Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-27 / 199. szám
1974. AUGUSZTUS 27., KEDD Tjjfcftro Korszerű gyümölcsfajták, új termesztési módszerek Kutatólaboratórium a földeken Vírusmentes faiskola a génbank A Kertészeti Kutató Intézet kuiatóállomásai és telepei az ország különböző, tájjellegű termőterületein úttörő szerepet vállalnak abban a széles köm programban, amelynek célja a zöldség- és a gyümölcstermesztés korszerűsítése. Annak ellenére, hogy élet- szinvonalpolitikánk fontos célként jelöli meg a zöldség-gyümölcs félék piaci kínálatának növelését, az egy főre jutó fogyasztás évek óta stagnál. Közismert, hogy a zöldséggyümölcs félék zömének termesztése ma még nem gépesíthető, ugyanakkor a mező- gazdasági nagyüzemekben évről évre kevesebb kézi munkaerő áll rendelkezésre. E termékek jelentős része a háztáji és a kistermelői gazdaságokból j kerül ki, ennek az állománynak többsége pedig kiöregedett, korszerűtlen fajtákból tevődik össze, a minőséget pedig rontja a növényvédelem szervezetlensége. Bár az itt folyó termelés fejlesztésére az utóbbi években nagyszabású kezdeményezések születtek, mégis úgy tűnik, hogy ez a forrás ma még apad. Jól termő gyümölcsfajtákat! Aligha kell tehát bizonygatni annak a kutatómunkának a fontosságát, amely a tudomány műhelyeiben a termelés fellendítése érdekében folyik. — A Kertészeti Kutató Intézet Erd-Elvira telepi gazdaságának fő feladata új, nagy termőképességű gyümölcsfajták nemesítése és meghonosítása, a korábbinál hatékonyabb termesztési módszerek kidolgozása, kipróbálása és elterjesztése — mondja Salánki Sándor, a telep vezetője. — Milyen kedvező kutatási eredményekről adhat számot a gazdaság? — Hétszáz hektárnyi területünkről 150 hektáron folytatunk gyümölcstermesztési kísérleteket és 40 hektáron nevelünk faiskolát. A többi területen szántóföldi növénytermesztést folytatunk, néhány gépesíthető zöldségnövény, például paprika, borsó és hagyma vetőmagját termesztjük. A faiskolai kísérletek célja az itt nemesített, illetve meghonosított új gyümölcsfafajták gyors szaporítása és azok vírusos kártevőinek tanulmányozása, a hatékony védekezés módszereinek kidolgozása. A vírusmentes szaporítóanyagot a termelőgazdaságok számára Martonvásáron levő ültetvényünkből adjuk, amely egyben országos központi törzsültetvény is. Itt találtunk ugyanis olyan területet, ahol három kilométeres sugarú körben gyümölcsfatelepítés nincs, így szigorú növényegészségügy! ellenőrzés mellett ez a telep valamennyi szaporításra érdemes gyümölcsfafajta vírusmentes génbankja. Befutott a Favorit Az utóbbi évek legértékesebb kutatási eredményeit dr. Maliga Pál tudományos fő- munkatárs és dr. Brózik Sándor tudományos osztályvezető irányításával a meggy nemesítésében értük el. É munkának a szó szoros értelmében vett gyümölcsei a Meteor, az Érdi nagy gyümölcsű, az Érdi bőtermő és a Favorit fajták előállítása. Jelentőségük abban van — a nagyobb termőképességen kívül —, hogy az eddigi fajták kéthetes érési időszakát ezekkel 6 hétre lehet nyújtani, s így a piacon jóval tovább tarthat a meggyszezon. Fontos tulajdonság ez nemcsak az értékesítés, hanem a termesztés és a feldolgozás szempontjából is. Az új fajták közül kettőnek az értékét tovább növeli, hogy önbeporzó fajta, s ez a tény kiküszöböli a termesztésre jellemző mennyiségi ingadozást. A közkedvelt Pán- di üvegmeggy virágait ugyanis a cigánymeggy termékenyíti meg. Együtt kell a két fajtát telepíteni a jó termés érdekében. Nagy gondot okozott azonban a termelőknek, hogy a cigánymeggy sok esetben nem egyszerre virágzott a Pándi fajtával s így elmaradt a termés. A megoldás? Nyolcvanféle cigánymeggy közül kiválogattuk azokat, amelyek egyszerre virágzanak a Pándi meggyel. Ezt figyelembe véve, a telepítésnél már nem érheti meglepetés a termelőket. A cseresznye és az őszibarack esetében úgy láttuk, hogy nem érdemes új fajták nemesítésére törekedni, ehelyett a jól bevált külföldi fajták meghonosításával foglalkoztunk. A cél itt az volt, hogy a hagyományos középkorai fajtákat jobban termő és és korai fajtákkal cserélhessék fel a gazdaságok. Ennek a követelménynek eleget tesznek a Jerseyland, a Red haven, a Regina és a Starking delicious fajták, a cseresznyénél pedig a szovjet Trusenszkaja és a francia Bigarreau Bourlat fajták. Az országos dió- és gesztenyetelepítési program keretében a legmegfelelőbb egyedek kiválasztására most folynak a fajtakísérletek. Dióoltványból már jelentős mennyiséget adtunk a termelő gazdaságoknak. Speciális, úgynevezett ablakos szemzési módszert dolgoztunk ki, amely egyöntetű termést eredményez. Erfurt, Hamburg, Bécs aranyérmei — A termesztési módszerek korszerűsítésében hol tart a kutatás? i— Biztatóak a telepítési rendszerekkel és új koronaformák kialakításával kapcsolatos kísérletek is. Az elvirai halszálkás sövénykorona formát már a Szabolcs megyei almatelepítések rekonstrukciója során is alkalmazták, s az eredmény: 60—100 százalékkal több termés. További előnye ennek a módszernek, hogy kevesebb élőmunkát igényel, mint a termőkaros rendszer. Az őszibarack és a körte termesztésében is jól alkalmazható technológia ez. Jelenleg a legintenzívebb koronaforma a „karcsú orsó”, amely alkalmazásával azonos nagyságú területen ötszörös mennyiségű gyümölcsfa helyezhető el. Támrendszert nem igényel s a lényegesen nagyobb tőszám természetesen a termésmeny- nyiség megtöbbszörözését teszi lehetővé. Az egy tonna gyüMegkezdődöit a biokémiai kongresszus Vasárnap a MÉMOSZ székházának dísztermében ünnepi üléssel megkezdődött az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségének IX. kongresszusa. A biokémiai kongresszusok történetében alighanem legnagyobbnak és legjelentősebbnek ígérkező tanácskozásra földünk minden tájáról 35 ország 2100 tudományos kutatója érkezett A megnyitó ünnepségen dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke a kormány nevében köszöntötte a kongresszust Dr. Aczél György egészség- ügyi miniszterhelyettes, majd Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kívánt jó mölcs előállítására fordítandó költségek így jelentősen csökkenthetők. — Nemzetközi vonatkozásban hogyan értékelhetők ezek az eredmények? — Gazdaságunk eredményeit a külföldi szakemberek is ismerik. Az erfurti nemzetközi kertészeti- kiállításon meggy, őszibarack és almafajtáink számos aranyérmet nyertek. A tavalyi hamburgi világkiállításon nagydíjat és hét aranyérmet nyertünk. Az idei bécsi világkiállításról — amely májustól szeptemberig tart — Bécs város különdíját és nyolc aranyérmet hoztunk el, a júniusi zsűrizés döntése alapján. Üj fajtáink mellett komoly elismerésben részesültek — mint új kutatási eredmények — a meggynemesítésben kidolgozott módszereink. Diákok dicsérete — El kell mondanom azt is — folytatja a telepvezető —, hogy ezeknek az eredményeknek az elérésében nagy szerepe van 120 főnyi kertészeti és növényvédelmi szakmunkásgárdánknak, a gépkezelőknek, akik hozzáértő, gondos munkával segítik a kísérleti gazdálkodást. Sokat segít a nyári munkában — szüret idején — a törökbálinti KISZ-tábor 60— 80 diákja és a szomszédos Fejér megyéből érkező mezőgazdasági szakmunkástanulók is. Ezt a segítséget jobb munka- feltételekkel szeretnénk köny- nyíteni, ezért a napokban kezdtük meg egy 60 személyre méretezett szociális épület alapozását, amely mintegy 4 millió forintba kerül majd, s 1975 végére lesz kész. Kovács György Attila A magyar-szovjet barátság újabb szálai Munkásgyolés Budakaiászon Délután a Lenfonó és Szövőipari Vállalat központját és budakalászi gyáregységét látogatták meg a szovjet vendégek. V. Sz. Sevcsenkót, az SZBTSZ ukrán tagozatának elnökét és V. N. Meskovot, az SZBTSZ ukrán tagozata elnökségi tagját elkísérte az üzemlátogatásra I. I. Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára és Balogh László, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Házigazdaként Császár Ferenc, a Pest megyei pártbizottság tagja, a szentendrei járási pártbizottság első titkára, Hanti László, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat gazdasági igazgatója, Re- ketye Károly, a központi párt- alapszervezet titkára és Borzák István, a gyáregység igazgatója fogadta a vendégeket. A szűkre szabott idő — ukrán barátaink minél többet akartak látni a szentendrei járás lakóinak életéből, munkájából — gyors ütemet diktált: Honti László gazdasági igazgató éppen ezért valóban a leglényegesebb adatokkal igyekezett megismertetni a látogatókat a gyár működéséről. Elmondotta, hogy a magyar lenipar eme vállalata több mint hétezer embert ■— ezen belül hetven százalékban nőket — foglalkoztat. Évi 29 millió négyzetmétert kitevő készárut termelnek, több mint 1500 fajta cikket gyártanak, közülük a háztartási lentermékeket és a női divatszöveteket szovjet barátaink is ismerik, hiszen másfél millió méter lenárut exportál a vállalat moszkvai megrendelőinek évente. „Erezzék olyan jól magukat nálunk, mint én a Jutalomüdülésen’’ — mondja Pénzes Pajosné V. Sz. Sevcsenkónak. Néhány emléksor a szocialista brigádnaplóba. Koppány György felvételei A tömör ismertetőt Valen- tyina Sevcseriko tucatnyi kérdése követte: elégedettek-e az iparág, szakemberei a Szovjet- Ükrajnátoól importált alapmunkát a kongresszus résztvevőinek. A nemzetközi kongresszus augusztus 30-ig a Budapesti Műszaki Egyetem központi épületében folytatja munkáját. J. G. Kraijenhoff Magyarországon A Magyar Vöröskereszt meghívására hétfőn J. G. Kraijenhoff, a Holland Vörös- kereszt elnöke, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának alelnöke néhány napos látogatásra Magyarországra érkezett, ahol megismerkedik a magyar szervezet tevékenységével. M egszüntették a televízió-képcső előállítását az Egyesült Izzó váci gyárában. A terméket csak veszteséggel voltak képesek átadni a felhasználóknak. Ugyanakkor növelték a nyereséggel eladható fénycsövek gyártását Mindez a nagyvállalat pénzügyi eredményét körülbelül ötmillió forinttal javította. Apró, s szerencsére ma már nem ritka példa az ipar gyakorlatából. Illesszünk most mellé egy egészen nagyot: 1968 és 1973 között több mint a másfélszeresére növekedett az iparban realizált tiszta jövedelem. Ennek forrása nagyrészt az ipar szerkezetváltozása, s a vele együttjáró gyártmányösszetétel módosulása volt. Egyszerűbben: a gazdaságosabb termelés fokozódása. Kezünkben a boldogulás kulcsa, forgatása a zárban oly’ könnyű, mint az egyszeregy? Ne siessük el a válaszadást. A termelésben nincsenek csodamódszerek. Tartalékok annál inkább. Idén, az első félévben harmincmillió forinttal teljesítette túl termelési tervét az Ipari Szerelvény- és Gépgyár. Aminek jelentőségét az húzza alá, hogy a tavalyihoz mérten már eleve jóval nagyobb termelési értéket terveztek, s most még azon is túlléptek. Hogyan? Ezerféle apró tényező hatásának összegződésével. Egyebek mellett a szervezésben rejlő lehetőségek hasznosításával, a gyártmányszerkezet további, folyamatos változtatásával, a kelendő, jó áron értékesíthető termékek arányának növelésével. Tehát megintcsak a gazdaságosság előtérbe helyezésével. S űrűn tanúi lehetünk annak a hibának, hogy a gazdaságosság növelését csupán bizonyos termékek gyártásának fölszámolására értik. Megszüntetni a veszteséges áru előállítását — valóban eny- nyi lenne a gazdaságosság egyszereggyé? Vajon nincs köze ehhez például az EGYSZEREGY olyasminek, amit a Híradástechnikai Anyagok Gyárában határoztak el kongresszusi vállalásként; 25 ezer dollár értékű, importból származó alapanyagot takarítanak meg a nyomtatott áramkörök termelésénél? Nagyon is sok köze van hozzá! A termelés gazdaságosságának növelése, az igényeknek jobban megfelelő gyártmányszerkezet kialakítása nem olyan részfeladat, melyet kiszignálnak valamelyik osztályra, s ezzel renben van a dolog. A gyár, a vállalat egésze nem tarthatja magát távol e teendőtől, mert hiszen mindenfajta résztevékenység közrejátszik abban, mi lesz a végeredmény?! Hiába alakítanak ki ugyanis egy gazdaságosan előállítható, korszerű terméket, ha a megmunkálási műveletek során megszegik a technológiai előírásokat; ha pocsékolódik az anyag. A papíron nyereségesnek látszó új áru — s ezt a vállalatok egy része már megtanulta a saját kárán — a valóságban, a műhelyek, a gépek láncán végigjutva, könnyen veszteségessé válhat. Itt jutunk el oda, hogy gazdaságosság és ' ráfizetés nem az üzemgazdasági meg a műszaki fejlesztési osztály ügye, gondja, feladata, hanem az egész , gyáré, vállalaté. Persze, lennie kell egy középpontnak, ahonnét a feladatok világosan megfogalmazva kikerülnek, s ahová az eredmények elemzésre eljutnak. Ez azonban irányítási kérdés, s nem a cselekvésbeni munkamegosztás. Mert erős a hajlam arra, hogy e munka- megosztást úgy csinálják: minden a két osztály dolga, az üzemeké, a műhelyeké meg semmi. T aljes joggal mutatott rá a Minisztertanács 1974. augusztus elsejei ülésén arra, hogy az elért eredményekre alapozva, mind az ágazati irányító szerveknek, mind a vállalatoknak erősíteniük szükséges a gazdaságosabb termelés feltételeinek bővítését. Ami alatt aligha érthetünk puszta gazdasági, technikai intézkedéseket Szorosan ezekhez tartoznak a szemléletbeli, szervezésben változások, elsősorban az, hogy a kollektíva egésze a magáénak tartsa ezt a feladatot. Ettől még messze vagyunk. Sokfelől szerzett tapasztalatok figyelmeztetnek arra, hogy nem sikerült megfonni azokat a szálakat melyek az egyéni érdekeltséget az ilyenfajta közös, nagy feladatokkal összekötik. Általában ugyan elhangzik ennek szükségessége, de a munkahelyeken nem keresik azokat a módszereket, utakat eszközöket, amik elősegítenék az egymásrautaltság félreérthetetlen megmutatását, bizonyítását. Ma a munkás még semmit vagy csak nagyon keveset érzékel abból, hogy miként válhat, válik gazdaságosabbá vállalatánál, gyárában a termékösz- szetétel. Nem az ő hibája! Azok mulasztása ez, akik lebecsülik a sokat emlegetett egyszerű dolgozók szerepét az ilyen és hasonló feladatokban. Holott érthetően hatalmas a különbség a puszta kenyérért végzett munka, s az alkotó közreműködés között. E különbség erkölcsi értéke felbecsülhetetlen, s ugyanakkor anyagi haszna sem lebecsülhető. Ezért szükséges most már a gazdaságosabb termelés feladatait kiszabadítani a vállalati osztályok szűk köréből, a néhány érintettre vonatkozó kényszerpályáról. Ez, ha sikerül, ér annyit, mint amennyit az elengedhetetlen közgazda- sági. műszaki intézkedések eredményeznek. A kettő együtt pedig kéznyújtás- nyira hozza a sikert. Mészáros Ottó anyag, a tilolt len minőségével? Mit tesz a gazdasági és pártvezetés a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javításáért? Hogyan biztosítják a munkaerőt, mindenekelőtt a szakemberképzést és -utánpótlást? Szúrnithat-e a gazdasági, vezetés a fiatalokra, a KISZ-szervezetre, és a munkaversenyben részvevő brigádokra? A házigazdák felkészülten állták a sarat, s percek alatt kikerekedett a vendégeknek nyújtott kép az üzemről. Szó esett ott óvodabővítésről, az éjszakai pótlékról, az ukrán len kitűnő minőségéről, no meg arról, hogy évi 500—700 tonnával több is elkelne belőle. A szóbeli tájékoztatás után a vendégek munkásgyűlésen találkoztak az előkészítő üzem dolgozóival. Fél órára elcsitultak a csattogó textilgépek, hogy átadják a szót a barátság szívből jövő szavainak. Ezeket hárman tolmácsolták a vállalat dolgozóinak nevében: Filkorn József, a vszt titkára, aki a barátság és együttműködés politikai tartalmáról beszélt, Bakos Zoltánné, a vállalat KISZ-titkára, aki a jelenlévő Nagy Máriától kérte: engedélyezzék, hogy megalakíthassák a vállalat fiatal dolgozóinak MSZBT-tagcso- portját, és végül — picit lám- palázasan — Pénzes Lajosné. az expedíciói Egység szocialista brigádjának tagja, aki nemrég tért haza kéthetes moszkvai jutalomüdüléséről. Ö adta át a vendégeknek a vállalat ajándékát is, egy kis mutatót saját termékükből.' V. Sevcsenko válaszában arról beszélt, hogy a felszabadító szovjet katonák vére nem hullott hiába: a magyar nép méltóképpen tudott élni a szabadsággal, a szocialista építés lehetőségeivel. A megalakítandó MSZBT-tagcsoport klubhelyisége számára ezután néhány ajándékkal — hanglemezzel, faintarziával, az ukrán népi kerámiaművészetről szóló albummal — kedveskedett a háziaknak. Kicsit nehéz volt a búcsú, az Egység brigád után sorra, a többi szocialista brigád tagjai is előhozták naplójukat hogy néhány emléksort kérjenek a kedves vendégektől ★ A szovjet vendégek ezután Szentendrére tartottak, ahol megtekintették Kovács Mar, git kerámiagyűjteményét él a múzeumfalut. Ny. G.
