Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

DEMÁSZ 0Pk9 féíesren Tudásuk gyarapításáért... Számtalan tény, adat szól Nagykőrös városának fejlő­déséről, az egykori mező- gazdasági település iparoso­dásáról, lakosságának számot­tevő átrétegződéséről. A más városokból idetelepített, vagy itt helyben létesített üzemek, gyárak, sokezer kétkezi mun­kást foglalkoztatnak, itt és a környéken lakó emberek mind nagyobb hányada dolgozik az iparban, az anyagi jelle­gű szolgáltatásokat nyújtó üzemekben. A termelési fo­lyamatok bővülésével és fej­lődésével párhuzamosan tár­sadalmunk követelményeinek és sajátosságainak megfele­lően, nő a munkásokról va­ló gondoskodás mértéke, a velük való törődés igénye. Ezt bizonyítja az üzemek, gyá­rak udvarán újonnan emelt szociális létesítmények, a bő­vülő különféle szociális jut­tatások, kedvezmények egész sora. A feladatoknak azonban korántsem tettünk még teljesen eleget. Nemcsak azért, mert bizony akadnak munkahelyek, ahol sok hiányosság van még ezen a téren, hanem azért sem, mert a munkásokról való gon­doskodás nem kampányfel­adat, sokkal inkább a min­denkori igényekhez és felté­telekhez alkalmazkodó, ál­landó tevékenység. Hs nem mondhatjuk ezt a munkát befejezettnek azért sem. mert a fizikai dolgozókkal való tö­rődést nemcsak korszerű für­dők, öltözők, különféle segé­lyek juttatása jelenti. Fel kell ölelnie általános és szakmai műveltségük színvonalának emelését, kulturális igényeik felkeltését és fokozott kielé­gítését. Ezt szorgalmazta egye­bek között a közelmúltban hozott közművelődési párt- határozat is, melynek nyo­mán sok munkahelyen mérték fel az eddigi eredményeket és vették számba a soron- következő feladatokat. Mi is ezekről érdeklődtünk a műkö­dési területet tekintve egyik legnagyobb nagykőrösi válla­latnál, a DÉMÁSZ helyi igaz­gatóságán. Villanyszerelői, karban­tartói, hálózatszerelői két megye több ezer négyzet­kilométeres területén te­vékenykednek, a kecskeméti, monori, ceglé­di, lajosmizsei és nagykőrö­si kirendeltség ötszáz dolgo­zója csaknem 100 ezer fo­gyasztóhoz juttatja el a villa­mos energiát. — E nagy terület, s a rajta egymástól távol eső munka- helyek nem kis gondot je­lentenek — mondja Monos­tori József üzemigazgató. — A többi, helyben működő gyár­ral, üzemmel szemben mi hátrányosabb helyzetben va­gyunk, hiszen dolgozóink nagy része a központtól távol szor­goskodik, a velük való kap­csolat sokszor közvetlenül csak a munkára szorítkozik. Ez persze, nem jelenti azt, hogy nem szervezünk részük­re tanfolyamokat, különféle találkozókat, vagy nem kísér­jük figyelemmel egyéb, mun­kán kívüli tevékenységüket. Nagy segítségünkre vannak ebben a szocialista brigádok, ezek a kismunkahelyi közös­ségek, amelyek nagyszerűen összefogják a kirendeltségek dolgozóit. Összesen 33 szocialista bri­gád nevezett be a vállalatnál meghirdetett munkaverseny­be. s a munka javítására, ha­tékonyságának növelésére irá­nyuló törekvéseik mellett számos, a szakmai és ál­talános műveltség gyara­pítását célzó vállalásuk sorakozik a brigádnap­lókban. Érthető hát, hogy a közműve­lődési párthatározatból adó­dó tennivalók ellátásában nagyban számítanak e közös­ségek közreműködésére. — Hogyan gondoskodnak munkásaik képzéséről. mi­lyen módon' ösztönzik és segí­tik őket a magasabb iskolai végzettség megszerzésére? — A nálunk dolgozó csak­nem félezer munkás közül negyvennégyen nem végezték el az általános iskolát. Nagy részük a mezőgazdaságból ke­rült hozzánk, átlagos életko­ruk 45—50 év. A fentebb em­lített okok miatt ezeket az embereket nehéz rábírni ar­ra, hogy ismét iskolapadban üljenek, bár aki erre mégis vállalkozik, a nyolcadik osz­tály elvégzése után maga­sabb fizetést, az iskolai évek alatt pedig munkaidő-kedvez­ményt kap. Szép számmal rendezünk szakmai tovább­képző tanfolyamokat. A 180— 200 órás kurzusokon minden évben igen sokan tanulnak, rövidesen éppen 72 dolgozónk tesz vizsgát a villamosgép­kezelő tanfolyam végén. Sok jelentkező akad a szakmun­kások részére szervezett villa- rnosmű-kezelöket és önálló villanyszerelőket képező elő­adásokra is. Négyévi gyakorlat után egy­éves szakmásító tanfolyamo­kon szerezhetnek szakmun­kás-bizonyítványt a betaní­tott dolgozók. Nemcsak a DÉ­MÁSZ dolgozói, hanem más vállalatok munkásai is. —■ A tanfolyamok beindítá­sa előtt megkérdezzük a kö­zeli vállalatokat, akad-e olyan dolgozójuk, aki részt kíván venni a tanfolyamon. Ha akad ilyen, természetesen szívesen látjuk azokat is. Negyven lagja van a Magyar Elektrotechnikai Egyesület helyi csoportjá­nak. Szakmai előadásait rendszere­sen látogatják villanyszerelők, mérnökök, technikusok. Vala­mennyien gyakran felkeresik egyébként a csaknem 3 ezer kötetes üzemi könyvtárat is, melynek műszaki szakkönyvei sok segítséget nyújtanak a mindennapi teendők ellátásá­hoz. A kirendeltségek mind­egyikén fiókkönyvtárat alakí­tottak ki, így az ott dolgozók is könnyebben juthatnak szakkönyvekhez. — Bár eddig sem feledkez­tünk meg munkásaink szelle­mi igényeinek kielégítéséről, nagyobb tudás iránti vágyuk felkeltéséről, ezt bizonyítja az is, hogy szép számmal ta­nulnak dolgozóink különböző közép- és felsőfokú iskolában, de a jövőben szeretnénk még tovább lépni ezen a téren, hi­szen nemcsak a munka során használatos gépek karbantar­tásáról, a hiányzók pótlásáról kell gondoskodnunk, de leg­alább olyan fontos, ha nem fontosabb, az ezeket a gépe­ket kezelő emberek felkészí­tése, ismereteik, tudásuk gya­rapítása. Szeretnénk például író—olvasó találkozókat ren­dezni. Arra törekszünk, hogy valamennyi szakmunkásunk elvégezze a középiskolát, és jó lenne a város más üzemei­vel, gyáraival összefogva egy munkásklubot alapítani, ahol rendszeresen megbeszélhet­nénk közös dolgainkat, azonos vagy éppen különböző gond­jainkat. Khim Antid mmoRo A PESTME&YEI HÍRLAP Kt/LÖM KI A DA SA XVIII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1974. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP Simon Imre kiállítása Ma 11 órakor nyílik meg az Arany János Művelődési Köz­pont kiállítótermében Simon Imre festőművész negyvenhá­rom olajfestményének és tus- rajzának tárlata. A kiállítást, amely augusztus 11-től 25-ig tekinthető meg, Csohány Kál­mán grafikusművész nyitja meg. Édes hír A város központjában levő 130. sz. Csemege-üzlet a lengyel cu- korhet^k keretében ízléses árube­mutatót és kiállítást rendezett a lengyel édesipar által készített, üzletükben kapható termékekből. Az árubemutatónak nemcsak sok nézője, de sok vásárlója is akad, hiszen az ízlésesen csomagolt édességeket nemcsak a kicsinyek, de a felnőttek is nagyon kedve­lik. Varga Irén felvétele Borsómérleg Korszerű technika — kevesebb emberi kéz Elmondhatjuk, hogy az idén a borsótermésnek többnyire kedvezett az időjárás. A beta­karítás befejeztével megálla­pítható, hogy ez a növény át­lagon felül fizetett. így van ez a Nagykőrösi Állami Gaz- »daságban is, ahol 207 hektár­nyi területen termesztettek zöldborsót. Az igazgatótanács ! elé terjesztett jelentésében ’ Czira Sándor kerületvezető érdekes elemzést végzett a gazdaság borsótermesztéséről. — A korszerű technikában, ha nem is élenjárók vagyunk, de az élmezőnyhöz tartozunk — vélekedik beszélgetésünk­kor Czira Sándor. — Hat faj­tából, az érésidőt széthúzva értük el az idei jó termés- eredményt. Különösen a Grü­ne Perle és a DSP—H 94 ho­zott jó termést. A konzervgyárral 64 vagon zöldborsóra kötöttünk szerző­dést, ehelyett azonban 67 va­gonnal szállítottunk. * A bor­sóbetakarításban 1970-ben 80- an, 1974-ben már csak 48-an dolgoztak. Nőtt a szakmunká­sok aránya is. Míg 1970-ben 34, az idén 21 szakmunkás vett részt a betakarításban. A tiszta haszon 340 ezer fo­rint lett. Az eredményes mun­ka egyik alapja a technikai feltételek javítása volt, így a műszakonként egy cséplőgépre jutó 240 mázsás átlagos ter­melés 400—600 mázsára növe­kedett. Az átlagtermés növekedése mellett nagy a szerelők érde­me is, akik 1973-ban a borsó­termesztés átszervezésekor derekasan kivették részüket a munkából, például Pap György művezető, Egyedi Ambrus és Nagy Sándor sze­relők. Kielégítő a húsellátás Csökkent a baromfitenyésztés Városunk kereskedelmi el­látottságának jó ismerője. Ka­rai Ambrus, a városi tanács kereskedelmi előadója. A na­pokban arról kérdeztük, hogy milyen Nagykőrös tő­kehússal és különféle hús­áruval való ellátása? — Kielégítőnek mondható — válaszolta. — A város hús­boltjai minden héten meg­kapják a ceglédi PENOMAH húsipari vállalattól a megye ellátásügyi osztálya által megállapított tőkehús- és hús­árumennyiséget. Emellett ál­landóan nagy mennyiségű tő­kehúst és feldolgozott hús­árut készít a város lakossá­gának a Szabadság Tsz és az ÁFÉSZ közös kis vágó­hídja. Bács megyéből is érke­zik hús a helyi húsboltba. — Az ellátást nagyban se­gítik a mélyhűtött mirelit­készítmények, valamint a pia­con kapható birkahús. Gyak­ran hoznak élőhalat is a piacra. — Számottevő még a kö­rösi baromfipiac. Bár a vá­rosban nagymértékben csök­kent a baromfitenyésztés, a környező tanyákon még elég sok baromfit nevelnek és hoznak a piacra. K. L. SPORT Labdarúgás: erőnlét és magatartás Kecskeméti TE—Nagykőrösi Kinizsi 2:1. A legutóbbi edzőmérkőzésen a Kinizsi labdarúgócsapata a következő összeállításban ját­szott: Kocza — Dobozi, Juhász, Faragó (Várkonyi), Bari (Tóth), Marton, Kovács T., Szabó, Orb0i, Kecskés III., Cavaloni (Lengyel). A mérkőzés első részében még jól játszott a Körösi csa­pat, de ahogy fokozatosan ki­ütközött az erőnlét hiánya, olyan arányban egyre több lett a nem oda való beszéd a pá­lyán egyes játékosok részéről. Ez a mérkőzés nem egészen szolgálta a felkészülést. A gól­lövő Szabó volt. Csütörtökön (15-én) délután fél 5-kor a kö­rösi pályán a Kecskeméti TE II-vei lesz edzőmérkőzés. A múlt heti elnökségi ülés a labdarúgó-szakosztály mun­kájával foglalkozott. Ennek eredményeként e héten több elnökségi tag részvételével a szakosztály tüzetesen meg­vizsgálta a jelenlegi helyzetet és foglalkozott a tennivalók­kal. Az értekezlet vezérfonala az volt, hogy mindenkinek többet kell tenni. Ez vonatko­zik a játékosokra és vezetőségi tagokra egyaránt. Négy csapa­tot kell szerepeltetni, ez gond nemcsak anyagilag, de játé­kosanyag szempontjából is. A játékosállomány bővítésén az iskolák segíthetnek sokat, de sajnos, van olyan testnevelő tanár is Nagykőrösön, aki a Kinizsit nem szívesen segíti. Itt merül fel a kérdés, hogy Nagykőrösnek miért nincs ta­Éveim a városban (2) Harmadik osztályba léphet... A kedves emlékű szép nyári hónapok gyorsan elszaladtak. Egy hajnalon ismét kocsira szálltunk és én bekopogtam a Vízálláson levő Cseri-féle iskola ajtaján. Ez az isko­la a mi házunktól nagyon messze esett. Csak később, felnőtt korom­ban jöttem rá, miért kellett nekem oda járni, hissen három iskola is lett volna közelebb. Ennek oka az volt, hogy az iskola mellett lakott az egyik nagybátyám, akinek a tanító úr a jóbarátja volt, és így „kéz alá” kerültem. Az isko­lának egy tanterme volt, és csak mi második osztályosok jártunk oda. Egyik padsorban a fiúk, a másikban a lányok ültek. Az iskolához egy )ó nagy udvar is tartozott. Tantermünk ajtajával szemben, az udvar túlsó oldalán, külön épületben volt a ta­nítói lakás, üveges konyhaajtaját csipkefüggönnyel díszítették. Reggel nyolctól délután egy óráig tartott a tanítás. 10 órakor pedig félórás szü­netet tartottunk. Ismeretlen arcok, teljesen új kör­nyezet fogadott, hiszen előző évi is­kolatársaim továbbra is a Patai is­kolában maradtak, csak én kerültem ide a nagybátyám akaratából. Néhány nap múlva összeba. rátkoztam Németh Bercivel, akivel feltaláltuk a vaspálya nélkül közle­kedő vonatot. Bercivel mind a mai napig nagyon jó barátok vagyunk, nemcsak azért, mert mint a veszé­lyes üzem üzemeltetői közösen visel­tük a baleseti károkat, hanem azért is, mert édesapja és nagybátyja több aranyoklevéllel kitüntetett úri és női cipészemberek voltak. Szüle­im jóakaratából nekem is készítetlek egy pár cipőt, mely még az én lába­mon is fél évtizedig tartott. Igaz, hogy többször kellett újra talpaltat­ni, hiszen korcsolya híján csak a ci­pőtalpon csúszkáltam. A méretvétel alkalmával a műhelyben dolgozó se­gédek azt kérdezték tőlem: meg tu­dom-e állítani a faszeget az angyal- csirizben? Meg is mutatta az egyik, hogy kell csinálni. Éberen figyeltem. Egy faszeg hegyét óvatosan belehe­lyezte a nagy tál csirizbe. Hát hogy­ne tudnám! Én is szépen a csiriz színére helyeztem a faszeget, de ab­ban a pillanatban az egyik segéd a kezemfejére ütött, és a kezem csuk­lóig süllyedt az angyalcsirizbe. Öriá- , sit nevettek, én pedig pityeregve in­dultam hazafelé. \ Berci barátom segített a csirizt le­takarítani. Elhatároztam, hogy susz­terlegény nem leszek, annak ellene­re, hogy a szakmát félig kitanultam, hiszen a faszeget majdnem beleállí­tottam az angyalcsirizes tálba. Játék közben Berci barátom a vezető, én a mozdony voltam. A ve­zető irányította a mozdonyt — sí­polt, s a mozdony a csoportban ját­szadozó lányok között tört utat. Út­ját a tanító a konyhaajtóból a csip­kefüggönyön át figyelte. Az óra kez­detén pedig azt mondta, hogy egy 0 akor ne felejtsünk el a tanterem­ben maradni. Kipakolt a polcos szekrényből, és én a szekrény fenekére, Berci pedig a második polcra került. A tanító ránk zárta a szekrényajtót és azt mondta: gondolkozzatok, hogyan kell elkészíteni a vonat közlekedési szabályait. A gondolkodáshoz bőven hagyott időt, mert már alkonyodon, amikor a megmerevedett vasutaso­kat kihúzta a szekrényből, és elen- *Eredeti. Mindketten újra tanultunk járni, és útközben elhatároztuk, „fel­számoljuk" a vasutat. Nagybátyám megbízásából disznótoros vacsorára kellett meghívnom a tanítót, aki en-~ nzk szívesen eleget is tett. Vacsora után a konyhában kellett lefeküdnöm, mert a vendégek a szo­bában beszélgettek. Hogy mi min­denről beszéltek, azt nem hallottam, de azt nem felejtem el, hogy más­nap reggel a tanító minden ok nél­kül elfenekelt. Népes család voltunk, így a télen másodszor is meghívtuk öt disznó­torba. Lefekvés után azonban a szo­ba ajtajánál hallgatóztam. Hamaro­san rólam is beszélt a tanító. Jó ké­pessége van a gyereknek, csak min­dig a huncutságon töri a fejét, a lec­két jól tudja" — mondta. Türelmet­lenül vártam a másnapot, pedig semmi újat nem hozott, mert ugyanúgy elfenekelt, mint az előző disznótoros vacsora után. A harmadik, egyben a tél utol­só disznótorába is' meghívatták szü­leim a tanítót, de a meghívást nem továbbítottam, így nemcsak a tanító gyomrát kíméltem meg a zsíros fa­latoktól, hanem saját alsó részemet is a tanítói sétabot után visszamara­dó kolbászoktól. Így jött el a nyárkezdet, az iskolai év vége. Megőriztem azért jó emlé­kemben, hiszen ő is sokat fáradozott azért, hogy — ha lassan és bizony­talanul is — komolyodjak. Így ke­rült az értesítő végére: „Harmadik osztályba léphet". Dr. Tóth Dénes (Vége) nácsi sportfelelőse, aki a vá­ros egész sportéletének fejlő­dése érdekében koordinálná a sportéletet? Miért kell ebből a szempontból is Ceglédhez tar­tozni? Egy pár sportszerető, de magasabb beosztással nem rendelkező átlagember, min­den erőfeszítése ellenére sem tudja előbbre vinni a mai je­lenlegi nagykőrösi sportéletet, mert a jelenlegi helyzet csak vegetálás. Ismételten felhívjuk az 1956—60. évben született, lab­darúgást kedvelő fiatalokat, hogy minden edzésen jelent­kezhetnek az edzőknél játékra. Kiíály edzőtáborban volt Király Sándor, az Nk. Peda­gógus SE tornásza háromhetes dunavarsányi országos ifjúsági edzőtáborozáson vett részt. A tizenkettes keret részére négy versenyt is rendeztek. A körösi fiú sérülés miatt sajnos, csak kettőn tudott elindulni, az IBV-keret vetélkedőjén. Vasárnapi műsor Kézilabda. Kinizsi-sportte­lep, 16: Nk. Kinizsi ifi—Tököli KSK ifi, 17: Nk. Kinizsi—Tö­köl megyei bajnoki férfimér­kőzés. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep: Vári Lajos Emlékverseny a Ceglédi VSE, a Kecskeméti TE, a Kun Béla SE (Kiskun­félegyháza) és az N. Kinizsi serdülő csapatai között; 9 órától a második, 14 órától a harmadik forduló. Sportlövészet. Hódmezővá­sárhely: a HÖDGÉP SE ver­senye. Hétfői műsor Labdarúgás. Kinizsi-sportte- lepi salakos kézilabdapályán, 18: Ifjú Gárda—Városgazdál­kodási Vállalat, kispályás vá­rosi KISZ-es bajnoki mérkő­zés. P. s. — s. z. MOZIMŰSOR Saint Tropezbe költözünk. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Kísérőműsor: Takarékpénz­tár. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. • MA? IN« Bátrak bátrat. Előadás kezdete: 10 óra­kor. HÉTFŐI MŰSOR Kihívás. Lengyel film. Kísérőmüsor: Magyar hír­adó. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Zahar Berkut. Színes szov­jet film. Előadás kezdete: 7 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom