Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

/ Felvásárlás Kevés gyümölcs termett Nyársapáton Kinek kell az apró alma ? A nyársapáti vasútállomás közelében áll a hűvös raktár, amelyet a nagykőrösi ÁFÉSZ felvásárlói birtokolnak. Az épület előtt egy öreg gépkocsi, taliga, kerékpár, ar­rébb, az árnyékban, lovas ko­csi. Odabenn mázsára rakják a teli kosarakat, rekeszeket. A szezont a szamócával kezdték a tavasszal, majd jött a többi gyümölcs, zöld­ségféle. A mennyiséggel nem lehet dicsekedni: napi 25—30 mázsa áru átvétele már jó eredménynek számít. A jelen­legi árak ösztönzik a kister­melőket is, ám aki most tele­pít fiatal csemetéket, majd csak évek múlva élvezheti a fák gyümölcsét. A kosarakban nyári alma piroslik. Az átvevő elégedet­len, s vele az eladó is. Az ötvenöt milliméternél, kisebb átmérőjűket nem vehetik át, nem kell a fővárosi Nagyvá- sártelepnek, pedig valószínű, akadna vevő arra is: nincs annyi gyümölcs, hogy el ne fogyna. Az időjárás az idén nem kedvezett, ezt is figye­lembe kell venni. A kajszibarack már elfogyó- ban, nem sok volt belőle. Az őszibarackból napi 2—3 má­zsa érkezik. Az uborkát, a zöldbabot és majd a paradi­csomot a Nagykőrösi Kon­zervgyár részére veszik meg. A felvásárlók — az eddigi tapasztalatok alapján — nem remélnek nagy forgalmat az idei szezonra. Becslésük sze­rint, az epertől a téli almáig, legfeljebb húsz vagon árut kapnak a háztájikból, kisker­tekből, pedig annál jóval na­gyobb mennyiséget is értékesí­teni lehetne a piacokon. T. T. Jó minőségű búin Nyolcvankét kilogramm volt az idei búza átlagos hektoli­tersúlya, a szabványt jóval meghaladta. Ugyanacsak jó a mérések szerint a ceglédi já­rásban termett búza sikértar­talma, amely a 41—46 száza­lékot is elérte. Anyagi segítség - építkezőknek Az albertirsai Szabadság Tsz anyagi segítséget adott építkező tagjainak. A segít­ségadásra létesített anyagi alap elosztásáról a vezetőség hozott döntést minden eset­ben. Az alapból egy-egy dol­gozó 30 ezer forintot igényel­hetett. A súlyokat is megmérik Ellenőrzés, hitelesítés Törteién Az Országos Mérésügyi Hi­vatal Mértékhitelesítő Kiren­deltségének feladata egyebek között a piaci mérlegek és a hozzájuk tartozó súlyok hitele­sítése. Egy-egy település ki­lóinak, súlyainak átvizsgálásá­ra kétévenként kerül sor. A közelmúltban Törteién járt hi­telesítőktől megkérdeztük, két év alatt a súlyok, mérlegek hány százaléka válik pontat­lanná? — A bánásmódtól és a hasz­Ricsi meg a szerszámok Ricsi alig há­roméves fiúcska. A szüleihez is na­gyon ragaszkodik, de a szerszámok­hoz talán még jobban. Nem kell neki kisvasút, épí­tőkocka: játékait, a legkedvesebbe­ket, a Zsiguli szer­számkészletéből veszi. A faluban utcahosszat úgy emlegetik őt, a szerszámos Ricsi. Vasárnap' reggel szülei iszonyatos bömbölésre éb­redtek. A gyerek anyja szélvészként rohant a másik szobába, elképzel­ni sem tudta, mi történhetett. A gyerek ott ült az ágyon, sírástól el­torzult arccal, ke­zében 14-es villás­kulcs. — Mi baj, kis­fiam? Hol fáj? — kérdezte szoron­gó együttérzéssel az anya, gondolva, hogy fiacskája alaposan fejbe kó­lintotta magát a vasszerszámmal. — Beteg a csa­varkulcs -r- jelen­tette be a gyerek a bömbölésből drámai hangra váltva. — Kiütése van! Anyja nagy só­hajtva, hogy sze­rencsére nagyobb baj nem esett, alaposan megnéz­te a csavarkulcsot: S valóban, nyakán ott volt egy öntés­dudor. Ricsi azt fedezte fel, s rög­vest működni kez­dett a fantáziája. A kombinált fo­gót Ricsi előszere­tettel vitte magá­val a játszótérre, ahol pompásan le­hetett szerelősdit játszani vele. Ö volt a szerelő, a hintát, a mászó­kát, a libegőt „ja­vította”. A nagy szerelés közepette egyszer elveszett a kom­binált fogó. Óriási riadalom támadt a gyerekszívben. — Nincs többé „kombinát”! — bömbölt keserve­sen, s nem vigasz­talódott sem cso­kival, sem fagy­lalttal. Anyja vég­re csak azzal tud­ta megnyugtatni, hogy megígérte, írnak a nagyma­mának, alti majd hoz 7násik fogót. A család már rég ■ mveg feledke­zett az esetről,’mi­kor a nagymama látogatóba érke­zett. Ricsi ott vár­ta az előszobá­ban: — Hoztál ne­kem, ugye, kombi­nátot? — Hát az meg micsoda, kisfiam? — csodálkozott rá a nagymama. Sze­gény nem tudta, miről van szó. — Nagymama, te azt sem tudod, mi az a kombi­nát? — kérdezte a gyerek elképedve. Először csalódott a felnőttekben. I. I. KIK A LEGJOBBAK? A megyeitől az országos bajnokságig A Ceglédi VSE sportiskolá­jának atlétikai szakága ser­dülő- „A” és „B” korosztályú versenyeken vesz részt, vala­mint egy megyei gyermek­bajnokságon, amire szeptem­berben, Cegléden kerül sor. A vezető edzőtől, Németh Lajostól érdeklődtünk, mi­lyen versenyeik voltak s lesz­nek még az idén? — Mindkét korosztályban egyéni és összetett bajnoksá­gokat- rendeznek, megyeitől kezdve, lépcsőzetesen, orszá­gos szintig. Egyénileg a vi­déki döntőre hat serdülő „A"-s és tizenhárom „B”-s fiatal jutott el. Az egyesüle­tek közötti rangsorolásban döntően esik latba az össze­tett országos bajnokság: a ,,b’’ kategóriában az 1961-ben, az „A’'-ban az 1960-ban szü­letettektől várunk jó ered­ményt. Fontos lesz az I. te­rület országos sportiskolái el­lenőrző versenye is, amely Cegléden zajlik le, szeptem­ber 8-tin. Bízunk benne, hogy sokan eljutnak majd a leg­jobbak közé. — Milyen versenyszámok­ban és kik képesek jobb ered­mény elérésére? — A „B” korosztályban hosszabb a névsor: Bezzegh Ferenc (magasugrás, négy­próba), Kovács László (ma­gasugrás, 100 méteres síkfu­tás, távolugrás), Both Ferenc (gerelyhajítás, 100 méteres sík­futás, távolugrás), Tanhojfer Csaba (magasugás), Tarjáni Béla (gyaloglás — 1973-ban országos második lett), Szabó Zsolt (80 méteres gátfutás), Halász Judit (100 méteres sík­futás, távoiugrás), Jaczina Ro­zália (távolugrás, magasug­rás, négypróba), Dorsch Judit (80 méteres gátfutás, négy­próba), Lakatos Zsuzsa (ma­gasugrás). — Az „A” korosztályban: Medgyes Júlia (az összetett magyar bajnokságon az első hat közé várjuk), Kása Ta­más (100 méteres síkfutás), Király László (100 méteres sík­futás, távolugrás), Tóth Fe­renc (ötpróba), Zakar Attila (magasugrás, ötpróba). — .Reméljük, jövőre tárgyi és anyagi lehetőségeink ja­vulnak, és akkor még maga­sabb szinten, több versenyen indulva folytatjuk a gyerekek nevelését. U. L. nálat gyakoriságától függően, a mérőeszközök 30—60, sőt attól is nagyobb százalékát kell kicserélni vagy megjaví­tani. Törteién, a legutóbbi nyilvántartás szerint, 86 mér­leg és 160 súly van forgalom­ban. Az eddig behozott mérő­eszközöknek a fele kapott „X” jelzést, érvényes pecsét he­lyett — mondotta Németi Sán­dor. — A piaci és háztartási mérlegeken kívül milyen esz­közöket hitelesítenek? — A legkülönfélébb mérő­eszközöket, az ezredmilli- gramm pontosságú patikai mérlegektől kezdve, a több tonnás hídmérlegekig. A gyógyszertári, a mechanikai és optikai mérőműszerek hi­telesítése munkánk legtöbb szakértelmet követelő s egy­ben legfelelősségteljesebb ré­sze, melyet csak speciálisan felszerelt hitelesítő laborató­riumban lehet végeznünk. A grammnál kisebb pontosságú mérlegek ellenőrzése települé­senként megy végbe. Mun­kánknak ezt a kevésbé igé­nyes részét az állandóan vál­tozó környezet élénkíti, ugyanis Pest. Nógr&d és Fejér megyét járjuk. Gy. M PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CE6LED VÁROS R ESZ. ERE ^■ ■ ■■ MII»——w—wá——m—— XVIII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 4., VASÁRNAP Olajtartály, szerszámosláda Telő alatt az új kondenzátorszerelő-csarnok Jubileumi ünnepség a Mechanikai Müvek a bony i gyáregységében A Mechanikai Művek abo- nyi gyáregységében a törzs­gyár fennállásának negyed- százados évfordulójára emlé­keztek. A jubileumi ünnep­ségen megjelent Bállá János, az MSZMP ceglédi járási bi­zottságának első titkára, dr. Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója, Hein­rich János rrffiszaki igazga­tó, dr. Somodi István, az abo- nyi nagyközségi pártbizott­ság titkára és Szűcs László ta­nácselnök. A Mechanikai, Művek hu­szonöt éves múltjáról, fejlő­déséről és az eredményekről dr. Sátor János vezérigazgató tartott előadást. Egyebek kö­zött elmondta, hogy 1949 jú­liusában, amikor a törzsgyár megkezdte működését, mind­össze hetvenhárom dolgozó­juk volt, de létszámuk még abban az évben megtöbbszö­röződött, és az első évben 10 millió forint termelési érté­ket értek el. A régi munká­sok közül még ma is nagyon sokan ott dolgoznak, megbe­csült emberek valamennyien. A gyár működésére az összehangolt munka a jel­lemző : a párt- és a gazdasági vezetés, a KISZ- és a szakszervezet között mindig teljes az egyet­értés. Tóth György, az abonyi gyáregység vezetője, a törzs­gyárral kialakult jó kapcsola­tot hangsúlyozta, és kifejezte reményét, hogy a várt ter­melési eredmények elérésé­ért, mint eddig, mindent el­követnek.-k Az abonyi gyáregység 1971. január 4-én kezdte meg mű­ködését. Az első és legfonto­sabb feladat az egykori gép­állomás rozzant épületeiben a megfelelő munkakörülmé­nyek kialakítása volt. Alig egy hónap leforgása alatt elkészültek az első mun­kahelyek, s négy excenter- présen, valamint egy Viktó­ria darabológépen kezdődött meg az olajkályhaalváz és az MO—2 típusú olajadagoló al­katrészeinek gyártása. Az első munkahelyek ki­alakítását a kályhaszerelő­üzemé követte, , s lehetővé vált, hogy 1971. május 4-re elkészüljön az első M 1022-es típusú olajkályha, amiből az év végéig csaknem 26 ezret gyártottak. Néhány nappal az első olaj­kályha elkészülte után, a vezérigazgató irányításával, kitűzték az újonnan építendő műhelyek helyét, és három .hónappal később már tető alá került az üzem. Majdnem egy időben megtették az előkészü­leteket az MP kondenzátorok Az idő már igazolta Képeiből sugárzik az életöröm AZ IGAZGYÖNGY KE­LETKEZÉSÉRŐL már sokan hallottak, azért engedjék meg, hogy elmondhassam. A kagy­lót felnyitják, a testét meg- sebzik, szemcsét helyeznek a nyálkás anyagába, s utána visszadobják a tengerbe. ,A sértett állat kínjában alkotni kezd. Így keletkezik az igaz­gyöngy. A művész is ilyen érzé­keny lény. Reagál mindenre: jóra, rosszra, örömre, bánat­ra, és mindig másképpen. Az élet tűszúrásai talán ér­zékenyebben érintik, mint az átlagembert. Szokták is mondani, hogy az alkotó em­bernek, művésznek, festőnek, szinte szüksége van az élettel járó gondokra, bajokra, iz­galmakra ahhoz, hogy al­kotni tudjon. Benedek Péter képeiből su­gárzik az életöröm, pedig az éle­te nehéz, gondterhes élet volt. Színei világosak, sokszor meg­közelítik a pasztell színeit, amelyeknek külső és belső életét nem annyira az ecset, hanem inkább a szív, az ér­zés kapcsolja össze. Hogy a színeknek ez a külső-belső élete miként forrt össze fes­tészetében, ki tudná megmon­dani? Benedek Péter optimista lélek, bölcs ember, mint a magyar emberek általában. Talán ezzel Is magyarázható életvidám, de ugyanakkor mély, tartalmas festészete. Akár Mednyánszky, vagy Nagy Balogh János, ő is mindig önmagából merített, ezért festészete senkiéhez sem hasonlítható, éltetője csakis a magyar föld. Az ilyen őszin­te, mélyről jövő művésze­tet utánozni, vagy újra meg­ismételni nem lehet. Munkásságát az idő már igazolta, amely elejétől vé­gig töretlen, egyetlen idegen hang sem zavarta meg egy pillanatra sem. Ezért tudott maradéktalanul kiteljesedni. Nem tartozik egyetlen irány­hoz, iskolához sem, egyedül­álló. egyéni. Tudjuk, hogy rövidesen létrejön a Benedek Péter múzeum, várjuk is, szinte türelmetlenül, hadd lás­sák, élvezzék az életművét, amely a magyar művészetnek szerves részé. KÍVÁNUNK BENEDEK PÉ­TERNEK erőt, egészséget, és munkakedvet továbbra is. Kö­szönjük a város vezetőségé­nek és rendezőinek a szép ki­állítást. Barcsay Jenő Térmeg Kata a teknő mellett. Benedek Péter olajfestmé­nye, 1928-ból. • Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész beszéde július 28- án hangzott el a ceglédi Kos­suth Múzeumban, Benedek Pé­ter kiállításának megnyitóján« SÖ7U gyártására, sőt augusztusban hozzá is kezdtek, és a követ­kező év végéig 1,15 millió kon­denzátort gyártottak, 24 mil­lió forint értékben. Az 1973-as évben már 1,8 millió darabot készítet­tek, 56 millió forint ér­tékben. 1972. január 6-án az üzem gyáregység lett, s benne már több mint háromszáz abonyi kapott munkalehetőséget. A létszám- és a technikai fej­lődés megkívánta a szociális, kommunális ellátás javítá­sát, \y,a kulturált környezet megteremtését. És jelentősen fejlődött a gyáregység: biz­tosították az ivóvizszükségle- tét, korszerű öltözők fürdők épültek, ízléses ebédlőt ké­szítettek. Külön orvosi ren­delő kezdett működni, heti három alkalommal fogadva a betegeket. A dolgozók kol­lektív, önzetlen munkája nyomán járda és kerítés ké­szült, és parkosítottak. Napjainkban a gyáregység­ben változik a profil: az olaj- kályhagyártás lassan meg­szűnik, új termékek gyártá­sára Xtérnek át. Egyebek kö­zött — NSZK-megrendelés- re — szerszámosládákat készí­tenek, belföldi értékesí­tésre olajtartályokat. Változatlanul gyártják a kon­denzátorokat, amelyekből Spa­nyolországból további több milliós tételt rendeltek. Már tető alatt áll az új kon­denzátor-üzemcsarnok: abban rendezték a jubileumi ünnep­séget is. Gy. F. Füzetcsomagok Cegléd papírboltjaiban ott magasodnak már az iskolafü­zetekből összeállított csoma­gok. A kereskedelem jó előre felkészült a tanév kezdetére, hogy minél könnyebbé tegye a vásárlást a szülőknek. Augusztus első napjaiban még kedvezményesen árusít­ják a füzetcsomagokat: ezt az előnyt legjobban azok a csa­ládok érzik meg, melyeknek szeptemberben több gyereket kell majd iskolába indítaniuk. 1/ •• * • I I Kozep’sko a - szakmunkásoknak A soron következő, 1974/75- ös tanévben új oktatási formát szerveznek és indítanak a nagykőrösi Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ban és Szakmunkásképző In­tézetben, szakmunkások ré­szére. , Az egyenként harminctagú, két esti és egy levelező osz­tályba azok az általános vég­zettségű dolgozók jelentkez­hetnek. akik már szalcmunkás- bizonyítványt szereztek va­lamilyen szakmában. A szakmunkások 3 éves szakközépiskolájára. amely középiskolai végzettséget ad. s melynek alapján techniku­si minősítésű vizsgára is le­het jelentkezni, augusztus ló­ig fogadnak el jelentkezéseket a Toldi Miklós Élelmiszeripa­ri Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben, délelőtt 9—12 óráig, Nagykörű-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom