Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vívja a DHV WASHINGTON Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az alkot­mány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján — az ország- gyűlést 1974. október 3. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Előreláthatólag az ülésszak napirendjére kerül a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat: valamint a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanács- törvény végrehajtásáról. XVIII. ÉVFOLYAM, 222. SZÄM ÄRA 1 FORIIV'T 1974. SZEPTEMBER 22., VASÁRNAP Újabb Ford—Gromikotalálkozó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Láng Gépgyár dolgozói a meg­rendelt turbina kisnyomású forgó­részét szerelik már a DHV-nak. Közleményt adtak ki Kalevi Sorsa magyarországi látogatásáról A finn miniszterelnök sajtóértekezletet tartott Budapesten Kalevi Sorsa finn miniszter- I Kalevi Sorsa, a Finn Köztár­elnök magyarországi látogató- sáról közleményt adtak ki, melyet a 2. oldalon közlünk. Között A gazdasági növekedés fontos táplálója s egyben jellemzője is, miként és mennyi idő alatt épülnek be a termelésbe a tudományos kutatás ered­ményei. Azt, hogy nap­jainkban felgyorsult az idő, az ismeretek hamarabb el­avulnak, kicserélődnek, már az általános iskolában hallhatják a tanulók. Arról azonban ma még kevesebb szó esik, amit Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyára néhány műszakijá­val beszélgetve jegyeztem fel: a tudományos kutatás és a termelés kapcsolata egyre inkább abba az irányba fejlődik, ahol a ku­tatás eredményei már in­terdiszciplinárisak. Ma­gyarra, köznapira lefordít­va ez utóbbi kifejezést, több szakterületet érintőik, több tudományág között növekedők. Soroltak - példáikat is, amikor még termékeik túl­nyomó részéhez semmiféle különösebb tudományos eredmény nem szükségelte­tett. Gyakorlati tapasztala­tokon alapultak a techno­lógiák, s az azoktól való kisebb eltéréseknek nem volt meghatározó jelentősé­gük. Ma viszont a ferrít- gyártás, , a nyomtatott áramkörök előállítása, vagy éppen az egyik legfonto­sabb alapanyag, a vörös vasoxid termelése tudo­mányos kutatások követ­kezménye. Ezekben a ku­tatásokban a fizika, a ké- ! mia, az elektronika ötvö- i ződik, képtelenség lenne i kihámozni, melyiknek mennyi a része. Interdisz­ciplináris eredmények ol­vadnak be a termelésbe te­hát, »s bár ma még ez nem általános, holnapra az lesz. Kérdés — nagy kérdés! —, képesek-e az ezzel együtt­járó követelményeknek megfelelni az üzemek, mind emberi, mind tech­nikai feltételeiket tekintve? K opogtassunk be másutt mondandónkat megvi­lágító példáért. Két esztendő alatt felére csök­kent a rostlentermő terület, s a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatot ez érzékenyen érintette, hiszen tavaly már mindössze 5355 hektáron termesztették ezt a fontos növényt a közös gazdasá­gok, szemben az 1971-es 11 ezer hektárral. Az ok: a vártnál kisebb jövedelme­zőség, a gépesítés alacsony foka, a kézi munkaerő hiá­nya. A megoldás: a felvá­sárlási árak emelése, a gé­pesítés. Az árak emelésé­hez a tudománynak nincs köze, bár a közgazdaság- tudománynak persze, igen... A gépesítés viszont annál inkább megköveteli a mezőgépiparban testet öltő tudományos kutatások kamatoztatását, olyannyira, hogy nem áll meg a hazai lehetőségeknél, hanem föl­méri azt is, amit más or­szágok kutatói elértek. Igenám, de a gépesítés sű­rűn vethető, finom szálú lenfajtákat követel meg; ezeket ki kellett, ki kell tenyészteni. A gépipari kutatásokhoz kapcsolódik az agrárkutatások egyik te­rülete, a gépláncok össze­állítása, működésük szerve­zése további ‘tudományágat érint... Folytassam? Ügy hiszem, ennyi elég ahhoz, hogy be­lelássunk abba, amit köz- napian termelésfejlesztés­nek nevezünk. Mert termé­szetesen a tudomány nem áll meg a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat kapujánál, hanem bel^p, beleszól a gyártásba — ahogy pél­dául a komáromi gyárban folytatott ún. száraz fel- dolgozási kísérletekkel — javít, tökéletesít, változtat. Ami a termelőknek, le­gyenek munkások, műsza­kiak, nincs mindig ínyére. Másutt ugyanez a helyzet. Azaz erős túlzás lenne azt állítani, hogy a tudomány eredményeit a gyárakban, a vállalatoknál tárt karok­kal fogadják. Elismerik je­lentőségét, belátják fon­tosságát, de ugyanakkor érzik az ütközéseket, a ter­heket is, mert a termelés­ben minden módosítás többletmunkát követel. Még nagyobb ez a többlet- munka akkor, ha a tudo­mányágak közötti sajátos viszony hatására kényes, de nagy eredményt hozó gépek, berendezések, tech­nológiák születnek. B otorság lenne tagadni, hogy a tudomány eredményei ma még nem mindenkor kerülnek avatott kezekbe az üze­mekben. Az üzemi szer­vezet, s még inkább a dol­gozók egyes csoportjai, az egyénekről nem beszélve, nincsenek felkészülve a tu­domány mindennapi alkal­mazására, gondolatviláguk­ban külön áll a tudomány — mint valami tiszteletre méltó, elvont cselekedetsor —, s külön a termelés, mint a hétköznapok megszokott művelete. Még nem isme­rik fel, hogy napjainkban a kettőből egy lesz, hogy a1 köznapi művelet mindin­kább arra alapozódik, amit a tiszteletre méltó, elvont cselekedetsor, a tudomány létrehoz. / Riasztó lenne a követel­mények ilyen fokú növeke­dése? Már-már azt kellene kimondanunk, hogy diplo­mát mindenki kezébe? ■ Csupán arról van szó, hogy a sarjadó növényre ügyel­jünk, mely fokozatosan terjedelmes bokorrá lesz majd. Ez a bokor, a hason­latnál maradva, árnyat, pihenést kínálhat, de út­vesztővé is válhat. Azok számára, akik nem gondoz­zák, akik úgy hiszik, majd valahogy átvergődnek sű­rűjén. A kézenfekvő igaz­ságok fölismerése mindig a legnehezebb. Talán éppen azért, mert annyira nyil­vánvalóak, hogy már-már röstellni kell, miért nem vettük előbb észre. Té­mánk esetében ma még en­nél az előbb-nél tartunk. Az időbeni fölismerés lehe­tőségénél. Mészáros Ottó saság miniszterelnöke, felesé­gével és kíséretével szomba­ton ellátogatott a Budapesti Nemzetközi Vásárrá. A finn vendégeket Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezér- igazgatója fogadta. Heikki Tuominen finn bel­ügyminiszter Bondor József építésügyi- és városfejlesztési miniszterrel tárgyalásokat folytatott Budapesten. A tárgyalások eredmé­nyeiről szombaton az Építés­ügyi- és Városfejlesztési Mi­nisztériumban a két miniszter emlékeztetőt írt alá, amely összefoglalja a munkacsoport fő feladatait. Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, fele­sége és kísérete szombaton délután Szilvásváradra láto­gatott A vendégek az állami gazdaság lipicai fogatain haj­tattak szilvásváradi látogatá­suk egyes színhelyeire. Ennek során megtekintették a gazda­ság lovasmúzeumát, méne­sét, majd a mátrai erdő- és fafeldolgozó gazdaság Szalaj- ka-völgyi pisztrángtenyészetét. — Igen nyílt légkör, nagyon jó hangulat -jellemezte a ma­gyar vezetőkkel az elmúlt na­pokban folytatott tárgyalásai­mat, amelyeken kétoldalú volt a törekvés, hogy keressük és megtaláljuk az országaink kö­zötti együttműködés új for­máit — hangsúlyozta Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság mi­niszterelnöke szombaton tar­tott sajtókonferenciáján. Az eseményen — amelyre a kül­ügyminisztérium Dísz téri vén- dégházában került sor — dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának elnöke köszöntöt­te a magas rangú vendéget a magyar sajtó képviselői és a Budapesten dolgozó külföldi tudósítók jelenlétében. Kalevi Sorsa elmondta, hogy Fock Jenő miniszterel­nökkel folytatott megbeszélé­sein részleteiben áttekintették a magyar—finn kapcsolatokat és különös figyelmet szentel­tek a gazdasági, kereskedelmi kérdéseknek. Ismertette azt a kereskedelempolitikai megol­dási formát, amelyet Finnor­szág és Magyarország talált a változó európai körülmények között. Finnország — mondta — ugyanúgy mint Magyarország, nagy súlyt fektet külkereske­delmi kapcsolataira. A finnek külkereskedelmi forgalmuk mintegy 90 százalékát európai országokkal bonyolítják le. Az elmúlt években az európai gazdasági életet igen nagy vál­tozások jellemezték, egyrészt a Közös Piac kibővülése, más­részt a KGST keretében tör­ténő együttműködés fokozása nyomán, Finnországnak kül­kereskedelmi kapcsolataiban olyan megoldást kellett talál­nia, amely e fejlődési tenden­ciák figyelembevételével biz­tosítja saját érdekeit és sem­legesség! politikájához is iga- (Folytatás a 2. oldalon.) Ford amerikai elnök és Gro- miko szovjet külügyminiszter az eredeti tervektől eltérően szombaton ismét találkozott egymással a Fehér Házban. A szombati találkozón folytat­ták az előző nap félbehagyott témák tárgyalását, vagyis egyebek között a genfi lesze­relési értekezletről, a közel- keleti helyzetről és a két ál­lam kereskedelmi kapcsolatai­ról volt szó. Szombaton új téma nem vetődött fel és a megbeszé­lés nem korlátozódott egyet­len meghatározott témára •— mondotta John Hushen, a Fe­hér Ház helyettes szóvivője. ENSZ Az ENSZ-közgyűlés ál­talános ügyrendi bizottsága felosztotta a 29. ülésszak na­pirendi pontjai megvitatásá­nak hatáskörét a plenáris ülések és a közgyűlés főbizott­ságai között. NDK pártmunkáskiildöttség érkezett Pest megyébe A testvérmegyei kapcsola­tok keretében, az MSZMP Pest megyei Bizottságának meg­hívására tegnap délután Suhl megyei pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba, Erich Kliemnek, a Német Szocia­lista Egységpárt Suhl megyei bizottsága titkárának vezeté­sével. A delegáció tagjai Ger­hard Kosyki, a Suhl megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ja, a Bad Salzungen-i járási pártbizottság első titkára és Hans Schmidt, a hildburgs- hauseni járási pártbizottság titkára. A delegációval érke­zett Klaus Römer, az ilmenaui technikai főiskola docense, aki az 'MSZMP Pest megyei oktatási igazgatóságán, illetve Pest megye néhány nagy­üzemében a Német Demokra­tikus Köztársaság iparáról tart előadást. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának titkára, dr. Adám Mi­hály, Gabányi Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetői, Murvai László, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, Kulyassa Balázs, a megyei pártbizottság mun­katársa, valamiiit dr. Win­fried Morgenstern, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkára. Vendégeink ma a Budapesti Nemzetközi Vásárral, egyhe­tes látogatásuk során pedig Pest megye ipari és mező­gazdasági üzemeivel, tájaival ismerkednek. Két hetet késik a kukorica Vetik az őszi kalászosokat A napsütéses nyárutó, s a vénasszonyok nyarát megsza­kító hétvégi esős időjárás egy­aránt kedvez a mezőgazdaság­nak. Pest megye termelőszövet­kezetei a vetőszántás 55 száza­lékával végeztek eddig, vala­mivel kevesebbel, mint tavaly ilyenkor. A búza vetése csak október­ben kezdődik, de megyeszerte megkezdték Mustra váró dongák A Kádár- és Faipari Szövetkezetben húszmillió forint értékben ké­szítenek különféle nagyságban hordókat, kádakat és dézsákat. A szö­vetkezet tavalyhoz képest ötven százalékkal növelte termelését, s így az idén mintegy négyszázezer liter bor tárolására elegendő hordót készíte­nek. A termelőszövetkezetek szüretkor már mustot tölthetnek a szorosan záró dongák közé. az őszi árpa és a rozs ve­tését. A termőterület 15, illetve 25 százalékán már a földben van a mag. A tavaszi árpa vetésé­nek előkészületei a tavalyihoz hasonló ütemben haladnak. Jól halad a burgonya szedé­se, a 7150 hektárnyi termőterü­letnek több mint feléről a tá­rolóhelyekre került a mennyi­ségi szempontból is kedvező termés. Különösen jók az ered­mények a pilisi burgonyater­mesztő társulás területein, ahol nagy hozamú, holland és német fajtákat termesztenek. A cu­korrépának még csak egytize- dét szedték fel, mert a terme­lők a kedvező időjárástól további súlygyarapodást, a cukortartalom növekedését várják. A megyében 9750 hektárról kell betakarítani a silókukori­cát, a kései érés miatt eddig a terület feléről került a tárolók­ba ez a fontos takarmánynö­vény. Tavaly szeptember végén már alig lehetett a földeken si­lókukoricát látni. A sárgálló csöveken sok még az éretlen, nedves szem, s a kombájnok ezért a szokásosnál két héttel később indulhatnak a táblákra. A felkészülés azon­ban már teljes, a gépek — 204 kombájn és 197 csőfosztó — üzemkészen várnak a rajtra. A megye gazdaságaiban 223, ösz- szesen 3580 köbméter térfogatú üzemanyagtároló áll színultig feltöltve, a 67 nagy teljesítmé­nyű szárítóberendezés üzem­anyaga is rendelkezésre áll. En­nek ellenére nagy munka vár az Áí’OR tizenegy megyei ki- rendeltségére, mert csak há­rom helyen: Cegléden, Ócsán és Százhalombattán van lehe­tőség a tankautók feltöltésére. Az őszi betakarításra a me­gye termelőszövetkezeteiben összesen 272S különböző teljesítményű traktor áll készenlétben. A szállítást több mint 1000 te­hergépkocsi és 2700 pótkocsi várja. Bár a 8000 hektárnyi, közö­sen művelt nagyüzemi szőlőül­tetvényeknek eddig csak mint­egy két százalékán kezdődött meg a szüret, a termésbecslés­sel foglalkozó szakemberek bo­rúlátóak. A tavaszi fagyos na­pokat megsínylette a szőlő, a tavalyi hektáronkénti 40 má­zsás t&rméssel szemben az idén csak 28 mázsás átlagterméssel számolnak. A pincegazdaságok felké­szültek a termés fogadására, s néhány hét múlva már a friss must s a murci illatától lesz terhes a pincék levegője. K. Gy. A. Losoncai Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Mali Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból táncaiban köszöntötte Mo- ussa Traore államfőt. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra fogadta a Dán Kommunis­ta Párt küldöttségét, ame­lyet PopJ Emmanuel, a köz­ponti bizottság titkára vezet. Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, az Országos Tervhivatal el­nökének meghívására hazánk­ba érkezett a Durga Prasad Döhar indiai tervezésügyi mi­niszter vezette delegáció. Dr. Jose Eduardo Vera Jar- dim külkereskedelmi és ide­genforgalmi államtitkár ve­zetésével hivatalos portugál delegáció érkezett Budapest­re. A látogatás célja: a két ország közötti kapcsolatok lehetőségeinek tanulmányozá­sa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom