Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
Meghosszabbították a kiállítást Igen sok látogató kereste már fel Benedek Péter, Cegléden élő parasztfestő kiállítását a Kossuth Múzeumban. A nagy érdeklődésre való tekintettel döntés született, hogy a kiállítást a tervezettnél később, augusztus vége helyett szeptember közepén fogják bezárni. Még eredményesebben A sütőipari vállalat kongresszusi munkaversenyében a versenyszempontok közt ott szerepel az újítómozgalom ki- szélesítése. az üzemi demokrácia megerősítése és számos, számadatokkal is mérhető vállalás. A vállalat szocialista brigádjai komoly elhatározással végzik feladataikat, szeretnék, ha minél több lenne a szocialista brigád, növekedne a tagok száma és a kiváló dolgozók is többen lennének az értékelés után. ÉRKEZNEK MÄR A BÜ- TOKSZALLITMANYOK a Marx Károly utcai, szombaton délelőtt megnyíló ÁFÉSZ bútoráruházba. A város lakói a berendezkedést is nagy figyelemmel kísérik, bőséges választékot várnak az üvegfalú, tágas bemutatóhelyiségek láttán. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES C ESkfcD VÁROS XVIII. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK HELYTORTENESZEK A LEVÉLTÁRBAN A ceglédi járás három évtizede LEGJOBB AZ ELBESZÉLŐ KRÓNIKA A ceglédi járásban több évre visszatekintő hagyományai vannak a helytörténetírásnak. A legtöbb községben elkészült a falukrónika, ám íróinak áldozatos munkája nem ért véget, megörökítik napjaink említésre méltó eseményeit is. A napokban — a Hazafias Népfront járási bizottságának kezdeményezésére — a nagykőrösi levéltárban tanácskoztak a helytörténészek. Dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója a krónikaírás időszerű teendőiről és módszereiről tartott előadást. A megbeszélésen részt vett Fekete Antal, a járási párt- bizottság osztályvezetője is. Szabó Vera járási népfronttitkár bevezető szavaiban elmondotta, hogy a Hazafias Népfront és a KISZ Pest megyei bizottsága és a levéltár a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából helytörténeti krónikaíró pályázatot hirdetett, amelyhez csatlakozott a járás is: „A ceglédi járás három évtizede” címmel együttesen jelentetik meg a községek krónikáját a jövő tavasszal. Dr. Lakatos Ernő előadásában a kortörténeti igényű krónikaírás jelentősége mellett foglalt állást, amely kedvezőbb az évkönyvszerű feldolgozásnál. Stílusa elbeszélő, hangvétele tárgyilagos, de nem nélkülözi a pártos állásfoglalást. A szakember az úgynevezett „elbeszélő krónika” stílust ajánlotta követendő pélVédnőkéi a K/SZ-esek Játszótér a város peremén Facsemetéket is ültetnek Szabad szombat van. Mivel is töltik az időt ilyenkor az emberek? Kirándulnak, pihennek, otthon a ház körül tesz- nek-vesznek. Nem így a Lach- ner György utca a Folyó utca és környékének lakói: már kora reggel, amikor az első tehergépkocsi meghozta a töl- tésnekvaló földet, ki kapával, ki lapáttal indult egyengetni. Vajon mi készül itt a Lachner György utca végén levő gödrös, lápos, állatok járta gyepen? Segítőkész emberek — Nagyon sok gyerek van a környéken — mondja Sza- lisznyó Sándor. — Összegyűlnek az utcában, akkora zajt csapnak, hogy a pihenni vágyók nyugalmát is megzavarják, s ha rúgni kezdik a labdát az utca közepén, könnyen odavész egy-két ablak. A lakók bosszankodnak, de a gyerekeknek valahol játszani kell. Mi, szülők néhányan elhatároztuk, hogy társadalmi munkában elkészítjük a játszóteret. Mindenki csatlakozott hozzánk. Felkerestük a javaslattal a városi tanácsot, ott is segítőkész emberekre leltünk. A városi tanács KlSZ-szer- vezete védnökséget vállalt a játszótér építése fölött. KISZ- szervezetünk tagjai a tanács különböző osztályain dolgoznak, hivatalból sok ismerősük van a város vállalatainál, szövetkezeteiben. Így fordulhattak segítségért a Volán, a Fűrész- Hordóipari Vállalat, a KÖZGÉP, a tangazdaság és a Városgazdálkodási Vállalat KISZ-, illetve párttitkárához. A Fűrész- és Hordóipari Vállalattól padokat és facsemetéket kaptunk, a tangazdaságot a homokozó betonszegélyének elkészítésére kérték föl. A Volán — mivel KISZ-szervezete programjában szerepel gyermekintézmények építésének segítése — vállalta, hogy a Budai úti homokbányából földet szállít. Ma itt, holnap ott A volánosok reggel öt gépkocsival és egy rakodóval álltak munkába. Tóth László éppen most billentette le a homokot, s indul a következő fuvarért. Egy percre megállítom. — Szabad szombaton is beül a volán mögé? — Nálunk nincs szabad szombat, de társadalmi munkában dolgozunk. Szívesen vállaltuk. Nekem is van gyerekem. — A közelben lakik? — Nem éppen, a Szűcs-telepen. Ügy gondolom, ma itt, holnap ott fognak össze az emberek, hogy játszóhelyet építsenek. — Meddig tart a munkája? — Ma egész nap. Ha esetleg kevés lesz a homok, még a jövő szombaton is fuvarozunk. Szorgoskodó gyerekek Nemcsak a szülők, a gyerekek is segítenek. Rövidnadrá- gos fiúcska áll a most lebillentett homokrakás tetején. Kezében lapát. Kissé alkalmatlan eszköz még számára, legalább kétszer olyan hosszú a nyele, mint ő maga. A nagyobbak kezében már jól áll a kapa. Matusinka Kati is reggel óta egyengeti a földet. — Nagyon jó lesz, azért jöttem segíteni — mondja lelkendezve. — Nem fáradtál még el? — Egy csöppet sem! — Hirtelen továbbáll, belvágja kapáját a kupacba. — A beszéddel nem haladunk. Fiatalasszonyok állnak az akácfák alatt, szemük a szorgoskodó csemetéken. — Eddig nem szívesen engedtem ki a kicsit, féltem, hogy az utcán valami baja esik. Itt nyugodtan hancúroz- hatnak majd. — Az én fiam — szól a másik — már hajnalban fölült az ágyában: anyukám, gyorsan öltöztess, megyek a játszótérre. Alig tudtam lecsillapítani: aludj kisfiam, sötét van még. Most is ott lapátol — mutatja büszkén. Focizni is lehet — Messziről jöttetek? — A Sallai Imre utcából. — Én meg a Dobóból. — Kár, hogy nem hoztunk lapátot. — Menjünk vissza érte. — Várjatok csak, milyennek képzelitek az új játszóteret? — Hát... legyen ... először is focipálya, hinta, homokozó... — Lesz focipálya? Jaj, de jól! — azzal elfutnak. ★ A szemközti ház kapujában idős asszony üldögél. — Nagyon szép dolog az összefogás. Az uram, ha hazajön, rá sem ismer a térre. Mert mi volt ez eddig? Libalegelő, szeméttelep, még azt a néhány fát is eltüntették a széléről. Eladtam én is a kacsáimat, nem bajlódok velük öregségemre. Kiülök inkább a kapuba, nézem a gyerekeket, majd vigyázok rájuk. Dobozi Eszter TEKE Cegléden maradt a Kossuth Kupa A Ceglédi Közgép SE ebben az évben is megrendezte tekében az immár hagyományossá váló Kossuth Kupa egyéni és csapatversenyt. Nyolc együttes állt rajthoz, s mindegyikben nyolc játékos 100 gurítást hajtott végre, tarolásban. Az első napon pályára lépő KÖZGÉP olyan jó eredménynyelt rukkolt ki, hogy a később sorra kerülők már nem tudták megelőzni. A védő. Vasas Ikarus az ötödik helyet szerezte meg. A másik ceglédi együttes, a Bem SE is megtette a magáét, nagy küzdelem után, a Szolnoki MÁV-ot legyőzve, ezüstérmet nyert. Egyénileg Pákozdi Rudolf kiemelkedett a mezőnyből. A kupa mellett a legjobb eredményt elérők tiszteletdíjat kaptak. Eredmények: Csapatban: 1. Ceglédi KÖZGÉP 2179, 2. Bem SE 2159, 3. Szolnoki MÁV 2156, 4. Beloiannisz 2101, 5. Vasas Ikarus 2016 fa. Egyéniben: 1. Pákozdi Rudolf (KÖZGÉP) 321, 2. Dobos (Szolnoki MÁV) 308, 3. Bauer (Bem SE) 306, 4. Mocsár (Kecskeméti MÁV) 305, 5. Batka (Bem SE) 302, 6. Puli (Vasas Ikarus) 300 fa. t U. L. dának, amely visszatekint az elmúlt évekre, egy időszakra. Néhány példányban készül, és elhelyezik a közgyűjteményekben. őrzik a levéltárban, a helybeli könyvtárakban, hozzáférhetne!! hosszú évek múltán is a kutatók, akik forrás értékű anyagként használhatják. A megyei pályázaton részt vevők feldolgozhatják településük vagy azon belül valamely üzem, termelőszövetkezet, intézmény fel- szabadulás utáni fejlődését vagy az említett területeken az utóbbi egy-öt év alatt végbement változást, gyarapodást. Az a cél, hogy a máig, napjainkig jussanak el a krónikások. Az írásokban helyet kapnak a három évtized határkövei. A felszabadulás körülményei, a földosztás. (Becses értékű dokumentum lenne, ha a kutatók fellelnének olyan hiteles fényképeket, amelyek valamelyik községben a földosztással kapcsolatban készültek.) A termelőszövetkezetek megalakulása, az üzemek alapítása, fejlődése szintén fontos fejezete lehet a pályaműveknek. Az 1975. január 31-ig beküldendő krónikák elkészítéséhez — mind a kutatást lehetővé téve, mind módszertani tanácsokkal szolgálva — segítséget ad a megyei levéltár. A ceglédi járás krónikásai számára az előre kért anyagot szívesen elküldik a nagykőrösi levéltárba, ahol könnyebben, kevesebb utánjárással tanulmányozhatják a búvárkodók. Remélhető, hogy a korábbi évekhez hasonlóan, ezen a pályázaton is születik járásbeli siker. T. T. ABONYI KRÓNIKA A Ság vári Termelőszövetkezetben Eredményesen gazdálkodtak az első télévhen Kiadásaikat is fedezni tudták Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezetben elkészítették és nyilvánosságra hozták a gazdaság idei, első félévi eredményeit. Mint az értékelésből kitűnik, a szeszélyes és változékony időjárás ellenére a növények szépen fejlődtek, s általában kedvező terméshozamokat értek el, illetve jó eredményt várhatnak. A vetésterületek nagysága a cukorrépa kivételével valamennyi növényféleségből a tervezettel azonos, a növényápolást az ütemezésnek megfelelően tudták elvégezni. Az állattenyésztésben, ezen belül a szarvasmarha ágazatban, a tejtermelés és az itatásos borjúnevelésben értek el különösen jó eredményt. Tej- termelési tervüket például 103 százalékra teljesítették és ezzel párhuzamosan haladt az értékesítés. Nem sikerült viszont a tervezett súlygyarapodást elérni a növendék- és hízómarha-nevelésben és aránylag magas volt az elhullott állatok, valamint a kényszervágások száma. Az ágazaton belül az év második felében az egyik igen fontos feladat lesz az állategészségügyi előírások szigorú betartása, hogy elejét vegyék az elhullásnak és minimálisra csök- kensék a kényszervágásokat. A szakosított sertéstelepen ebben az évben kezdték meg a termelést. Az eltelt hat hónap eredményei még nem túl kedvezőek: a szaporulat alacsonyabb a tervezettnél és magas az abrakfelhasználás. A hátralevő hat hónapban a sertéstelep dolgozóinak bőven lesz tennivalójuk, hogy az éves eredmények a tervezésnek megfelelőek legyenek. A műhely, az építő brigád, traktor, gépkocsi, kombájnüzem és az igatartás képezi a közös gazdaság segédüzem ágazatát. A gépek javítása és karbantartása tervszerűen történt, az építő brigád ugyancsak tervszerűen dolgozott. Általában a gépcsoport tevékenysége sem volt rossz, helyenként azonban minőségi kifogás merült fel munkájuk ellen. A termelőszövetkezet kiegészítő tevékenységét a kereskedelem, a szállítás és a háztáji hízók felvásárlása jelentette. Kereskedelmi feladataik jelentős részét terményeiknek a szolnoki és a helyi standon, valamint a darálóikban való értékesítése képezi. A két stand és a négy daráló forgalma az értékelt időszakban meghaladta a 2 millió forintot. Az árbevételek és kiadások ütemszierű összehangolása a jó pénzgazdálkodás alapja. Mivel a termelőszövetkezetnél ez változatlanul megvalósult, így a termeléshez szükséges kiadásokat fedezni tudták, üzemviteli hitelt ismételten nem kellett igénybe venni. Gy. F. Előkészületi labdarúgó-mérkőzések Szolnokon és Kőröstetét/enen Újabb két edzőmérkőzést játszottak az Abonyi TSZSK labdarúgói a közelmúltban. EL ső alkalommal a megyei bajnokságban szereplő Szolnoki Vegyiművek vendégei voltak és 4:3 arányban győztek. Góllövők: Makai T., Récsi 2, és Czigler. Jók: Kósik, Makai T., Récsi és Sulyok. Következő ellenfelük — otthonukban — a szomszédos Köröstetétlen csapata volt. A végig jó iramot és valameny- nyi játékost felvonultató abo- nyiak ezt a mérkőzést 7 3 arányban nyerték. Góllövők: Makai I., Makai II., Czigler, Retkes (2), Kósik (2). A mezőny legjobbja Kósik volt Mindkét mérkőzésen lelkesen és ötletesen játszott a csapat. Esztergomi vendégszereplésük előtt az öregfiúk csapata is pályára lépett. Ellenfelük a kőröstetétleni ifjúsági csapati volt. Az egy félidős mérkőzésen 8:0 arányban nyertek a „nyugdíjasok”, góljaikat Gönczöl (4), Bálint (3) és Retkes rúgta. Drága a piac Ahol termesztik, megkérik az árát is... Épül az emlékmű épül. Felavatására az ünnepségei / A NŐPOLITIKÁI HATÁROZATOK végrehajtásáról tárgyalt legutóbbi ülésén az abo- nyi Ságvári Tsz nőbizottsága. Az elhangzott kérdésekkel és javaslatokkal a párttaggyűlés is foglalkozott. A háziasszonyok többsége azt tartja: legegyszerűbb a főzés augusztus közepe táján, mert ilyenkor iegválasztékosabb a piac, ilyenkor legolcsóbbak a gyümölcs és zöldségféleségek. Nos, az előbbiben van valami, de ami az olcsóságot illeti, arra alaposan rácáfolt a múlt hét végi abonyi piac. Érdemes néhány zöldség és gyümölcsárat idézni: A szezonidőt élő zöldpaprikát kilónként 8—12 forintért mérték. Aki igazán szép paprikát kívánt, annak bizony az utóbb említett árral kellett megbarátkoznia. A paradicsomért aránylag mérsékelt árat, három forintot kértek, az új burgonya kilóját öt és nyolc forint közötti árért adták. Az őszibarack ára ugyancsak magas skálán mozgott, 8 és 12 forint között. Uborkából a legolcsóbbnak is négy forint volt kilója. A piac slágere a dinnye lett volna, ha... És itt nem árt egy kis kitérőt tenni. Az ember azt hinné, az áru árát befolyásolja, hogy hol termelik. Vagyis: a termelő helyen olcsóbb és onnan távolodva drágább. Ezt ez a piac ugyancsak alaposan megcáfolta, mert Budapesten ugyanezen a napon hai forintért gyönyörű paprikát és ugyanennyiért szép őszibarackot kapott a vá- sárló. A görögdinnye ára Abonyban 4 forint, míg a fővárosban 2,80 forintért mér- ték kilóját. Tehát a piac slágere a dinnye lett volna, ha olcfóbb és több lett volna. Gy. F. A Sony központjában, a Kossuth téren felszabadulásunk 30. évfordulójára új szovjet hősi emlékmű k alkalmával, áprilisban kerül sor. Gyű ráki Ferenc felvétele
