Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

1974. AUGUSZTUS 27.. KEDD Algíri közös közlemény Algírban hétfőn este az alábbi közös közleményt hoz­ták nyilvánosságra: „A portugál kormány és a Bissau-Guinea és a Zöldfoki- szigetek Afrikai Függetlensé­gi Pártja (PAIGC) küldött­sége a Londonban és Algír­ban szívélyes légkörben foly­tatott kétoldalú tárgyalások után 1974. augusztus 26-án ismét találkozott Algírban, és bejelentette, hogy a felek tel­jes egyetértésre jutottak. A megállapodásokból a kö­vetkező lényegbevágó ponto­kat emelik ki: O A portugál állam 1974. szeptember 10-én, de ju­re független államként elis­meri Bissau-Guinea Köztár­saságot. JA felek szárazföldi, ten­geri, és légi ereje által Bissau-Guinea Köztársaság egész területén de facto köl­csönösen , betartott fegyver- nyugvás augusztus 26-ával automatikusan de jure fegy­verszünetté válik. O A két küldöttség megál­lapodott abban, hogy a portugál fegyveres erők 1974. október 31-ig teljesen kivo­nulnak Bissau-Guinea Köztár- aaság területéről. O A két küldöttség megál­lapodott abbém is, hogy a portugál állam, valamint Bissau-Guinea Köztársaság a függetlenség, kölcsönös tisz­telet, az egyenlőség, az érde­kek kölcsönössége, valamint a két köztársaság közötti har­monikus kapcsolatok alapján megteremti és fejleszteni fog­ja az aktív együttműködést, nevezetesen gazdasági, pénz­ügyi, kulturális és műszaki téren. E célból a két dele­gáció megállapodott abban, hogy Bissau-Guinea Köztár­saság de jure elismerése után a portugál állam és Bissau- Guinea nagyköveti szinten dip­lomáciai kapcsolatra lép egy­mással és a legrövidebb időn belül olyan megállapodáso­kat kötnek, amelyek konkre­tizálják a két ország új kap­csolatait. A portugál küldöttség a portugál kormány nevé­ben megerősíti a Zöldfoki- szigetek népének az önren­delkezéshez és a független­séghez való jogát, és az ENSZ idevágó határozatának meg­felelően, az afrikai egység­szervezet kívánságának figye­lembevételével garantálja e jog megvalósítását. © A felek úgy vélik, hogy a Zöldfoki-szigetek füg­getlenségének elnyerése, a portugál uralom alatt álló afrikai területek dekolonizá- lásának általános keretei kö­zött, szükséges tényező a Por­tugál Köztársaság és Bissau- Guinea Köztársaság közötti tartós béke és őszinte együtt­működés megvalósításában. O Emlékeztetve a Bizton­sági Tanács határozatá­ra, amely javasolja Bissau- Guinea Köztársaság felvéte­lét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, a PAIGC kül­döttsége megelégedéssel veszi tudomásul a portugál kor­mánynak ebből az alkalomból kifejtett jelentős diplomáciai erőfeszítéseit, amelyek tel­jes összhangban vannak a két fél által tanúsított jóindulat szellemével. O A két küldöttség megelé­gedettségét fejezi ki afe­lett, hogy sikerrel befejezték a tárgyalásokat, lehetővé téve ezzel, hogy végetérjen a há­ború, amelyért a megdöntött portugál rendszer volt felelős és országaik és népeik előtt megnyitották a gyümölcsöző és testvéri együttműködés ki­látásait”. A DÉL-VIETNAMI szabad­ságharcosok hétfőn is folytat­ták hat hete tartó előnyo­mulásukat Dél-Vietnam északi partvidékén. TIZENHAT közép- és kelet­afrikai ország külügyminiszte­reinek tanácskozása kezdődött hétfőn Brazzaville-ben, a Kongói Népi Köztársaság fő­városában. Waldheim Nicosiából Ankarába érkezett Ciprus is a skuvJ ei támogatja javaslatot Harilaosz Florakisz első sajtóértekezlete Athénben Ciprus, Görögországhoz ha­sonlóan támogatja a nemzet­közi Ciprus-értekezletre tett szovjet javaslatot — mondot­ta Kleridesz ügyvezető elnök, miután athéni tárgyalásairól visszatért Nicosiába. — A kérdés most már az, miként valósítsuk meg a szovjet ja­vaslatot — folytatta Kleri­desz és hozzátette, hogy er­ről a kérdésről tárgyalni fog Waldheim ENSZ-főtitkárral és Minies jugoszláv külügymi­niszterrel is, aki kedden érke­zik a ciprusi fővárosba. Mavrosz görög külügymi­niszter hétfőn fogadta Igor Jezsovot, a Szovjetunió athé­ni nagykövetét és átnyújtot­ta neki a görög kormány hi­vatalos válaszát arra a javas­latra, amelyet a szovjet kor­mány az elmúlt héten tett a ciprusi válság rendezésére. Törökországban mindeddig nem hangzott el hivatalos ál­lásfoglalás a szovjet javas­latra. Hétfőn délelőtt Nicosiában, a török és görög közösséget elválasztó vonal mentén lé­tesített ENSZ-főhadiszálláson került sor Kleridesz ciprusi ügyvezető elnök, Denktas, a török közösség vezetője és Waldheim ENSZ-főtitkár tár­gyalására. Jelen volt Aga Khan, az ENSZ menekültügyi főbizto­sa is. A Ciprussal foglalkozó gen­fi tárgyalások kudarca óta ez az első alkalom, hogy a szi­geten élő két közösség veze­tője személyesen találkozott egymással. Kleridesz ciprusi ügyvezető elnök és Denktas, a ciprusi török közösség vezetője hét­főn délelőtt tartott 35 perces megbeszélése során megálla­podott abban,, hogy ezentúl he­tente egyszer — hétfőnként — találkozik egymással a tárgya­lások folytatására — jelentet­te be a találkozóról távozóban Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár. A hétfői megbeszéléseket a világszervezet vezetője „na­gyon gyümölcsözőnek” minősí­tette és kijelentette, hogy hu­manitárius kérdéseket tekin­tettek át „nagyon konstruktív és pozitív légkörben”.' Wald­heim szerint a találkozó jó kezdetet jelent a politikai ren­dezés felé vezető úton. Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár hétfőn Nicosiából jövet Ankarába érkezett, hogy a ciprusi válságról tárgyaljon a török vezetőkkel. Athénben hétfőn megtartot­ta első sajtóértekezletét Hari­laosz Florakisz, a Görög Kom­Dr. Kurt Walűíicim, a* EN'S’Z főtitkára Cipruson Kauf Denk lássál, az ottani tűrök közösség vezetőjével is tárgyalt. A maoisták törvénysértéseiről A moszkvai Izvesztyija hét­fői számában Georgij Nyi- kolajev elemzi a Kínai Nép- köztársaságban végbemenő belpolitikai fejleményeket. „A KNK-ban gyakorlati­lag szétrombolták a népi- demokratikus hatalom politi­kai struktúráját, helyét lé­nyegében a Mao Ce-tung fé­le katonai-bürokrata csopor­tosulás diktatúrája foglalta el — állapítja meg Nyikolajev. A „kulturális forradalomnak” ne­vezett reakciós politikai puccs során Mao Ce-tungnak és hí­veinek sikerült nagymér­tékben aláásniok az állami-jo­gi intézményeket, a néphata­lom alapvető pilléreit, ame­lyek korlátozták és vissza­tartották a „nagy kormányos” kalandor, voluntarista törek­véseit, akadályozták megva­lósításukat. Semmibe véve a KNK alkotmányának alapve­tő tételeit, a Mao-csoport a legfelsőbb törvényhozási szerv határozata nélkül feloszlatta a tartományi, a városi és a körzeti népi bizottságokat — a helyi hatalom fő szerveit — és a „hatalom ideiglenes szerveivel”, „forradalmi bi­zottságokkal” helyettesítette őket. Ez utóbbiak már öt éve léteznek anélkül, hogy alkot­mányos megbízatásuk lenne. A KNK-ban csaknem tíz éve nem hívták össze az or­szágos népi gyűlést, képvise­lőinek többségét lejáratták, el­távolították, üldözik. Nem mű­ködik az országos népi gyű­lés állandó bizottsága sem, amelynek az lenne a felada­ta, hogy a parlamenti ülés­szakok között gyakorolja a törvényhozói hatalmat. Elvetet­ték a demokratikus centra­lizmus, a választás és a be­számolás elveit. A munkás- osztályt, a parasztságot, az értelmiséget megfosztották az ország irányításában való részvételtől — mutat rá a cikkíró a kínai alkotmány megsértéseire. A maoista vezetés jelenlegi gazdaságpolitikája, a KKP X. kongresszusán meghatáro­zott általános fejlesztési irány­vonal, amelynek alapjául a kínai társadalom fokozott militarizációja szolgál, nem felel meg az ország szocialis­ta építése érdekeinek, a kínai nép érdekeinek. A maoisták folytatják a Kí­nában élő nemzetiségi kisebb­ségek erőszakos beolvasztá­sára, politikai és kulturális elmaradottságuk fenntartásá­ra irányuló politikát. A „kul­turális forradalom” éveiben a maoisták nyíltan nagyha­talmi soviniszta politikát foly­tattak a nemzeti kisebbsé­gekkel szemben, súlyos csapást mértek a nemzeti káderekre, megalázásoknak, megtorlások­nak és fizikai megsemmisí­tésnek tették ki őket. A nem­zeti kisebbségek lakta kör­zetek gazdaságilag nagymér­tékben elmaradnak a belső tartományok mögött. A Mao Ce-tung féle kato­nai-bürokrata csoportosulás bel- és külpolitikája tanúsít­ja, hogy a maoista rezsim Kínában, lényeg >t tekintve ellensége a szocialista demok­ráciának, szemben áll vele. A pekingi vezetők sárba ti­porták a KNK alkotmányát és más, 1949. után elfogadott alapvető törvényeket — hang­súlyozza az Izvesztyija. munisita Párt Központi Bi­zottságának száműzetésből nemrég hazatért első titkára. Florakisz a Lenin arcképé­vel és a görög koncentrációs táborokban fogva tartott haza­fiak rajzaival és festményeivel díszített teremben összegyűlt újságírók előtt kijelentette: a GKP a szuverén és független Ciprus megteremtésére irá­nyuló terveket támogatja. A ciprusi válság rendezésére tett szovjet javaslatot a párt első titkára úgy jellemezte, mint a legpozitívabb támogatást, amelyet a ciprusi görögök és törökök valaha is kaptak. Florakisz egyúttal hangoz­tatta, hogy a kommunista párt számos kérdésben támo­gatja a Karamanlisz vezeté­sével megalakított polgári kormányt. Rámutatott azon­ban, hogy ez a kormányzat a katonák jóváhagyásával ala­kult meg és mind politikai lag, mind társadalmilag a je­lenleginél szélesebb rétegek­re kellene támaszkodnia. A GKP eső titkára követelte a katonai kormányzat szabad­lábon levő főkolomposainak megbüntetését, a szakszerve­zeti mozgalom szabad kibon­takozását, valamint azt, hogy részesítsék amnesztiában azt, a mintegy százezer baloldali beállítottságú görögöt, akik a negyvenes évek második fe­lében kényszerültek elmene­külni az országból és azt követően megfosztották őket állampolgárságuktól. Florakisz követelte, hogy a görög kormányzat biztosítsa a kommunista pártnak a le gális működés feltételeit. Üd­vözölte a kormánynak azt a döntését, hogy kivonult a NATO integrált katonai szer­vezetéből és rámutatott Görögország területén levő amerikai támaszpontok fel­számolásának szükségességére. Lapzártakor érkezett: A török fegyveres erők hét­főn a Törökországot és Görög országot elválasztó Evrosz fo­lyón keresztül könnyű ismétlő­fegyverekből tüzet nyitottak a szemben levő görög állásokra — közölték hivatalos athéni források az esti órákban. Ér­tesülések szerint a görög fél a tüzet nem viszonozta. A cip­rusi válság kirobbanása óta ez volt az első fegyveres incidens a két ország határán. AZ ETIÓP fegyveres erők letartóztatták a császári palo­ták gondozásával megbízott államminisztert. OLOF PALME svéd minisz­terelnök november 11-én több napos hivatalos látogatásra Algériába érkezik. A SZÖULI belügyminiszté­rium hétfőn további 26 ren dőrtisztet menesztett a Pák Csöng Hi elnök ellen augusz tus 15-én megkísérelt merény­let kapcsán. Újabb izraeli provokációk és próbariadó Siadat a közel-keleti rendezésre] az októberi háború előtti ka­tonai felkészülésnek. ★ A tervezettnél két órával korábban véget ért a vasár­nap délben kezdődött izraeli „mozgósítási gyakorlat”. Ere­detileg hétfőn délig tartott volna, de mivel „az előirány­zottnál jobban sikerült”, már tíz órakor befejeződött. Mor- dechai Gur izraeli főparancs­nok a gyakorlatot követően sajtótájékoztatón értékelte így a próbariadót. Izrael vasárnap újabb pro­vokációkat hajtott végre Li­banon ellen. Az izraeli légierő megtámadott több libanoni falut. Izraeli harci gépek liba­noni városok fölé repültek: néhány katonai naszád benyo­mult Dél-Libanon partmenti vizeire. Az izraeli tüzérség vasárnap este két órán át tűz alatt tar­totta Kfar Huba dél-libanoni települést. A Szidonból érke­zett jelentések szerint a tá-' madás heves volt. Választások Malaysiában Tun Abdivl Razaik miniszterelnök a malayslai fővárosban. Kuala Lumpurban újságírókkal beszélget, miután pártja, a Nemzeti Front megnyerte a választásokat. Tun Abdul Razaik malayslai miniszterelnök pártja, a Nem­zeti Front — a szombaton megtartott általános válasz­tások eddig összeszámolt sza­vazatai alapján — átütő győ­zelmet aratva a többi pártok fölött, megszerezte a 154 kép­viselőházi mandátum több mint kétharmadát. Mint a hírügynökségi je­lentések írják, a Nemzeti Front máris döntő képviseleti többséget szerzett a 12 tarto­mányi nemzetgyűlés közül 11- ben. x CSÁK RÖVIDEN... GERALD FORD amerikai elnök hivatalbalépése óta szerdán tartja első — televí­zión is közvetített — sajtóér­tekezletét. A sajtókonferen­cián — miként az elnök va­sárnap jelezte — az összes időszerű kérdések szóba ke­rülnek, esősorban pedig az infláció elleni harc. A DÉL-VIETNAMI KÖZ­TÁRSASÁG ideiglenes forra­dalmi kormányának küldött­sége Nguyen Huu Thonak, a DIFK mellett működő tanács­adó testület elnöke vezetésé­vel megérkezett a KNDK fő­városába. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT tagjainak száma 1974. augusztus 22-én 1 647 067 volt — jelentette az OKP lapja, az Unitá. A párt taglétszáma egy év leforgása alatt 33 542-vel nőtt. —■—■ ■ .................. Ha lászhajók fogságában Japán első a lommegha j t asu hajója hétfőin, a kora reggeli órák­ban Mueu kikötő­jéből „kiosont” el­ső próbaútjára. A hajó eredetileg vasárnap reggel­re tervezett elin­dulását 259 ha­lászhajó akadá­lyozta meg, amely körülzárta a ki­kötőt. A japán ha­lászok ugyanis joggal tartanak attól, hogy az atommeghaj tású hajó radioaktívvá teszi halászterüle­teiket. SOUVANNA PHOUMA lao­szi miniszterelnök hétfőn meg­érkezett Párizsba, ahol orvosi kezelésben részesítik. HAFEZ ASSZAD szíriai ál­lamfő szeptember elején Ro­mániába utazik. AHMED LARAKI, marok­kói külügyminiszter hétfőn délelőtt Rábáiból Moszkvába, illetve Tokióba utazott, hogy a szovjet és japán vezető sze­mélyiségeket tájékoztassa a Nyugat-Szaharára " vonatkozó marokkói álláspontról. CHILÉBEN folytatódnak a július közepén megkezdődött tömeges letartóztatások. Pén­tek óta mintegy 1500 chilei hazafit börtönösek be. Ezzel kereken húszezerre emelke­dett a legújabban letartózta­tottak száma. A NEMZETKÖZI VALUTA ALAP (IMF) támogatja a chilei fasiszta juntát. Az IMF kedvező feltételek mel­lett 140 millió dollár összegű hitelt nyújt a juntának: ebből 47 millió dollárt szeptember­ben, a fennmaradó összeget a következő 5 hónap folyamán folyósítják. ECUADORBAN vasárnap ünnepelték az El Pueblo, az Ecuadori Komunista Párt köz­ponti lapja megalapításának 28. évfordulóját. PÁRIZSBAN — az eddigi szokásnak megfelelően — most sem reagáltak hivatalo­san az újzélandi miniszterel­nöknek arra a bejelentésére, hogy újabb francia nukleáris kísérletet hajtottak végre a Mururoa korallzátony térségé­ben. GENFBEN, a Nemzetek Pa­lotájában hétfőn felújította te­vékenységét az a bizottság, amely előkészíti az atomso- rompó-szerződés érvényesülé­sének kivizsgálására összehí­vandó konferenciát. A bizott­ság munkájában 25 ország küldöttsége vesz részt. Anvar Szadat egyiptomi el­nök vasárnap este beszédet mondott Alexandriában arab politikai és értelmiségi vezető személyiségek előtt. A közel- keleti helyzet rendezését ille­tően kijelentette: országa nem hajlandó Izraellel való részle­ges megállapodásra és felújítja a harcot, amennyiben a genfi konferencia nem hoz elfogad- ; ható megoldást. Figyelmezte­tett arra, hogy a Szuezi-csa- torna partján levő, most újjá­építés alatt álló városokat Egyiptom hátországnak tekinti és amennyiben izraeli részről ezeket támadás éri, úgy az egyiptomi haderő az izraeli hátországra mér csapást. Az arab egység erősítésére tett erőfeszítésekre utalva Sza­dat hangsúlyozta, hogy a genfi konferencián az arab orszá­goknak egységes frontot ala­kítva kell részt venniük. Az ezzel kapcsolatos arab előké­születeknek legalább olyan fontosságot tulajdonított, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom