Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-29 / 201. szám

Biztonságos gazdálkodás Jól vizsgáztak az egyesölt tsz-ek ' A lehetőségek adottak A muki nem jön vissza... Betonszőnyeggyár Kútvallató két hét múlva Veresegyház szadai végén egy ideiglenes ipartelep épí­tésén dolgoznak. A hatalmas, égnek meredő hengerekből magasba szálló gőz már mesz- sziről felhívja erre az arra já­rók figyelmét. Az épülő M—3-as autópálya aszfalt- anyaga és az úthoz szükséges beton készül majd itt. Javában működik már az olasz gyártmányú Marini tí­pusú óriás aszfaltkeverő be­rendezés. Az autópályához ve­zető utakat, amelyeket anyag- szállításhoz használnak majd, kiszélesítik és korszerűsítik. A munka javában folyik -már a Veresegyház—Cso­rnád—Főt közötti útszaka­szon. I. ÉVFOLYAM 70. SZÄM 1974. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK Közeledik az ősz, és a járás földjein, is elvégezték már az idei mezőgazdasági munkák többségét. Az elmúlt időszak­ban különösen az 1974. január 1-én egyesült termelőszövetke­zetek voltak reflektorfényben: a bagi Vöröscsillagból és a 'hévízgyörki Dózsa Tsz-ből ala­kult hévízgyörki Petőfi Tsz; a kartali Üj Életből és a vér­ségi Törekvő Tsz-ből létrejött vérségi Barátság Tsz; az aszódi Aranykalászból az ik- ladi Előre Tsz-ből és a domo- nyi Dózsa Tsz-ből egyesített ikladi Galgaparti Tsz; a gal- gamácsai Hunyadi Tsz-ből, a vácegresi Kossuth Tsz-ből és a váckisújfalui Petőfi Tsz-ből alakult galgamácsai Összefo­gás Tsz és a valkói Űj Életből, a vácszentlászlói Aranykalász­ból és a zsámboki Petőfi Tsz- ből alakult valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet. A járási pártbizottság, a já­rási hivatal és a területi tsz- szövetség figyelemmel kísérte az egyesült termelőszövetkeze­tek munkáját. Az aratás befe­jezését követően a pártbizott­ság mindenre kiterjedően ér­tékelte az első közös nyolc hó­napot. Számos területen tör­tént előrelépés. S ez az egye­süléseknek is köszönhető. Ja­vult a termelési átlaga a ke­nyérgabonának: míg 1973-ban 35,3 mázsát takarítottak be hektáronként, az idei ered­mény 36,77 mázsa. Jobb lett a tsz-ek üzemszervezete is: ezt bizonyítja, hogy míg másfél évvel ezelőtt egy mezőgazda- sági dolgozó 5—6 lakost, addig ma tíz-tizenkettőt lát el élel­miszerrel. Nem cél, lianem eszköz A tsz-egyesülés nem ma­gáért való cél, hanem eszköz a szövetkezeti gazdálkodás hatékonyságának növelésére. Az egyesülések révén lehető­ség nyílik az optimális terület- nagyságok kialakítására és a fejlesztési alapok koncentrá­lására. Járásunkban az egye­sülések következtében növe­kedtek az egy gazdára jutó te­rületek. 1974-ben 13 tsz átla­gosan 2711 hektáron gazdál­kodott, s ez a szám a megyei 1515 hektáros átlaghoz hason­lítva igen kedvező. A közös gazdaságokban ked­vezően alakult az átlagéletkor is: az elnököké 45,8, a főmező­gazdászoké 41, a főkönyvelőké 45,7 év. Az ez évi gazdálkodás­ra jellemző és egyben szük­ségszerű is, hogy a hagyomá­nyos tervek alapján alakult. A tsz-ek tervei biztonságos gazdálkodást igyekeznek meg­valósítani, talán túlságosan is törekedtek a biztonságosságra, amit az árbevétel egyszázalé­kos csökkenése is mutat. Az idén kezdődnek majd el az ésszerű táblásítások, amelynek alapján a tervezésben már jobban lehet alkalmazkodni a lehetőségekhez. Szép volt a határ Az egyesült téeszek szinte országos vitatémája a gazdál­kodás szervezeti rendje. Járá­sunkban is próbálkoznak mindkét kialakult formával: az ágazaH és a területi irá­nyítással. Ebben az évben Gal- gamácsán vegyes irányítás alatt, ágazati és területi mód­szerrel folyt a munka. Ikla- don, Versegen az ágazati rend­szert vezették be. Valkón is ágazati rendszerrel dolgoztak, de a tapasztalatok alapján a következő évben a területi irányításra szeretnének áttér­ni. Hévizgyörkön vegyes volt az irányítási rendszer, de 1975-ben az ágazati irányítás­nál szeretnének megállapodni. Az idei kenyérgabona beta­karítása sikeresen befejező­dött. A kartaliak határa volt a legszebb. Valkón szép ered­ményt értek el: hektáronkénti 42,3 mázsa búzát arattak. A leggyengébb eredményeket a hévizgyörki Petőfi Tsz érte el. A valkói tsz borsóból és gabonából többet takarított be a tervezettnél, ennek köszön­hető, hogy terven felül 9 millió forint volt az árbevétel. A szél és a vihar csak az őszi árpában tett jelentős kárt: a tavalyi 29,1 mázsa hektáron­kénti átlaggal szemben az idén 25,5 mázsa volt az eredmény. Az országos, sőt a világpiaci körülmények is hatással van­nak a téeszek munkájára. Ez az oka annak, hogy a valkói tsz 1974 első félévében hízó- marha-értékesítési tervének csak 32 százalékát tudta tel­gazdálkodást jelentenek, ha­nem a nagyobb gazdaságok között nagyobbak a téfesz- kooperációs lehetőségek is: ilyen például kisebb vágóhi­dak létrehozása. A számvetés alapján el­mondható, hogy járásunkban jól vizsgáztak az egyesült ter­melőszövetkezetek. A járás mezőgazdasága hatékonyságá­nak fokozása érdekében a jö­vő évben is sor kerül tsz- egyesítésekre: néhány gazda­ságban, mint például a túrái és a galgahévizi termelőszö­vetkezetben már megkezdőd­tek az előkészületek az 1975. január 1-i egyesülésre. A Marini Finis-ér kétezer há­rom méter szélességben teríti- az aszfaltszőnyeget. A várható igen nagy forgalomhoz kell a jó út és ennek először az épí­tők veszik majd hasznát. Az új autópálya koronaszé­lessége huszonnyolc — azaz kétszer tizennégy méter — lesz. Érthető tehát, hogy épí­téséhez csupa nagy teljesítmé­nyű gépet használnak.<Az asz­faltkeverő névleges teljesítmé­nye 75—80 tonna óránként. Az ÉPGÉP—ELBAMIX hidegbe- tön-keverő óránként 10—15 köbméter betont állít elő. Az autópálya alapjához az úgy­nevezett soványbetont is az olasz gyártmányú Marini ké­Örszigethy Emel és billent „Rakodásmentes’ pótkocsi Az egyesült termelőszövet­kezeteknek nagy figyelmet kell fordítani a háztáji gaz­daságok rendszerének egysé­gesítésére. Ez népgazdaságilag is fontos feladat, ugyanis az ország összes mezőgazdasági terményeinek egyötödét a ház­táji gazdaságokban állítják elő: ez egyenlő az ország álla­mi gazdaságainak termelésé­vel. A téeszegyesülések nem­csak nagyobb területen való Az aratás befejezése után országjárásra indultak a val­kói Egyesült Zöldmező Ter- melc^zövetkezet dolgozói. Há­rom utat szerveztek, amelyen a tsz-tagok Veszprémbe, Zirc- re, Pannonhalmára, Hévízre, Keszthelyre és Badacsonyba látogattak el. A növényter­mesztésben dolgozók kivételé­vel 23-án és 24-én a vácszent­Hat járás községeiből gyűj­tik össze az életet mentő vért a Gödöllői Vérellátó Központ- dolgozói. Az önkéntes véradók közül az ikladi Műszergyárból augusztus 22-ig 404-en 138 li­ter vért adtak. Dr. Pető Ede lászlói üzemegység dolgozói, 24-én és 25-én a vácszentlász­lói és a valkói növénytermesz­tők járták az országot, 31-én és 1-én pedig a valkói gazda­ság tagjai kirándulnak. A két­napos utakra a tsz három-há­rom autóbuszt foglalt: minden alkalommal 120 tsz-tag vesz részt a programokon. I igazgató főorvos elmondta, I hogy az IMI dolgozói nem mind egy napon jöttek, és ez a szakaszos véradás minden­képpen kedvezőbb. Fontos ez azért, mert o betegek mindig friss vérhez juthatnak, ugyan­is a balesetek nem „megren­delésre”, a véradási napon tör­ténnek. A vérellátó központ augusztus 5-én is a műszer­gyár segítségét kérte, amikor Morva János nagytarcsai la­kos részére kellett sürgősen vért adni. A fiatalembert autó­baleset érte, és súlyos orrvér­zéssel szállították be. Mivel vérzékenysége miatt három nap után sem sikerült megállí­tani a vérzést, sürgőssé vált a beavatkozás. A vérellátó köz­pont kérésére ekkor hatan siettek Morva János segítsé­gére, hogy 2160 milliliter vér­rel elősegítsék megmentését. F. T. Kiránduló tsz-tagok Következnek a valkóiak jesíteni. Nincs új melléküzemág A termelőszövetkezetek ész- j szerű szakosodó gazdálkodását bizonyítja, hogy 1974-ben nem hoztak létre új melléküzem- ágat, Inkább csökkent ezek­nek a száma: például Galga- mácsán felszámolták a kosár­fonó részleget. Az erők, a gazdasági lehetőségek kon­centrálása már ebben az év­ben is megmutatkozott. A kö­zös gazdaságok többet fordí­tottak beruházásra, mint az előző évben. Ezek hatékonysá­ga a következő időszakokban mutatkozik majd meg. A nagyobb területen való gazdálkodás nagyobb lendüle­tet adott a téeszeknek. Ez megmutatkozik a készülő fej­lesztési, beruházási tervekben is, és sok helyütt dolgoznak már a középtávú terveken is. A termelőszövetkezetek gaz­dálkodósának üzemszervezésé­ben, korszerűsítésében, éssze­rűsítésében sokat segíthet és segít a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Tangazdasága. A gazdaságok sajnos, dzt a lehe­tőséget még csak hellyel-köz- zel veszik igénybe: egyelőre csak a vérségi és a hévizgyör­ki tsz. A tangazdasággal való megbeszélés alapján sor ke­rülhet például ésszerű földcse­rére is. Sok hasznos tanácsot tud adni a tangazdaság a ter­melési költségek ésszerű kiala­kítására. Ez különösen a bel­ső anyagmozgatások csökken­tése révén érhető el. Az anyagmozgatás egyik leglényegesebb része a rako­dás. Rakodni lehet jármi",re fel, vagy le, illetve egyik kö­zeli helyről a másikra. Csak az ezzel foglalkozó szakembe­rek tudnák megmondani, hogy ezek az egyszerű folyamatok milyen irtózatos költségeket emésztenek fel. A Gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet felmérése szerint a gépesített rakodás az összes ilyen jellegű munkák­nak csak 20—25 százalékát te­szi ki. Ezért indokolt az olyan gépek elterjesztésének szor­galmazása, amelyek a rako­dást segítik, vagy adott eset­ben kiküszöbölik azt. Ez utób­bi érdekében tervezték meg az MGI-ben azt a magasra emelve billenő pótkocsit, amelynek gyártására már az előkészületek is megtörténtek. A kocsi teherbírása hat és nyolc tonna között lesz. A traktor vontatására tervezett alkalmatosságról a szállított anyagot átrakó gép segítsége nélkül lehet majd egy másik járműre — vasúti kocsiba műtrágyaszóró gépbe, vagy vetőgápbe átbillenteni. A pót­kocsi emelőkerete ollós rend­szerű, ezért a rakományt előbb megemeli, majd a rak­felületet megbillentve a ter­mény emberi kéz érintése nélkül lecsúszik rendeltetési helyére. Az új gép iránt várhatóan nemcsak a mezőgazdasági szakemberek körében lesz majd nagy az érdeklődés, ha­nem az iparban, sőt talán még az építőiparban is. 138 liter vért adtak , Segítség az IMI-böl szíti. Ebből a gépből ez az i egyetlen hazáfikban. Órán­ként 200—250 tonna betont „dagaszt”. A betonkeveréshez vízre is szükség van, ezért két mélyfuratú kutat készítet­tek. A kutak ^vallatása” még hátra van. Két két múlva tud­ják meg, mekkora a vízhoza­muk. • A leendő laboratórium ma meg az építésvezetőség irodája, ahol már szorgos munka folyik. Készül a munkásszálló, a tu­soló, az ehhez tartozó mellék- helységek és szociális létesít­mények, amelyek a leendő dolgozókat lesznek hivatottak szolgálni. Jenes Árpád mér­nök, építésvezető, Lendvai Pál szállításvezető és Kutrik Fe­renc, az 1-es számú Volán 12-es üzemegységének oszlop- parancsnoka a beszélgetés so­rán arról tájékoztatott, hogy több éves munka áll még az autópálya építői előtt. A tele­pet felkészítik a vasúti és köz­úti szállítmányok fogadására, Veresegyházról a vasútállo­másról iparvágányt építettek a telephez. Még javában folytak a munkák, amikor Gödöllőn már sokan azt hitték, hogy a három évvel ezelőtt megszün­tetett Muki tér majd vissza. Winkler Csaba felvétel* A szállítmányok sűrűsége a munka lendületével nő majd. Csornádról bányakavics, Nóg- rádkövesdről zúzott kő, Vác- ról, a DCM-ből mészliszt, Százhalombattáról bitumen és olaj érkezik. A bányáknak nö­velniük kell a kapacitást. Ez először is Csornádra vonatko­zik, ahol a helyi tsz bányája ma még csak reggel hét és dél­után négy között szolgáltat bá­nyakavicsot. Amit ma kibocsá­tanak az a bánya tényleges napi termeléséhez képest csak elenyésző mennyiség, és fokoz­ni kell a termelést a beveze­tőben tervezett termelési szá­mok teljesítéséhez is. A munka dandárja még hátra van, hiszen az ala­pozás ősszel, az aszfalt- szőnyeg terítése pedig a jövő év második felében kezdődik. Amikorra a munka teljes len­dülettel folyik, addigra az anyagtermelőknek, a tervsze­rű munkát biztosító szállítók­nak is helyt kell tudni állni. A Volánnak is növelnie kell szállítókapacitását, ám ennek egyik elengedhetetlen előfel­tétele a gépkocsipark bővítése. Csiba József BALESETEK Zajjal jött a baj — Kórházban a feleség Elmélyülten kerekezett Figyelmetlenül, nem a kellő elővigyázatossággal vezette ÜL, 68-49-es rendszámú sze­mélygépkocsiját Aszód belte­rületén Kovácsik József és emiatt nekiütközött Hajdú Mi­hály CR 36-86 renszámú sze­mélygépkocsijának. Az ütkö­zés során személyi sérülés nem történt, a két jármű azonban alaposan összetört. Az elővi­gyázatlanság mérlege: egy csattanás és — 10 ezer forin­tos anyagi kár. Gödöllőn, a Táncsics Mihály út 22. számú ház előtt Maurer József gödöllői lakos IK 47-26 rendszámú személygépkocsijá­val nekiütközött a Pece Sán­dor — ugyancsak helyi lakos — által vezetett OE 71-54 rendszámú motorkerékpárnak. A Maurer figyelmetlenségéből bekövetkezett baleset során súlyosan megsérült Pece Sán- dorné, a motorkerékpár utasa. Gödöllőn, a 3-as számú fő- közlekedési út fénysorompó­hoz közeli szakaszán figyel- metlenüi vezette kerékpárját Berki József gödöllői lakos és emiatt nekiütközött Vörös László csömöri lakos UC 22-99 rendszámú személygépkocsijá­nak. Az ütközés következté­ben sérülés nem történt, az anyagi kár nem jelentős. ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Kiss András és Samu Gizella Mária: Ildikó Katalin, Bartucz László és Szűcs Mária: Krisztián, Bara- nyi Andor és Tóth Anna: Ju­dit, Németh János és Oláh Te­réz: Szerén, Hajósi László és Soproni Ilona: László, Boross Sándor és Maczkó Ilona: Ani­kó, Lukács László és Horváth Sára: Tibor. Orgován György és Borsos Irén: Irén, Herkner Sándor és Caló Lucia: Sándor, Szabó János és Moschek Er­zsébet: Erzsébet, Zámbó János és Kalcsó Erzsébet: Ildikó, Török István és Galam­bos Erzsébet: Ildikó, Hen- kei Győző és Horváth Er­zsébet: Győző, Mosó József és /arga Mária: József és Béla (ik­rek), Farkas Pál és Farkas Ibolya: Elza Mónika, Varga László és Lengyel Ibolya: László, Halmágyi Ferenc és Kollár Julianna: Julianna, Buda Tibor és Béres Erzsébet Zsuzsanna: Sarolta, Radics La­jos és Sárközi Julianna: Jó­zsef, Deák Antal és Kovács Teréz: Teréz, Nemes László és Birinyi Mária: Dóra, Styaszni Tódor és Mester Julianna: Pé­ter, Vidák László és Radics Erzsébet: László, Kövesdi Jó­zsef és Hernyes Magdolna: Richárd, Gyetván Mihály és Gyerván Julianna: Mihály. Házasságát kötött: Zsemle Vilmos és Dóra Ilona, Kuruc- Morvai Csaba és Pataki Ju­lianna Márta, Mezei Tibor Károly és Mészáros Erzsébet, Ádám József és Magyaróvári Zsuzsanna, Kovács Árpád Jó­zsef és Hiesz Erzsébet. Elhunyt: Morvái Istvánná szül. Morvái Mária, Koncsik Rozália, Mosó Józsefné szül. Varga Mária. Komáromi Gyu- láné szül. Fuchs Irma Anna, Juhász András, Francsek Géza Antal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom