Pest Megyi Hírlap, 1974. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-15 / 216. szám

1974. SZEPTEMBER 15., VASÁRNAP %Md<m Újabb tiltakozások Érjen véget Chilében a terror! Az OKISZ elnöksége — a ma­gyar ipari szövetkezetek 310 ezer dolgozója nevében — ál­lásfoglalásában mélységesen elítéli a chilei fasiszta junta ter­rorját, példátlan kegyetlenke­déseit. ★ A chilei véres ellenforrada­lom évfordulója alkalmából a magyarországi egyházi szervek tiltakozó nyilatkozatokat tettek közzé. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának doku­mentuma leszögezi: a nemzet­közi szolidaritási akcióhoz csat­lakozva, tiltakoznak az egy éve dühöngő fasiszta terror ellen. A Keresztény Békekonferen­cia vezetősége is a leghatáro­zottabban elítéli dr. Salvador Allende gyalázatos meggyilko­lását és a Népi Egység törvé­nyesen megválasztott kormá­nyának megdöntését. A Szabad Egyházak Tanácsában együtt­munkálkodó tagegyházak is mélységes segítségükről bizto­sítják a chilei népet. Bologna, Unila-ünnepség Bemutatták Kádár János könyvét A bolognai Unita-ünnepség rendezvényei keretében ismer­tették, bemutatták az olva­sóknak Kádár János, az MSZMP KB első titkára válo­gatott beszédeinek kötetét, amely nemrég jelent meg Olaszországban a Riuniti Ki­adó (az ÓKP könyvkiadója) gondozásában. A könyvismer­tetést követően Katona Ist­ván, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság főszerkesz­tője, az Unita ünnepségén részt vevő magyar küldöttség vezetője tájékoztatót adott az MSZMP politikájáról. Kettős f*rf set rn vjiíő Pest megyeiek az őszi BNV-n (Folytatás az 1. oldalról) felsőrészű bakfis farmer- egjóittese, melyet Bajzát Fe­re ncné tervezett. (A Könnyű­ipari Minisztériumnak a BNV alkalmából meghirdetett mo- dellpályázatán félezer pálya­munka szerepelt, s a váciak modelljét a III. díjasok cso­portjába sorolták.) Ebben a pavilonban a köt- szövő ipar nagy helyet kapott. ABudapesú Harisnyagyár lila, sárga, kék Extra Lady modell­jeit mutatja be, a Magyaróvári Kötöttárugyár BNV-díjas sík­és körkötött bébi-, valamint gyermekruhái előtt is sok ér­deklődő csoportosult. Szom­szédságukban, mindjárt a vá­sár főteréről nyíló pavilon be­járatánál az első box a Váci Kötöttárugyáré. Sport és sza­bad idő öltözékeket hoztak a kiállításra. A termékek poli­észter és pamut keverésű alapanyagokból készültek. — Gyárunk a magyar köny- nyűiparon belül a modern, sportos divatirányzatot képvi­seli — tájékoztat Láng István­ná, a propaganda és piackuta­tó osztály vezetője, akitől eb­ben a nagy emberforgatagban sikerült egyperces interjút kémem. — Hagyományos tré­ningruháinkat rand megoldás­sal több színösszeállításban ké­szítjük. Érdekes az itt látható norvégmintás, kapucnis válto­zat. BNV-díjat nyert a lányka és fiú mintás ikerblúz. Pa­mut- és szintetikus szál keve­résű, a bőrfelülettel a termé­szetes anyag érintkezik, nedv­szívó hatása miatt egészséges viselet. A vállalati rekonstruk­cióval függ össze a másik, szintén díjnyertes férfi és női modellünk, az uniblúz. Az ap­rókockás kék és barna színben készült kelme kellemes, szel- lős viselet, a belkereskedelem már a jövő év első felére ren­delt belőle. Beszélgetésünket divatbemu­tató szakítja félbe, mindenki a 10-es pavilon előtti dobogó­hoz siet, a Magyar Divatinté­zet a vásár időtartama alatt napi nyolc bemutatón csak­nem 500 modellt szerepeltet. A ruhatervekből már jó néhá­nyat megvásároltak a hazai ruhaipari vállalatok, tehát a manökeneken látható ruhákat konfekciótermékként remélhe­tőleg pár hónap múlva megve- hetjük a szakboltokban, áru­házakban. A vásárban járva már az el­ső órákban hallhatók vélemé­nyek: az öltözködés, a ruhá­zat és a bútoripar nagyszabá­sú bemutatóját dicsérték és szokás szerint rengeteg látoga­tót vonzott a személygépko­csik parádéja. Az Otthon összefoglaló cí­met viselő A pavilon erős nemzetközi vetélkedő színte­re: bútorok, lakástextilek, sző­nyegek, függönyök, különböző bőrdíszműárut? valóságos ka- valkádja tárul szemünk elé. A BUDA-FLAX Lenfonó, és Szövőipari Vállalatot — az egyik legnagyobb Pest megyei kiállítót — találhatjuk itt. 260 négyzetméteres területen vonultatta fel lakástextil, fel­sőruházati és rostipari ter­Kemping enteriőr a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kiállításán. Gárdos Katalin felvétele mákéit. Velúr hatású, nyomott mintás elsötétítő függönyök, maratott eljárással készült poliészter és len keverékű la­kástextil, modem mintás bú- torkárpitanyagok széles vá­lasztéka tárul elénk. A ruha­anyagok közül a csíkos és ab­lakikockás Eszterlen, a bordű- rös Szemperlen lila, sárga és korallszínű anyagai szemet gyönyörködtetőek. összesen 14 felsőruházati kelmét mutatnak be, a len karakterét megőriz­ve, s egyben bebizonyítva, hogy a hosszú estélyi ruhák­tól a szabadidő-öltözékig a gyűrtelenített len minden al­kalomra mutatós, praktikus, jól felhasználható. Üj farmer­anyagokkal is jelentkeztek: könnyedébb, vékonyabb kivi­telű változattal és. a filmnyo­mott, foltos — koptatott hatá­sú — farmerrel. A cipőipar­nak ajánlják mintás, kockás nyers len alapanyagú szend­vicsszövetüket, amelyből jövő­re 100 ezer négyzetmétert gyártanak. A habszivacsra ka­sírozott anyag jól szellőzik, kellemes nyári viselet. Előnye, hogy kiegészítő kellék — tás­ka, sapka — is készülhet a cipő anyagából. A BUDA-FLAX emblémát viselő termékek között BNV- díjat nyert az M—949 napel­lenző ponyva, amely 100 szá­zalékos szintetikus cérnafo­nalból készült, vékony, sűrű szövésű, négyzetméterenként mindössze 300 gramm a sú­lya, perlites impregnálása folytán víztaszító. Nem fakul, 1155 órás napfényhatás után is megtartja eredeti élénk szí­nét. Bel- és külföldön a válla­lat egyik legkeresettebb cikke. A fogyasztási cikkek nagy nemzetközi bemutatóján szin­te alig van olyan pavilon, ahol ne találnánk Pest me­gyei vállalat, üzem termékére. Az A pavilon reprezentatív kiállításai között találjuk a PEVD1 Botond garnitúráját, korszerű irodabútorait, kon­fekciótermékeit, bőrdíszmű­áruit, továbbá a Mezőkövesdi Ruhaipari Szövetkezet gyöm- rői üzemének elegáns modell­jeit. A B pavilonban a Forte és az ÉGSZÖV emblémái hív­ják magukra a figyelmet, míg a K pavilonban a Mechanikai Művek BNV-díjas abonyi ter­mékét, a konyhai ózonizáló berendezést láthatjuk. A vásár a mai korszerű fo­gyasztási cikkek oly gazdag­ságát halmozta fel szakszerű csoportosításban, hogy megis­meréséhez egy nap kevés. Valószínű, sok visszatérő láto­gatója lesz az őszi BNV-nek. H. A. A konvergenciaelméletről M a szinte közhely számba megy a polgári és a kis­polgári közgazdászok, tár­sadalomkutatók vagy politoló­gusok között az a tézis, hogy a szocializmus és a kapitaliz­mus között igazán lényeges mi­nőségi különbség nincs; az el­térések, ha vannak is, csak a felszíni formát és nem a lénye­get érintik. Hiszen — úgy­mond — mind a nyugati „sza­bad világ”, mind a „keleti tömb” országaiban olyan tár­sadalom alakult ki, vagy van kialakulóban, amely egy alap­vető és általános érvényű, el­kerülhetetlen szükségszerűség­gel létrejövő és a legtöbb pol­gári teoretikus által ipari tár­sadalomnak, egyesek szerint már posztinduszfriális (ipar­utáni) civilizációnak nevezett formációnak legfeljebb két né­mileg különböző változatát ké­pezi. Ez a felfogás tehát első pil­lantásra — úgy tűnik —, elis­meri a szocialista társadalmi berendezkedés létjogosultságát, azonban ez az elismerés alap­vetően a burzsoázia szempont­jából történő, a nemzetközi tő­késosztály érdekében álló fele­más elismerés, amely a szocia­lizmus igazi jellegzetességeit, a tulajdon társadalmi jellegét, a társadalmi viszonyok kizsák­mányolásmentességét, a szocia­lizmus emberközpontúságát, a munkásosztály vezető szerepé­re alapozott humanizmusát, lé­nyegében tagadja, és zárójelbe teszi, elmossa azt a világtörté­nelmi jelentőségét, hogy új sza­kaszt — Mara: szavaival az előtörténet után az igazi törté­nelmet — nyit meg az emberi társadalmak fejlődésében. A szocializmus ilyen „elis­merése” egyértelműen azzal is együtt jár, hogy a szocializmust a kapitalizmusban oldja fel. Példának talán leginkább Ros- tow, amerikai közgazdász-poli­tológus nézeteit, a ..növekedési szakaszok elméletét” említhet­jük meg. Rostow szerint az emberi társadalmak történeté­ben a mezőgazdaságra alapu­ló „hagyományos” társadalma­kat bizonyos átmenettel felvált­ja az iparra épülő dinamikus társadalom. Ez azonban csak bizonyos szakaszokon keresztül mehet végbe (nekilendülés, technikai érettség, magasszintű tömegfogyasztás szakaszai). Hogyan fejeződik ki Rostow szakaszelméletében szo­cializmus és kapitalizmus látszólagos közeledése, lényegé­ben véve a szocializmus felol­dása a kapitalizmusban, vagyis a szocializmus tényleges taga­dása — az antikommunizmus? Rostow szerint a fejlődés kívá­natos végpontját, a „tömegfo­gyasztás társadalmát” termé­szetesen a fejlett tőkésorszá­gok, főleg az Egyesült Álla­mok képviselik. A Szovjetunió és a többi kelet-európai ország viszont mindeddig azzal a problémával küszködött, hogy a nekilendülést, az ipari fejlő­dés beindítását kibontakoztat­hassa, s eljuthasson a technikai érettség stádiumába. Tekintet­tel azonban — fejtegeti Ros­tow — ezen országok társadal­mi és egyáltalán civilizációs elmaradottságára, ezt a folya­matot a világnak ebben a ré­szében a „kommunista dikta­túra” eszközeivel valósították, illetve gyorsították meg. Ros­tow kénytelen-kelletlen elis­meri, hogy ezek az országok, elsősorban a Szovjetunió elju­tottak az érettség szakaszába, egyoldalú érvelését viszont az­zal a vulgáris rágalommal folytatja, hogy a Szovjetunió technikai érettségét, az ebből fakadó lehetőségeket „világ- uralmi törekvéseinek” realizá­lására konvertálja, váltja át. A primitív vádaskodás (ami tu­lajdonképpen a „vörös veszély” hirdetésének egy újabb variá­ciója), azonban még primití­vebben megalapozott fejlődési perspektíva felvázolásával folytatódik. A szocialista országok, úgy­mond, egyre inkább „rákény­szerülnek” a lakosság fogyasz­tási igényeinek kielégítésére. Ez a folyamat pedig (különös­képpen az automobilizmus ter­jedése és a peremvárosok ki­épülése) szükségszerűen oda­vezet — így Rostow —, hogy a kommunista berendezkedés eltűnik a színről és ezekben az országokban is kialakul — per­sze az amerikai mintára — a „tömegfogyasztás társadalma”. Í me, egy elméleti modell, amelynek ez a még igen vázlatos ismertetése is felfedi a polgári konvergencia- elméletek lényegét, politikai funkcióját: a két rendszer ha­sonulásának Vagy közeledésé­nek teóriája a tények ideolo­gikus elferdítésével olyan pro­pagandaeszköznek bizonyul, amely a történelmi fejlődés ne­továbbjának az amerikai típu­sú társadalmi berendezkedést tünteti fel, s a szocializmus le­járatását, társadalmi rendjének fellazítását célozza. Léteznek persze a konver­genciának egyéb elméleti tí­pusai is, amelyek a maguk ideologikus módján a „közele­dés” bizonyítására olyan gaz­dasági folyamatok lejátszódá­sával is érvelnek, mint például az az egyébként meghatározott értelemben és külső jegyeit te­kintve ténylegesen érvényesü­lő folyamat, hogy a fejlett tő­késországokban a gazdaság szabályozása és tervezése, a szocialista országokban pedig a Három arany, két ezüst Gödöllőnek Több mint százezer látogatót vár az AGROMASEXPO ’74 Szombaton délelőtt ünnepé­lyes külsőségek között nyitot­ta meg a kőbányai vásárvá­rosban Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes a nemzetközi mezőgazdasági élelmiszeripari gép- és műszerkiállítóst és vásárt. Az AGROMASEXPO ’74, amely az élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás legújabb és legkorszerűbb ter­mékeit vonultatja fel — az idén második alkalommal — amellett, hogy szorosabbá fű­zi a gyártók és a felhasználók kapcsolatát, várhatóan több mint száz­ezer látogató számára nyújt érdekes látványos­ságot. A szakemberek számára új­donság, hogy mintegy a vá­sári terület megnagyobbítása- ként a soroksári Vörös Októ­ber Tsz-ben, a Komáromi Állami Gazdaságban és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát területén üzemi be­mutatók keretében működés közben is megtekinthetők a hagyma-, a zöldbab-, a cukor­répa- és a kukoricatermesztés gépsorai. Egyébként, mint az Váncsa Jenő miniszterhelyettes is el­mondotta, az AGROMASEXPO harmincezer négyzetméteres kiállító területén 146 kiállító — közte 82 hazai gyártó vál­lalat — mutatja be csaknem 2000 termékét. Méltó keretek között nyújt összefoglaló képet a kiál­lítás, a C-pavilonban, a KGST 25 évének eredmé­nyeiről. A tagországok közötti együtt­működés eredménye, hogy a nemzetközi mezőgazdasági géprendszer ma már 750 gé­pet és 1500 típusméretet fog­lal magába. A KGST komplex programjában rögzített mező- gazdasági, élelmiszeripari anyagi-műszaki fejlesztés kö­zös megvalósításának ez az egyik alapja. A szakosodás ke­retében hazánk 30-féle mező- gazdasági gép gyártásában és fejlesztésében vesz részt. A legnagyobb kiállítók: az AGROTRÖSZT és a MEZÖ- GEPTRÖSZT, de jól színesítik a seregszemlét a HERMES ÁFÉSZ modern, importból származó kisgépei is, amelyek bizonyára sok örömet (és hiá­nyuk egyben bosszúságot) okoz majd a kertbarátoknak. Nagy teljesítményű, sok­féle munka végzésére al­kalmas újdonságokat mu­tat be a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia mezőgép­ipara. Az AGROMASEXPO ’74-en aranyérmet kapott a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet által kiállított, nap­elemmel működő villanypász­tor, a vetőgép-ellenőrző mű­szer és a TAKEM 73 elneve­zésű elektromos mérleg. Ezüstéremmel jutalmazta a zsűri az intézet elektromos rovarölő készülékét és három- csatornás digitális integráto­rát. Valamennyi díjazott ké­szülék a mezőgazdasági gép­gyártás műszeripari ágaza­tának élvonalát képviseli. A színvonalas kiállítás lá­togatottságát várhatóan az is fokozza, hogy a BNV-re váltott belépőjegyek érvé­nyesek az AGROMASEXPO ’74 területére is. K. Gy. A. piaci kategóriák, az ám- és pénzviszonyok nagyobb fokú érvényesítése kap teret. Amiről viszont ezen elméleti fejtegeté­sekben megfeledkeznek, az „csupán” az az apróság, hogy egyrészt a termelési, társadal­mi és tulajdonviszonyoktól el­vonatkoztatnak, másrészt a terv és a piac eszközjellegét teljesen figyelmen kívül hagy­ják. Vagyis nem veszik tekin­tetbe, hogy a kapitalizmusban a tervezés minden szinten a tőkésosztály egészének és kü­lönösen a monopoltőkének az érdekeit szolgálja, a szocializ­musban pedig a tervezett és szabályozott piac az egész nép érdekeit szolgáló tudatos tár­sadalom- és gazdaságpolitiká­nak rendelődik alá. Külön kell szólni a kispolgá­ri, úgynevezett „új baloldali” konvergencia-elméletekről, amelyek átveszik a burzsoá kö­zeledéselméletek alapgondola­tait, azonban mindezt elvont, utópikus embereszmény-kon­cepcióból levezetve arra a következtetésre jutnak, hogy a tényleges világszocializmus technokrata jellegű és a kapi­talizmus nyomdokain halad; a személyiséget elnyomó racio­nalizált ipari vagy fogyasztói társadalmat valósít meg, s tá­volodik a szocializmus általuk képzelt céljától, mely nem más, mint az ösztönk felsza­badítása, a munka játékká vál­toztatása, s melyhez politikai küzdelem helyett, társadalmi forradalom helyett — vagy azt megelőzően — csak az egyén mindenekfelettiségét érvénye­sítő „életforma-forradalom” vezethet el. B ár a terjedelem korlátozott volta nem engedi meg, hogy részletesebben ki­fejtsük, egy alapvető ideoló­giakritikai szempontra utal­nunk kell. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy kimutatjuk, mennyire következetlenek, el­lentmondásosak az ipari társa­dalmak és a konvergencia vá­zolt elméletei, hiszen a marxis­ta ideológia-értelmezés egyik fő módszertani elve, hogy az ideológiák meghasonlottságai mögött nem az ideológusok következetlenségeit, hanem sokkal inkább a társadalmi va­lóság dialektikus ellentmon­dásait kell megkeresnünk. Ezek az objektív ellentmondások pe­dig korunk jellegében és való­ságában adottak: a két rend­szer közötti viszony dialekti­kusán a szocializmus javára változó és formáit váltó szem­benállásában. Abban, hogy a szocializmus viszonlag elmara­dott országokban épült fel, il­letve épül, s ezekben az orszá­gokban a szocialista építés együtt jár az ipari forradalom feladatainak befejezésével, s a tudományos-technikai forrada­lom kezdeteinek kibontakozta­tásával. Abban, hogy a mai ka­pitalizmus a végletekig hajtja a termelés és a szociális szférák társadalmasulása és a tőkés uralom közötti ellentmondást, s — bár átmeneti fellendülé­sekre, gazdasági dinamikára is képes — világtörténelmileg ön­magát túlhaladott társadalmi alakulattá válik. G. Márkus György Főiskolát avattak Szombathelyen Üj főiskolával gazdagodott szombaton oktatási rendsze­rünk: felavatták az új szom­bathelyi tanárképző főisko­lát. Áz avató- és tanévnyitó ünnepi tanácsülésre a műve­lődési és sportházban került sor, ahol az oktatói karon, a szülőkön, és a hallgatókon kívül megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Vas megye or­szággyűlési képviselője, Ko­vács Antal, az MSZMP Vas megyei bizottságának első titkára és dr. Gonda György, a megyei tanács elnöke. A főiskolát dr. Garamvöl- gyi Károly oktatási minisz­terhelyettes avatta fel. Dr. Ádám György rektor kö­szöntötte a professzorokat, az oktatókat és hallgatókat szom­baton az ELTE 340. tanévét megnyitó közgyűlésen, amelyen megjelent dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom