Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
PEST MEGYEI 1974 AUGUSZTUS 19., HÉTFŐ Kény* er élet Kenyérbe sült élet — írhatnánk fellengzősen, hiszen a kenyér, mint fogalom szinte oly sok mindent kifejez, mint az élet. E szót történelmünk telítette ennyiféle gazdag ér- zeiemszerű tartalommal, az imák „mindennapi kenyerünkért" fohászkodó szavaitól, a barátság „kenyerespajtás” szimbólumán át, a „kényér - irigység” élet-gonoszságával, a „kenyérkereső” nemességével, a „kenyértörés’’ problémássá- gával, a „kenyere javát megette" halálvárásáig: a kezdetektől a végéig kísér ez az életteli fogalom. A kereset íme néhány morzsa a kenyér—élet kimeríthetetlen gazdagságából. A kenyérkereső, a kenyérszelő Sziamcsik Pál, a MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság géplakatosa. — Októberben töltöm be az ötvennyolcadik évemet. Aradon születtem, Romániában tanultam a szakmát. Segéd lettem, tényleges katona, aztán jött a fogság, majd mivel szüleim meghaltak, Magyarországra jöttem, Ráckevére nősültem. Két családom van, a feleségem bedolgozó, ruhákat varr, a lányom gyors- és gépíró a tsz-ben, a fiam gépszerelőnek tanul. Hát ez az életem. ^ — Itt Dunaharasztin a Vízműépítő Vállalatnál helyezkedtem el, ebből lett a hajójavító. Huszonegy éven át egy helyben maradtam. Mert szép ez a munka, szólnak nekem: „hétszázötven centi a propeller, idejön a kormánylap, ilyen lesz a tengely, a többi már a maga dolga.” Kizsinórozom, kimérem, berajzolom, beállítom, hegesztek, magam megcsinálom. Változatos ez a munka. Bár nehéz. Kint 34 fok meleg van, bent a hajóban ötven-hatvan, s az ember a levegőn könnyen megfázik. Es nem is veszélytelen ez a munka. Egyszer a hajiról estem le, szerencsémre csalt a bokám ficamodon ki, mégis másfél hónapig voltam betegállományban, másodszor a bakkal dőltem el, a hátamat ütöttem meg, s két bordám eltörött. Dehát keresek is, a havi 3000— 3500 megvan. — Az életemből csak a saját ház hiányzik. Építeni akarok, az alap már kész, de a falhú- zashoz új rajzokat kell csinálni. Addig várunk. A vállalathoz is akarok fordulni kamatmentes kölcsönért, igaz, két évem van a nyugdíjig, de még kettőt ráhúznék. Azt látnám már, hogy a család jól legyen. — A mindennapjaim úgy telnek, hogy fél négykor kelek, négy húszkor indul a vonatom Ráckevéról, a műszak előtt, húsz perccel elengednek, ezzel másfél órát nyerek, fél négyre hazaérek. A húsz perceket csütörtökönként dolgozom le.‘ Enni nagyon szeretek, reggelire fölvágottat, császárhúst paprikával, paradicsommal, fél négykor jót ebédelni, csirkepörköltet nokkedlivel, káposztás vagy túrós tésztát, csülökpörköltet. Vacsora aztán már nem kell, esetleg egy zsíroskenyér, paprikával. — Mi jut eszébe erről a szóról, kenyér? — Én a kenyeret ösmerem, mióta az eszemet tudom, sose volt, hogy kenyerem ne lett volna. A közellálás A kenyeret adó, a kenyeret előteremtő Fajta József, a du- naharaszti Ezüstkalász Tsz elnöke: — Hatvanegyben alakult ez a termelőszövetkezet, a tavasz- szal, őszig meg egyénileg dolgoztak a tagok. Hatvanháromig az állattenyésztés brigádvezetője voltam, aztán egy éven át megbízott elnök, hatvannégy óta elnök ... Egyéni gazdaként tizenöt holdat műveltem. Primőrt, korai burgonyát, tengerit termeltem, sertéssel, szarvasmarhával foglalkoztam Tanult gazda voltam, még harmincnyolcban elküldték kétéves aranykalászos iskolára — a négy polgári után. Mindig volt mit a tejbe aprítanom ... Csak hárman „nyomtuk” a faluban az átszervezést, tudtuk. mennie kell, másképpen nem lehet, jobb, ha a társaság összefog — pedig Haraszti az átalakulásban az utolsók között kullogott. Érthető az előítélet: tíz éven át egy rossz tsz adta a példát. — Kezdtük semmivel, öt- venférőhelyes istállót, s ezt az irodaházat örököltük a régi tsz-től, gépet egyet sem. Hat aranykoronás földön, futóhomokon kellett megmutatni, hogy érünk valamit. S ma hektáronként 42 mázsát ad a gabona, a tíz év alatt 45 milliós tiszta vagyonra tettünk szert. Ma már 75—80 millió forintos a tervünk, tudunk fizetni. S a főváros ellátására a MÉK-kel évente 400—450 vagon élelmiszert tárolunk. — Mi jut eszébe erről a szóról; kenyér? — Közellátás. A táplálék A „kenyérszerelő”, a ke- nyérfeielős Kovács Sándor, a dunaharaszti Ezüstkalász Tsz gépszerelő-kombájnosa: — Hatvanhétben kerültem a tsz-be, korábban a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tangazdaságában dolgoztam. Harmincegy éves vagyok, két fiam van, egy hatéves és egy négyhónapos. — Az aratás előtt három héttel hozzáfogunk a gépek javításához, ekkor már tudjuk. hogy mi a hibájuk; füzetbe írjuk össze. Két kombájnunk van. — Aratáskor négy-öt órakor kezdjük, a műszakot, hé- tig-nyolcig, a harmattól függ, a segédvezetővel karbantartjuk a gépet, ha azonban nagyobb a hiba, akkor kettőkor van ébresztő. Aztán gépre ülünk, a segédvezetővel felváltva vezetünk — este kilencig, tízig, tizenegyig, az időjárástól függően. A meleg? A kohászok nagyobb hőségben dolgoznak, csak "a por, az fantasztikus. És koncentrálni kell — így szokták mondani —, egy pillanat alatt olyan gikszert lehet csinálni, hogy két napig j 'öthatunk. Lent huszonnyolc fok van, a gépen öt- venre melegszik fel a lemez, a forgó alkatrész — s a két gép harminchárom nap alatt vágta le az ezeregyszáz holdat, csak öt napig volt vendég- kombájnúnk. Se szombat, se vasárnap, sőt a vasárnap jobb, mert az átvevőnél nincs torlódás. Nem lehet leállni, egy nap kiesés is sokat jelent: elgyomosodhat a gabona ... Napi teljesítményünk hatszáz mázsa volt búzából, rozsban nehezebb dolgozni, gyakrabban dugul a gép, jön a „mackó”. S egy-egy mackó húszperces kiesést jelent. — Mi jut eszébe erről a szóról, kenyér? — Kenyér nélkül bármilyen táplálék nulla. Hús, vaj semmit sem ér. Első mindenkor. Nem jut téliszalámi, az nem baj, csak kenyér jusson. A teremtés A kenyérszakmájú, a ke- nyérhivatású Polgárdi József, a dunaharaszti székhelyű Pest megyei Tanács VI. számú Sütőipari Vállalatának igazgatója: — Nagyon sok minden fűz engem ehhez a szakmához. Nagy családban születtem, a nagybátyám, aki pék volt, megígérte, hogy kitanít, teljes ellátást ad, s kis keresetet. Így kellett lennie, pedig tanulni szerettem volna. Pék lettem. Van ennél sokkal szebb alkotómunka, ami maradandóbb, mégis, aki az embereknek kenyeret ad, csodálatos dolgot művel... Tizennyolc éve Pest megyében dolgozom, kezdtem, mint pék, aztán technikumi képesítést szereztem, Nagyká- tán, majd Gödöllőn műszaki vezető lettem. Aztán mégis mindent elértem: elvégeztem a főiskolát, mérnöki képesítést szereztem. — Három járás, háromszáz- ötvenezer ember ellátását biztosítani. ez a feladatunk. Nyolcszáz pék Piliscsabától Tatárszentgyörgyig. Én azt hittem, mindent bírok: tizennyolc évesen lettem párttag, aztán munkásőr. a sokféle tisztség, felelősség — két és fél éve infarktust kaptam. Vigyáznom kell magamra ... Negyvenhat üzem, ötvennégy üzlet, ötven gépkocsi — a kenyérért. Én akkor örülök, ha másnak örömet okozok. Ilyenek a pékek, ha jó a termék, boldogok. 1 nárcson saját szememmel láttam, a pék ha nem sütött, kijött a boltba, kérdezgette: „ízlik a kenyér?" — s vagy ötvenen álltak sorba, neki többet jelentett ez, mint egy kitüntetés ... A nagy gyárainkban is jobb a kenyér, francia licencia alapján készült kemencét vásároltunk, s alig jön ki belőle hatezer köbcentinél kisebb kétkilós kenyér, s a térfogat az igazi minőségi mérce ... — Mi jut eszébe erről a szóról kenyér? — Az élet. Meg is magyarázom miért. A pékek munkáját bármelyik szakmával összehasonlíthatom — kivéve az orvost — mások a munkát abbahagyják, megtalálják másnap, de a tésztában élet van, ha elindítottuk, beková- szoltunk, nem lehet megállítani, s az élet nem szűnik meg a kisütéssel, életet ad az embereknek. A munka Az éiet-kenyér-gondokkal foglalkozó Ady István, a Dunaharaszti nagyközség tanácselnöke: — Agrármérnökként a helyi tsz-ben voltam gyakornok, majd mezőgazdász. 1973. április 15-én választottak tanácselnöknek... Hatvannyolctól a községi párt vb tagja vagyok, így ismertem meg igazán a község életét. Maga a tanácsi munka nem volt számomra ismeretlen. — Kenyérkeresetre nálunk sok a lehetőség, mindegyik vállalatunk, üzemünk munkaerőhiánnyal küzd: hajólaka- tosságtól a gépi adatfeldolgozásig minden szakmára akad munkaalkalom. Meg kell teremtenünk azt . is, hogy- jól érezzék magukat itthon az emberek: ezért bővítjük duplájára a bölcsődénket, ezért építünk 1975 szeptemberére egy űj száz személyes óvodát, ezért építtettük át a. mozit, ezért tesszük szebbé a művelődési házat, ezért parkosítunk. A művelődési ház programját is úgy alakítjuk ki, hogy a Hofi-showtól a hangversenyig minden megtalálha. tó legyen: húsz kilométerre a főváros szívétől ne érezzék a harasztiak, hogy mindent csak Budapest jelent. — Mi jut eszébe erről a szóról, kenyér? — Elsősorban a tárgyi kenyér. A fogalom jelentősebb: az ami az embert emberré teszi, a munka. S a munka révén a megélhetés. Kenyér — élet, élet — kenyér: olyan fogalompár, mely a hagyományokban a legtöbb tartalommal, érzelemmel telítődött. A dunaharaszti vallomások e szópárt egészítették ki, tették teljesebbé — cselekvő fogalmakkal: a munka sokféle szinonimájával. Fóti Péter Tizenöt éve LégifSotta a fö:dek fölött Az idén volt tizenöt esztendeje, hogy megalakult a budaörsi Repülőgépes Növényvédő Állomás. Ez időtől vesznek részt Pest megye gazdaságainak növényvédelmi munkáiban, a tápanyag-utánpótlásban a repülőgépek, s később a helikopterek. A Repülőgépes Növényvédő Állomás légi járművei — öt gép — az első. esztendőiben 24 és fél ezer hektár permetezését végezték el. Tavaly már 70 repülőgépes, illetve helikopteres brigád állt a mező- gazdaság szolgálatában, teljesítményük: 1 millió 597 ezer hektár, amelyből csaknem 64 ezer hektár a Pest megyei gazdaságok birtoka. Évek óta permeteznek, végeznek porzást. műtrágyaszórást Páty, Bicske, Zsámbék, Dabas termelő- szövetkezeteiben, a Kiskunsági Állami Gazdaságban, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban és a Törökbálinti Tangazdaságban, az utóbbi kettőben 1972-től saját repülőgép dolgozik. Az idén százat Aprómagvstök A MEGÉV 5. számú, érdi gyáregységében az idén 100 darab aprómagvető gépet szerelnek össze, amely alkalmas a zöldségnövények, a cukorrépa s a len vetésére. Koppány György felvétele Január elejétől Kiskunsági Nemzeti Park Pest megyéből Apaj és az ácsai Turjános A természetvédelem — mondhatjuk, hogy szerencsénkre — napjainkban virágkorát éli. A föld minden táján felismerték, hogy amilyen mértékben, a civilizáció terjedésével, beavatkozunk az állat- és növényvilág ősi rendjébe, ugyanilyen mértékben, óvórendszabályokat kell alkalmazni fennmaradásuk érdekében. Európában az első világháború előtt indult meg ez a mozgalom. Most egymás után érkeznek a hírek, hogy a fiatal afrikai államok céltudatosan ilyen rezervátumokkal igyekeznek az ősi táj érintetlenségét fenntartani. Tihany és Hortobágy i|tán A felszabadulás előtt és után már hazánkban is születtek kezdeményezések a táj megóvására, de a lelkes kezdeményezők anyagiak i..íny&- bar. állami támogatás nélkül jóformán semmit sem tehettek. így legtöbbször csak elvi döntések születtek. A felszabadulás után m' 'alakult és az utóbbi években, kormányhatározat alapján, nagy hatáskört kaoott az Országos Természet- védelmi Hivatal, s munkája nyomán mindinkább jelentős eredményeket érünk el. Most újabb nagyszabású lépéssel haladtunk előre védett tájaink növelésére. Mintegy tízéves előkészítő munka után, hivatalosan jövő év január t elején, megalakul a Kiskunsá- j gi Nemzeti Park, amely hat tájegységet foglal majd magába, Pest megyéből Apajt és az Öcsához tartozó Turjánost. Már eddi» tájvédett terület a Tihanyi-félsziget környéke, valamint, nemzeti park a Hortobágy. Ä kiskunságin kívül a Bükk-fennsík, Aggtelek és az őrség lesz a közeljövőben nemzeti park. Visszatelepültek, újak jöttek Kezdő gyors- és gépírókat felvesz a Bútorértékesítö Vállalat Budapest XV., Sipos Dénes u. 9-11., Budapest IV., Bocskai út 16/b„ Budapest XIII., Jász u. 5-7. és Budapest IX., Közraktár u. 32. sz. alatti munkahelyekre. Jelentkezés: Budapest IX., Közraktár u. 32., munkaügyi osztály Nem hinném, hogy ne örülne bárki annak a szervezett védelemnek, amit Tihanyban a bazalttufa sziklába vájt barátlakások, a hőforrás-kúpok élveznek — a műemlékké nyilvánított községről nem is szólva. A Hortobágy helyén valamikor virágzó községek voltak, amelyek a törökdúl ás idején elnéptelenedtek. A Tisza szabályozása után a Debrecenhez tartozó 200 ezer holdas terület sovány talaja teljesen elszikesedett, és egy egészen különös madár- és állatvilágnak, csak itt található növényzetnek adott helyet. A felszabadulás után a puszta 40 százalékát mezőgazdaságilag ismét hasznosították — itt van például a világon a legészakabbra fekvő rizstelep —, majd a Keleti-főcsatorna meg- épültével más, jelentős, hasznot hajtó mezőgazdasági üze-‘ me.’: települtek. Mégis, a megmaradt részt meg kellett menteni, mert érdemes volt rá, hogy nemzeti parkká váljon. Sok, régen honos madár azóta ismét visszatelepült, vagy a háborítatlanság miatt újabbaknak lett a lakóhelye. Ösz- szel és tavasszal a madárvonulás idején itt van Európa egyik leggazdagabb vízima- dár-telepe. Zavartalanul éli vi'ágát az ugyancsak a Hor- tobágyhoz tartozó ohati sziki parkerdő, telve különleges botanikai, ma már csak itt ta- iálnató érdekességekkel. Túzok és tücsökmadár Mindezekről a legutóbbi VII kiskunsági pásztor- és lovasnapok alkalmával beszélgettünk a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatójával, Pa- ulkovits Istvánnal és a kecskeméti dr. Tóth Károllyal, a megalakuló Kiskunsági Nemzeti Park legfőbb patrónusá- vaL Dr. Tóth Károly igaz lelkesedéssel sorolta a jövendő nemzeti park tájegységeinek jellegzetességeit, értékeit. Ennek a nemzeti parknak nagyjából 30 ezer hold lesz a területe, amiből 4,5 ezer hóid tartozik Pest megyéhez, Apaj és a hozzá tartozó ócsai Turjános révén. Apajon ritka, szikpusztai, a tocsogókat kedvelő madárvilág él, elvétve Europa legnagyobb szárnyasa, a túzok is megtalálható. Hosszú lenne felsorolni, hogy ezen kívül milyen, mind ritkábban fellelhető madarakat, rovarokat találni itt. És egyidejűleg a modern állattenyésztés is virul, anélkül, hogy megbontották volna a pusztai egységet. Öcsa mellett, a Duna hajdani árterén, többnyire az egykori nyomvonalakban — a Turjánon — bőven él még ma is a mocsárkedvelő ősnövényzet. Különösen a már védett területű Nagyerdő és a Mádencia erdő 50 hektárja bővelkedik különlegességekben, a szárnyatlan légytől a parlagi viperán át a réti héjáig és a tücsökmadárig. A növények közül az Európában egyedülálló orchidea is a Mádencia lakója. Üzen az ősi élővilág A kiskunsági puszta Bács megyéhez tartozó részén, Fü- löpházán a sziksós vizű Szap- panszéki-tó melletti homokbuckákat, Szabadszálláson és Izsákon ugyancsak a szikes vizű Kolom-tó nádasait és a Kondor-tó gazdag madárvilágát védik. Kecskemét alatt Lakitelken már eddig is ter- mc::etvédett terület volt a k 'zép-tiszai ártéri mocsári növényzet utolsó maradványait orz' Tős-erdő és a tipikus ví- zincvényzet-együttes változatán mutató Holt-Tisza ág. A tej egy ség legnagyobb, legjelentősebb része Bugac. A Hortobágy után ezt emlegetik a legtöbben, akik pusztát, romantikát keresnek. A 30 ezer holdnyi terület egvharmadán ma már erdő zöldéit és nagyfáé ni gazdálkodás folyik. Ide- - .-/o-ealmi központtá is vált a Hortobágy után, akárcsak újabban Apaj. Mégis, a Nagykőrös felé eső részen érintetlenül maradt 300 hektáron a 'eltöretlen homok- és erdős- puszta, amelynek borókása:, :sombékosai között még fellelhetők az ősi élővilág maradványai. Ebben a Kiskunsági Nemzeti Parkban éppen úgy, mint Tihanyban, a Hortobágyon és ' az Őrségben, megóvják a jelenlegi állapotot. A gazdálkodás érdekeit a jövőben min- ' denkor messzemenően egyez- l te.ri kell a természetvédelmi célokkal. Komáromi Magda
