Pest Megyi Hírlap, 1974. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

t Ciprus egész — tűzszünet Szerdán a már életbe lépett genfi megállapodás­nak megfelelően, Ciprus egész területén betartották a tűzszünetet. Az éjszaka folyamán csupán szórványos lövöldözések voltak hallhatók. Az élet kezd visszatérni normális kerékvágásába, az üzletek mellett kinyitot­tak a bankok is, és beindult a közlekedés. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! H í AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM AIIA 8« IlM.ítll 1974. AUG 1., CSÜTÖRTÖK Eredmények — félidőben Túlteljesítették tervüket a megyei útépítők Mint jelentettük, kedden es­te Genfben, hatnapos tárgya­lások után Callaghan brit, Mavrosz görög és Günes tö­rök külügyminiszter ' a Nem­zetek Palotájában aláírta a ciprusi garanciaszerződés megerősítéséről, valamint a tűzszünetről és más — Cip­russal összefüggő kérdésekről szóló nyilatkozatot. Az alá­írást követően sajtóértekezle­tet tartott a görög és a török külügyminiszter. Mavrosz görög külügymi­niszter elégedetten nyilatko­zott a megállapodásról, rámu­tatva, hogy a konferencia el­érte a legsürgősebb kérdés megoldását: véget vetett a ka­tonai akcióknak és ily módon lehetővé vált az újabb véron­tás elkerülése. Ciprus politi­kai jövőjét érintve emlékezte­tett arra, hogy a megállapodás értelmében a tárgyalások újabb szakaszában a három szavatoló hatalom képviselő­jén kívül részt vesz a sziget­köztársaság két közösségének megbízottja is. Mint mondot­ta, a ciprusi görögöket Kleri- desz ügyvezető elnök, a török közösséget pedig annak veze­tője, Denktas fogja képviselni. Mavroszt megkérdezték Ma- kariosz esetleges visszatérésé­ről Ciprusra. A görög külügy­miniszter kijelentette: „Szá­munkra még mindig Makari- osz a törvényes elnök, de nem reánk tartozik, hogy megold­juk a tevékenységével kap­csolatos problémákat. Ha a ciprusi nép — egy független állam népe — úgy dönt, hogy visszahívja, Görögországnak nem lesz semmilyen ellenve­tése”. Günes török külügyminisz­ter sajtóértekezletén görög kollegájához hasonlóan mél­tatta a létrejött megállapo­dást, és kijelentette, hogy az „nem csupán a ciprusi prob­léma megoldása szempontjá­ból jelentős, hanem a Görög­ország és Törökország közötti baráti, sőt együttműködési kapcsolatok helyreállítása szempontjából is”. Günes em­lékeztetett arra, hogy a ké­sőbb megbukott görög kato­nai junta külügyminiszterével ottawai, majd brüsszeli talál­kozójukon nem tudott ered­ményre jutni. Mavroszban vi­szont olyan tárgyaló partner­ral találkozott, aki „nemcsak erkölcsi síkon értékes, hanem a két ország közötti viszony­nyal kapcsolatos szándékait tekintve is”. Günest megkér­dezték az égei-tengeri kőolaj­források kiváltotta görög—tö­rök viszály további alakulá­sáról. A török miniszter vá­laszában hangsúlyozta, hogy amennyiben a két ország kö­zött létrejönnek a jó kapcso­latok, a légkör lehetővé teszi más kérdések megvitatását is. Ankarában megelégedéssel fogadták a „genfi nyilatkoza­tot”. Ecevit miniszterelnök hangsúlyozta: „Ügy vélem, hogy rendkívül pozitív ered­ményt értünk el. Törökország a tárgyalóasztalnál megerősí­tette azt, amit fegyveres erői értek el Cipruson. A megálla­podás megteremti az alapokat Ciprus új státusának kidolgo­zásához”. A Londonban tartózkodó Makariosz ciprusi elnök óvatos fenntartással fogadta a genfi nyilatkozatot. Kijelentette, örömére szolgál, hogy a genfi tárgyalások tűzszüneti megál­lapodást eredményeztek, ami véget fog vetni a vérontásnak és a további szenvedéseknek. „Ugyanakkor nem mondhatom el, hogy elégedett lennék a megállapodás teljes tartalmá­val. Annak legfontosabb részé­ben — a török csapatok Cip­rusról történő kivonását ille­tően. A megállapodás nagyon homályos.” Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára Callaghan brit kül­ügyminisztertől — egy rövid levél kíséretében — megkapta a genfi megállapodás szövegét. Waldheim a dokumentumot továbbította Javier Perez de Cuellarhoz, a Biztonsági Ta­nács perui elnökéhez, aki ki­jelentette, hogy a tanács tanul­mányozza a megállapodás szö­vegét, mielőtt eldöntené, milyen további lépéseket tegyen a vi­lágszervezet a szigeten. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) A Pest megyei Közúti Épí­tő Vállalatnál elégedettek az első 6 hónapi eredményeik­kel — az előirányzott 80 mil­lió forintos termelési érték helyett — 93 millió 200 ezer forintot sikerült elérniük, s ezzel 12,5 százalékkal túltel­jesítették a féléves tervüket. — Eredményünkhöz nagy­mértékben hozzájárult a ked­vező időjárás — mondta Nagy András, a vállalat főmérnöke. — A tél enyhe volt, ezért az aszfaltútépítéssel a vártnál hamarabb indulhattunk. Az első félév során a meglevő aszfaltkeverő kapacitással (3 aszfaltkeverő telepünk van) a tervezett 39 ezer 400 tonna aszfalt helyett 46 ezer tonnát készítettünk. — Hol, merre építettek, kor­szerűsítettek a megyében? — Az elmúlt évben kezdtük el és az első félévben befe­jeztük a 10-es út építését, összesen 40 millió forint ér­tékben. Ugyancsak tavalyról áthúzódó feladatunk volt a 2- es főközlekedési út szélesí­tése és aszfaltozása 20 mil­lió forint értékben. Határ­időre elkészültünk — június­ban adtuk át — azt a korsze­rű utat, amely Zsámbéktól kiindulva, három megyén (Pest, Fejér, Komárom) ha­lad keresztül. — Az év második felében merre dolgoznak? — Soron következő felada­taink közé tartozik a Budaka­lász és Üröm közötti össze­kötő út szélesítése, új bur­kolat készítése. A közel 10 millió forintos ráfordítással épülő út előreláthatólag szep­tember végéig elkészül. Üj gerincűt épül a Csepel-szige- ten. Ezen a területen igen rosszak az útviszonyok, jólle­het itt a kis Duna-ágban az elmúlt évek során jelentős üdülőtelep alakult ki. A Tököl, Szigetcsép, Szi- getszentmárton, Ráckeve vonalán haladó utat rész­ben szélesítjük (4 méterről 6 méterre), és új aszfaltburkolattal látjuk el. Szigetszentmárton és Rác­keve között pedig egészen új nyomvonalon haladunk to­vább. A 16 millió forint ér­tékű munkával — terveink szerint — októberig elké­szülünk. Lacházánál, az 51- es út átkelési szakaszának szélesítését befejeztük, au­gusztusban sor kerül az asz­faltburkolat készítésére is. A munka második ütemét azonban gátolja, hogy a pos­ta a kábeleket nem helyezte át. Az útépítés harmadik, be­fejező ütemében új nyomvo­nal mentén haladnánk to­vább, itt azonban kisajátí­tási problémák akadályozzák munkánkat. A Pest megyei Közúti Építő Vállalat tevékenységének mintegy 50 százalékát jelenti az aszfaltburkolás, útépítés. Emellett hasonló kapacitással mélyépítési feladatokkal is foglalkoznak. — A megye területén eddig milyen mélyépítési munkákat végeztek? — Nemrégiben fejeztük be Szentendrén a bevásárlóköz­pont alapozási munkálatait (12—15 millió forint közötti értékben, és ott a Felszabadu­lási lakótelepen is vállaltunk alapozási és mélyépítési fel­adatokat. A munka há-< rom ütemben halad: rö­videsen elkészülünk az ala­pozással, a külső közművek ki­alakításával és az útépítéssel is. A második ütemben kerül­ne sor a fűtéshez és a meleg­Kedvező fogadtatásra, pozi- I tív társadalmi visszhangra ta­láltak azok a rendelkezések, | amelyek az állampolgárok te­lek-, lakás- és üdülőtulajdonát szabályozzák — állapította meg szerdai ülésén az ország- gyűlés építési és közlekedési bizottsága, mérlegre téve a paragrafusok végrehajtásának víz-szolgáltatáshoz szükséges csővezeték kialakítására. Munkánkat gátolja, hogy anyagigénylésünket decem­berre (!) igazolták vissza. Ez azt jelenti, hogy a fűtést, melegvíz-szolgáltatást ez év­ben biztosítani nem tudjuk. Ezen a helyzeten azonban mindenképpen változtatni kell! — Igen jelentős feladatot vállaltunk a földgázprogram­ban is: a főváros területén, fő­ként a II. V. és a VIII. kerü­letben a régi csővezetékek ki­cserélését, új gázcsövek fekte­tését végezzük. Az országhatáron túl is foglalkozunk mélyépítés­sel: Csehszlovákiában, a sturovót papírgyár szennyvíztisztító te­lepének alapozási és mélyépí­tési munkáit irányítjuk. Áprb lisban kezdtük el és előrelátr hatóan 3 éven belül befejez^ zük. — Terveznek-e a vállalti: tűknél idén új beruházásokatI — Nagy gopdot fordítunk s fejlesztésre, gépparkunk kor­szerűsítésére. Ezért fejlesztést alapunkból 10 millió forint én- tékben vásárolunk aszfaltút*- építéshez szükséges útépítC hengereket, a mélyépítésbe? rakodógépeket és kotrókat. Franciaországból már nagyon várjuk a 2.5 millió forintos Poclain hidraulikus kotrógé­pet S. Zs. tapasztalatait. A Gyarmati Jár nos elnökletével megtartott tanácskozáson részt vett dr.. Soós Gábor mezőgazdasági éf élelmezésügyi államtitkár, dr.. •Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyettes, dr. Viliár nyi Miklós pénzügyminiszter­helyettes, dr. Buda Gábor, i Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettese és Dudás János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának alosztály- vezetője. A Szilágyi Lajos építésügy! és városfejlesztési miniszter- helyettes előterjesztését köve­tő vitában a képviselők min­denekelőtt azt hangsúlyozták hogy a kiadott rendelkezései megfelelnek az alapvető poli­tikai céloknak, és lehetetlenné tették a további spekuláció; célú törekvéseket. KOZELET Kornidesz Mihálynak, a: MSZMP Központi Bizottsági tudományos, közoktatási éi kulturális osztálya vezetőjé­nek vezetésével — az SZKP Központi Bizottságának meg­hívására — szerdán párt­munkásküldöttség utazott i Szovjetunióba. Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja a Népszabadság főszerkesztő­je, aki Mihail Zimjanyinnak az SZKP Központi Bizottsá­ga tagjának, a Pravda fő- szerkesztőjének meghívására néhány napot Moszkvában töl­tött, szerdán hazaérkezett Bu­dapestre. A tagság érdekképviselete A z utóbbi időben a me­gye több termelőszö­vetkezetében buk­kantak olyan szabálytalan­ságok, visszaélések kusza szövevényére, melyek mind a tételes jogszabályokat, mind a társadalom íratlan erkölcsi törvényeit sértik. Hiba lenne ezeknek az ügyeknek hallatán előhoza­kodni a sokszor megcáfolt általánosítással, ami szerint „már megint mi van a ter­melőszövetkezetekben”. A termelőszövetkezetek döntő részében tisztességes, törvé­nyes a munka, becsülendő az igyekezet, elismerésre érdemes az eredmény. Né­hány közös gazdaságban azonban a vezetők némelyi­ke átlépte azt a határt, mely megszolgált jövede­lem és ügyeskedéssel ösz- szehozott forintok között húzódik, s persze, e határ- átlépéshez íratlan erkölcsi követelmények és írott jog­szabályok sokaságát kellett féiretolni. Félretolták! Lel­kűk rajta, felelniük kell ér­te, illetve már voltak, akik feleltek is úttévesztésükért. Bőségesen kínálnak ezek az ügyek tanulságot, ami a vezetők kiválasztását, tény­kedésük túlzottan rugalmas korlátáit illeti. Hiszen végül is elgondolkoztató, miként kerülhet olyan ember az el­nöki székbe, aki megjárta a börtönt közönséges bűncse­lekményekért, vagy olyan, akit már többször eltaná­csoltak különböző vezetői posztjaiból, mert mindig és mindenben csak a maga hasznát leste. Igen, kínál­nak ezek az ügyek ilyen ta­nulságokat is, ám fonto­sabb, a szövetkezeti, a tár­sadalmi érdekek szempont­jából döntőbb, hogy miért tehették jó időn át azt, amit tettek. Mert korántsem olyan visszaélésekről, egyes esetekben bűncselekmé­nyekről van szó, mint a sikkasztás, a páncélszek­rény tartalmának kirámo- lása. amit egy csendes dél- előttön megtehet az ember. Hanem rendszeres, folya­matos — fogalmazhatunk úgy is: tervszerű — tör­vényszegésről. És itt a nagy kérdés: nem látja, nem ve­szi észre senki? V ajon nem értik félre szerepüket a termelő­szövetkezetek területi szövetségei, amikor annyira tisztelik a közös gazdaság önállóságát, hogy a nyil­vánvaló bajok, szabályta­lanságok láttán sem nyom­ják meg a jelzőgombot, fi­gyelmeztetve az ellenőrzés­re, számonkérésre jogosult szerveket? A területi szö­vetség feladata az érdek- képviselet — hangzik a vá­lasz. Igaz. Van azonban egy ártatlan, de a szóban forgó ügyek kapcsán nagyon is jogos kérdésünk: kinek az érdekképviselete? Súlvo- san tévednek azok, akik úgy hiszik, a termelőszövet­kezeti vezetésé! Mert erre V ________ engednek következtetni azok a magyarázkodások, melyek elhangzottak a vizs­gálatok közben, melyek igyekeztek „megtévedéssel” menteni, enyhíteni azt, amit nyersen úgy nevezhe­tünk, hogy csalás! A területi szövetségek feladata a termelőszövet­kezetek érdekképviselete, a termelőszövetkezet pedig egyenlő a tagsággal! Az egész tagság érdeke viszont mi mást kívánhatna, kí­vánna, mint nyitott szemet, a szabálytalan minél hama­rabbi fölfedezését, jelzését, útjának elrekesztését. Tisz­telni kell az egységes szö­vetkezeti törvény előírá­sait? Nagyon is! Ám e tisz­teletet hiba úgy értelmezni, hogy a szövetkezetekben minden belügy, senkinek semmihez nincs köze, csak­is a tagságnak. A szövet­kezeti demokrácia megsér­tése lenne, ha azok, akik az egyszerű tagnál jobban be­lelátnak a dolgokba, akiket a pénzügyi, számviteli szakmai tolvajnyelvvel nem lehet megtéveszteni, azt mondanák: kérem, ez sza­bálytalan, kérem, ez tör­vénytelen? e áltassuk magunkat. Fontos szerepet tölt­hetnek be a szövet­kezetek ellenőrző bizottsá­gai, de sem szakmai fölké­szültségük, tapasztalatuk, gyakorlatuk nem akkora, sem idejük nem annyi, hogy tökéletesen elláthas­sák feladatukat, hogy nyo­mára jussanak mindan­nak, ami a tagságot megrö­vidíti. Erősíteni szükséges a belső ellenőrzést, az el­lenőrző bizottságok tevé­kenységét a közös gazdasá­gokban, de ezzel párhuza­mosan növelni kell a terü­leti szövetségek felelősség- érzetét azért, ami tagszövet­kezeteikben történik. Tagadhatatlanul kényel­mesebb hivatkozni a tör­vényre, mintsem folyama­tosan őrködni betartásán. Ám senki nem gondolhatja komolyan, hogy a területi szövetségek lehetőségei vé­get érnek a törvények, ren­delkezések ismertetésével! Ahogy az állami felügyelet mulasztásai is benne van­nak mindabban, amit a nemrég lezárult, illetve még folyó vizsgálatok meg­állapítottak, úgy a területi szövetségeké szintén meg- lelhetők. Mindkét terüle­ten jogos követelmény, hogy keressék a hatható­sabb, rendszeresebb figyel­met, nvomonkövetést lehe­tővé tevő eszközöket, mód­szereket. S még inkább jogos kö­vetelmény, hogy vonják le az ügyek erkölcsi tanulsá­gait, lássák tisztán, hogy az érdekvédelem az egész szö­vetkezeti tagság érdekeinek védelme. S a jövőben e ta­nulság birtokában tevé­kenykedjenek. Mészáros Ottó y Címereznek A Ceglédi Állami Tangazdaság a gabona és a kukorica magján kívül mind több féle konyha­kerti növény szaporítóanyagát is termei!. A kukoricatáblákon már megkezdték az anyasorok clme- rezcsít, a paprikánál pedig egyedenként porozzák be a magtermelésre szánt tő virágait. Fehérváry Ferenc felvétele Ülésezett az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom