jól szervezett lebonyolítását segítik elő. A következő heteidben újabb sikerekkel szeretnék gazdagí­tani az eddigieket a kongresz- szusi munkaverseny félidejé­ben. Kovács György Attila Megnövekedett bon a vasút mun — tájékoztatott Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója A közlekedés- és postaügyi tárca szakágazatainak munká­ját tanulmányozták kétnapos értekezlet keretében Budapesten, a megyei napilapok vezetői. Ennek során a főszerkesztőket — köztük a Pest megyei Hírlap főszerkesztőjét — fogadta Rödö- nyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Ábrahám Kálmán minisztériumi államtitkár, valamint a minisztérium, a MÁV, a MAHART, a MALÉV több vezetője, s nyújtott tá­jékoztatást. Közülük ezúttal a vasút — napjainkban az őszi csúcsforgalom miatt is különösen időszerű — helyzetéről ka­pott tájékoztatást ismertetjük, melyről Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója beszélt a találkozó alkalmávaL , Őszi csúcs — az év kezdetétől Az útóbbi időkben a vasút teljesítőképességével szem­ben gyakoriak a kritikai meg­jegyzések ' — mondotta igen őszintén Urbán Lajos, de nyomban hozzá is tette a kér­dést: „Vajon olyan rosszul dolgoznak a vasutasok vagy az igények magasak?" A to­vábbiakban egyértelműen ki­derült, hogy a kérdés máso­dik felére válaszolhatunk meg- győződéses igennel. Tények bizonyítják ugyanis, hogy rendkívül megnövekedett a szállítási igény, rendkívül megnőtt a vasút áruszállí­tási feladata, holott a koráb­bi esztendőkben ilyen nagy­arányú növekedésre egyálta­lán nem számítottak. Jellem­ző, hogy az idei évre jelent­kező — mintegy 130 millió tonna — szállítási feladatot az előtervezés során csak 1980-ra gondolták elérni. A mennyiségi növekedéssel együtt megváltozott az áru­szállítások összetétele is: je­lenleg 52 százalék kapcsoló­dik nemzetközi szállításokhoz (import, export, tranzit), ami újabb problémákat jelent. Éppen a tegnapi lapunkban közöltük, hogy a MÁV min­dent igyekszik elkövetni — így Pest megye területén is — a zavartalan áruszállítás érdekében, noha a követel­mények számottevően meg­haladják akárcsak a tavalyit is. A szokott őszi szállítási csúcs ugyahis az idén szinte az év kézSSfétőt iart. Konkrétan miből is adód­nak a nehézségek? — erre a kérdésre Urbán Lajos a kö­vetkezőket mondotta: — Figyelembe véve elma­radásainkat is, az őszi-téli for­galomban az év végéig a ko­rábbinál lényegesen nagyobb árumennyiségek elszállításá­val kell számolnunk, fgy pél­dául kőből 33 százalékkal töb­bet a tavalyinál (kb. 2 millió 800 ezer tonnát az év végéig), kavicsból 50 százalékkal ha­jHarmadszor a lucernásban Püspökszilágv, Váchartyán és Kisnémedi közös gazdaságéba», a Zöld Mező Termelőszövetkezetben több mint 3*00 holdon termesztenek lucer­nát. A fontos szálas takarmányt most harmadszor kaszálják. Képünkön Figuli György gépcsoportvezet.’ 5s Nyevelka István ‘-aktoros a rendsodró gépet készítik elő. Koppány György felvétele ladja meg a bázist a várható mennyiség, cementből (a szov­jet importtal együtt) kb. 1 millió 100 ezer tonnát kell szállítani, s brikettből, szénből is lassult az évek óta tartó csökkenés tendenciája, ezen­felül a kongresszusi felaján­lásban termelt 150 ezer ton­na többletmennyiség is elszál­lításra vár. A hagyományos őszi cukorrépaszállítás a for­galom egyik legfontosabb fel­adata. ebből is, mintegy 55 ezer vagonnal kell többet to­vábbítani a tavalyinál, ami 20—22 százalékos növeke­dés. A kedvező gabona. és ku­koricatermés, valamint az al­matermés is fokozott felada­tokat jelent. A MÁV nem sorol Megemlítette — mintegy megértést és segítséget is kér­ve — Urbán Lajos vezér- igazgató, hogy a vállalati ko­csiálláspénz tavalyhoz viszo­nyítva jelentősen magasabb összeget tesz ki, ami azt mu­tatja, hogy a kocsikirakások ideje a fogadók részéről meg­hosszabbodott. Márpedig ez gátolja a munkát. Ezért is in­tézkedtek úgy — mint teg­napi lapunkban közöltük —, hogy azok a fuvaroztatók, akik az őszi időszakban kése­delemmentes vagy hét végi rakodásokkal segítenek, a jövő év első negyedében kocsiál­láspénz-kedvezményt káphat- nak. -’oor. dói,-. a.,i . m notions Az áruszállitSsók sorolása is szóba került a tájékoztatón, miszerint némely vállalatnál időnként kifogásolják, hogy Igényüket nem megfelelően sorolták be, s esetleg késedel­met szenvednek. — Egyértelműen ki kell je­lentenem — mondotta a MÁV vezérigazgatója —, hogy nem sorolunk! A vasútnak erre nincs is joga. Sorol azonban a népgazdaság, vagyis a nép- gazdasági érdek. Ennek te­szünk mindenkor eleget, ami­kor például alapanyagokat azonnal szállítunk, a szénbá­nyákat folyamatosan kielé­gítjük, élő állatot, romlan­dó árukat mihamarabb eljut­tatunk a rendeltetési helyére, és így tovább. A személyszállítás színvonaláért A személyszállításokról meg­tudtuk, hogy mennyiségét, nagyságrendjét tekintve, eny­he csökkenés mutatkozik, de ugyanakkor folyamatosan nö­vekszik az egy főre eső utazási távolság. Végeredményben te­hát a személyszállítási teljesít­mény nem csökken. — Mit tekintenek e téren a legfontosabbnak? — Mindenekelőtt a személy- szállítás színvonalának az emelését — mondotta a vezér- igazgató, de nyomban hangsú­lyosan hozzátette, hogy ezt a jövőben semmiképpen sem szabad általában kezelni, ha­nem az élet, a realitás talajára kell helyezkedni. Ez azt je­lenti, hogy mindig egy-egy konkrét, különösen fontos ten­nivalót tűznek napirendre. így például most a vasúti kocsik tisztántartása a fő feladat, mégpedig tartós akció kereté­ben, majd ezt követi a világí­tás, a fűtés rendezése, korsze­rűsítése. Ezzel párhuzamosan növelni igyekszenek a sze­mélykocsik darabszámát, az ülőhelyszámot, a járatsűrűsé­get és folyamatosan elvégezni a személykocsipark rekonst­rukcióját. — Mit jelent a tisztaság ér dekében indított tartós akció? — Három vasúti igazgatósé' gunk — a pécsi, á szegedi és a szombathelyi — kezdeménye­zésére kéthónapos próbaidőre bevezetjük, hogy a hét bízó nyos napjain, amikor a forga lom megengedi, kivonunk né­hány szerelvényt. Ezeket már felkészülten várják arra, hogy a legalaposabban, minden ze- gét-zugát megtisztítsák, igazi nagytakarítást csináljanak, s úgy adják vissza a forgalom­nak, ahol azután egy időre me­gint elegendő a szokásos nap­közbeni takarítás. Ha ez a gyakorlat beválik, akkor négy- havonként minden vasúti ko­csi átesik ilyen nagytakarítá­son. Fejlesztési tervek és gondok — Melyek a legfontosabb el-, gondolások a következő ötéves terv időszakára? — A MÁV már kidolgozta az V. ötéves tervkoncepcióját, de természetesen csak az alap­vető célkitűzésekből tudtunk kiindulni, hiszen sem a nép­gazdaság ötéves tervének, sem a szállíttató tárcák koncepciói még nem ismeretesek. Min­denesetre az biztos, hogy a kö­vetkező ötéves tervben az áru- szállítás volumene tovább nö­vekszik, ezen belül a nemzet­közi szállításoké is. Erre fel kell készülnünk megfelelő kor­szerűsítésekkel is, így például csomópontok, elágazó- és ha­tárállomások rekonstrukciójá­val. További feladat új vona­lak, második vágányok építé­se, vasúti pályák korszerűsíté­se (ebben különösen nagy a le­maradás), biztosító- és távköz­lő berendezések fejlesztése, valamint a számítástechnikai korszerűsítések. Fejleszteni kí­vánjuk a vontató járműparkot is, valamint növelni a vasút- közúti útkereszteződések biz­tonságát fél- és fénysorompók felszerelésével is. A vonalvil­lamosításban az idén nagy lé­pés lesz a Budapest—Lököshá- za vonal befejezése, az újabb villamosítások azonban mély­reható műsiakl-gazdaságj elemzést igényelnek. — A vasúti közlekedés fej­lődése, jövője végső soron a vasúti dolgozók teljesítőképes­ségén múlik — mondotta Ur­bán Lajos, megemlítve, hogy ez viszont jelenleg igen magas, hiszen esetenként havi 309 órát is dolgoznak. Ezért is in­dokolt az 1975. januártól kez­dődő munkaidő-csökkentés, amellyel a havi munkaidő 219 órára csökkenthető. Ez. viszont újabb nehézségeket jelent, mi­vel a szállítási feladatokat vég­rehajtó szolgálatoknál a kieső munkaidő pótlására mintegy 4 és fél ezer fős többletlétszám­ra lenne szükség. Ugyanakkor a MÁV jelenleg is igen nagy munkaerőgondokkal küzd, csu­pán — Pest megyét is érzé­kenyen érintő — fővárosi tér­ségben kétezer dolgozót venne föl azonnal. Különösen a leg­fontosabb munkakörökben — kocsirendező, sarus (gurító), vonatkísérő — dolgozik kevés ember. Közlekedési koncepció — megyei támogatással Több kérdésre válaszolva Urbán Lajos vezérigazgató fel­hívta a figyelmet arra, hogy változatlan következetességgel dolgoznak az ismert — az or­szággyűlés által törvénybe ik­tatott — közlekedési koncep­ció megvalósításán. Ennek ré­sze a gyei ige forgalmú vasút­vonalak feladatainak közútrs terelése is. Eminens érdek hogy a MÁV megszabaduljor a gazdaságtalan vonalaktól Nem kezelik azonban merevet ezt, hanem a2 élethez, a vál­tozó körülményekhez, követel­ményekhez is mindenkor iga­zodnak. — Igyekszünk mindenber eleget tenni a vasúti közieke désre háruló bonyolult felada­toknak — jelentette ki a be­szélgetés végén a MÁV vezér- igazgatója és elismeréssel, kö­szönettel emlékezett meg en­nek kapcsán arról a hathatós támogatásról, amelyet a me­gyei párt-, társadalmi vezető­szervek nyújtanak munkájuk­hoz. Erre ezentúl is számítani kívánnak, különösen a közle­kedési koncepció megvalósítá­sának most következő nehe­zebb szakaszában. I» Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom