Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-17 / 217. szám

Iljicsov Athénból Nicosiába utazott Részleges fogolycsere Cipruson Kétnapos athéni látogatásá­nak befejeztével hétfőn Nico­siába utazott Leonyid Iljicsov szovjet külügyminiszter-he­lyettes, A szovjet politikus Mavrosz görög külügyminisz­terrel tárgyalt a ciprusi hely­zetről. A ciprusi görögök' és törö­kök hétfőn 245 beteg és sebe­sült foglyot cseréltek ki az úgynevezett „zöld vonal” men­tén az ENSZ-csapatok és a Vöröskereszt képviselőinek jelenlétében. Tíz napon belül sor kerül a diákok, tanárok, lelkészek, or­vosok és a 18 éven aluli fiata­lok kicserélésére is. Ma nyílik meg az ENSZ 29. ülésszaka Waldheim sajtóértekezlete Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára hétfőn sajtóértekez­letet tartott abból az alkalom­ból, hogy ma megnyílik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 29. ülésszaka. A főtitkár kijelentette, a széles körű nemzetközi együttműkö­dés további fejlesztése vitatha­tatlan feltételét képezi annak, hogy megoldhassák az embe­riség égető problémáit. Waldheim elmondotta, hogy az ülésszak napirendjén az egyik legfontosabb téma lesz majd a leszereléssel és a fegy­verkezési hajsza megszünteté­sével kapcsolatos kérdés­Sziszegek B aráti országból érke­zett küldöttség keres­te fel a megye egyik vállalatát. Az üzemlátoga­tás, ahogy azt mondani szokták, símán zajlott, ami­kor a küldöttség vezetője megkérdezte azt a mun­kást, aki a tőlük vásárolt berendezésen dolgozik, mi a véleménye a gépről? A választól a kíséret tagjai felszisszentek. A munkás ugyanis köntörfalazás nél­kül megmondta, a gép na­gyon zajos, nehéz rajta a szerszámcsere, azaz korsze­rűbb is lehetne. A vendég nem sziszegett); nem csóvál­ta a fejét, hanem egyetér­tett. Igen, a módosított vál­tozaton már könnyebb a szerszámcsere, a zajt pedig gumialátétekkel csökkent- hetik. Ha véletlen esetről len­ne szó, akkor is megérde­melné a figyelmet. Ám sű­rűn vagyok — vagyunk ta­núja annak, hogy a nyílt szó, a takargatás elkerülése egyeseket ingerült szisze- gésre sarkall. Holott ténye­ket hallanak, de ők úgy gondolják: a csend haszno­sabb lenne. Vácott, a városi pártbizottság osztályvezető­je mondja, hogy az üzemi pártszervezeteknél a X. kongresszus _ (óta' sokat ja­vult a kritikai szellem, a hivatali, intézményi kom­munista közösségeknél vi­szont még sok az érzékeny­kedés, a vélt kényes kérdés, a „maradjon közöttünk” tí­pusú okoskodás. Vajon ros'Sz beidegződés lenne csupán a sziszegésben tes­tet öltő félsz, óvatoskodás, hamis tapintat, vagy köz­gondolkozásunk gazdagodó kertjében olyan’gyom, me­lyet irtani kell? Mindkettő. A sziszegők egyik része ré­gi megszokásokat cipel magával, úgy hiszi, a gond kisebb lesz attól, ha nem beszélnek róla. Ök azok, akik tudják, hogy ezzel vagy azzal baj van,, de úgy tesznek, mintha minden rendben lenne. A sziszegek csoportjának másik része viszont egyenesen tagadja a nyílt szó szükségességét, a dolgokat nevükön neve­ző ítélkezés hasznát. Sze­rintük „ez a nagy demokrá­cia” fölösleges, az emberek ne szóljanak bele olyasmi­be, ne nyilvánítsanak olyasmiről véleményt, ami nem tartozik rájuk. F iatalokkal beszélgettem a' Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat­nál, s egyebek között el­mondták: némelyik gazda­sági középvezető csak „fog­csikorgatva” viseli el a bí­rálatot. ElViselik, mert a vállalat felső politikai és gazdasági vezetése nemhogy tűri, hanem ösztönzi az egészséges kritikai szelle­met, s ezzel nem akarnak szembekerülni. Ám arra sem hajlandók, hogy segít­séget lássanak az észrevé­telekben. Sziszegnek, sze­mélyükben érzik megbánt­va magukat, holott a mun­káról, a munkakörülmé­nyekről, a szervezésről van szó. Azt kérdezték a fiata­lok: nem furcsa, hogy az igazgató megköszöni a bí­ráló szavait, a művezető meg dühöng miatta? Furcsa? Fogalmazzunk inkább úgy, hogy a köz­gondolkozás változása, a szocialista demokrácia erő­södése ott a leglassúbb, ahol hatása a legközvetle­nebb lehet. Azok sziszeg­nek a leghangosabban, akiknek sok a takargatni- valójuk; ők tartanak a leg­jobban a demokratizmus elmélyülésétől, hiszen mi lesz velük, ha mulasztásai­kat, tévedéseiket, emberi, szakmai fogyatékosságaikat bárki szóvá teheti? Idézzük fel erről Kádár János szavait, melyek idén márciusban a nyíregyházi pártaktíván hangzottak el. A párt első titkára azt mondta: „Mi nem féltjük a hatalmat attól, hogy a dol­gozó emberek beleszólnak a döntésekbe, ellenkezőleg: a szocialista demokrácia továbbfejlesztésén azt ért­jük, hogy a munkások, a parasztemberek, az értel­miségiek, általában minél több dolgozó — megfelelő fórumokon és módon — beleszólhasson az irányí­tás, a vezetés kérdéseibe ... Arra törekszünk, hogy po­litikánkba, a kormányzat kérdéseibe, az üzemek, a termelőszövetkezetek belső életébe, a tanácsok tevé­kenységébe minél több em­bernek legyen módja bele­szólni’’. M éltó válasz.a tamásko- dóknak, az ódzko- dóknak? Nem ott a baj, hogy ezek az emberek sokszor és sok felől nem kapnak választ okoskodá­sukra, hanem ott, hogy e válaszokat elengedhetik a fülük mellett, s csinálhat­ják továbbra is a dolgu­kat a „maguk módján”. Ez a mód pedig szöges ellen­téte a mai követelmények­nek és kívánalmaknak. Emiatt azután megtörténik, hogy a képviselő az ország- gyűlés ülésén elmondott bírálatára kimerítő, érdemi választ kap a minisztertől, de ugyanez a képviselő he­tekig hallgatja a főműve­zető szemrehányásait, miért -teregette ki az üzem dolgát az igazgató előtt... Furcsa helyzet lenne ez is, ahogy a solymári fiatalok fogalmazták meg az ilyen és hasonló állapotokat? A furcsa benne az a ket­tősség, mely országos ügyekben, dolgokban igényli, sőt megköveteli a nyílt szót — s ez egybeesik az általános törekvésekkel —, de azt, ami helyben tör­ténik, hét lakattal zárja. Az maradjon kapun belül, ma­gunk között s így tovább. Tartható ez a kettősség? Tarthatatlan! Egy idő után ugyanis eltorzul az érték­rend ezeken a helyeken. Mellékessé válik az orszá­gosan fontos, a lényeges pedig az lesz, amiről hely­ben csak a beavatottak tudnak. így elvész az össze­hasonlítási alap, rossz utat mutat az iránytű. Ezért nem kis ügy, nem szemé­lyes jog a sziszegés, hanem nagy ügy, s állásfoglalás! Igen, állásfoglalás, annak bevallása, hogy a sziszegő nem érti, nem fogja fel a társadalmat formáló erő­ket, hatásokat, szándéko­kat. E közéleti süketség nem tartozik a gyógyítha­tatlan betegségek sorába. A gyógymódnak azonban erőteljesnek Ifell lennie. HÍészáros Ottó komplexum. Hangsúlyozta még, fokozni kell az erőfeszí­téseket annak érdekében, hogy mielőbb befejezzék a de- kolonizációs folyamatot, meg­oldják a palesztin kérdést és a közel-keleti válságot, s ki­vonják a Dál-Koreában állo­másozó idegen csapatokat. Waldheim sürgette a Közel- Kelettel kapcsolatos genfi bé­keértekezlet mielőbbi újrafel- vételét, rámutatva, hogy a kö­zel-keleti kérdés megoldásának elodázása a helyzet újabb ki­éleződéséhez vezethet. Ciprus­sal kapcsolatban ismét hangsú­lyozta a politikai rendezés szükségességét, egyúttal elége­dettségének adott hangot áiö- lött, hogy folytatódnak a tár­gyalások a szigetországban élő görög és török közösség vezetői között. Waldheim üdvözölte az afri­kai kontinens nemzeti felsza- badítási mozgalmainak, sike­reit, s aggodalmának adott han­got a továbbra is folytatódó chilei terrorral kapcsolatban, s utalt arra, hogy már több íz­ben követelte a santiagói juntá­tól a megtorló hadjárat beszün­tetését. Waldheim elvetette egyes tagállamok arra irányuló tö rekvését, hogy vizsgálják felül az ENSZ alapokmányát. „Úgy vélem, a jelenlegi alapokmány reményteljes és hatékony esz­köz, és biztosítja, hogy szerve­zetünk sikerrel tevékenyked­hessen” — mondta. ★ Az ENSZ-köczgyűlés ma meg­nyíló XXIX. ülésszaka 111 kér­dést vitat majd meg, és ezek közül a legfontosabbakat a Szovjetunió és más szocialista országok terjesztették elő. A Szovjetunió — csakúgy, mint az előző ülésszakokon — olyan újabb indítvány kezde­ményezője, amely megfelel va­lamennyi nép létérdekeinek. Annak a szovjet javaslatnak megvitatása, hogy tiltsák el a természeti közegnek és a lég­körnek a nemzetközi biztonság, az emberek jóléte és egészsége érdekeivel összeegyeztethetet­len katonai vagy egyéb célok­ból történő befolyásolását — a világban végbemenő pozitív folyamatok megerősítését szol­gálja. Ezt a javaslatot — amely nagy érdeklődést kelt ENSZ- körökben —. úgy értékelik a világszervezet székhelyén, mint nagy jelentőségű hozzájárulást a fegyverkezési hajsza korláto­zásához és fontos intézkedést a természeti környezet védelmé­re. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÄM ÁH A 80 FILLER 1974. SZEPTEMBER 17., KEDD A HARMINCADIK ÉVFORDULÓRA KÉSZÜLVE Majd négyszáz új egyetemi polgár > • ÜNNEPÉLYES TANÉVNYITÓ A GÖDÖLLŐI AGRÁRON Hétfőn a virág és zászlódísz­be öltözött aulában került sor a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanácsának ünnepi, nyilvános tanévnyitó ülésére. A néhány napja még nemzet­közi konferencia otthonául szolgáló impozáns terem most sok száz leendő és már „idő­sebb” hallgató zsivajától volt hangos. A Himnusz hangjaira beállott ünnepi csendben azon­ban várakozással teli szempá­rok szegeződtek az elnökségre, amelyben az egyetem vezetői mellett helyet foglalt dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár, Putzer Miklós, a gödöllői városi pártbizottság első titkára és Benedek János, a városi tanács elnöke. A ven­dégek sorában ott volt a vá­ros és a járás gazdasági és társadalmi életének több veze­tője — közöttük dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hiva­tal elnöke — valamint több száz szülő, az elsőévesek hoz­zátartozói. Dr. Pethő György egyetemi tanár, rektor tanévnyitó be­szédében az oktató-nevelő munkában elért eredmények ről szólva kiemelte a gyakorlati élettel mind szorosabbra fűződő kap­csolatok jelentőségét. Az egyetem három megye tizenegy gazdaságával, a gö­döllői Állategészségügyi Állo­mással, az Országos Meteoro­lógiai Szolgálattal, a külkap- csolatokat tekintve pedig a limai egyetemmel áll szerző­déses kapcsolatban. A közép­távú kutatási és oktatási terv­nek fontos része a Pest megyei Tanáccsal megkötött együtt­működési szerződés amely ar­ra irányul, hogy a legújabb, — kipróbált — tudományos eredmények késedelem nélkül bevezetésre kerüljenek me­Dr. Pethő György rektor tanévnyitó beszédét mondja. Mellette (bal­ról) dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. gyénk mezőgazdaságának gya­korlatában. Megalakult az egyetem to­vábbképzési osztálya, amely­nek feladata a szakmai to­vábbképző és vezetőképző tan­folyamok szervezése lesz, együttműködve a megyei to­vábbképző központtal. Az ok­tatási terület további bővülé­sét jelenti a vízgazdálkodási és meliorációs tanszék felállítása. A köszöntő5 után a mezőgaz- daságtudományi kar dékán- helyettese és armezőgazdasági gépészmérnöki kar dékánja az ünnepélyes eskütételt köve­tően. 382 hallgató jelöltet foga­dott az egyetem polgárává. Az elsőévesekhez dr. Nagy Sándor, az egyetem pártbizott­ságának titkára, valamint Na- csa János, a KISZ-bizottság tit­kára intézett üdvözlő szavakat. A legidősebbekről emléke­zett meg ezután az egyetemi tanács főtitkára dr. Raátz Ele­mér: bejelentette, hogy az egyetemi tanács hosszú és Budakalász — Vietnamért Kommunista műszak, több mint félezer részvevővel Megyeszerte egymás után kerül sor a kommunista szom- batok-vasárnapokra, hogy az így befolyt keresettel járulja­nak hozzá a dolgozók a Viet­namban felépülő ezerszemé­lyes szakmunkásképző intézet költségeihez. Üzemek, vállala­tok példás összefogásával egy­re gyarapodik az egyszámlán az iskola épí­téséhez szükséges összeg. Vasárnap a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalá­szí gyáregységében is kommu­nista műszak volt. Ágoston Mihály, a gyáregység műszaki titkára irányította vasárnap a termelőmunkát. Örömmel új­ságolta, hogy a reggel 5-től déli 1 óráig tartó műszakra a tervezett 260 ember he­lyett 430-an jöttek el. A tulajdonképpeni munka már előző nap, a kommunista szombaton megkezdődött, ami- koris a gyáregységből 113-en vettek részt a termelés előké­szítésében, hogy a vasárnapi műszak zavartalan legyen. A családosok kérésére határoz­ták el a szokatlanul korai kez­dést, hogy délután még né­hány órát családi körben tölt­hessenek az anyák. Heggel 5 órakor mindenki ott állt a gépe mellett, a műszakra jelentkezett tiszt­viselők pedig a kijelölt mun­kahelyeket foglalták el. Duna- bogdányból, Nagytétényből, Budapestről, Szentendréről és még számos, környékbeli köz­ségből jöttek munkások a vietnami műszakra. Az inter­nacionalista célokért végzett szombati és vasárnapi mun­kában összesen 540-en vettek részt. A gyár vezetősége tíz­óraival és egy kis ajándékcso­maggal lepte meg a vietnami- iskola-műszakban részt vett dolgozókat* K. Gy. eredményes pályafutásuk elis­meréseképpen gyémántdiplo- mát adományozott Bortnyále Menyhértnek, aki 1914-ben szerezte meg a diplomát és aranydiplomát adományozott Horváth István nyugalmazott tudományos főmű n ka társnak, aki 1924 óta tevékenykedik agrármérnökként. Páter Károly emlékérmet adott át az elmúlt tanévben végzett hallgatók legjobbjai­nak kiemelkedő tanulmányi eredményükért, tudományos és mozgalmi tevékenységükért. Az idei emlékérmesek, Lelo- vics László, Wendler Gábor mezőgazdasági gépészmérnök, Csépi Lajos és Müller Attila általános agrármérnök lettek. Az 1974—75-ös tanév meg­nyitóján megközelítőleg 2000 egyetemi hallgató vállat köte­lezettséget, hogy tanulmányi és mozgalmi munkáját példa­mutatóan, a párt XI. kongresz- szusa, hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója, egyben az egyetem 30. jubileumi tanévének méltó megünneplése szellemében végzi. Az ünnepélyes tanévnyitó az Internacionálé hangjaival fejeződött be a gödöllői egye­temi városbon. K. Gy. A. KÖZÉLET Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutat­kozó látogatáson fogadta Rey- mond Pressiert, a Francia Köztársaság új magyarorszá­gi nagykövetét, aki a közel­múltban adta át megbízóleve­lét. Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra hivatalában fogadta Nyiko- laj Rogyinovot, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettesét. A vendég, aki több napon át ta­nácskozásokat folytatott ha­zánkban, elutazott Budapest­ről. Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, áll az élén annak a delegációnak, amely a Koreai Munkáspárt Központi Bizottságának meg­hívására a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba utazott Keserű Jánosné könnyűipari miniszter hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a KGST könnyűipari állandó bizottságának ülésszakán. Dr. Kprom Mihály igazság­ügyminiszter vezetésével ma­gyar igazságügyi delegáció utazott Mongóliába Donoln, Pürev mongol igazságügymi­niszter meghívására. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom