Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-15 / 216. szám
ütem jg xMwntm 1974. SZEPTEMBER 15., VASÄRNAP A tsz népművelői Ritka lehetőség: a teremtés öröme Földerítették a népművelés ügyének intézői azt is, hogy a tsz,-beli asszonyok közül sokan szívesen kézimunkáznának, tanulnának népi hímzéseket, akadnak szenvedélyes rejtvényfejtők, valamikor volt itt egy irodalmi színpad is, népi tanccsoportot lehetne alakítani, meg lemezklubot. Tervezik, hogy levelezőlapon értesítik a község lakosságát a könyvtár nyitva tartásáról, így mégiscsak személyesebb hangvételű az invitáció — bizonyára szép számmal lesz olvasójuk, hiszen már az első héten hetvenhárman beiratkoztak. A könyvtárban működik majd a komolyzenei klub, s már megbeszélték az általános iskola tanáraival, hogy egy-egy irodalomórát is itt tartanak. Jó, ha a gyerekek fölismerik a könyvek értékét, tájékozott könyvtárlátogatókká válnak. Októbertől otthont adnak a termelőszövetkezet nyugdíjasainak, három faluból, Tökről, Budajenőről, Perbálról autóbusz hozza majd reggel az öregeket, itt ebédet kapnak, s délutánig eltoitik az idejüket. Az már a házigazdák dolga — nem könnyű dolga —, hogy jól teljék majd az idő. „Várjuk őket” — Egyelőre még csak be-be- néznek az emberek — szól Fésű József — térülnek-for- dulnak, közük, hogy most csak éppen körülnéznek, de majd ősztől, ha lesz jobb műsor, néha, meg érdekes előadások, sűrűbben jönnek, szívesen maradnak. Ha nem is egyik napról a másikra sikerül minden ... Majd ősztől, ha már túl lesznek a mezei munkákon, gyümölcsszedésen, szüreten... Várj ült őket. Apor Zoltán TV-FIGYELŐ Alkotokról. a hetvenéves Keresztúry Dezsőt csütörtökön este köszöntötte a televízió, egy író, költő, kritikus munkásságának több évtizedes fejlődése bontakozott ki előttünk az adásban. „Tudtam azoknak szépet adni, / akiktől önzőn mit se vettem: / Éltem, mert néha éltem —* másoknak.’’ írja egyik versében Ady Endre, és Keresztúry Dezsőnek ez az azonosulás a világgal az egyik legjellemzőbb vonása: önmagát nyújtja őszintén az embereknek költészetében. A műsor külön érdekesgége volt, hogy bemutatta a kor társadalmi fejlődésének az alkotóra gyakorolt hatásait. Az Eötvös Kollégiumról szívesen hallottunk volna még többet is. Ez a Németh G. Béla vezetésével folytatott beszélgetés is bizonyítja: a jó egészségnek örvendő Keresztúry Dezső tevékenységének eredményei bizonyára továbbra is eljutnak az érdeklődőkhöz. Ezt a műsort megelőzőleg József Attila Elégia című költeményét elemezte Szabolcsi Miklós és Major Tamás, a televízióban. A költőnek ez a verse talán a nyugodtabb ih- letettségűek közé tartozik, de az egyenletesen áramló sorok között belső vibrálás van jelen. Szinte megállapítássze- rűen hatnak a külvárosi táj szomorú képei, de a szavak mögött egy óriási ellentét bontakozik ki: az emberekben élő örökös feltörekvés és a táj vonzása. Ady „földobott köve” minduntalan visszahullik. És amikor a költő a végsőkig feszíti ezt a kontrasztot, akkor bús segélykiáltásként hat keserű sóhaja: „...Oh lélek! Ez a hazám.” Ez a műsor azonban több volt egy költemény bemutatásánál, hiszen Szabolcsi Miklós * Építette: Nagy Lajos és Mátyás állították. A szakemberek megállapítása szerint a visegrádi kutak egyedülálló művészeti értékek Európában. Nagy Lajos király idejében építették fel a strucc-címeres falikutat és a gótikus kutat, amelyek a falakhoz simulva díszítő funkciót is betöltötték. Száz évvel később, a XV. század második felében Mátyás király építtette fel az oroszlános falikutat, az alsó udvarban pedig a Herkules- kutat. ás Major Tamás szavai nyomán egy költői világ — József Attila egyénisége vált valóra. Talán jobb lett volna azonban, ha kevesebb a magyarázatokban a spontaneitás, hiszen a költő egyéniségének teljes bemutatására aligha elegendő az ötvenperces műsoridő. Dokumenfiimók a fasizmusról. A hitleri fasizmus kegyetlen rémképei korunkban is jelen vannak; a vérontás nyomai nem törülhetők ki a második világháborút átélt emberek emlékeiből. Különösen napjainkban nem, amikor a világ tájain' ismét mozgolódnak a tőkés világ legreakciósabb csoportosulásai állal támogatott újfasiszta erők. A lengyel televízió vendégműsorának pénteken este bemutatott Nürnbergi epilógus című filmje hozzásegítette a nézőket ahhoz, hogy részletesebb képet alkothassanak a hitleri fasizmus gaztetteinek felelőseiről. A dokumentumokra és szemtanúk elbeszélésére épülő film megdöbbentően ábrázolta a fasiszták nemtörődömségét és cinizmusát, és később a bizonyítékok súlya alatti kétség- beesett megsemmisülésüket. A per heves szócsatái, amelyeket polgári védőügyvédek paragrafusok kiforgatására, a tények meghazudtolására akartak felhasználni egy társadalmi rend kíméletlen bíróivá váltak. A végső ítéletet a tárgyi bizonyítékok között a fasiszták állatias kegyetlenségéről bemutatott dokumentumfilm mondta ki a vádlottakról. A dokumentumok erejével ható, kitűnő lengyel film sikeréhez nagyban hozzájárult a szerepével tökéletesen azonosulni tudó Andrzej Lapicki játéka is. Virág Ferenc Deák-kiállítás Deák Ferenc, a Zala megyei Söjtörön született, s váltakozva hol söjtöri, hol kehidai kúriáján élt. Söjtöri szülő- és lakóházát, az egyemeletes, egyszerű stílusú barokk épületet most restaurálják. Aházat kulturális és közéleti célra használják majd — egy részében pedig állandó kiállítást nyitnak a múlt századi nagy államférfi tárgyi emlékeiből. Hosszabb életek Közoktatás-politika Eredmények a megyében A Pest megyei Tanács művelődési osztálya megvizsgálta a közoktatás-politikai feladatok végrehajtásának helyzetét. Megállapította, hogy a korábban hozott intézkedések nyomán tovább csökkent a tanulók túlterhelése, kibontakozóban van az iskolai élet demokratizmusa, erősödik az iskolai mozgalmi szervezetek, köztük a tanulóközösségek öntevékenysége, önkormányzata. Megvizsgálták a művelődési házak állapotát, helyzetét is, s ennek eredménye alapján megbízták a megyei beruházási vállalatot egy hosszú távú művelődési intézményhálózat-fejlesztési terv elkészítésével. Az egyes , intézménytípusok fejlesztése során a legjobb eredményt az óvodaépítésben érték el: több ezer hellyel túlteljesítették a negyedik ötéves tervben célul tűzött fejlesztési előirányzatot. Az általános iskoláknál kör- zetesítési terv készült a szak- rendszerű oktatás kiterjesztésére. Ennek alapján az idén már a megye felső tagozatos tanulóinak 98 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. A speciális nevelési lehetőségek kiterjesztésére tavaly három, az idén pedig 12 új kisegítő iskolai csoportban kezdték meg a gyógypedagógiai oktatást. Aszódon önálló kisegítő iskola létesült. A korszerű oktatási eszközök jobb hasznosítására oktatástechnikai laboratóriumot szerveztek, ahol az eszközök alkalmazását tanfolyamokon ismertetik meg a pedagógusokkal. Az általános iskolákban tavaly 1800-zal gyarapodott a napközi ellátásban részesülők száma, de Pest megye még így is az országos átlag alatt maradt ezen a téren. 4 __________ Em lékezetemben maradt a kép: vékony fiatalember, az újsütetű művelődésiház-igaz- gató ott áll az üres terem közepén, s halkan, megilletődöt- ten válaszolgat a miniszternek. Köröskörül mesteremberek hordták a meszesvödröt, igazították a fal mentén körülfutó faborítás szegélylemezeit, az utolsó simítások voltak már csak hátra a művelődési ház belső munkálataiból, az augusztus 20-i megnyitó előtt. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, aki épp ekkor járt a toki Egyetértés Termelőszövetkezetben, a gazdaság elnöke, Rakusz József megemlítette, hogy a közelmúltban vásároltak másfél millió forintért egy épületet klubháznak. Eddig pókhálós raktár volt, de igazán masszív ház, tágas termekkel, éppen alkalmatos is arra célra, hogy ott a termelő- szövetkezet, illetve az egész falu fiatalja, öregje összejöjjön', ahol filmvetítést lehet rendezni, télen szakmai oktatást. Föl is vettek mindjárt egy népművelő házaspárt, akik nyilván megbecsülik majd a lehetőséget, amit kapnak. A pálya kezdőién A gazdaság nagy igyekezettel, s nem kevés pénzzel támogatja a község kulturális életének fellendítését — hogy mást ne említsünk, ötszáz nézőt befogadó szabadtéri színpadot tartanak fenn, pártolják a sportot. Fésű József és felesége vállalta, hogy segít élettel megtölteni a művelődési házat. — Mindössze egy esztendeje dolgozunk, évfolyamtársak voltunk Szombathelyen, ál- lamvizga után összeházasodtunk és állás után néztünk ... A fiatalasszony a könytáros. ö válaszol a kérdésre: hogyan kezdődött pályájuk, mint kerültek ide a faluba. Délelőtt van, a könyvtárban csönd, néhány kisdiák sutyorog az egyik polc előtt. — Egy évig Nógrád megyében dolgoztunk, a férjem Diósjenön lett művelődésiház- igazgató — ott is laktunk —, én Rétságon előadó. Valahogy nem jól indult a pályafutásunk, nagyon lelkesek voltunk, friss diplomával, olyan nagy dolgokat vártunk, amiből semmi sem lett. Nagyon ki kell ám fogni az embernek a feletteseit. Többnyire mást akar a népművelő és mást a tanácselnök, akihez a helyi művelődés, ügye tartozik. Az előbbi klubokat, szakköröket, szép, komoly rendezvényeket tervez, az utóbbi pedig időnként figyelmezteti, hogy azért a bevételi tervet is teljesíteni kell. Ehhez sok bál kell, meg haknibrigád. Nagy az értetlenség a népművelővel szemben, ezt tapasztaltuk. S végül az sem kellemes, ha — mint mi — a művelődési házban lakik, este zárás után mos, reggel lekapkodhatja a még nedves fehérneműt a folyosón kifüggesztett szárító- zsinórról, mert jönnek az első könyvtárlátogatók. Aztán minden jóra fordult, mint a mesében, csak kicsit váratlanabbul. Noha vártak erre az állásra. Egyik barátjuk ajánlotta figyelmükbe az épülő n művelődési házat, már tavaly körülnéztek itt. Még mielőtt meghirdették a pályázatot, jelentkeztek, a termelőszövetkezet elnöke válaszolt is a levélre, várja őket, eljöttek bemutatkozni, aztán néhány hét múlva hozták a munkakönyvüket. Mondják, hogy a főiskolán is mindenki arról ábrándozott, hogy egy tsz birtokolta művelődési házban talál majd állást. Miért? Mint a mesében Fésű József: — Egy tanácsi művelődési háznak általában 80 ezer forint körüli összeg jut, van ahol kevesebb, nagyközségben esetleg, a kétszázezer forintot is eléri-megha- ladja ez az összeg. Itt három- százezer forintos költségvetést szavazott meg nekünk a tsz, de ha indokolt, többet is kapunk. Bevételi tervünk nincs, önállóságunk viszont igen. Ez hát, amit kapnak, s ha hozzászámítjuk a kettejük összesen 5 és félezer forintos fizetését, a termelőszövetkezet adta egy szoba-konyhás lakást, s az ígéretet, hogy ha a pénzük is meglesz, rá, a gazdaság saját lakótelepére költözhetnek, ki a zöldbe, kétszintes modern szövetkezeti lakásba — akkor ez jóval több, mint amire számítottak. De mit várnak tőlük? — Tulajdonképpen, amit tőlünk várnak, azt is mi kaptuk: a ritka lehetőséget, a kezdés, a teremtés örömét — mondja az ifjú igazgató. Nos, augusztus 20-a óta sok minden még nem történhetett, a könyvtárat pedig csak néhány napja nyitották, de ez a röpke pár hét is elegendő volt ahhoz, hogy a falubeliek kezdjék tudomásul venni jelenlétüket, s esténként egyik kapuból is, másikból is rájuk köszönjenek, amikor hazaindulnak. Igencsak későn indulnak haza, s meglehetősen korán kezdik a napot. Ifjúságnak, öregeknek Mondják, hogy az első teendőjük volt fölkarolni a már meglévő ifjúsági klubot. Ismerkedésül papírra vetettek egy kérdéscsokrot, kitől-kitől megtudakolván életkorát, munkáját, s hogy mi a kedvtelése, mivel foglalkozna szívesen, mennyi a ráérő ideje. Aztán jelentkeztek az ifjú házasok, a kismamák, hogy ők is szeretnének egy klubot, hétről hétre szívesen összejönnének megbeszélni a család- alapítás, háztartás, csecsemőgondozás, gyermeknevelés kérdéseit. A magyar történelem egyik legjelentősebb emlékhelyén, Visegrádon 40 évvel ezelőtt kezdték meg a királyi palota feltárását. A régészek munkája nyomán gazdag emlékanyag került napvilágra. Közülük is kiemelkednek a palota díszkútjai. A négy, korabeli építészeti, szobrászati remekművet, a strucc-címeres falikutat, g gótikus kútházat, az oroszlános falikutat és az alsó udvarban álló Herkules- kutat teljes egészében helyreI-------------------- ezernyi válI A színek | tozata tar--------------------kit ja Áporká nál a ráckevei Duna-ág egyik tizenegy holdas kis szigetét, a narancs, a kék, a sárga, a vörös, a barna és természetesen a zöld számtalan keveréke és árnyalata, a szigetét, amelyet a Pestvidéki Gépgyár dolgozói, mivel az ő üdülő- és pihenő területük, röviden így neveznek, a mi szigetünk. A héten emberileg is színesebb volt e vadregényes kis földdarab a szokottnál, mert itt rendezte meg a gyár szakszervezeti bizottsága hagyományos évenkénti nyugdíjas-találkozóját. Két egész napon sétálgattak, beszélgettek, ettek és le- vegőztek itt a gyár volt dolgozói, hatalmas többségükben volt munkások, csaknem másfélszázan. Beszélgettek Kéthelyi Istvánnal, a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa munkatársával, Okner Ernő vállalati szb-titkárral, Tóth Ernővel, a nyugdíjasbizottság vezetőjével és meghallgatták Lelkes Ernő vállalati gazdasági igazgató tájékoztatóját arról, hogy a gyár, ahol dolgoztak, első félévi árbevételi tervét 5 százalékkal túlteljesítette, ami bérfejlesztést, nyereségrészesedést egyaránt lehetővé tett, amelyből jut a nyugdíjasokról való további anyagi gondoskodásra is, de ami legalább ennyire fontos, mutatója annak, hogy a gyár jelenlegi munkásai és alkalmazottai méltó utódai a termelésüket 20—30 évvel korábban megalapozó mai idősebbeknek. A szervezettség | ebben a gyárban nemcsak a mostani, de a nyugdíjas munkásokat is átfogja, vagy itt talán helyénvaló az egyébként némileg érzelgősnek tűnő szó, átöleli. A gyár szak- szervezeti bizottsága ugyanis hat idős bizalmi útján állandó kapcsolatot tart nyugdíjasaival, szám szerint csaknem kétszázzal. Kun Józsefnét, a gyár társadalombiztosítási elnökét faggatom, hogy mit tudnak adni volt munkatársaiknak. Természetesen sorjázik válasza, hogy üdülőjegyeket a lehetőség szerint, segélyeket jóformán minden szükséges esetben, segítséget a kórházi ápoláshoz, tüzelőt a gyári hulladékok kiutalásával és házhoz szállításával, ajándék- csomagot karácsonykor. Segítik hivatalos ügyeik intézését a tanácsoknál, a közművek irányítóinál és egyes hatóságoknál. Rendkívüli intézkedéseket is tesznek, ha arra van szükség. Egy idős nyugdíjas házának tűzfala összedőlt. Volt üzemrészének vezetője meghallotta, gondoskodott anyagról és szocialista brigádjával társadalmi munkát szervezett. A falat újra felépítették. Egy másik volt munkatársuk meglátogatásakor meg- hökkenve látták, hogy ideg- bénultan fekszik és végérvényesnek mondottan otthagyta a felesége. Az egyik Pest megyei szociális otthonban helyet szereztek neki. Az egyik legfontosabb része munkájuknak az, hogy a kapcsolat állandó, a nyugdíjas bizalmiak havonta legalább egyszer minden volt dolgozóhoz eljutnak. r—r-----------n—i bizalmi. Az egyik | Dudás La---------------------- jós, volt ko mpresszorkezelő, februárban lesz 70 éves, 34 nyugdíjas tartozik a csoportjába különböző településeken. Hogyan látogatja őket rendszeresen, kérdezem tőle. — Kerékpáron — feleli, és fiatalos arcát, frisseségét és derűjét látva, el is hiszem, hogy fürgén pattan gépére és A KORSZERŰ GAZDASÁGBA: Bábolnai gabonaszárító Teljesítmény: 15 tonna/óra Megrendelhető hathónapos szállításra a Mezőgazdasági Kombinál Kereskedelmi Osztályán, Bábolnán. Forgalomba hozzák az AGROTRÖSZT megyei AGROKER vállalatai.
