Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

1971. AUGUSZTUS 24., SZOMBAT Hogyan tovább? Hazánkban — szerencsére — olyan sok szép táj, természeti ritkaság kínálja magát a bél­és külföldi idegenforgalomnak, hogy egy oldal kevés lenne a puszta felsorolásukra. Leg­többjük azonban — és itt a sajnos jelzőt kell alkalmaz­nunk, mért egyaránt vonatko­zik a Balatontól kezdve a Szelidi-tóig — távolról sem nyújtja mindazt, amire pedig képes lenne, annak ellenére, hogy jelentős társadalmi és anyagi erők fogtak össze ki- fejlesztésükre. Pest megye és egyúttal ha­zánk egyik legszebb, idegen- forgalmi szempontból legérté­kesebb területe a Dunakanyar. Fejlesztéséért,- idegenforgalmi célokra való felhasználásáért az évek során rendkívül sokat tették Pest, Nógrád és Komá­rom megye, Budapest és a te- Ailetén fekvő városi-községi tanácsok, az ott lakó lelkes lokálpatrióták. Imponáló fejlődés Amikor megalakult a Duna­kanyar Intéző Bizottság, ter­veik révén elérték, hogy ki­lenc éve kormányprogrammá vált a Dunakanyar fejleszté­sének ügye. Az 1016-os kor­mányhatározat megvonta a ré­gió határát, megszabta a terü­let rendeltetését, és irányvo­nalat adott a megvalósuló be­ruházásokra, fejlesztésekre. Az azóta elért eredmények két­ségtelenül számottevők. Két új szálló épült, Visegrá- don a Silvánus, Dobogókőn a Nimród. Leányfalun megnyi­tották a meleg vizű strandot. Korszerűsítették mindkét par­ton a kempingeket, sok kilo­méterrel nőtt az úthálózat. Megkezdték a Pilisi Parkerdő kialakítását, Esztergomban restaurálják a Várdombot. Mind több kulturális prog­ramot, művészeti látnivalót nyújtottak. Csak a legjelentő­sebbeket kiemelve közülük: a szentendrei Teátrum előadá­sait, a visegrádi színjátszó na­pokat, a váci kórusfesztiválo­kat. A szentendrei múzeumfa­lu felállítását, a Ferenczy Mú­zeum megnyitását. Üj éttermek és kisvendég­lők sora igyekszik többé-ke- vésbé jól ellátni az odaérkező tömegeket. Mind több üzlet áll a lakosság és az üdülők ren­delkezésére. éppen a napokban nvílt a szentendrei HÉV-vég- állomásnál a komplex bevá­sárlóközpont. Mégis, mindez nem elég. Nagyobb ütemet diktál az élet A Dunakanyar Intéző Bi­zottság legutóbb Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­ter, az Országos Idegenforgal­mi Tanács elnökének a ■ rész­vételével — mint arról be­számoltunk — elnökségi ülést tartott. Ezen azt vitatták meg, hogv milyen módon tudnák a lemaradást behozni., A terület adottságainál, fek­vésénél fogva a vártnál gyor­sabban fejlődött. Fiohamosan nőtt bakánkban a magánautók száma, ezrek igyekeztek az életszínvonal emelkedése foly­tán hétvégi telket venni. A he­lyi tanácsok a legtöbb köz­ségben örültek ezeknek az igényeknek. Korlátozó terv híján igyekeztek mind több üres területet felparcellázni, így jutottak nem várt pénz­bevételhez, amivel égető köz­ségfejlesztési gondokat oldot­tak meg. Ugyanakkor nem számítottak rá. hogy ezek a rohamosan beépülő területek néhány éven belül utakat, vil­lany- és vízhálózatot kérnek, üzleteket. A sok kis telek rontja a táj képét is, példa erre Leányfalu. Göd és Nagy­maros Pest megyében. Mind­ezek révén a Dunakanyart hét végeken legalább száz­harmincezer ember keresi fel többszöröse a tervezettnek. Amit meg kell oldani A következmény közismert. ,A sok erőfeszítés ellenére zsú­foltak a tömegközlekedési esz­közök. A magánautók sincse­nek jobb helyzetben, kevés a parkolóhely például. A 11-es út megépülte, de még az új bekötőszakasz sem oldotta fel a közlekedési dugókat. A ki­rándulók tömegeinek fogadá­sára sem a vízparti területek, sem a Pilis és a Börzsöny er­dőségei még nincsenek kellően felkészülve. Több rendezett er­dei területre, térségre lesz szükség, parti és medencés fürdőre. Az épülő szentendrei Postás-strand óriási lépés, de nem lesz elegendő. A jelenleginél több olcsó szálláshelyre lenne szükség. Sok a hétvégi ház, azok ki­használtsága maximális, de sem a fizetővendég-szolgálat, sem a kereskedelmi szálláshe­lyek száma nem emelkedik. Nagyon nehéz megoldást ta­lálni elsősorban a vendéglátó- ipar számára. Nyáron csúcs- forgalomban nem elég a meg­levő hálózat, ugyanakkor ősz­től tavaszig tehertétel fenntar­tani a mostani üzemek közül is nem egyet. A terület fokozott igénybe­vétele következtében mind sürgősebb a vízvezetékhálózat és főleg a csatornázás meg­építése. Nincs víz a hegyi fal­vakban és a szennyvízelveze­tés még a városokban sem kielégítő. A csatornavizet a Dunába eresztik, ahol nincse­nek derítők. így tovább szeny- nyezik az amúgyis piszkos vi­zet. Konkrét terv? Kővári Lajosnak, a Dunaka­nyar Intéző Bizottság főtitká­rának véleménye szerint a ha­tározatba foglalt feladatok végrehajtása elsősorban nem az anyagiak, vagy a közöny miatt szenvedett már eddig- is késedelmet, Az elvi felkészü­lés után nem állt rendelkezés­re egy olyan középtávú gaz­dasági és műszaki fejlesztési terv, amely minden szempont­ból kiterjedt volna a térben és időben összefüggő, vala­mint a kiviteli kapacitással és hitellel fedezhető beruházá­sok sorrendjére. Három éve, amikor az in­téző bizottság mindezt felis­merte, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumhoz fordult, A minisztérium afe'- adat láttán sürgősen meg­rendelte a Dunakanyar köz­ponti fejlesztésének a’apj.ául szol “álható hosszú távú fej- lesztési tervet. Elkészülte mán a különböző szak- és területi bizottságok megtették az ész­revételeiket. azonban a ható- sásokkal való hivatalos egyez­tess még nem törSnt meg. Ez a terv továbbra is az 1016-os kormányhatározat' célkitűz°seire épül, azonban már figyelembe veszi a HoVövetkeze+t változásokat, a felgyorsult életritmust. Két alternatíva 1980-ig a Dunakanyar terüle­tén mintegy 245 ezer em­ber számára lehet üdülési és kirándulási lehetőséget nyújtani. A következő öt évben legalább 120 ezres új tömeg jelentkezik. A jelenlegi hiányosságok megszüntetésére, az új igé­nyek kielégítésére és a to­vábbi fejlesztést megalapozó területelőkészítő beruházások­ra állami erőből 6.4 miL liárdra lenne szükség, ami­hez 2,9 milliárdos magán­erő fejlesztés járulna. A DIB szakbizottságainak véleménye azonban mégis az — ismerve a népgazda­ság helyzetét és a kivitele­zői kapacitást —, hogy szükséges egy kisebb ará­nyú fejlesztési alternatív terv kidolgozása is. A VÁTI ezen tervének alapgondolata az, hogy az ötödik ötéves terv alatt a Dunakanyarban 25 települést vonnártak be az intenzív fejlesztésbe. Ide tar­tozna a városokon és Vi- segrádon kívül a Dunakeszi­től Zebegénvig, a másik ol­dalon Budakalásziéi Dömösig tartó szakasz. Ezen kívül Pest megyében a Börzsöny­ben Kóspallag, Szokolya és Királyrét, a Pilisben Klast­rompuszta, Pilisszentkereszt Dobogókővel. Ebben a kör­ben elégséges lenne 4,4 mil­liárd, amihez nem egészen 1,5 milliárdos magánerőből történő fejlesztés csatlakoz­na. Milliárdok — mire? A beruházások kétharmada, bármelyik tervet valósítják meg, az út-, víz-, energia- és kereskedelmi ellátásra vo­natkozik. Szinte halaszthatatlan teen­dő lesz a szentendrei város­magot elkerülő útvonal meg­építése, akárcsak a visegrá­di négysávos .út is. Ide tar­tozik a bekötőút további szélesítése a Flórián térig, a tahi híd és Budapesten az Árpád-híd kiszélesítése. A HÉV Békásmegyerig gyors­vasát lesz, ugyanakkor több hajó kell a Dunára. Ezek­nek a beruházásoknak jelen­tős része azonban központi beruházásokból történik majd. Az Országos Vízügyi Hi­vatal arra készül, hogy Visegrád térségében »a két parton széleskörű regionális vízmüvet épít. Az azonban még nem eldöntött, leszre derítő a szennyvíz tisztítá­sára, mielőtt a eresztik és hogyan tik meg a DCM szennyezését. Horány és Surány fej­lesztése mellett a dunai melegvízű strandok sora, a sétaerdő mielőbbi megvaló­sítása mellett még igen sok a feladat. Komáromi Magda Dunába szünte­levegő­.fuvult «s élelmiszereit minősége A kongresszusi munkaver­senyben a legtöbb élelmiszer- ipari ágazatban javult a ter­mékek minősége, a hatósági ellenőrzés kevesebb kifogá­solni valót talált például a hús-, a gabona-, a sütő-, a nö­vényolaj-, a, baromfi-, a hű­tő-, a tej- és a söriparban. Egyebek között örvendetesen javult a mirelitáruk minő­sége, és lényegesen kevesebb a kifogás a baromfiipa-ri ter­mékek iránt. CSALÁDBAN - KÖRÜL Az új tanév küszöbén Eliramodott ismét a nyár, a vakáció csaknem három hó­napja. Szeptember első hét­főjén tanévnyitóra gyüle­keznek az ország általános és középiskoláinak diákjai. Néhány nappal később a fő­iskolákon, egyetemeken is megkezdődik az 1974—75-ös tanév. Több mint másfél mil­lió diák, az ország népességé­nek egyh etede — iskolapa­dokba ül ismét. Kevesebb változás Sok változtatást, sok újat hoztak az elmúlt tanévek a közoktatásban; elsősorban ta­valy vezettek be több módo­sítást. Űj rendtartás, átlag- eltörlés, kísérleti matematika­tanterv, átdolgozott érettségi vizsgaszabályzat, összevont érettségi-felvételi írásbelik matematikából és fizikából, tananyagcsökkentés •— s a fel­sorolás korántsem teljes. A változtatások szükségképpen növelték a pedagógusok mun­káját s a diáknak, szülőnek is meg kellett szoknia az új­donságokat. Az oktatáspoliti­kai párthatározatból eredő, szükséges munkálatok során az elkövetkező tanév nyu­godt és kevesebb változta­tással járó időszaknak ígér­kezik. A kiegyensúlyozott, a vál­tozásokat a gyakorlatba ül­tető időszakra szükség is van. Az oktatáspolitika vezetői en­nek a mérlegelésével is dön­töttek úgy, hogy az évtized végén kerül sor az új tan­tervek bevezetésére; a most kezdődő tanévben csupán egy-két “ intézkedés szerepel napirenden. Talán a legfon­tosabb: az erkölcsi, egész­ségügyi nevelés — mint tan­tárgy — bevezetése azzal a meggondolással, hogy a csa­ládi nevelés mellé felsora­kozzék az iskola a maga fel- világosító, pedagógiai és pszichológiai eszközeivel. Ugyancsak a kor követelmé­nye, hogy bővüljön az új matematika-.tantervet immár a gyakorlatban alkalmazó pe­dagógusok köre; a tudomány­nak ez a roppant fontos ága valóban modern, korszerű formában kapjon teret az általános iskolai oktatásban. Az Oktatási Minisztérium szakemberei még az előző tanévben országos vizsgála­tot végeztek mintegy ezer iskolában. Felmérték az ed­digi intézkedések hatását és számba vették — természete­sen — az új gondokat is. A kiskert őszi hasznosítása Nyártól vethetők A tavaszi fóliás hajtatás előnyei ma már széles körben ismertek. Egy kis leleményes­séggel és viszonylag egyszerű módszerekkel 2—3 hetes előnyt érhetünk el a szabadföldi ter­mesztéssel szemben. A zöld­ségszezon meghosszabbításá­nak másik módja — a másod- vetés — Ugyan nem újdonság, tervszerűen és a sokféle lehe­tőséget kihasználva, mégis kevesen csinálják. Ezúttal a nyártól vethető és palántáz- ható konyhakerti növényekről szólunk röviden. Borsó. Őszi szedés céljára július végéig, augusztus ele­jéig vethetjük a rövid tenyész­idejű fajtákat. Ha talaja szá­raz, tömörítsük vetés után. Bab. Másodnövényként jú­liusban már csak a bokorba­bot érdemes vetni. Válogatott és csávázott magot használ­junk. A bab, noha nitrogén­gyűjtő növény, a borsóval el­Á NYERGESÚJFALUI MAGYAR VISCOSAGYÁR, az ország egyetlen vegyiszál-gyára azonnali belépéssel felvesz VEGYIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Jöjjön dolgozni a Duna-menti nagyüzembe. Nyergesújfalura! • - Korszerű, automatizált, klimatizólt üzemek- Modern vegyipari technológia- Kitűnő szociális ellátottság — Korszerű munkásszállás — Továbbtanulási, kulturális és sportolási lehetőségek Jelentkezés: mindennap 7-től 14 óráig, Nyergesújtalun (Komárom megye), a Magyar Viscosagyár Munkaügyi Főosztályán. Levélcím: Magyar Viscosagyár, 2536 Nyergesújfalu. Pf. 1. lentétben, frissen trágyázott területet kíván. Az öntözést különösen virágzás idején igényli, de száraz időben a lo­csolást kéthetente célszerű megismételni. Ha hajtatni akarjuk, a vetést augusztus fo­lyamán végezzük el, a fólia­sátrat vagy ágyat a fagyok be­állta élőt helyezzük rá. Káposzta. A rövid tenyész­idejű fajták palántáit július végéig ültethetjük. Öntözés nélkül csak jó vízgazdálkodá­sú talajon termeszthető. Külö­nösen augusztus hónapban kí­ván sok vizet. Karalábé. Kiválóan alkal­mas utótermesztésre. Veté­sét legkésőbb július végéig, kiültetését augusztus elejéig végezzük el. Erre a célra a hosszú tenyészidejű fajtákat válasszuk. Karfiol. A hosszú és rövid tenyészidejű fajták palántáit is július végéig kell Kiültetni. A siker fő teltetele az öntözés rendszeres ismétlése. Mivel a karfiol a magas hőmérsékletet és a száfaz levegőt nem ked­veli, a nedvességpótló öntözé­sén kívül, frissítő öntözéssel növeljük a levegő páratartal­mát és csökkentsük a levegő hőmérsékletét. Saláta. . Szeptember végi szedés céljára július közepétől állandó helyre, vagy szabad­földi ágyba vethetjük a mago­kat. A kiültetés időpontja a vetés utáni 4—o. hét. Az átte­lelő saláta magjait augusztus közepétől vessük el, a kiülte­tésre ez esetben október vé­gén kerülhet sor. Spenót. Őszi szedésre au­gusztus elejétől a hó máso­dik harmadának végéig vete- ményezzük ki. A téli spenót vetésideje augusztus közepétől szeptember közepéig tart. Ezt a munkát a biztonságos átte- lelés érdekében tanácsos 2—3 szakaszban elvégezni. Sóska. Augusztus végén, szeptember elején vethető. Mi­vel lassan csírázik, sorjelző­ként salátamagot keverjünk Hagyma. Zöldhagymater­mesztés céljára a júliusi ve­tés ajánlható. Kedvező eset­ben már a tél folyamán is szedhető árut kapunk. Sárgarépa. Másodnövénynek július végéig vethetjük a rö­vid tenyészidejűeket. Az öntö­zés a keléshez feltétlen szük­séges. Retek. A téli retek magját július végéig, augusztus ele­jéig kell elvetnünk. A kelése­ket 10—15 centiméterre rit­kítsuk ki. Az őszi és téli re­tekszedés idejét a lomblevelek sárguló színéről állapíthatjuk meg. Kulin Imre Olyanokat például, mint a nevelők terheinek megsoka- sodása, vagy az a tény, hogy az átlag eltörlése utón milyen buzdító és a tanulmányi fe­gyelmet szilárdító intézke­désre lenne' szükség. A gon­dok megoldása jegyében, nemrégiben a pedagógusok egy részénél óraszámcsök­kentést hajtottak végre. Szakmunkások középiskolája Szeptemberben útjára in­dul egy újfajta oktatási for­ma is, a szakmunkások kö­zépiskolája. Az érdeklődés máris biztató, s remélik, hogy a végzett fiatal szakmunká­sok tömege szerzi majd meg ezekben az iskolákban az érettségi bizonyítványt, egé­szíti ki szakmai ismereteit a humán és a természettu­dományos műveltség gazdag anyagával is. Bár biztató elő­jelekkel kezdődik az új okta­tási forma, a továbbiakban azonban az osztályok indí­tásának jobb feltételeit kell megteremteni hozzá az eddi­ginél is több helyen. Szeptember 3-án már a tan­év első munkanapjára hív a csengőszó. Sok szép él­ményt kínál a 150 ezernél több kis elsősnek, az iskola­padokban először ülő legif­jabb korosztálynak. A tudás gazdag kincsestárát tárja is­mét minden iskola valameny- nyi apróbb-nagyobb diákjá­nak. Kilenc dolgos hónap kez­dődik. Várkonyi Margit Tíz perc torna Friss levegőn, nyújtózko­dással kezdjük a tornát. Mély belégzés után nyújtsuk ki jól az izmainkat. Kargyakorlattal folytas­suk. Kis terpeszállásban két karunkat könyökben be­hajlítva mellmagasságig emel­jük, majd néhányszor üte­mesen, hátrafelé meghúzzuk. Utána néhány könyökkörzést végzünk. O Láblendítés előre, alap­állásból. A lábemeléssel egy időben mindkét kar elő­relendül és bokaérintés. A gyakorlatot 'mindkét lábbal váltakozva végezzük. Terpeszállás, törzshajlí- tás előre és a jobb kéz­zel ellentétes bokaérintés, utána váltás és bokaérintés bal kézzel, majd ismételünk. O Alapállásból lábujjhegy­re állunk, karokat előre­nyújtjuk, majd lassan le­guggolunk és a karokat le­engedjük. Felegyenesedünk és alapállásból ismét lábujj- hegyre állva ismételjük meg a gyakorlatot. 0 A Dunakanyar fejlesztésének gondjai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom