Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-27 / 199. szám

A7. MSZMP PEST-MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM ÁRA SO FILLÉR 1974. AUGUSZTUS 27., KEDD Kérdés kérdési követett Á barátság újabb szálai V. Sz. Sevcsenko látogatása a magyei pártbizottságon % Munkásgyűlés Budakalászon PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! nezuelai fővárosban kerül sor, feltehetően 1975-ben. Mint ismeretes, 1958 és 1960 után, ezúttal harmadízben ülésezett az Egyesült Nemze­tek Szervezete által összehí­vott tengerjogi konferencia. Cfcban a immOcásgyűIésre. Az első sorban balról Jobbra: Hont! László, Nagy Mária, V. Sz. Sevcsenko, V. Ny. Meskov és a tolmács. Hétfőn délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizottságára láto­gattak a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság meghívására hazánkban tartózkodó ukrán vendégek. A megyei pártszék­házba Valentyina Szemjonov- na Sevcsenkót, a Szovjet Ba­ráti Társaságok Szövetsége ukrán tagozatának elnökét és Viktor Nyikolajevics Mesko- vot, az ukrán tagozat elnök­ségi tagját — akik Nagy Má­riának, az MSZBT főtitkárá­nak és Ivan Ivanovics Bagyul- nak, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége első titkárának társaságában érkeztek — Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Pest megyei pártbizott­ság első titkára fogadta. A ba­ráti találkozón részt vett Ba­logh László, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. A szovjet vendégeket Cser- venka Ferencné tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről, fejlő­déséről. Délután a Lenfonó és Szö­vőipari Vállalat központját és budakalászi gyáregységét ke­resték fel a szovjet vendégek. Az ottani látogatásról, vala­mint az előkészítő üzemben tartott munkásgyűlésről a 3. oldalon számolunk be. AlÁÍRÁG ALGÍRBAN Portugália független államnak ismerte el a Bissau-Guinea Köz társaságot Algírban és Lisszabonban ] hétfőn este egyidejűleg tet­ték közzé azt a közleményt, amelyben Portugália hivata­losan független államként is­meri el a Bissau-Guinea Köz­társaságot, s átadja neki az ország területének polgári közigazgatását. A megállapo­dás szeptember 10-én lép életbe, eddig bonyolítják le a közigazgatási és egyéb intéz­mények átadását a még por­tugál igazgatás alatt álló te­rületeken, továbbá a portu­gál fegyveres erők kivonását Bissau-Guinea területéről. A megállapodást Algírban hétfő este, magyar idő sze­rint 18 óra 46 perckor írták alá azoknak a tárgyalá­soknak befejező aktusaként, amelyeket Mario Soares külügyminiszter, Almeida San­tos, a területközi koordiná­ciós ügyek minisztere és Ped­ro Pires, a PAIGC képvise­lője; a köztársaság hadügy­miniszter-helyettese folytatott egymással. Bissau-Guinea Köztársaság függetlenségét az ország fel­szabadított területein már a múlt év szeptemberében ki­kiáltották és számos ország felvette a diplomáciai kap­csolatot az új afrikai állam­mal. Portugália azonban csak az áprilisi fordulat után volt hajlandó elismerni a tényeket. A tárgyalások Bissau-Gui­nea függetlenségéről még má­jusban megkezdődtek, ekkor azonban nem vezettek ered­ményre. A londoni megbeszé­léseket hosszabb időn át nem követték újabbak. Június 13- ón a két fél ismét találko­zott egymással, ekkor azon­ban a hivatalos közlemény szerint áthidalhatatlan ne­hézségek támadtak. Alapve­tően a Zöldfoki-szigetek jö­vendő sorsa jelentette a prob­lémát. Waldheim ENSZ-fő- titkár látogatásakor a portu­gál kormány közölte, hogy a szigetek helyzetét az ENSZ határozatainak megfelelően kívánja rendezni. Ezt követően augusztus 9- én Algírban indultak újabb tárgyalások, amelyek most eredménnyel zárultak. A tárgyalások az elmúlt na­pokban már a gyakorlati kér­désekről folytak. Bissau-Gui- neában hetek óta folytatódott egyes katonai és közigazgatási létesítmények átadása a PAIGC megbízottainak, a fel­szabadító erők katonái a por­tugál hatóságok alakulataival együtt tisztították meg az uta­kat az aknazáraktól, a műsza­ki akadályoktól. A múlt hét végén megkez­dődött a portugál fegyveres erők gyakorlati kivonása. Ré­szint a légierő, részint a por­tugál légiforgalmi vállalat, a TAP gépein eddig már mint­egy kétezer portugál katona tért vissza. A légihíd mintegy harminc gép felhasználásával változatlanul működik, és hét­főn is több száz katona érke­zett a lisszaboni repülőtérre. Lisszaboni forrásokból szár­mazó* értesülések szerint a portugál hadsereg által moz­gósított afrikai nemzetiségi se­gédszolgálatosokat már lesze­relték. A portugál közvélemény megelégedéssel fogadta a meg­állapodás hírét. A hétfő reg­geli és délutáni lisszaboni la­pok — amelyek még az algíri aláírás előtt kerültek utcára — hatalmas címekkel közölték az elismerés tényét, fényképes tu­dósításokban számoltak be a katonák hazatéréséről. A Dia- rio de Lisboa hétfő délutáni vezércikke kiemeli: a megál­lapodásra mindössze négy hó­nappal azután került sor, hogy Portugáliában győzött a de­mokratikus forradalom. Bissau-Guinea függetlensé­gének elismerésével a két or­A Caracasban ülésező ENSZ tengerjogi konferencia főbi­zottsága hétfőn úgy döntött, hogy a résztvevők a jövő év március közepe és május ele­je között Genfben folytatják megbeszéléseiket. A javasla­tot kedden terjesztik a konfe­rencia plenáris ülése elé. Az ENSZ keretei közt folyó tanácskozások ez év június 20-án kezdődtek Caracasban. A külöttségek eddig körvona­lazták azokat a fő kérdése­ket, amelyekben a résztvevő államoknak végülis meg kell majd egyezniük. Ide tartozik a felségvizek határainak, a mélytengeri bányászat szabá­lyozásának, a tengerek szeny- nyezése ellenőrzésének és a szorosok használatának prob­lémája. A konferencián eddig, túl azon, hogy kirajzolódtak az e kérdésekkel kapcsolatos nézeteltérések, egyezmények nem születtek. Genfben a kö­vetkező szakaszban kísérlik majd meg a résztvevők, hogy megállapodásokat dolgozzanak ki az említett témakörökben. Az így születő megállapodá­sok aláírására azután a ve­szág között diplomáciai kap­csolatot is létesítenek. Alvaro Cunhal, tárca nélküli minisz­ter, a Portugál Kommunista Párt főtitkára magyar újság­íróknak kijelentette: a kom­munisták s az egész portugál nép nagy megelégedéssel fo­gadta a megállapodást, Bis­sau-Guinea függetlenségének végleges és hivatalos elisme­rését. „Ez a tény népeink — a bissau-guineai és a portugál nép — közös nagy győzelme, amelyet elsősorban a felszaba­dító erők sokéves harca és a Portugáliában bekövetkezett változás tett lehetségessé. A két ország közt most a füg­getlenség és a teljes egyenjo­gúság alapján új, őszinte ba­ráti kapcsolatok jöhetnek létre az élet minden területén. A magunk részéről őszinte jókí­vánságainkat küldjük az új köztársaságnak, a PAIGC-nek, s a portugál kommunisták testvéri szolidaritásáról bizto­sítjuk Bissau-Guinea népét — mondotta Alvaro Cunhal. (Az Algírban hétfőn este nyilvánosságra hozott közle­ményt a 2. oldalon közöljük.) Caracas Tavasszal Genfben folytatódik a tengerjogi konferencia Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke fogadta Hollai Imrét, ha­zánk New York-i állandó ENSZ-képviselőjét, aki a kö­zeljövőben utazik állomáshe­lyére. A Luis Alfonsi Zayas, a Ku­bai KP központi bizottsági tagja által vezetett pártmun­kás-küldöttség hétfőn, tízna­pos magyarországi látogatás Százhalombattán, szovjet—magyar együttműködéssel Helyére emelték az óriás tornyot Hajnalra kitisztult az ég, a felhők elhagyták a várost. A szél, akár egy harmadosztá­lyú sprinter cammog utánuk. Maximum óránként huszonöt kilométeres sebességnél — most huszonkettő — lehet emelni. De iparkodni kell, mert déli tizenkét órára a me­teorológiai előrejelzés szerint csaknem megkétszereződik a szélerősség. Nyugodtan, fegyelmezetten telnek a start előtti utolsó per­cek. Nem akármilyen i-re ke­rül fel a pont*három és fél hó­napig tartó előkészület után. Egyetlen mozdulat elhibázása súlyos tragédiához vezethet. Öt daru, két csörlőkocsi és a mentő készenlétben áll. Fél év megtakarítás Hét óra. Elcemelés. Mark Iszakovics Urickij tervezési főmérnök, egyben az akció teljhatalmú vezetője még mo­solyog is gondosan stuccolt ba­jusza alatt. Ha másból nem, már ebből is következtethet­nek a falfehér tudósítók arra, hogy minden rendben van. Örökkévalóságnak tűnő félóra telik el. Pontosan fél nyolc után öt perccel a két, egyen­ként 200 tonna teherbírású bi­kán megfeszülnek a csörlők. Az orto-xilol üzem főlepárló tornya ennek következtében fekvő testhelyzetéből — hadd fogalmazzam így — elkezd feltápászkodni. Nem lenne eb­ben semmi csoda, ha a talpára állni készülő óriásról nem tudnánk már jó előre, hogy 87,5 méter hosszú s kereken 400 tonna súlyú. S hozzá azt még: hazánkban eleddig ekko­ra tornyot nem emeltek a he­lyére. Ráadásul „felöltöztetve” — erre majd visszatérek —, amivel a kivitelezésnél leg­alább fél év előnyhöz jut a Dunai Kőolajipari Vállalat s ezáltal természetesen az egész népgazdaság. A feszültség jóformán pilla­natok alatt semmivé oldódik. A torony a kordonon kívülről is jól láthatóan, egyenletesen emelkedik. Aki valamilyen drámára számított, az bizony csalódik. A szovjet GLÁV- NYEFTEMONTÁZS cég tizen­egy tagú, harcedzett emelő­brigádja, Grigorij lljics Balter főmérnök és Jurij Mihajlovics Klimakov irányításával, ruti­nosan, magabiztosan végzi a dolgát. Rikc meg’isztelelés ■ Fél tízre jár, mikor befut a Szovjetunió magyarországi dip­lomatáinak küldöttsége: D. F. Novikov, a nagykövetség gaz­dasági tanácsosa, V. V. Orosz, a nagykövetség párttitkára és A. N. Voinov, a kereskedelmi kirendeltség munkatársa. Pé- czeli Béla, a DKV igazgatója társaságában a szomszédos aromás I. üzem „karzatáról” nczht végig a beemelés máso­dik iéiiaejét. Némi izgalomra ad okot, hogy az óriás egyszer csak megáll. Tíz perc szuszogó man azonban tovább folytatja útját kijelölt helye fölé. Mikor mar teljesen függőleges, még az a megtiszteltetés is éri, hogy pillanatokra ég és föld között lebeghet. Aztán szépen, pontosan, mondhatnám milli­méteres pontossággal elfoglal­ja örökös tartózkodási helyet a ioldön, illetve a gondosan elő­készített beicmpogácsán. Negy­vennyolc darab, 75 milliméter átmérőjű, hatalmas alapcsavar kerül meg az alsó peremére, s gyakorlatilag vége is van a be­emelésnek. Délelőtt tizenegy óra. Es most egy rövid történel­mi visszapillantás. Segítségem­re van ebben László Karoly, a DKV beruházási főosztály- vezetője. — Áz orto-xilol üzem főle­párló tornya négy darabban érkezett a Szovjetunióból. Összeszerelését s ezen belül az úgynevezett járdák felhe­lyezését régi partnerünk, a Budapesti Kőolajipari Gép­gyár szakemberei végezték. A szigetelés a Hótechnikai Vál­lalat, a festés pedig az Or­szágos Szakipari Vállalat munkáját dicséri. Lényegében ez így együttesen jelenti a felöltöztetést. A hagyományos technológia, amely a meztelen torony nagy munkát igénylő állványozásával oldja meg mindezt, jóval több időt vesz igénybe. Főosztályunknak a szovjet szerelési szakemberek­kel együttműködési szocialista szerződése van. Ennek ered­ményeként a beemelést is sikerült öt nappal a tervezett határidő előtt sikeresen végre­hajtani. „Alkalmi brigád" Grigorij lljics Balter az emelés főmérnöke fél szemmel mindig a tornyot nézi, miköz­ben néhány szavas interjút ad. Ufai, két fia van „és feleség” — teszi hozzá magyarul. — Harmadszor dolgozom az önök hazájában. Leninváros- ban emeltem, Pétfürdőn meg kemenceszakértő voltam. — Azzal már át is adja a szót brigádvezetőjének, a moszkvai Jurij Mihajlovics Klimakov- nak. — Mondana valamit a bri­gádról ... — Ügy mondanám-: alkalmi brigád. Ebben az összeállítás­ban először dolgoztunk együtt. Az volt a cél, hogy legjobb emelő szakembereket jelöljék ki erre a munkára, hiszen ná­lunk, a Szovjetunióban is rit­kaságszámba megy egy ilyen emelés. * ....................................... Ta lpán áll az orto-xilol üzem 87,5 méteres tornya. A brigadéros a szorgalma­san tolmácsoló Réthy László­nak, aki a beruházási főosztá­lyon belül a gépészeti osztály létesítmény csoportvezetője, a lelkére köti, hogy ne felejtse lefordítani: o magyar szaktár- salc nagyon jól dolgoztak. Ami pedig a továbbiakat illeti: he­lyére emelnek az óriás torony szomszédságában még egy kis 36 métereset, s csak azután mennek haza a családhoz. Mark Iszakovics Urickij ter­vezési főmérnök elégedett. Igaz, ő már az elején is az volt. Képzeletében többször le­játszotta már a röviddel ez­előtt véget ért három és fél órás drámát — nem érhette meglepetés. — Hangsúlyozni szeretném — mondja egy diplomata ud­variasságával —, hogy a DKV, mint megrendelő, óriást segít­séget nyújtott a munkánkhoz. Ennek következtében nyugod­tan, nagy biztonsággal történt az emelés. ★ A torony tehát szilárdan áll. Hozzá lehet kezdeni az üzem felépítéséhez. Ez év végére szeretnének pontot tenni a technológiai szerelés végére. S újabb egy esztendő múlva, mi­re felhasználják a beruházás­ra szánt 120 millió forintot — így olvasható a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat kongresszusi felajánlásában — munkához lát az orto—xilol üzem — s évi 12 ezer tonna PVC-lágyító alapanyagot termel majd a népgazdaságnak. Kertész Péter után, elutazott Budapestről. A küldöttséget itt-tartózkodása során fogadta Németh Ká­roly, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság titká­ra. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter vezetésével hétfőn delegáció utazott a Szovjetunióba, I. P. Kazanyec szovjet vaskohászati miniszter meghívására. Balról Jobbra: A. N. Voinov, D. F. Novikov, V. V. Orosz, Péceli Béla, László Károly és V. Ty. Kozlov, a szovjet szereié szakértők veze­tője figyeli nagy érdeklődéssel az emelés utolsó pillanatait. Koppány György felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom