Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-04 / 181. szám

A HÉT-BEN LÁTTUK T ermelésfejlesztés — egyetemi szinten Pest megye miért nem? Kutyatetem, rozsdás gyerekkocsi Hogyan sétáljunk Kerepesen ? Talán a rendelet változást lioz... A szerződéses munkák ke­retében az egyetemnek tavaly 148 üzemmel volt kapcsola­ta. Az üzemek termelésfej­lesztési munkáját 680 egyete­mi dolgozó, köztük 195 okta­tó és kutató segítette. A Ter­melésfejlesztési Osztály lét­száma ugyan nem nagy, de amint mondják, ha kell, a le­hetőségekhez képest a fél egyetem nekik dolgozik. Mielőtt azonban egy-egy gazdasággal szerződést köt­nek, helyzetfelmérő tanul­mányt készítenek, általában három évre visszamenőleg megvizsgálják a gazdálkodást, majd tervjavaslatot dolgoz­nak ki (olykor két-három vál­tozatban is) az addiginál kor­szerűbb gazdálkodás megala­pozására. Ezután tervtárgyaló ülést tartanak a gazdaság ve­zetőivel. Ide meghívják a tsz- szövetség, a megyei és a já­rási tanács munkatársait, sőt, az utóbbiakkal már a fejlesztő munkák kezdetén felveszik a kapcsolatot, kikérik vélemé­nyüket. Annál inkább szüksé­gét látják ennek, mert így a helyi vezetők távlati elkép­zeléseit is figyelembe vehe­tik. Például a Ceredvölgye Nógrád megyében a tsz-ek nagyobb százaléka kedvezőt­len adottságok között dolgozik. Sok helyütt olyan, hegyvidéki területeken is gazdálkodtak, amelyen a szántóföldi növény- termelés a legkevésbé sem ki­fizetődő. — Hozhatnánk a ceredi Ce­redvölgye Tsz példáját — mondja Madácsi István tudo­mányos munkatárs. Az öt köz­séget magába foglaló, közel 6000 hektáros szövetkezet ko­rábban nagyon sok gonddal küszködött. A helyzetfekné- rő tanulmányok elkészülte után — a megyei párt-. és tanács: vezetők javaslatára — ná­lunk készült el a szövetkeze' fejlesztési terve. Mint minden esetben, itt is először az alap­vető agrotechnikai feladatokat dolgoztuk ki a művelésben Tanfolyam KISZ-titkároknak Tagadhatatlan: sorra zaj- j lanak az események a gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men és környékén. Ma, vasárnap este „költözik” be a Tessedik Kollégium­ba a gödöllői járás 70 KISZ- titkára, hogy megkezdje a felkészülést a KISZ KB áp­rilis 17-i határozatából adódó feladatok végrehajtására. ' tartható területekre. A 17 szá­zalékosnál meredekebb. lej- tősebb szántókat nem volt ér­demes a továbbiakban mű­velni. Ezért javasoltuk: azo­kat gyeppel, vagy éppen er­dővel telepítsék be. A gyep­re alapozva, nagyarányú szarvasmarha-tartási progra­mot hajtottunk végre. A szö­vetkezetben szervezett országos meliorációs és juhászati be­mutatók sikere igazolhatja, hogy munkánk eredményes volt. A közös munka gyümölcse — Az ágazati szaktanács- adás keretében az egyetemi szaktanszékek dolgozóinak be­vonásával segítséget nyújtunk állattenyésztés, növénytermesz­tés, rét-legelőgazdálkodás, sző­lő- és gyümölcstermesztés, nö­vényvédelem és . vegyszeres gyomirtás, gépesítés, öntözés­fejlesztés kérdéseiben — ve­szi át a szót az osztályvezető. Számunkra az a megnyugta­tó, hogy a termelőszövetkeze­tekben nemcsak mint az egye­tem munkatársait, hanem mint segíteni szándékozókat fogad­nak. Sajnos, a kezdet kezde­tén nem mindig volt ez ísv. ma már tényleg más a hely­zet, hiszen egyre inkább lát­ják ők is a közös munka gyü­mölcsét. A fejlesztő- és kutatómun­ka mellett a közvetlen segí­tés eszközén kívül más úton- módon is eljutnak a kutató­munka eredményei gazdasá­gainkhoz. A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelentek meg könyveik, ezek átlagosan 1500—2000 példányban kerül­tek ki a szakemberekhez. Kiadás alatt vannak a juh-, a szarvasmarha- és sertéste­nyésztés technológiájáról szóló munkáik. Ezekből az üzemek többsége a növénytermelést, az állattenyésztést mint komplex folyamatokat ismerhetik még, s hasznos tanácsokat kaphat­nak a napjainkig kevésbé fi­gyelembe vett munkaszerve­zési tudnivalókról. Fehér Béla Az ifjúsági vezetők több előadást hallgatnak meg, cso­portos foglalkozásokon vesz­nek részt, s egy alkalommal, augusztus 8-án, csütörtökön ta­lálkoznak a járás párt- és ál­lami vezetőivel. A tanfolyam érdekessége, hogy esténként öt klubban szór akozh atnak-ia- nulhatnak a fiatalok; a politi­kai, morál-, zene-, ének-játék- és az irodalmi klubban: MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 4., VASÁRNAP Az örömforrás: 80 négyzetméter Huszonháromezer lakos - nyolc íotel Két fülhallgató Szomszéd megyéből jött a di­cséret, Gergely Sándor, a ka- rancslapujtői Karancsmente Termelőszövetkezet elnöke pár héttel ezelőtt a televízióban a Hét című műsorban mondta el, hogy szövetkezetük talpraállí- tásához nagy segítséget kaptak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemtől. Noha a tv-riport célja — érthető módon — a gazdaság ugrásszerű fejlődésé­nek bemutatása volt, érzékel­hettük, hogy az egyetem köz­reműködése jelentős. Ez ösztönzött arra, hogy — a teljesség igénye nélkül — tá­jékozódjunk neves intézmé­nyünknek az üzemekkel fenn­tartott kapcsolatáról. A felhívás és fogadtatása — Tíz évvel ezelőtt hozta létre egyetemünk termelésfej­lesztési osztályát, amelynek feladatait akkor a következők­ben jelölték meg: megállapíta­ni és kielégíteni a mezőgazda- sági nagyüzemek szaktanács- adási igényét. Az utóbbit rész­ben a termelésfejlesztési osz­tály, részben — az osztály szer­vezésében — az egyetem okta­tói és kutatói végzik — mon­dotta dr. Kiss Pál, tudományos főmunkatárs, az egyetem Mun­kaszervezési és Munkavédelmi Intézete termelésfejlesztési osz­tályának vezetője. Osztályunk 1964-ben alakult, 1972-ig önállóan működött, majd a Munkaszervezési és Munkavédelmi Intézet megala­kulásakor annak egyik osztá­lya lett. Munkájuk fontos dátuma volt 1970. Ekkor — látva a szaktanácsadás iránti érdeklő­dést — felhívást intéztek Pest, Nógrád, Heves, Bács-Kiskun és Komárom megye gazdaságai­nak területi szövetségeihez, megyei és járási tanácsaik mezőgazdasági osztályaihoz. Ebben arról értesítették őket, hogy az egyetem a szaktanács-^ adás mellett termelésfejlesztési tevékenységet is folytat. Ismer­tették velük az üzemek részé­re adandó szakmai támogatás lehetséges módozatait. Felhívásukat kedvezően fo­gadták. Az első helyen említik a Nógrád megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának aktív érdeklődését, velük ma is jó a kapcsolatuk. Ennek eredménye lett, hogy az egyetemen készült el a megye 11 szövetkezetének középtávú üzemfejlesztési ter­ve. Később mind több nógrádi szövetkezet igényelte segítsé­güket. A tényékhez tartozik — s egy kicsit elgondolkoztató —, hogy néhány esettől eltekintve, éppen a Pest megyeiek nem használták ki eddig kellően a felajánlott segítséget. A városi emberekkel ellen­téten, a kerepesieanek meg­van az az eiónyük, hogy la- kásukoól akár öt perc alatt is kellemes, hűs, zöld erdőbe, patak völgy be juthatnak. A romantikus séták a kerepe- sieknek talán mar nem is je­lentenek különlegességet, hi­szen sok kert vegében csörge­dező patak fut és öreg fák ad­nak árnyékot. De külön módja van annak, ahogyan errefelé sétálni le­het. Ki kell ezt tanulni. Föl­szegett fejjel, a fák lombjait nezegelve lehet csak menni, mert a kertek alatt a vízpart, az évszázados fák töve ki­ábrándító látványt, nyújt. Nem fizettek — reklamáltak Sárgálló kutyatej helyett múányag hyposüvegek viríta­nak. feneketlen fazekakon és lábasokon gyöngyözik ke­resztül a víz. Az ember lába üres tejes zacskókon és nem az avaron csúszik meg, ki­mustrált bútorok kínálnak pi­henőhelyet. A kimúlt kutya tetemét rozsdás gyerekkocsi takarja. Egyszóval: a falu ha­tára messziről szép a szem­nek, de a gyalogos cserkészés nem ajánlatos. Legalábbis ed­dig nem volt az. Egy új ta­nácsrendelet talán változtat a helyzeten. A Kistarcsa—Kerepes nagy­községi közös tanács megala­kulása után 1,1978. számmal tanácsrendelet született a köz­területek tisztántartásáról, amely az idén, január elsején lépett hatalyba mindaét köz­ségben. Végrehajtásáról a kö­zelmúltban számolt be Buiyá- ki Bálintné igazgatási előadó. Elmondta, hogy Kerepesen :gen nehezen haladtak, mert a lakosság nagy része nem akart hozzájárulni a szeméttelep fenntartási költségeihez. So­kan azt mondták: „minek az. oda öntjük a szemetet, ahova akarjuk.” Az első feladat a felmérés volt, amelyet szám­lálóbiztosok végeztek. Ennek alapján Kistarcsán 2213. Ke­repesen 856 és Szilasligeter 458 személyt köteleztek fize­tésre. De ez a felmérés főként a sok víkendtelek-tulajdonos miatt nem volt teljes. Az igaz­gatási előadó véleménye sze­rint mintegy három-négyszáz kötelezettet nem írtak össze. Sóder és tégla a járdán Természetesen nemcsak a magánosok fizetnek szemét- szállítási díjat, hanem a vál­lalatok, intézmények is. A két községben kilenc vállalat és harminc üzlet működik, üsz- szességében a megállapított szemétszállítási díj 400 ezer forint. Persze nem mindenki­nek tetszett a rendelkezés, igen sokan reklamáltak szó- oan és Írásban. Az idén má­jus 31-ig csaknem 170 ezer forintot fizettek be. A köztisztaság biztosítása érdekében a két községből a tanács a szemét összegyűjté­sére két fuvaros kisiparost al­kalmazott. A központi szemét­telep kisajátitása most van folyamatban, de a szemét le­rakása már ezen a területen történik. Igen nagy problémát okoznak azok az emberek, akik nem a rendeletben elő­írt, a szemét tárolására meg­Tavaly még csak 56 folyó­irat járt a Juhász Gyula vá­rosi és járási könyvtárba, az idén pedig már 126 kiadvány közül válogathatnak az olva­sók. Évente 3 ezer forintért vásárolnak Hanglemezeket: művész-, operalemezeik van­nak, gyűjtik a különféle tár­sadalmi rendezvényekhez fel­használható zeneművek fel­vételeit is. A mintegy 600 da­rabos lemeztárt azonban ed­dig csak a járás és a város művelődési házai, irodalmi színpadai használhatták, mert a gödöllői olvasóknak nem tudtak helyet adni a zenehall­gatásra. Ugyanilyen nehezen hozzáférhető a rengeteg fo­lyóirat, mert a 23 ezer váro­si lakosra csak nyolc fotel jut az olvasóteremben. Nagy az öröm most a könyv­tárban. Szinte minden dol­gozója számol, kalkulál, raj­zol, tervezget. Nagy Lajosné könyvtárvezető elmondta, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága 1973. októberi ha­tározata alapján bővítik a könyvtárat. A tanács gondos­kodásának köszönhető, hogy a jelenleg 160 négyzetméteres in­tézmény 80 négyzetméternyi alapterülettel gyarapodhat. Papírlapokat vesznek elő, magyaráznak, kalauzolnak az új helyiségekben: talán itt lenne legjobb helye az olva­sóteremnek, ebben a sarokban lehetne fülhallgatóval zenét hallgatni, ezen a részen lehet­ne a bejárat, ezt a falat nagy oszlopokkal kellene kiváltani — és se vége, se hossza nincs a terveknek, elképzeléseknek. A tervek még nem véglege­sek és a költségvetés sem ké­szült el, hiszen csak a közeli napokban kapták meg a terü­letet. Nagyon meg kell gon­dolni, hogy mi hová kerüljön, és ehhez a Könyvtártudomá­nyi és Módszertani Központ könyvtárépítési bizottságának szakmai tanácsát kérik majd. A városi tanács megígérte, hogy kifizeti az átalakítási költséget, a jövő év elején pe­dig a megyei tanács művelő­felelö edényben rakják ki a szemetet. Többnyire éppen ők azok, akik nem akarnak díjat fizetni. Sajnos előfordul, hogy a bontási anyagot a lakosság nem a kijelölt telepen, hanem közterületen rakja le. Szeren­csére mind kevesebb az ilyen eset, mert a lakosok a tanács­tagokon keresztül is értesül­tek a rendeletről. Tavaly két alkalommal volt szabálysértési tárgyalás, köz- tisztasági szabálysértés miatt, melynek eredményeképpen 300 forint bírságot fizettek be. Az idén négyszer róttak ki bírságot, összesen 600 forint értékben. Általában jellemző a községekre, hogy az udvart és a ház közvetlen környékét | rendben tartják, de a járdák, az árkok és más közterületek tisztántartása még korántsem megfelelő. Sokan tárolnak közterületen, járdákon sódert, téglát és homokot. Ezeknek a bírságolására is gondot kell fordítani. Mozgalom a tisztaságért Bulyáki Bálintné befejezé­sül elmondta, hogy fontosnak tartaná a tisztasági mozga­lom évenkénti meghirdetését amelyhez a tanács, a Vörös- kereszt és a Hazafias Nép­front is segítséget nyújthatna. Reméljük, hogy a rendelet hatására kellemesebb sétákat lehet majd tenni a kerepes: vidéken. Örszigeti Erzsébet désügyi osztályától és a me­gyei könyvtártól bútorokat kapnak. — Körülményeinkből is lát­hatja. hogy az olvasóteremben „szorít legjobban a cipő”. Az új területet elsősorban en­nek a részlegnek kibővíté­sére fogjuk felhasználni, hi­szen folyóirataink, lemezeink többsége a raktárban kap­hatott csak helyet. A lemeze­ket a beiratkozott helybeliek ezután két fülhallgató segít­ségével meghallgathatják majd az olvasóteremben — mesélte Nagy Lajosné. A tervek szépek, és ha a gö­döllői művelődési ház nem is, de a könyvtár legalább bő­vül, gyarapodhat. Ez az át­alakítás biztató kezdet a gö­döllői művelődési életet ille­tően. Ö. E. Megérkeztek Jugoszláviából „Dolgozz velünk, utazz ve­lünk’’ a mozgalom neve, amelynek keretében a veres- egyházi KISZ-szervezet és az Ifjúsági Klub tagjai közös ki­ránduláson vettek részt. A na­pokban érkezett meg 45 fiatal |.a tíznapos jugoszláviai útról. A Gödöllő és Vidéke 1974. július 28-án, vasárnap, az Olvasóink fóruma rovatban „Elfelejtett tejbarátok” cím­mel egy rövid levél jelent meg. A levél írója szerint július utolsó hetében Gödöllőn, de főleg Gödöllő peremkerüle­teiben akadozott a te jellá­tás, az élelmiszerüzletek csak egy részét kapták meg a ren­delésüknek. A levél rögzíti az igazsá­got, hogy a GALGATEJ egy igen fontos gépe, nevezetesen a tejcsomagoló gép meghibá­sodott. Nem várt hiba követ­kezett be a gépen, tehát nem tervszerű javítást kellett vé­geznünk, így nyilvánvalóan nem is intézkedhettünk sem valamelyik társvállalkozás­nál, sem a Tejipari Válla­latnál, hogy helyettünk szál­lítson ki tejet szerződéses partnereink részére. A gépet lényegében üzem közben, esetenkénti leállá­sokkal, komoly erőfeszítések árán tudták az üzem szak­emberei megjavítani. Annál is inkább nehéz volt a hiba el­hárítása, mert közel 5 éve üzemelő gépről van szó, és az alkatrészellátás nem mondha­tó éppen problémamentes­nek. Az igaz, hogy az elmúlt időszak alatt minden külö­nösebb hiba nélkül üzemelt a gép, ennek ellenére tud­juk azt is, most már be kell ütemezni egy középjavítást hogy hasonló esetek a jövő­ben ne forralhassanak elő. Szerettünk volna egy azonos típusú új Bertopack Junior tejcsomagoló gépet vásái'olni. hogy a napi 10 000 literrel megnövekedett tejmennyisé­get két géppel biztonságosab­ban tudjuk feldolgozni. Saj­nálatos módon az illetékes külkereskedelmi vállalaton keresztül megrendelt gépet korszerűtlennek minősítették és a behozatali engedélyt nem kaptuk meg. A legnépszerűbb üzlet Legtöbben a járásból jöttek Már egyhetes is elmúlt Gö­döllő legújabb létesítménye, a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ bútor- és lakberendezési áru­háza. Aki az elmúlt napokban járt az áruház környékén, jól láthatta, hogy raktárbejára­ta előtt állandóan tehergép­kocsik sorakoztak, szinte meg­állás nélkül hordták az árut raktárba. Mindez arra enged következtetni, hogy az első hét forgalma várakozáson fe­lül jól alakult. E következtetés cseppet sert elfliamarkodbtt, mivel az áru­ház hét nap al.att 2 millió 501 ezer forint értékű bútort ét 1 ak.be rendezési tárgyat adott el. Elsősorban a liakószoba- gamitúráik és a szekrénysorok iránt mutatkozott nagy érdek­lődés, ezekből több mint 10-et adtak eL Átmeneti gondokkal küzdöttek és küzdenek most if I az áruház dolgozói, hiszen a nyitáskor a bemutatóterembe» és a raktárban felhalmozott bútorkészlet napok alatt telje­sen kicserélődött, illetve el­tűnt. A gondokat az okozza* hogy a kereslet lényegesen na­gyobb, mint az utánpótlás üteme. Ez pedig alighanem megbocsátható egy népszerű „újszülött” áruház esetében. Megjegyzendő, hogy a vá­sárlóközönség java többnyire a járás területéről kereste fel az új áruházat, szomba­ton például Isaszegröl, Verseg- ről, Kartalról és Túráról ér­keztek érdeklődők, illetve vá­sárlók. Oji Tekintettel arra, hogy fele­lősséget érzünk Gödöllő vá­ros, a gödöllői járás egy je­lentős része, Budapest egyes kerületei, a Dunakanyar egy részének tejellátásáért, arra törekedtünk, hogy a „tejszak­mában” legjobban bevált fel­szerelésekkel lássuk el üze­münket. Ismereteink szerint úgynevezett középüzemi cso­magoló gép jelen pillanatban nem üzemel az országban. Ha újat nem tudtunk vásárolni, vásároltunk egy használtat, de ugyanazt a típust, és úgy érzem, most már jobb kiszol­gálást biztosíthatunk. Az üzem dolgozó kollektí­vája a kérdéses napokon mindent elkövetett annak ér­dekében, hogy a megrendelt mennyiséget a meghibásodott géppel is legyártsa. Így jú­lius 18-án a megrendelt mennyiség 96 százalékát, 19- én 16 százalékát, 20-án 100,5 százalékát szállítottuk ki Gö­döllőre. Az igaz, hogy a meg­rendelt tejmennyiségnek csak a felét vittük ki reggel, a többi napközben, délután 17 óráig került az üzletbe. Mindezeket azért írtuk le részletesen, hogy tejfogyasz­tóink lássák: felelősséget vál­lalunk a hozzánk tartozó kör­zetek maradéktalan tejellá­tásáért. Furulyás János, a GALGA Tejüzem igazgatója Szimpozion-helyesbítés Tegnapi számunk „Szimpozi- onfinálé” című anyagába saj­nálatos nyomdahibák kerül­tek. Az alcímben kenéstech­nika helyett keveréstechnika jelent meg, míg az írás első mondatában a nyomda ördöge miatt közöltük, hogy a mező- gazdasági terményszárítók tü­zelőolaj-fogyasztása hatvanhá­romszorosára emelkedett, a he­lyes hatvanszorosára helyett. OLVASÓINK FÓRUMA Válasz az elfelejtett tejbarátoknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom