Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

1974. AUGUSZTUS 4., VASÄRNAP Hatvan mázsás búzatermés Áporkán Mindig tovább lépni Tóth Józsefre várni kell. Az áporkai Egyetértés Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet fő­mezőgazdásza házon kívül van. Azaz mégsem, hiszen munkahelye a határ. Mint mindennap, ezen a héten, most is ott kell keresni, ahol a kombájnok rendre nyelik a kalászokat: a szúrós tarlók s a lágyan hullámzó búzatáb­lák mezsgyéin. A nagytermetű, középkorú férfi utasításokat oszt, taná­csokat ad, felírja, hogy mi­lyen alkatrészt kell sürgősen beszerezni. Kézszorítása erős, határozott. Napégette arcán az elégedettség mosolya su­han át. A Libelulla búza hek- táranként 60—70 mázsát ter­mett s a Kavkáz- meg az Au- róra-táblákon is 55 mázsa kö­rül van az átlag. A tapasztalat és az elmélet fajták. Ügyeltünk arra is, hogy a vetőmag csíraképes­sége megfelelő legyen, s kissé megemelt vetőmagnormával dolgoztunk a legkedvezőbb növényállomány elérése érde­kében. Öntözés: korlátlanul — Ma már azt is tudjuk, hogy bár a tarlóhántás a talaj nedvességének megőrzése szempontjából fontos, s a nyá­ri mélyszántás minősége befo­lyásolja a jó termést, ez sem minden. A talajművelés során a hatóanyagot, vagyis a műtrá­gyát úgy kell adagolni, hogy az a vegetáció valamennyi szakaszában a növény rendel-, kezésére álljon. Egy részét mélyművelésben, másik részét a magágy magasságában, har­madik részét fej trágyaként, a többit pedig a vegyszeres gyomirtás során levéltrágya­ként adagoltuk. Emellett 250 hektár területen öntöztük is a búzát. — Gyakran kérdezik tőlem, hogy mekkora területet tu­dunk öntözni. Amikor azt a vá­laszt kapják, hogy amekkorát csak akarunk — általában cso­dálkoznak. Pedig nincs ebben semmi varázslat. Egy csőkút létesítése 15 000 forintba kerül s ezzel 40 holdat lehet öntözni. Szakaszos öntözésnél hordoz­ható berendezésekkel növelhe­tő is ez a területnagyság. A növényvédő szakmérnökünk azt mondja: „nem is búza, amelyben nincs lisztharmat”. Ez is furcsán hangzik, pedig így igaz! Ahol jó a mikroklí­ma, ott a gomba is előjön. Hogy ez mégsem baj, annak az a magyarázata, hogy megfelelő tőszámú táblában nemigen él meg a gyom, ezért könnyebb a védekezés. Eredményesebb a vegyszeres gyomirtás meg a gomba elpusztítása is. — A fejlődés nem megy elő­re kisebb-nagyobb „súrlódá­sok’’ nélkül. Sokat vitatko­zunk, számolunk, érvelünk. Az idén például, amikor 35 má­zsás hektárankénti termést terveztünk, azért 50 mázsához szükséges műtrágyát szórtunk ki. Természetesen ez jelentős költségnövekedést okoz. Meg kellett tehát győznünk _ egy­mást, hogy ezt a kockázatot vállalni kell, mert a várható Fiz első hónapok mérlege A nagy verseny három gyárban , Nőnek a teljesítmények a pártkongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére A szerző felvétele több termés a jövedelmet en­nél is nagyobb arányban no- j vélheti. Nem álom a 100 mázsa! — 1968 óta megötszöröződött szövetkezetünkben a műtrá­gya-felhasználás. Enélkül nem érhettük volna el sem az előző évek jó, sem a mostani kiemel­kedő átlagtermést. — Perspektívánk? — tűnő­dik. — Ha kitekintünk ország­határainkon túlra és eddigi fejlődésünk egyre gyarapodó eredményeire alapozva vesz- szük számba lehetőségeinket — feltételezve a további gyors ütemű technikai és tudomá­nyos fejlődést — nem álom a 100 mázsás hektáronkénti bú­zatermés sem. Persze ez 10—15 éves távlatot jelent. — Talaj adottságaink kitű nőek, s további tudatos, fe­gyelmezett munkával 30—40 százalékkal növelhetők hosz- szabb távon a - terméseredmé­nyek. A nagyobb üzemi mére­tek, a mind korszerűbb gépso­rok alkalmazása, a kemizálás fejlesztése ugyan egyszersmind költségnövelő tényező is, azon­ban á munka szervezettségé­nek növekedésen a munkaerő jobb kihasználása, a több ter­més ezt bőségesen ellensúlyoz­za. Erre tart a magyar mezőgaz­daság és ezen az úton halad az áporkai Egyetértés Termelő- szövetkezet is. , Kovács György Attila Alig valamivel több mint három hónapja, hogy az or­szág és Pest megye üzemei­ben mozgalom kezdődött' az MSZMP XI. kongresszusa és | a felszabadulás harmincadik évfordulója tiszteletére. Szo­cialista brigádok, műhelyek, gyárak, vállalatok egymás­után fogalmaztál: meg vál­lalásaikat, terveik túlteljesí- | sítésére, anyagtakarékosságra, műszaki fejlesztésre, s azon­nal meg is kezdték felajánlá­saik teljesítését. Hogy eddig milyen eredménnyel? Ezzel a | kérdéssel kerestük fel három nagy gyárunkat. Dunai Cement- és Mészművek Népesedéspolitikai intézkedések Több a gyerek Amikor az iroda egyik csen- ] desebb szobájában a rekord- termés történetéről kérde- ' zem, kérdőn néz rám. A te­kintetéből olvasom ki, törté­net talán nincs is, „csak” any- nyi, hogy az ember mindig ■ többet akar. Ez a dolgok leg­főbb mozgatórugója. — A fejlődés adott szaka­szában elégedett lehet az ember, mégis jövőre még többet kell elérni — mondja most már hangosan. — Híres búzatermő vidéken, Túrke- vén kezdtem, éppen tizennyolc éve. Akkor örültünk a 15 mázsás termésnek is. Ha most egy 70 mázsát adó tábla mellett egy másikról 45 má­zsát takarítunk be, szemrehá­nyást teszünk magunknak. — A jó termés természe­tesen nem a véletlen műve. Bár az időjárást nem hagy­hatjuk figyelmen kívül, a me­zőgazdaság mind jobban füg­getleníti magát ezektől a té­nyezőktől. Sokminden közre­játszik ebben. — Másfél évtizeddel ezelőtt 26 ezer traktorral, ma pedig 60 ezerrel rendelkezik a me­zőgazdaság. S ez a hatvan­ezer nemcsak számtani több­let, hiszen korszerűbb, jó­val nagyobb teljesítményre képes gépeink vannak. Ez a technikai forradalom a mi szövetkezetünk fejlődésére is jellemző, noha nem vagyunk „túlgépesítve”. — A másik, legalább ilyen fontos tényező, amely a ter­melési viszonyokat megvál­toztatta, a tudomány fejlődé­se. Az elmélet mind szoro­sabb kapcsolata a gyakorla­ti élettel. Ma már nem elég a biológiai, kémiai, fizikai tör­vények ösztönös figyelembe vétele. Változatlanul döntő ugyan a termelésben a gya­korlati tapasztalat, a kor­szerű fejlődés feltétele mégis az, hogy ehhez a tapasztalat­hoz hozzákapcsolódjon tuda­tosan, a tudományos igényű agrotechnika alkalmazása. Mindezek azonban nem ér­vényesülhetnek megfelelő szaktudás, jól képzett, hoz­záértő szakemberek, szak­mérnökök, technikusok, gép­kezelők, szakmunkások nél­kül. A jó eredmény tehát csakis tervszerű, színvonalas kollek­tiv munka eredménye lehet. „Csodatévő” elnök, főmező­gazdász ma már nincs. Csak úgy léphetünk előre, ha meg­felelő a szakosodás és min­denki tudja, érti a dolgát. Szigorú technológiával — Rendszerszerű technoló­gia nélkül ma már búzát sem lehet termelni megfelelő eredményességgel. Az a tech­nológia, amelyet munkatár­saimmal együtt dolgoztunk ki, az országos tapasztala­tokat is figyelembe véve, a helyi éghajlati és talajadott­ságokra alapozódik. — Nem mindegy, hogy bú­sa után búzát vetünk, vagy olyan előveteményt válasz­tunk, amely hatással lesz a gabona jobb fejlődésére is. Mi olajlent alkalmaztunk előve- teményként. A következő fon­tos kérdés — az optimális ter­mőképesség szempontjából — a fajta kiválasztása volt. Ga­bonatermesztésünk fejlődését a Bezosztája 1-es alapozta meg, azonban nincs megál­lás, jönnek a szuperintenzív az év közepéig több mint másfél milliárd forintot fizettek ki a kismamák­nak; 427 millió forinttal többet, mint az előző év első felében. S mint ismeretes, ez év június 1-től a családi pótlékot is gyermekenként havi 100 fo­rinttal emelték. A Cement- és Mészművek váci gyárának, közismert né­ven a Dunai Cement- és Mész­művek dolgozói április elején az országban elsőként vállal­ták, hogy cementből évi 1 millió 70 ezer tonnás mennyi­ségi tervüket 30 ezer tonná­val túlteljesítik. Első félévi tervünk 515 ezer tonna volt, ezzel szem­ben 520 ezer tonnát gyártot­tunk — mondja Kőhalmi Ká­roly, az igazgató gazdasági helyettese. — Bár az ötezer tonna túlteljesítés nem pon­tosan a fele egész évi vál­lalásuknál:, mégis minden re­ményünk megvan arra, hogy a 30 ezer tonnát egész évben megtermeljük, mert nálunk a fokozottabb munka az időjá­rás, a megrendelők igényei és a szállítás körülményei mi att főként a harmadik negyed• évben van. Ez persze áthúzó­dik a negyedik negyedbe is, amelynek időjárásé1 Vágy n ■pél­dául a vagonellátás dönti el végleg egész évi eredményü­ket. — Reményeinket fokozza a legújabb, július hónapról szó­ló eredménykimutatás, misze­rint 111 400 tonna cementet termeltünk• és 117 952 tonnát szállítottunk ki. E számok nagyságára jellemző, hogy ed­dig őrlésben 108 100, kiszállí­tásban pedig 107 500 tonna volt a DCM fennállása óta a leg­magasabb havi eredményünk. Ez a havi mennyiség egyéb­ként két közepes méretű ház­gyár éves cementszükségleté­nek felel meg. Sorra vesszük a gyár vál­lalásának legfontosabb pont­jait. Az ez évre előirányzott 50 ezer tonna mészből az el­ső félévi célkitűzés 22 ezer 500 tonna volt, elkészült viszont 22 ezer 860 tonna. A mennyi­ségi többlet tehát jelentős, a féléves mérleg azonban azt is kimutatja, hogy mészből a minőségi vállalást nem teljesí­tették. Szándékuk szerint ugyanis a tavalyi 70 százalék első osztályúval szemben idén 80 százaléknyit termelnek, az első félévben azonban marad­tak az előző év színvonalán. Zsákgyártásukban viszont már egyértelmű a helyzet, mert 22 és félmilliós tervüket 23 mil­lióra teljesítették és a selejt is két százaléknál kevesebb, jelentősen csökkenő, amint azt felajánlásukban elhatározták. Egész évre 4500 társadalmi munkaórát is vállaltak, amely­ből eddig 1461-et teljesítettek a deákvári iskolaépület bon­tásán és a váci művelődési ház építésén. nal jelentkeznek, és magukkal' ragadják a többieket is. — Mi a végeredmény? — Pontos adataink az első félévről vannak. Örömmel kö­zölhetem, hogy tervünket az előző évihez viszonyítva 12 millió forinttal teljesítettük túl, ami azért sem kis eredmény, mert tavaly haladtuk túl elő­ször az évi 1 milliárd forin­tot, egészen pontosan 1973-ban 1 milliárd 26 milliót teljesí­tettünk. Az eddigiek alapján minden reményünk megvan arra, hogy az idén 1 milliárd 100 ezer forint értéket terme­lünk. — A Nagykőrösi Konzerv­gyárnak kiemelkedő az ex­porttevékenysége is. Nagykörösi Konzervgyár Az idei nyár szeszélyes idő- | járása gondoltat okozott a j Nagykőrösi Konzervgyár dol­gozóinak. Sárgabarackból pél­dául 318 vagon feldolgozá­sát tervezték, a termelők azon­ban mindössze 170-et szállí­tottak. — Nádunk ilyen esetben nem kis feladat a termelés gyors átcsoportosítása. Az idén erre már a vártnál nagyobb zöld­borsótermés adott lehetőséget, amelyből a tervezett 1350 va­gonnal szemben 1650-et dol­goztunk fel — mondja Friss Antalné, a vállalati szakszer­vezeti tanács titkára. — Eb­ben a helyzetben külön gond, hogy torlódások keletkeznek. Július második és harmadik hete különösen kritikus idő­szak volt, mert egyszerre kel­lett foglalkozni . zöldborsóval, meggyel, cseresznyével, sár­gabarackkal és egyre nagyobb mennyiségben kezdett érkezni a zöldbab is. — Hogyan jutottak túl e ne­héz heteken? — Elsősorban a szocialista brigádok segítségével. Közü­lük nyolc brigád kezdemé­nyezte a kongresszusi és a fel- szabadulási versenyt, majd csatlakoztak hozzájuk a töb­biek. A szocialista brigádok gyárunk dolgozóinak 60 száza­lékát alkotják, ők egyben leg­jobb szakembereink, legré­gibb törzsgárdatagjaink, akik pontosan tudják, hogy mikoi van szükség nagyobb erőfe­szítésre. Amikor kérjük a je­lentkezést a túlmunkára, meri az nálunk önkéntesen és nerr utasításra történik, akkor i brigádok tagjai szinte a fel­i hívásunkkal egyidőben azon. Az idén január elejétől jú­nius végéig tízezerrel több nő szült hazánkban, mint tavaly az első félévben. Az év első felében 30 és fél ezerrel többen keresték fel a terhestanácsadókat azzal, hogy vállalják a gyermeket. A ta­valyi év hasonló időszakához viszonyítva ez 37 százalékos emelkedést jelent. S hogy nemcsak a szülőképes korú nők arányának növekedéséről van szó, azt egyetlen adat is meggyőzően bizonyítja: a ter­hestanácsadókban először megjelenő terhesek között az idei első félévben 12 és fél ezren jelentették be, hogy a harmadik gyermeküket várják: csaknem annyian, mint 1972-ben egy teljes év alatt. Ugyanakkor, amióta a kör­zeti és az üzemorvosok is fel­írhatják a hormonális fogam­zásgátló szereket, a nők bát­rabban élnek a korszerű véde­kezés lehetőségével. Az abortuszok számának a vártnál is kedvezőbb alakulá­sa azonban nem a terhesség­megszakítást elbíráló bizottsá­gok szigorúságának tudható be. Az év első öt hónapjában az első fokú bizottságoknál 48 900-an kérték terhességük megszakításának engedélyezé- I sét, s a kérelmek közül mind­össze 494-et utasítottak el. Az abortuszok számának kedve­ző alakulásában jelentős sze­repet töltenek be a kormány által biztosított, a gyermek- nevelés anyagi terheit enyhí­tő emelt összegű juttatások. A szülési és gyermekgondozási •segélyek címén Virágok, padok Egy nap a községért Tavasszal történt. A tahi- tótfalui községi tanács végre­hajtó bizottsága egyik -ülésén elhatározta, hogy a nyár fo­lyamán társadalmi munkát szervez a községi közintézmé­nyek parkjainak, környezeté­nek felújítására és csinosítá­sára. — A községi tanács tagjai elsőként vállalták a társadal­mi munkát — mondotta teg­nap a helyszínen Fehér János, a községi pártbizottság titkára. — Ezen a szombati napon, Lé­vai Gézáné tanácselnökkel az élen, mintegy 40 tanácstag már reggel hétkor megkezdte a munkát. Én a munkahelye­men, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyá­rában, ahol tmk-művezető vagyok, megkértem igazgatón­kat, Bálint István elvtársat, hogy bocsássa a község ren­delkezésére a gyárudvaron hosszabb idő alatt összegyűlt, selejtes, mintegy 100 darab úgvnevezett SIÓMÉ gravitá­ciós betoncsövet, amelyekből én 30—60 centiméteres dara­bokat szabtam. Ezeket hasz­náljuk virágállványoknak. A csöveket földbe ássuk és mus­kátlit ültetünk a felső részük­be. A szállítást a Kék Duna Szakszövetkezet vállalta, szin­tén társadalmi munkában, és mint itt látható, a csövek és a virágok is rendben megérkez­tek. A község művelődési há­zánál Kiss Mihály erdész, a községi tanács vb tagjának vezetésével nyolcán reggel hét órától tízig hét betongyűrűt beástak és délig a muskátlik beültetését is befejezték. A Hősök terén hat asszony dol­gozott Horváth István festő, szintén községi tanácsi vb-tag vezetésével, akinek szakszerű irányításával a kora délutáni órákig friss zöld festékkel vonták be az emlékművet kö­rülvevő díszrácsot. A Duna-ág jobb partján, Tahitótfalunak a Leányfalu felé eső részén Gulyás Lajos, a Hazafias Nép­front községi bizottsága elnö­kének vezetésével tíztagú ta­nácstagi csapat tucatnyi új ülőhelyet készített vékonyabb betoncsövekkel. ■ Ezek iránt nagy az érdeklődés. A héten már sok part menti lakos jelentkezett, hogy csatlakozni kíván a társa­dalmi akciónkhoz, kér anyagot, és ő meg a családja, rokonsága s a barátai szintén készítenek padokat. A padok egyébként nemcsak célszerűek lesznek, de hangulatosabbá varázsol­ják a part menti fűzfák előte­rét a hazai és a külföldi turis­ták számára is — egészíti még ki a látottakat és hallottakat a községi párttitkár. — így je­lenleg már biztos, hogy az Egy nap a községért jelszóval in­duló akció folyamatossá válik. Jövő vasárnap ugyanis a köz­ség sporttelepén a fiatalok be­vonásával szerelünk fel pado­kat betongyűrűkre, anyáscsa­varokkal és kétcolos deszkák­kal. Azért választottuk ezt a megoldást, mert télire az idő­járás és más viszontagságok elől a deszkákat könnyen le tudjuk szerelni. Egyébként a község teljes csinosításával augusztus 20-ig szeretnénk el­készülni. P. V. — E tekintetben sincs okunk panaszra. Kongresszusi válla­lásunkban a tőkésexport 4# százalékos túlteljesítését irá­nyoztuk elő az egész évre és a célkitűzést már az első félév­ben teljesítettük. Ipari Szerelvény- és Gépgyár Több mint 2600 dolgozója és csaknem 920 millió forint érté­kű éves terve van az Ipari Szerelvény- és Gépgyárnak, amely nélkülözhetetlen termé­keket készít hazai használatra és exportra, például vízművek tolózárait, alkatrészeket a köz­úti járműprogram keretébem az Ikarus autóbuszok tenge­lyéhez, bányaszerszámokat, gyémántszerszámokat és Zsi­guli lökésgátló alkatrészeket is. Kongresszusi felajánlásuk­ban a többi között vállalták, hogy éves tervüket mintegy 40 millióval túlteljesítik és többlet eredményüket 80 szá­zalékban a termelékenység emelésével érik el. — Vállalásunk nagy erőfe­szítést követel, mert gyárunk idei 919 millió forintos terve már élévé több mint 100 mil­lióval nagyobb, mint a tavalyi, és dologzóink még ezt tetéz­ték meg további 40 millió fo­rint felajánlásával — mondja Perei András üzemgazdasági főosztályvezető, a gyár ver­senybizottságának titkára. — Eleinte néhány munkatársunk kissé sokallotta a többletet, de a féléves értékelés óta nyugod- tabbak, mert 442 millió forint összegű tervünket az első hat hónapban 473 millióra teljesí­tettük. — A munkaversenyen belül mi segítette elő legjobban as első félév eredményeit? — A szocialista brigádmoz­galom fejlesztése gyárunkban, s e tekintetben talán az, hogy nem a brigádok számát növel­jük, ami talán tetszetősebb lenne, hanem a jól bevált bri­gádok létszámát. Ezt mutatja, hogy míg a brigádjaink száma 172-ről mindössze 180-ra emel­kedett, addig összlétszámúk 1300-ról több mint 1700-ra nőtt a második negyedévben. — Egyéb eredmények? — Az egyik legfontosabb, hogy túlteljesítettük export­előirányzatainkat, a másik, hogy dolgozóink kommunista műszakokat vállaltak 11 ezer 200 munkaórában, vállalati üdülő létesítésére és Budake­szi, Budaörs, Törökbálint és Z sárhbék községfejlesztésének elősegítésére. Az időarányos részt ebben is teljesítettük. — Mennyiben tapasztalják a megrendelők, gyakorlatilag az egész ország kongresszusi ver­senyük hatását? — Elsősorban abban, hogy elegendő és jó minőségű ter­méket kap. Ezen túlmenőer . azonban abban is, hogy mi eddig a termékek megrendelé sétől a szállításig átlag IS hónap telt el, jelenleg már e az idő több hónappal rövi- debb. Kongresszusi vállald sunkban ennek az időnek a ti hónapra csökkentését tervez tűk, s a legjobb úton vagyun' hogy e nem könnyű időröv' dítést év végéig, de legkésőb a pártkongresszusig el is ér jük — mondotta befejezésül Perei András. Pacsay Vilmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom