Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

Április helyeit július Veszélyben az idei átadás Mint korábban hírt adtunk róla, az aszódi Petőfi Sándor ■szakközépiskola és gimnázium tanulói részére politechnikai foglalkoztatásra alkalmas épü­letet emelnek. A nyolc terem­ből álló, több mint 400 négy­zetméter alapterületű beru­házás jelenlegi költségvetése szerint mintegy 12 millió 700 ezer forintba kerül. Az épület korszerű, vasbeton­vázas létesítmény. A váz felállítását, szerelé­sét és természetesen az ala­pozást is a 4-es számú Szö­vetkezeti Építőipari Közös Vállalat végzi. A tervek sze­rint a munkaterületet a vál­lalatnak áprilisban kelleti volna átadnia az aszódi nagy­községi közös tanács költség- vetési üzemének. Az átadásra valószínűleg csak ebben a hónapban kerül sor, s ez a ké­sedelem veszélyezteti az épü­let idei befejezését. A költségvetési üzem vállal­ta a kitöltő falazat és a vako­lás elvégzését; valamennyi építőmesteri munkát. E mun­kák befejezése után ismét a 4-es építők veszik át a tere­pet, hogy elkészítsék az épü­let gépészeti berendezését. Megfelel a MÖ—60 Műtrágyát őröl A műtrágya kiszórását kor­szerű gépekkel végzik a me­zőgazdasági üzemek. A na­gyobb fejtörést — a nitrogén- tartalmú műtrágyák nedv­szívó tulajdonsága miatt — a megcsomósodott, néha 20—50 kilogrammos, zsák nagyságú darabokban összetapadt mű­trágya kiszórás előtti aprítá­sa okozza. Ez indokolta, hogy a gödöl­lői Mezőgazdasági Gépkísér­leti Intézet megvizsgálta azt a nagy teljesítményű műtrá­gyaőrlőt, amelyet a felsőzsol- cai Mezőgép Vállalat gyár­tott. Az MÖ—60 jelű gép meg­felel a követelményeknek. A néha szikla keménységű mű­trágyát jól aprítja; pétisó őrlésekor az öt milliméter fe­letti szemcsék mennyisége nem volt több 2,7 százalék­nál. A gép teljesítménye — a műtrágya összéállottságától függően — 20—117 tonna óránként. ■ Ez sokszorosa az eddig használt hasonló cé­lú gépek teljesítményének. 1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1974. JÚLIUS 12., PÉNTEK Törpe vízmű Valkói és vácszentlászlói tervek A Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront Pest me­gyei Elnöksége az idei eszten­dőre is meghirdette a telepü­lésfejlesztést segítő társada/l- mimunka-versenyt. A valkói nagyközségi közös tanács a közelmúltban csatlakozott eh­hez a felhíváshoz A tanácstagok rövidesen felkeresik körzetük lakóit, és összegyűjtik a társadal- mimunka-felajánlásokat. Vácszentlászló és Valkó köz­ségfejlesztési terveihez iga­zodva, főként az alábbi mun­kálatokhoz kérik a lakosság segítségét. Valkón teljesen társadalmi munkával kell elkészíteni a tűzoltószertárat, tehát a la­kosság segítségén múlik, hogy mikor készül el az új létesít­mény, az alapozástól a külön­böző szakipari munkákig. A gyógyszertárépítésnél az ala­pozás és a földmunkák elvég­zése vár az önkéntesekre, míg a Petőfi utca felső végén jár­daépítés és utcarendezés, az Isaszegi út alsó szakaszán pe­dig járda- és hídépítés, és ugyancsak utcarendezés várja a település lakosságát. Vácszentlászlón az egész község területén parkosítani kell a házak előtti közterüle­teket, a tűzoltószertár kör­nyékén el kell végezni a te­reprendezést, a feltöltést. A Deák, Tompa és a Nyárfa ut­cákban árkolás és hídépítés, míg a Túrái úton járdaépítés várja a lakosságot. Nem ke­vésbé fontos a Fő utca és a Kossuth utca kikövezett ré­szén a padkarendezés és az ároktisztítás. Társadalmi ösz- szefogással kellene felépíteni a sportöltözőt és az MHSZ-Ző- teret is. Valkón és Vácszent­lászlón egyaránt, több utcá­ban szeretne a tanács külön­böző szép dísznövényeket és gyümölcsfákat ültetni'. Remélhetőleg a kát község lakossága is megérti, hogy a közös tanács idei 279 ezer fo­rintos fejlesztési alapjából sok mindenre nem telik, és a gödöllői járás lakosai­nak a társadalmi munkák terén elért nagyszerű eredményeit Valkón és Vácszentlászlón is megte- tézik. Ahhoz, hogy hozzávetőlege­sen teljes képet adjunk a két település fejlesztési terveiről, megemlítendő, hogy a közös tanács szorgalmasan tartalé­kolja a pénzt egy új óvoda építésére, hiszen Valkón nincs ilyen gyermekintézmény. Ed­dig már 400 ezer forint gyűit össze. A két község másik nagy, dédelgetett terve, o tör­pe vízmű megvalósítása. Er­ről még 1973-ban határozott a tanács. Szeretnék a vízmű- vesítés összes feltételeit meg­teremteni, előkészíteni, hogy semmi akadálya ne legyen an­nak, hogy a következő ötéves tervben egészséges ivóvizet kapjon a két község. A leg­utóbbi vízvizsgálat, vegyelem- zés kimutatta, hogy Valkón. két és Vácszentlászlón csak egy közkút vize megfelelő. Az ásott „magánkutakra” nem terjedt ki ezúttal a vizsgálat, de nem is kecsegtetett volna a fentinél kedvezőbb ered­ménnyel. A vízmű terveire a köz­ségfejlesztési alapból 300 ezer forintot tettek félre. Az előzetes felmérések szerint a vízmű ellátásá­hoz két mélyfúrású kút elegendő lesz. Ezzel kapcsolatban is beszá­molhatunk egy örvendetes előrelépésről: az egyik kút . költségeit a Zöld Mező Ter- i m3lőszövetkezet vállalta ma­gára, míg a másikat térítés­mentesen végzi el a leendő vízmű kivitelezője, a Pest me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat. F. B. Brigádvezető a fürdőkádban PEDAGÓGUSLAKÁSOK ASZÓDON —s Lehet pár hektóval kevesebb? Gazdaságosabb növényvédelem A gyümölcsösök permetezé­sekor hektáronként körülbe­lül 16—20 hektoliter permet- íevet kell kijuttatni a növény­zetre az eddigi — és még ma is általánosan alkalmazott — módszerrel. Mivel e munkafo- lyamatban sok-sok vizet kell mozgatni (sokszor nagy ■ gond még a víz előteremtése is), a permetezést célszerű csök­kentett vízmennyiséggel, te­hát töményebb oldattal elvé­gezni. Ennek azonban meg­vannak a szakmai feltételei. Az új ^módszert a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a Kertészeti Ku­tató Intézet közösen vizsgál­ta. A kísérleteket úgynevezett sövény- és termökaros alma­ültetvényekben végezték. Meg­állapították, hogy az új mód­szerrel kevesebb a gépek fel­töltésére fordított idő, így mintegy 30—37 százalékkal növekszik a permetezőgépek teljesítménye. A kisebb meny- nyiségű víz, illetve a permct- lé szállítása kevesebb gépet igényel, ennek következtében a korábbi 35—40-ről 7—10 forintra csökken hektáron­ként a gépek kiszolgálásának költsége. Nyolc aszódi pedagógus- család költözik új lakásba jú­lius 20-án. A kétemeletes, er- kélyes lakóházat egy évvel ez­előtt kezdte építeni az aszódi költségvetési üzem. Az új, fes- tékszagú épületben jelenleg hatan dolgoznak, két kőmű­ves, két segédmunkás és két festő. Tánczon Ferencné segéd­munkás tíz éve dolgozik a költségvetési üzemben, ő ka­lauzol a lakásokban. A föld­szinten a tervektől eltérően négy egyszobás garzont alakí­tottak ki, s a két emeleten két, két és fél szobás lakrészt. A lakások tágasak, jó beosztá­súak. Ahol már befejezték a festők a munkát, ragyog a vi­lágos színű parketta. A kony­hai edények és a ruhák szá­mára is készítenek beépített szekrényt: látogatásunkkor ezeket már le is festették. A fürdőszobák a garzonok­ban zuhanyozóval felszerel­tek, a nagyobb lakásokba ká­dakat állítottak be. Az első emeleten Lázár Kálmán bri­gádvezető ül a kádban és ra­gasztja fel a fehér csempét. Elmondta, hogy 12 munkásnak a brigádvezetője, 5 kőműves Winkler Csaba felvétele és 7 segédmunkás .tartozik a csoportjába. Most, hogy az utolsó simításokra kerül sor, megfogyatkoztak. Az emeletről kopasz beton­lépcsőkön jövünk le. Tánczon Ferencné elmondja, hogy már szinte mindennap várják a műkő borítást. Az épület kül­ső formája már kész képet mutat. A vakolás sötétpiros és vajszínű. A bejárat mellett már elkészült a két garázs. Mócsa István festő is itt dol­gozik. Ö mondta el, hogy az építkezés pénzhiány miatt húzódott el ilyen sokáig. Ö nemcsak itt dolgozik, hanem falujában, Kartalon is. Ott társadalmi munkát végez. An­nak idején dolgozott az, óvo­dában, s most a régi óvoda bővítésénél és a készülő pos­tánál Is vállalt társadalmi munkát. — ethy — — A csömöri KlSZ-szerve- zet 15 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával klubot ala­kított ki a helybeli fiatalok részére. A klubot június ele­jén avatták a fiatalok. SPORT + SPORT 4- SPORT + SPORT A játékvezefők munkájáról Utolsó felvonása volt a já­rási labdarúgó-bajnokságnak a játékvezetők összejövetele. Kedden este értékelték a mérkőzéseket és a játékve­zetők teljesítményét. A gödöl­lői járási bajnokság második felében javult a fegyelem, s A KISAJÁTÍTÁS ÉS NEHÉZSÉGE! Bontásra váró házak Építkezik vagy lakást kér? A látomás képtelen ugyan, de valami kevés valós alapja azért mégis csak lehet. Roska­dozó parasztház áll a négysá­vos autópálya közepén, diile- dező falait száguldó gépkocsik sora kerülgeti. A telek tulaj­donosa és a kisajátítási igény­nyel fellépő vállalat nem tu­dott megegyezni a kártalanítás összegében. Az ügy perre ke­rült; a per hónapokig húzó­dott, Ám az építőket tervek kötik — nem várhatnak to­vább. Hozzá kellett kezdeniük az autópálya nyomvonalának lefektetéséhez. Mindez képzel­gés lenne csupán? Az állampolgárok birtoká­ban levő ingatlanok kisajátítá­sáról egy 1965-ben megjelent törvényerejű rendelet intézke­dik. Később, 1970-ben megje­lent a rendelet módosítása, amely azonban csupán a tel­kek vételárát volf hivatott a „piac” akkori árainak megfe­lelően módosítani. A telkek mai forgalmi értéke azonban sok esetben meghaladja az 1970-es módosításban maxi­mált négyszögölenkénti 150 forintos árat. És mert senki sém ellensége saját pénzének, a kisajátításra váró telkek tu­lajdonosai gyakrabban fordul­nak igazukat és pénzüket ke­resve bírósághoz. Tíz telektu­lajdonos közül 9 pereskedésbe kezd. Gödöllőn ez az arány. Gátló fejveszteftség A kisajátító és a telektulaj­donos között lefolytatott egyez­ségi tárgyalások közvetítője minden esetben a helyi tanács. Idén a városban 2Q ilyen eset­tel foglalkoztak. Ennyi épüle­tet keresztezett a város mellett elhaladó és épülő M 3-as gyorsforgalmi autópálya. Az építés miatt szanálásra ítélt házak lakóinak sorsáról dr. Tóth Gáborral, a gödöllői vá­rosi tanács igazgatási osztályá­nak vezetőjével beszélgettünk. — A* tanács feladata — amellett, hogy hatóságként közvetít — az is. hogy gondos­kodjon a kisajátításra ítélt in­gatlanok lakóinak elhelyezésé­ről — mondja az osztályvezető. — Lélektanilag nem elhanya­golható tényező az a megráz­kódtatás, amit a régi könyezet, a gyerekkor óta megszokott ház elvesztése jelent ezeknek az embereknek a számára. Ezért a lehetőségek határain belül igyekszünk segíteni raj­tuk, mégpedig oly módon, hogy új és korszerűbb lakásokat ajánlunk fel a kisajátított tel­kek, házak ellenében. Az ezzel kapcsolatos rendelkezések mó­dot adnak arra, hogy a tulaj­donos szabadon válasszon: magának akar-e házat építeni, vagy elfogadja azt, amit a ki­sajátító vállalat ajánl fel régi házáért cserébe. Ha a tulajdo­nos úgy határoz, hogy építeni akar, a vételár teljes összegét kézhezkapja. Ha pedig azt ké­ri, hogy lakást adjanak neki, úgy csupán a 60 százalékát. A többit lakáshasználati díj fe­jében a tanács veszi át. A fejvesztettség általában már ilyenkor kiütközik. Sokan kapkodnak, szaladgálnak fű- höz-fához, nem tudják, melyik lehetőséget válasszák. Határo­zatlanságuknak a közösség issza meg a levét: csúsznak a határidők, áll a munka. Földszint, vagy első emelet Köztudott dolog, hogy amed­dig nincs hová mennie vala­kinek. addig régi lakásából senkit nem lehet kitessékel­ni. A tanács ezért főként új lakóházakban — így a Ka­zinczy utcai és az Alsóparki lakótelepeken — igyekszik elhelyezni a szanálásra váró házak lakóit. Előfordulhat olyan eset is, amikor a leendő lakás magas önköltségi ára miatt az ügyfél nem hajlan­dó elfogadni az új lakótele­peken felkínált bérlakásokat. Ilyenkor a tanács — nem kis többletmunkával — minőségi cserék nyélbeütésével próbál­kozik. Ez természetesen hosz- szadalmas alkudozásokkal jár. Van úgy, hogy három-négy la­káseladóval is tárgyalnak, míg végül mindenkit kielé­gítő megoldásra akadnak. A minőségi csere fogalma alatt — mint az osztályvezető el­mondta —, ilyenkor azt kell érteni, hogy legalább egy, de az esetek többségében két fokkal jobb, korszerűbb la­káshoz juttatják az elbontás­ra váró ház tulajdonosait Munkájukat igyekeznek a kö­rülmények figyelembe vételé-, vei végezni. Az idősebb kor­osztály esetében még arra is gondolnak, hogy lehetőleg földszinti, vagy első emeleti lakásokat juttassanak a fá­radt lábú embereknek. És egyáltalán: szeretnének min­den kérésnek úgy eleget ten­ni, hogy az egykor nadrág- szíjszorítással felépült házak tulajdonosait legalább az új lakás kényelme kárpótolja a költözködés után: lelki meg- • rázkód tatásokért. — A fejlődő város, az új lakótelepek, a korszerű utak sok gödöllői házat ítéltek el­bontásra — mondja Tóth Gá­bor. — A jövőben sor kerül például a volt Pálma eszpresz- szó melletti házak szanálásá­ra, ahol hamarosan egy kor­szerű autóbusz-pályaudvar épí­tése kezdődik meg. Bontás­ra ítéltetett a Dózsa György út. Szabadság tér és Kossuth Lajos utca közötti szakaszá­nak néhány háza, és a Kossuth Lajos utcában is 5—6 épület. A fejlődés törvényszerű vele­járói ezek a szanálások. A régi háza,k helyén új lakó­telepek, modem üzletházak épülnek majd. Szanálják a tanácsházat is A városrendezési elképze­léseknek ma már egyre inkább útját álló régi házak elbon­tása az elkövetkezendő né­hány év feladatai között sze­repel. Ahhoz azonban, hogy a kisajátításra ítélt házak lakói könnyebb szívvel hagy­ják ott régi, és gyakran egész­ségtelén lakásaikat, új és kor­szerű lakóházakra van szük­ség. Ezek felépítése most a legfontosabb feladat. S hogy végezetül magáról a tanács­ról is beszéljünk — nem meg­nyugtatásul, de jó ha tudják a szanálásra váró lakók —, a tervekben a tanács épületének felszámolása is szerepel. Erre természetesen csak akkor ke­rülhet sor, amikor megépült már az új tanácsháza. Ami pedig • a várossá nyilvánítás közelgő, tizedik évfordulóját illeti, úgy gondoljuk, igazán kiváló alkalom lenne az ava­tásra. Minden bizonnyal a ta­nácsi dolgozók sem bánnák, ha addigra új székházban in­tézhetnék a város ügyes-ba­jos dolgait Az út közepén álló ditle- dező falú házikó álomkép csupán. Idén ?0 ház lakói álmodtak róla, ám az élet szertefoszlatta az álomképe­ket. A közösség érdekében... Berkó Pál ez nagyrészt a játékvezetők határozottságának köszönhe­tő. A 30 játékvezető közül 24-en rendszeresen bíráskod­tak. Pusztaszeri Ferenc, a játék­vezető-testület élnöke be­szélt a bírói munkáról. Ki­emelte Molnár András tevé­kenységét, aki nemegyszer délelőtt és délután is vezetett mérkőzést. Ö küldte a játék­vezetőket a városi kispályás labdarúgó-mérkőzésekre is. Szenvedélye a labdarúgás, ré­gebben ő is játszott; a járási bajnokságban kezdte és az NB-s Bp. Előre csapatáig is eljutott. A Zsámbok—Vác- szentlászló találkozót tartot­ta Pusztaszeri Ferenc a leg­rázósabb mérkőzésnek. Adám Mihály bíró a fiata­labb generációhoz tartozik, még két éve sincs, hogy mér­kőzést vezet. Az összejövete­len elmondotta, hogy számá­ra a Vácszentlászló—Dány ta­lálkozó volt a legemlékezete­sebb. Pusztaszeri Ferenc a gödöl­lői és a budai járás sportéle­tében tevékenykedik. Negy­venöt éve foglalkozik labda rúgással, az idén december ben lesz játékvezetői pálya futásának negyedszázados év fordulója. A bírói testület munkája dl cséretes, fizetést érte kapnak, a sport szerető munkájuk mozgató rugója, játékvezetők közül kiemelke dő munkájáért Adám Mihály Bodor Ferenc és Molnár An rás kapott könyvjutalmat. A játékvezetői összejövi len részt vett Erdős Antal, járási labdarúgó-szövetség el rtöke is. Elmondta, hogy jövőben nem lesz külön me gyei és külön járási bíi keret. A szezon kezdete el a bírók értekezleten veszne! részt, ahol megbeszélik a fi adatokat és a szabályok mo dúsítását. Cs. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom