Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

P E S T M E G Y E l' H Í R LAP K Ü L Ö N K IÁD Á S A XVI. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP NAGYÜZEM AZ IRÁNYÍTÓ KÖZPONTBAN Az ősziek betakarítása következik A vecsési Ferihegy Tsz-ben Moór Nándor elnök helyette­sével, Fazekas Jánossal és a főmezőgazdásszal, Bogyó Ist­vánnal, a folyosón tárgyal, amikor belépünk az udvarba. — Még meghalni sem érek rá — tárja szét a karját, fe­lénk fordulva. — Ennek az asszonykának — mondja a közben odaérke­ző Blaskomics László főmező- gazdász-helyettesnek, s. mutat a közelében állóra —, ki kell írni egy mázsa búzát. Egy idős asszony vállára teszj a kezét: — Ugyanannyiért adjuk a tagoknak az árpát, mint ta­valy. Rohan az irodába, mert te­lefonhoz hívják: — Azonnal visszajövök. Sok minden változott Horváth Boldizsárral, a ter­melőszövetkezet párttitkárá­val, szobájában beszélgetünk. A máskor oly magabiztos szakamber, aki a megalaku­lástól kezdve, titkárrá válasz­tásáig, a szövetkezet üzemgaz­dásza volt, most kissé bizony­talankodik. — Az elmúlt hónapokban sok minden változott nálunk, ezért esetleg összekeveredhet­nek a fejemben az adatok, hívom az üzemgazdászunkat. Szatmári Tibor füzetecské- ben lapoz: — Azt, hogy az 518 hektá­ron termelt zöldségféle sok-e vagy kevés, csak akkor dönt­hetik el, ha hozzáteszem: 2 ezer 454 hektárnyi összterüle­tű földünkből 1738 hektár a közösen művelt, tehát az erdő, legelő és háztáji nélküli szán­tóterület. Sorjában elmondja, miből mennyet vetettek, hány álla­tuk van, és növényfélénként, mennyi termelési hozamot várnak a tervek szerint. Amikor elbúcsúzik, elnézést kér: — Ezeket azelőtt, a „saját termelőszövetkezetemben” •fejből is tudtam, de mire új­ra eljönnek, már nem kelle­nek ezek az iratok. Vállalási rendszer, gépesítés A párttitkárral az április utáni egyesülés nehézségeiről beszélgetünk. — Magunk sem hittük vol­na, hogy ilyen zökkenőmentes lesz — összegezi részletes is­mertetését. — Akkor az volt a célunk, hogy a tavaszi mun­kákat befejezzük, és minden a földbe kerüljön. Most a nyá­riakon a sor. De már küszö­bön áll az ősz is, az ősziek betakarítására is készülnünk kell. Hát van itt idő tétlen­ségre? — Egy kicsit furcsa, mert azelőtt negyven-ötvenholdas parcellákon dolgoztunk, ala­csonyabb számokkal szoroz­tunk. Most százhúsz—százöt­ven holdasak a területek. Tu­lajdonképpen a két kis ter­melőszövetkezet csak az egye­sülés óta vált igazi nagyüzem­mé. — Fenntartjuk a kezdettől alkalmazott, mind a két szö­vetkezetben jól bevált vállalá­si rendszert — és magyarázó­ig hozzá teszi: — Ez a nád­udvari százalékos vállalási mozgalom továbbfejlesztett változata. Hogy egyesek sze­rint már elavult? Lehet, de nálunk jó. Nincs munkaerő­gondunk, a tagság elégedett. — Megkezdtük a nagyobb arányú gépesítést, egyrészt, hogy minél olcsóbban termel­jünk, másrészt, hogy megala­pozzuk a jövőnket, ugyanis jobbára csak az idősebbek vállalnak, ők pedig, sajnos, egyre kevesebben lesznek. Megtudjuk, hogy a tsz-ben, a környező közös gazdaságok­kal ellentétben, nemcsak a konzervgyári termékek elő­állítását gépesítik, hanem Pest megyében elsőkként, a köz­vetlen fogyasztókhoz, a piacra kerülő növényféléket is, mert az a céljuk, hogy a szabad­piaci áruk mennyiségét is nö­veljék. És máris a magas . zöldség­árakra terelődik a szó. Konk­rét adatokkal • alátámasztott érvei után, ezt mondja Hor­váth Boldizsár: — A fogyasztói árakat nem mi szabjuk meg, a mi felada­tunk a termelés, a minél több és olcsóbb termelés. Hogy az árak alacsonyabbak legye­nek, kereskedelmi partnere­inknek is tenniük kell vala­mit. Elsősorban szűkíteniük kellene árréseiket, mert elég­gé érthetetlen, hogy mi, akik az összes kockázatot vállaljuk, négy forintért állítunk elő egy kiló savanyúkáposztát, s azt a budapesti Zöldért Vállalat majdnem a duplájáért, hét fo­rintért árusítja áz üzletekben. Gépjavítóműhelyből — irodák Amikor kikísér, körbe mu­tat: — Nagy még a felfordulás nálunk, az udvar telistele tég­lával. Azelőtt itt gépjavító műhely volt, most irodákat építünk belőle. Az irodai dől gozók lassan összeszoknak, hi­szen a két szövetkezetbeliek csak egy hónapja vannak együtt. Fazekas János elnökhelyet­tessel a kapuban találkozunk. Az elnököt várja, aki már jön is. de lépten-nyomon megál­lítják. — Nemcsak a határban, itt is nagyüzem van most - jegyzi meg, májd az égre te kint —, igazi aratási idő. Aztán nevetve teszi hozzá: — Most már eshetne egy jó kiadós eső, mert mi befejez­tük az aratást. Odaér az elnök, gépkocsiba szállnak, hogy minél előbb kint legyenek a földeken. Kovács György JEGYZET Ha már megvan... Tanácsülés döi^tötte el, 30 ezer forintot kap jutalmul Monornak az a körzete, amelynek lakói virágot ül­tetnek a házak elé, rendben tartják a portát, kiirtják a gazt, vagyis szebbé, csino- sabbá, tisztábbá teszik köz­vetlen környezetüket. Még azon a tanácsülésen megala­kult a községszépítési bizott­ság is, hogy szorgalmazza a szépítési akciót. Sok az elhanyagolt, szeme­tes utca: csak a főutcán kell végigsétálni, s ahogy kiér a járókelő a központból, bűzlő árkokkal, embermagas gaz­zal találkozik. Kié legyen a 30 ezer fo­rint? Ezt döntötte volna el a bizottság a napokban, ami­kor körútra indult, hogy az arra érdemes körzetnek oda­ítélje a díjat. S a díjra érdemeset — nem talált. Dr. Varga Ilona vb-titkár, aki a tanácstagokkal együtt járta az utcákat, sorolja a rossz példákat. Akad belőlük bőven. Az állami gazdaság gavzal, pocsolyával éktelen­kedő portája, az Ady Endre utca méteres paréjai, a Jó­zsef Attila utca gizgazzal hin­tett két oldala elkeserítő lát vány. Oázisnak tűnik egy- egy virágos folt, például Deák Ferenc, a Vörös Had­sereg utcában. Ilyen azonban kevés található. Nincs tehát kiérdemlője 30 ezer forintnak, s ezt ma­gyarázni sokmindennel lehet, de megérteni már nehéz. Mert igaz ugyan, hogy a monoriai többsége fáradt ingázó, de szabad szombaton nem érne meg egy-két kapavágást az, hogy szebbé váljék az utca? S a tanácstagok vajon iga­zán szorgalmazták ezt az akciót? Sokan álcádnál, ugyanis. akik nem tudtak, nem hallottak a versenyről Persze, ez sem lehet mentség hiszen a 30 ezer forint nél­kül is rendben illene tarta ni a házak környékét. De ha már megvan a 30 ezer forint, legalább akadjon körzet ' a közeljövőben, ame­lyik méltó átvételére. (zs.) Mint az év bármely időszakában Akik helytálltak a kánikulában is Augusztus elején kitett ma­gáért a nyár: árnyékban is 30 fok fölé kúszott a hőmérő hi­ganyszála, szinte elviselhetet­len volt a kánikula. Azokat az embereket keres­tük fel, akik munkahelyükön egyébként is megizzadnak, s akik helytállnak a tikkasztó hőségben is. Az autóbuszvezető Lehoczki Sándor több mint tíz éve dolgozik a MÁVAUT- nál: nap mint nap ott ül a Monorról Budapestre induló autóbusz volánja mögött. — Megszorul a nagy meleg a, fülkében — mondja, majd így folytatja: — Naponta öt­ször indulok Pestre, s ugyan­annyiszor térek vissza Monor- ra. Bizony, nem kellemes a buszt a 4-esen végigvezetnem, a nap szabadon besüt, rámta­pad az ing. Mindig arra gon­dolok, jó lenne útközben va­lahol megmártóznom a víz­ben. Az órájára pillant, felszáll a járműre, s negyedszer indul a mai nap a Nagyvárad térre. A kemencetisztító Az Épületkerámiaipari Vál­lalat mendei téglagyárának udvarán éppen délben járunk. Mozdulatlan a levegő, a kön­nyező dombok még a szellő­ket is elterelik. Legnehezebb a kemencetisz­títók dolga ezekben a napok­ban. Vojácsik Ferenc két éve csatlakozott a téglagyár mun­kásgárdájához, vele beszél­getünk. — Hol dolgozott azelőtt? — A Magyar Hajó- és Da­rugyárban, ott is küszködtem a meleggel. Hazajöttem, mert így több idő jut a családra. Az én feladatom az égetés so­rán megsérült téglák kihordá­sa a kemencéből. Bent sok­szor 50—55 fokra is felmeleg­szik a levegő, s bizony, gyak­ran kell a szíódás ballon után nyúlnom. Igaz, nyáron keve­sebbet dolgozunk, de, a napi 7 óra is fárasztó. A kombájnos Varga Sándorral, a maglódi Univerzúl Tsz kombájnosával Gyomron, a Szilassy-táblán találkozunk. A John Deere nyergében arat, három hét óta már. — Nagy teljesítményű ez a* gép. Szerencsére, olyan lég­kondicionáló berendezéssel látták el, hogy a fülkében egy cseppet sincs melegünk. Csak akkor izzadunk meg, ha le­ülünk ebédelni, vagy ha el­akad a masina, és meg kell javítani. Varjú Zoltán felvétele huzat, a két tűzhely csak úgy ontja a meleget. Természete­sen az itt készült ételek azért kifogástalanok, amit, az is bi­zonyít, hogy a nyári hónapok­ban rekordforgalmat bonyolí­tunk le. A malomüzem-vezető Spanyol János, a Pest me­gyei Gabonafelvásárló.' és Fel­dolgozó Vállalat pilisi malom­üzemének vezetője (képün­kön): — Nálunk a legforróbb nyá-, ri hetekben zajlik le a csúcs- forgalom. Az idén is csaknem hétszáz vagon búza szállításá­ra kötöttünk szerződést a kör­nyező termelőszövetkezetek­kel. A meleg megszorul az épületek között, s a napon kell lennünk egész'nap. Kissé fárasztó most a munka, de az­tán jönnek a nyugalmasabb napok, amikor már csak tető alatt dolgozunk. ★ Szólnunk kellene még a pincérekről, a pékekről, az útépítőkről és másokról is, mindazokról, akik a kániku­lában változatlanul helytáll­nak munkahelyükön, akik hozzászoktak már a meleghez, akik ugyanolyan szorgalmasan dolgoznak nyáron is. mint az év bármely időszakában. Gér József Idény végi sporfjegyzet A mendei csapatnak nem szabad t eloszlania A szakácsnő Nem kevesebb, mint 500— 600 adag ebédet főznek Gyom­ron, a Halászkert Étteremben. Boris Flóriánná több mint tíz éve a konyha vezetője. — Állandó létszámhiánnyal küszködünk, ezárt nem köny- nyű a helyzetünk. Ilyenkor, nyáron, a strandról is sokan ide járnak ebédelni. Szó, ami szó, nem fázunk ezekben a napokban. Hiába a kereszt­Az 1973/74-es ceglédi—mono- ri összevont labdarúgó-baj­nokság 3. helyezettje Mende csapata lett Az őszi idény, azaz a 13. forduló után a táblázat ezt mutatta: 1. Mende 13 10 — 3 46—16 20 Jogosan reménykedhetett a csapat, de a bajnokság vé­geztével megváltozott a kép, mivel a táblázaton akkor már ezt - olvashattuk: 3. Mende 25 1 7 3 5 86—29 37 A mendei gárdának tehát [ nem sikerült az óhajtott célt elérnie. A tavaszi első öt for- ' dulóban folytatta őszi jó sze­replését, 10 pontot szerzett, és gólaránya is imponáló volt, 20:1. Azután Nagykörösre uta­zott, ahol a nagyrészt szük­ség-játékvezetők jóvoltából j 3:l-re kikapott, és hullám­völgybe került, amelyből a bajnokság befejezéséig serrt tudott kilábalni. Időközben Juhász János lábát törte, Bret- ka István előbb fegyelmi okok, majd váiltörés miatt maradt ki a csapatból, Tóth János pedig 7 hónapos eltiltása kö­vetkeztében nem állhatott az együttes rendelkezésére. Következtek a járási rang­adók: Mende—Abony, Ecser— Mende. Ezeken a mérkőzése­ken már Mikulik Gyula és Bakó Ferenc sem játszott, sé­rülés, illetve munkahelyi el­foglaltság miatt. Így érthető, hogy a csapat igen meggyen­gült, az utqlsó mérkőzésen két­ségbeesetten kellett küzdenie Dántszentmiklós ellen, hogy biztosítani tudja 3. helyét. A bajnokság idején, a he­lyi szervektől csali minimális támogatást kapott. A helyi ta­nács az egyik ülésen meg­szavazott összeget sem bocsá­totta rendelkezésére. Az öltö­ző rendbehozatalára, a víz és villany bevezetésére ígért pénz, illetve anyag a mai na­pig sem érkezett rendeltetési helyére, ezért sokszor érte bírálat a csapatot, hiszen még mosdási, tisztálkodási lehető­séget sem tudott nyújtani az ellenfél játékosainak, iletve a játékvezetőknek. Az együttes leiszerelése is hiányos volt, mivel a felsze­relés gyarapítására ígért pénz­nek csak a 75 százalékát kap­ták meg. Mellesleg, a helyi ter­melőszövetkezet is csak hosz- szas huzavona után biztosí­totta a csapat utazásának fel­tételét. Ilyen körülmények kö­zött a játékosok, érthetően,v elkedvetlenedtek. Vajon csak ennyi támoga­tást érdemelt a labdarúgást annyira szerető mendei fia­talság a helyi szervektől? A csapat mégis megszerezte a 3. helyet, melyért minden tag­ja dicséretet érdemel. A gárda jelenleg az MNK selejtezőire, egyben talán utol­só erőpróbájára készül, mert: — a játékosok nyilatkozatai szerint — ilyen körülmények között az igen erőssé vált járási labdarúgó-bajnokság­ban szerepelni nem lehet. A csapat vezetői közül a hetvennyolc éves Megyeri Mi­hály elnök is a lemondás gon­dolatával foglalkozik, mert szerinte sem lehet a jelenle­gi kedvezőtlen helyzetben az új bajnokságban részt venni. Talán a 3 ezef^500 lakosú község labdarúgócsapata egye­lőre elbúcsúzik a labdarúgó- b ajnokságoktó l ? ,... r Szántai Sikerrel zárul MŰSOR MOZIK Ecser: A. tengeri farkas, I— II. Gomba: A svéd asszony. Gyömrő: A vizsgálat lezá­rult, felejtse el!, h.: Én nem látok, te nem beszélsz, ő nem hall. Maglód: Életünk leg­szebb napja, h.: Felszarvaz­zák őfelségét. Mende: Fel­szarvazzák őfelségét, n.: Éle­tünk legszebb napja. Monor: Égő hó, h.= Az audencia. Nyáregyháza: Apacsok, h.: , Fogják el Oichit. élve vagy holtan. Pilis; A sziklabar­lang titka, h.: Dél csillaga. Tápiósáp: A tűz meghódítása, I—II. Űri: Ruszlán és Lud­milla, h.: Ruszlán és Lud­milla. Üllő: Az ezredeseket akarjuk, h.: Gyilkossági kí­sérlet. Vecsés: Kamaszkorom legszebb nyara. Élső elő­adás: Porondparádé, h.; Sö­tét Torino. MŰVELŐDÉSI HAZAK Gyömrő, 10 óra: fotóséta a gyömrői fotópályázaton részt­vevők számára, 18 óra: tán­cos klubest, „Ma ki kap?” vetélkedővel. Vecsés, 18 óra: ötórai tea, helybeli zeneka­rok beat-hangversenye. Helyesbítés. Augusztus 9-i, pénteki számunkban a Na­ponta öt mázsa tök — a hfl- tőházba című hírünkben té­ves adatot közöltünk: a ve­csési Ferihegy Tsz nem öt mázsa, hanem öt vagon tököt dolgoz fel naponta. Ma tekinthető meg utoljára a vecsési József Attila Műve­lődési Házban a Nagy István képzőművészeti csoport kiállítá­sa. amely tizenhat alkotó mintegy negyven művét mutatja be. Képünkön: Paál Mihály egyik kisplasztikája látható. Ifj. Fekete József felvétele MA MNK-mérkőzések Ma, vasárnap kezdődik még I az 1975—76. évi labdarúgó I MNK járási küzdelemsoroza­ta. Az első forduló párasí tá- j sa a következő: Vecsés—Pc- | téri, Sülysáp—Ecser, Mende— Űri, Nyáregyháza—Üllő. • Valamennyi találkozó dél­utáni fél ötkor .kezdődik, az elöl állók otthonában. Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Káva, ta­nácsháza), Gyomron és Péte­riben: központi ügyelet (Gyöm- rő, Steinmetz K. u. 12., te­lefon: 26), Maglódon és Ecse- ren: dr. Szuhaj János (Mag­lód), Monoron és Monori-er- dőn: központi ügyelet (Monor, Petőfi S. u. 30., telefon: 207), Pilisen, Nyáregyházán, Csév- haraszton és Vasadon: dr. Csanálosy1 József (Pilis, Rá­kóczi u. 63.), Sülysápon és Üriban: dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Túri Ist­ván. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig, illetve 15- től 19 óráig Monoron, a főté­ri gyógyszertárban. A MONORI SÜTŐIPARI VÁLLALAT női és férfi MUNKÁSOKAT VESZ FEL Jelentkezni lehet: Monor, Ady u. 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom