Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
t974. AUGUSZTUS 11., VASÁRNAP Gyors ipari termelésnövekedés Emelkedő lakossági jövedelmek A KSH megyei igazgatóságának jelentése az első félévről Az országos átlagot meghaladó ipari termelésnövekedés, a lakosság készpénzbevételeinek 8—9 százalékos növekedése, a mezőgazdaságban a zárt rendszerek további terjedése — így summázhatjuk azokat a legfőbb jellemzőket, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága most elkészült jelentésében találhatók. Beruházások Az előző évek gyors ütemű növekedése után 1973-ban a szocialista szektorban négy százalékkal kevesebbet folyósítottak beruházásra, mint egy évvel korábban. 1974 első félévében hét olyan beruházás kivitelezését kezdték meg, amelynek költségelőirányzata 25 millió forint, vagy több. Az új beruházások nagyobb része az ipar fejlesztését, korszerűsítését szolgálja. 1974 első félévében öt beruházást helyeztet üzembe. Az előző évekhez hasonlóan ezekre a létesítményekre is az a jellemző, hogy többe kerültek és később készültek el, mint eredetileg azt tervezték. A lakosság ellátásával legközvetlenebbül összefüggő tanácsi beruházásokra idén az első hat hónapban 15,7 százalékkal nagyobb összeget fordítottak, mint egy évvel korábban. A folyósított összeg mintegy fele lakásépítési feladatokat fedezett. Az első félévben átadott lakások száma 457 volt, 212 lakással több, mint 1973 első hat hónapjában. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben folytatódott a beruházási tevékenység mérséklődése; a teljesített beruházások értéke 15 millió forinttal kisebb, mint 1973 megfelelő időszakában. lókkal — nőtt a termelés, amit csaknem teljes egészében a termelékenység emelkedése fedezett. A megye ipara 100 ezer 636 főt foglalkoztatott az első félévben, 0,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A termelő munkában részt vevő munkások száma a minisztériumi iparban 5,2, az élelmiszeriparban 0,7, a szövetkezeti iparban 1,5 százalékkal csökkent. A létszámapadás oka, hogy a munkaerőtartalékok kimerülőben vannak. A szakmunkás-utánpótlást a szakmunkástanulók létszámának növelésével lehetne javítani, azonban az ipari tanulók tábora évről évre mérséklődik. Építőipar A szocialista ipar termelése 1974 első félévében 8,9 százalékkal, az országos átlagot meghaladó mértékben emelkedett. A megye szocialista iparán belül a minisztériumi ipar- termelése nőtt a legnagyobb mértékben. A minisztériumi ipar leggyorsabban fejlődő ágazata az idén is a nehézipar; termelése gyorsabban bővült — 12,5 százalékkal —, m!nt az elmúlt három év első félévének bármelyikében. Hozzájárult ehhez a vegyipar gyorsütemű fejlődése, ahol a termelés 16,9 százalékkal nőtt. Kiemelkedő eredménnyel zárta a félévet a gépipar is — a termelés 12,3 százalékkal emelkedett —. amely az elmúlt két és fél évben jelentős változáson ment át. Több vállalatnál erőteljesen módosult a gyártott termékek köre, illetve a gyártmányszerkezet. Az építőanyag-ipar termelése mindössze 1,9 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A termelés alakulására kedvezőtlenül hatott a megyében működő téglagyárak termelésének csökkenése. A könnyű- és az élelmiszeripar termelése nem érte el az egy évvel korábbi szintet. Az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés 1974 első félévében 8,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elértet. A termelékenység emelkedése 1974- ben felgyorsult, a növekedés mértéke jóval kedvezőbb az országos átlagnál is. A termelés bővülését a megye iparában 95,5 százalékban a termelékenység emelkedése biztosította. Az ipar vállalatainak eay részénél a munka termelékenységének növekedését segítette a veszteségidők feltárása és csökkentése, továbbá a normák felülvizsgálatára, az improduktív létszám termelő munkára történő átcsoportosítására, a korszerű technológiák bevezetésére irányuló intézkedések. A Gazdasági Bizottság határozata alapján külön megfigyelésre kijelölt vállalatok Pest megyében települt egységeiben az átlagosnál nagyobb mértékben — 12 százaidén az első félévben a megyei székhelyű építőipari vállalataihoz és szövetkezeteihez 24—25 százalékkal több építési-szerelési igény érkezett, mint az előző év azonos időszakában. Az építőipari szervezetek termelőképessége nem teszi lehetővé a benyújtott igények maradéktalan kielégítését. A lakossági igény 14 százalékkal volt nagyobb mint tavaly, itt azonban nem jelentős a visszautasított megrendelések mennyisége. A szocialista építőipar 1974 első hat hónapjában 5 százalékkal több építési-szerelési munkát végzett, mint egy évvel korábban. A növekedést teljes egészében az állami építőipar adta, a szövetkezeti építőipar kevesebbet tériméit, mint tavaly a hasonló időszakban. A szocialista építőiparban az építőipari munkások száma 5,5 százalékkal kisebb volt, mint 1973 első félévében, ami elsősorban abból adódik, hogy két TÖVÁLL megszűnt és a tanáési' építőiparban is kevesebb volt a munkavállaló.'” Mezőgazdaság Folytatódott a szőlő- és gyümölcstermelés több éve tartó csökkenése. A szántóterület hasznosítása is módosult, tovább növekedett a kenyérgabona vetésterülete, a búza vetésterületének 6,8 százalékos gyarapodása eredményeként. A korábbi évekkel ellentétben az abraktakarmányok vetésterülete 2,5 százalékkal mérséklődött, minthogy kisebb terüeten vetettek kalászos takarmánygabonát, a kukorica vetésterülete pedig az idén sem növekedett. A zárt rendszerű kukoricatermesz- téshez újabb nagyüzemek csatlakozták. 1974-ben öt állami gazdaság és 16 termelőszövetkezet folytat zárt rendszerű termesztést, a megye kukorica vetésterületének húsz százalékán. A cukorrépa vetésterülete kevesebb, mint egy évvel korábban. 1974-ben hét nagyüzem folytat iparszerű termesztést a megye cukorrépa vetésterületének 30—31 százalékán. A szántóföldi zöldségfélék által elfoglalt terület nyolc százalékkal kisebb volt mint egy évvel korábban, s csak a termelőszövetkezetekben érte el a tavalyit. Evek óta gondot okozott a burgonya termőterületének csökkenése és a termesztés alacsony színvonala. E tekintetben örvendetes változás kezdődött a megyében. A burgonya vetésterülete 4,2 százalékkal nőtt. Négy termelő- szövetkezet és egy állami gazdaság — mintegy hétszáz hektáron — megkezdte nagy ter- mőképessgű külföldi fajtákkal a zárt rendszerű termesztést. A nagyüzemi gazdaságok megfelelően felkészültek az aratásra. A forgalmazó vállalat a gazdaságok első félévre vonatkozó kombájnvásárlási igényeit július közepéig kielégítette. Kenyérgabonából az előző évinél is kedvezőbb termés várható, az új gabonából őrölt liszt sütőipari értéke is jobb, mint . a korábbi években volt. A gabonafelvásárló vállalat az előző évihez hasonló mennyiségű gabona felvásár- I lására számít. Az átvétel eddig zavartalan volt. Javultak a tárolás feltételei is. Mindamellett még mindig jelentős a szabadban, illetve a szükségtárolókban elhelyezett termény mennyisége. A megye gazdaságai 1974. június 30-án 3,4 százalékkal több szarvasmarhát tartottak, mint egy évvel korábban. A második negyedévben a nyugati exporttal kapcsolatos korlátozó intézkedés akadályozta a vágómarha-értékesítést. 1974. első félévében hét százalékkal kevesebb vágómarhát és tíz százalékkal több tejet értékesítettek a gazdaságok, mint tavaly az első hat hónapban. A sértésállomány június 30-án 22,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A megelőző sertésciklus azonos évének júniusi állományához képest is jelentős a növekedés. 1973. első félévéhez mérten a felvásárló cégeknél értékesített mennyiség vágósertésből 13, vágóbaromfiból 27, tyúktojásból 70 százalékkal emelkedettPénzbevételek Építsük-szépítsük városainkat, falvainkat! A lakosság készpénzbevételei 1974. első félévében körülbelül nyolc-kilenc százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A növekedés döntő tényezője az átlagkeresetek és a béren kívüli juttatások emelkedése volt, a foglalkoztatottak száma lényegesen nem változott. A megyében lévő OTP-fió- koknál és takarékszövetkezeteknél június 30-án a lakosság takarékbetét-állománya 20 százalékkal, a lakosságnak nyújtott hitelek állománya 16 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A hiteleken belül a legnagyobb mértékben — 40 százalékkal — a lakásépítéssel és lakás- vásárlással összefüggő hitel- állomány emelkedett. Kereskedelem 1974 első hat hónapjában !a kiskereskedelem eladási forgalma fogyasztói folyóáron tíz százalékkal volt több, mint tavaly az azonos időszakban. Az átlagosnál és a korábbi évekénél is gyorsabb ütemben — 13 százalékkal — bővült a ruházati cikkek forgalma, amihez hozzájárult a javuló árukínálat. A tartós fogyasztási cikkek eladása nyolc százalékkal emelkedett. Az áruvásárlási kölcsönök iránt 'növekedett az érdeklődés, a televíziók, a motor- kerékpárok, a hűtőszekrények és a bútorok 42—64 százaléka került OTP-hitellevéllel a vásárlókhoz. A megyében a ruházati és a vegyes iparcikkek kínálata — a javuló irányzat ellenére —, még nem kielégítő. Több keresett cikket hosszabb ideig nem. vagy csak jóval a szezon kezdete után árusítottak az üzletek. Tejből, tejtermékekből — a vaj kivételével —, a tavaly év eleji áremelést követő megtorpanás után az 1972 első félévi szintet is meghaladva bővült az értékesítés. Az idényáras cikkek árszínvonala az év első három hónapjában tapasztalt nagymértékű emelkedés után április, május hónapokban mérsékeltebben nőtt, június ban viszont hat százalékkal alacsonyabb volt, mint egy I évvel korábban. Energiarendszer és integráció A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 21. vándorgyűlése szombaton befejeződött. A Miskolcon rendezett háromnapos tanácskozásra a villa- mosenergia-hálózat fejlesztésében, valamint az erősáramú berendezések gyártásában, fejlesztésében érdekelt vállalatok, kutatóintézetek több mint háromszázötven szakembere érkezett. Megtárgyalták energia-rendszer a villamosfejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, különös tekintettel a KGST- integrációra. Foglalkoztak a Vinnyica és Albertirsa között megépítésre kerülő kétszázötven kilovoltos szuperfeszültségű távvezeték építésével, a paksi atomerőmű energiaszolgáltatásával kapcsolatos kérdésekkel. Megvitatták a távvezeték-hálózat építésével kapcsolatos környezetvédelmi feladatokat és Budapest energiaellátásának távlati fejlesztési tervét. A Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kongresszusi felhívása nyomán a munkahelyeken széles körben bontakoztak ki a versenymozgalmak. Hatással vannak a városaink, községeink fejlesztéséért, szépítéséért, a lakóterületi ellátás elősegítéséért folyó mozgalmakra, versenyekre, akciókra, melyek szintén kötődnek a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusára való felkészüléshez, hazánk felszabadulása 30. évfordulójának méltó megünnepléséhez. A tanácsok és a népfrontbizottságok többsége megfelelően támogatja a helyi közösségeknek a lakossági igények kielégítését szolgáló kezdeményezéseit; elősegítve a központi célkitűzések, tervek megvalósítását, a helyi társadalmi összefogás erősítését, formálva a közösségek és egyének gondolkodásmódját, önzetlen helytállását. Életkörülményeink javításában a társadalmi közreműködés mindannyiunk egyéni és közösségi érdeke. Ezért csatlakozzunk a lakóhelyi igények kielégítését elősegítő, helyi kezdeményezésből kibontakozó országos mozgalomhoz. A városok és községek lakói társadalmi összefogással tevékenykedhetnek a lakások, az egészségügyi-közoktatási-szo- ciális és kulturális intézmények, továbbá utak-járdák- közművek építésénél, karbantartásánál; az emberi környezet védelmében, a lakóhely szépítésében, tisztaságának megőrzésében; a parkok, játszóterek, sportpályák létesítésében. A tanácsok és a népfrontbizottságok a társadalmi-gazdasági szervekkel együttműködve segítsék a kezdeményezéseket, irányítsák megvalósításukat. Törekedjenek a helyi tartalékok és új lehetőségek feltárására, a feltételek biztosítására. Gondoskodjanak arról, hogy közvetlen érdekeltségi körében mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb közreműködési lehetőségeket és formákat. Kísérjék figyelemmel a társadalmi munkák alakulását. Értékeljék és hazánk felszabadulásának évfordulóján, majd a IV. ötéves terv befejezésekor széles körben ismertessék az eredményeket, biztosítsák a lakóhelyi társadalmi munka jövőbeni folyamatosságát, a kiemelkedő teljesítmények méltó elismerését. A népünk kiemelkedő eseményeinek tiszteletére indított lakóhelyi mozgalmak is képezzék alapját a folyamatos, min-' dennapi munkába ötvözött öntevékenységnek, mely által a társadalom ítéletében számítson többnek az, aki önzetlenül munkálkodik a közösségért, városaink és községeink fejlesztéséért. Minisztertanács Tanácsi Hivatala Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkársága Befejeződött Pest megyében a kenyérgabona betakarítása Ötvenéves a gödi Fessek Veteránok és úttörők találkozója Két évvel ezelőtt igen jó, és máig is tartó kapcsolat alakult ki a gödi Fészek veteránjai, a munkásmozgalom régi harcosai és a gödi úttörőtábor fiataljai között. Legutóbbi találkozásukkor is — s bár kerek fél évszázad volt a korkülönbség a vendéglátó gyerekek és a táborba érkező vendégek között —, mégis kitűnően szót értettek egymással, s jó hangulatban telt el a délután. A közös program az úttörők műsorával, irodalmi ösz- szeállításával kezdődött. Ezután a Vendégek vették át a szót. Rózsa László, a legrégebbi „fészeklakók” egyike a gyerekek érdeklődési körének megfelelő stílusban, közvetlen hangú előadást tartott a Fészek 50 éves történetéről. Szavai nyomán szinte megelevenedett a kor, a fel- szabadulás előtti évtizedek fiatalságának élete, mely nem szűkölködött gondban, nélkülözésben, harcban. De éhes gyomorral is szép volt — emlékezett vissza Rózsa László —, mert fiatalok voltak és rendíthetetlenül hittek egy jobb, igazságosabb világ eljövetelében, mely megszünteti majd az éhezést, és örökre megszabadítja a gödi Du- na-partot, a munkásmozgalom akkori találkozóhelyét a csendőrök és nyilasok zaklatásaitól. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Auerné Lampl Mária, Gárdos Mariska egykori tanítványa szólt a gyerekekhez. A természet és a könyv szeretetéröl beszélt keresetlen egyszerűséggel, és mégis nagy szuggesztivitás- sal. A veteránok és a fiatalok számára egyaránt emlékezetes találkozó utolsó mozzanataként az úttörők küldöttsége hazakísérte a vendégeket, majd a Fészekben tisztelgett a munkásmozgalom mártírjainak emlékművénél; a fehér inges úttörők a régi kék ingesekre, a Munkás Testedző Egyesület -fiataljainak kemény életére emlékeztek. Varga Benedek A gazdag munkásmozgalmi múlttal rendelkező gödi Fészek ötvenedik évfordulóján új létesítménnyel bővül a telep: felépült az ország első munkásmozgalmi sportmúzeuma, melyet szeptember 7-én avatnak fel. béri akarat és igyekvés példájául szolgálhat, hanem a korszerűbb nagyüzemi technika diadalát is jcIkc-H pezi. # Még nem is olyan régen az ideihez — s a tavalyihoz, tavalyelőttihez — hasonló szélsőséges időjárás katasztrofális következményekkel járt volna. Ám az utóbbi esztendőkben megerősödött termelési háttér, a biológia, a kémia, és a technika modern eszközeinek alkalmazása, a jobb talajelőkészítés, talajerógazdálkodás, a magasabb hozamú fajták — fegyver a mezőgazdaságban, a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság ellen. A számok bizonyítanak: 1972-ben Pest megye téeszei átlagosan 30,7 mázsa búzát takarítottak be hektáronként. 1973-ban 32,9 mázsát. Ez az eredmény mindkét esztendőben két tizeddel haladja meg az országos átlagot. A fejlődés töretlen. Az idén — egymásután harmadszor — ismét rekordot javított a mezőgazdaság. A Pest megyei eredmény, jóllehet még nem teljes az összegezés, csaknem 34 mázsa. Kiemelkedő termésátlagokról érkeznek sorra a jelentések: a túrái Galgamenti Tsz-ben 38,2 mázsa, a mendei Lenin Tsz-ben 39,2 mázsa, az albert- irsai Szabadság Tsz-ben 40 mázsa, a tápiószentmártoni Rákóczi Tsz-ben 46,2 mázsa, az üllői Kossuth Tsz-ben 49.1 mázsa, s a gödöllői Egyetemi Tangazdaságban 56 mázsa búzát takarítottak be hektáronként. A szemek acélosak, minden korábbi termésnél magasabb az átlagos hektolitersúly, kiemelkedően jó a mag sikértartalma. A jövő héten értékelik a kombájnosverseny eredményét. Mielőtt azonban az eredményeket összegezik, s kitűnik, ki 1974 bajnoka, siessünk kijelenteni, hogy a megbecsülés minden kombájnosnak, traktorosnak, szállítónak kijár. Az első aratóünnepség híre Albertirsáról a Dimitrov Tsz- ből érkezett. Bizonyára másutt is rendeznek majd hasonlót annak a néhány embernek tiszteletére, aki egy-egy faluban — ahol ezren, ötezren, tízezren élnek — megtermelte, learatta a kenyérnek valót. A. Z. (Folytatás az 1. oldalról) vonalban állók fölkészülését, rpert nélkülük az első vonalbeliek sem jutnak; sókra. Az idén csar-'djCTéCéttei lehet szólni a Budapésti es Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatról, az AGROKER-ről, a MEZŐGÉP Tröszt ügyeleti szolgálatáról, s a hajnaltól estig, szombaton és vasárnap dolgozó gabonaátvevőkről, mázsátokról, s a beteg gépek szakadatlanul úton levő orvosairól, a szerelőkről. Az utóbbi két hétben látott, s a termelőszövetkezeti gazdaságok történetében példa nélkül álló finis nemcsak az em-
