Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

Három ÁFÉSZ-nek Nagy teljesítményű, NDK-gyártmányú kirakógép A Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ TÜZÉP-telepe fizikai dolgozói munkájának ' megkönnyítésé­re. a MÉSZÖV, a KFA köl­csönös fejlesztési alapjából, NDK önjáró gépet szerez be, melynek értéke a 750 ezer fo­rintot is meghaladja. Az önjáró gép többfajta munka végzésére alkalmas: markolófejjel, rakodókarok­kal rendelkezik, s egy óra alatt ötszáz mázsa árut ké­pes kirakni. A hatalmas szer­kezetet mindössze egy ember irányítja. A gépet nemcsak a sülysá- pi, hanem a kókai. sőt. a tá- piószecsői ÁFÉSZ is igénybe veheti. A szövetkezetek ré­szére vasúton érkező szállít­mányokat egymaga is kirak­ja. A nehéz munka végzésétől mentesülő dolgozók, új bri­gádban, a lakosság által meg­vásárolt tüzelő- és építkezési anyagok gyors és szervezett hazaszállítására fordítják majd idejüket. A hatalmas géphez a szö­vetkezet megfelelő billenős kocsit is vásárol, • amelyre a gép az érkezett árut kirak­ja. E kocsi árának felét a fejlesztési alapjából az ÁFÉSZ, másik felét pedig támogatás­ként a felsőbb szervek biz­tosítják. A tervek szerint a nagy­teljesítményű NDK kirakó­gép a jövő év elején érkezik Sülysápra. (krátky) MONOD PEST MEGYE I HÍRLAP. K Ü L Ö NKIADA5A . XVI. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1974. JÚLIUS 12., PÉNTEK A TANÁCSÜLÉS TÁRGYALTA Monor kommunális helyzete és várható fejlesztése Jelentős az előrehaladás Tanácsülésen tárgyalták meg a járási székhely kommuná­lis ellátottságát, a IV. ötéves terv időarányos végrehajtá­sát. Dr. Zimányi Gyula, a nagy­községi tanács elnöke, beszá­molójában elsőként a lakás­építéssel foglalkozott. Monoron 4100 ház van, 50— 60 százalékuk régi, korszerűt­len épület. Évről évre átlago­san 137 lakás épül. A IV. ötéves tervidőszak­ban összesen nyolcszáz családi házat hoztak tető alá a monoriak saját erő­ből, az OTP támogatásá­val pedig százhúszat, lakáshelyzet azonban még így sem kielégítő. Százhúsz lakásigénylést nyújtottak be a tanácsnak, ötszáz család küzd kisebb-nagyobb lakás­gondokkal. A jelenleg nyilvántartott génylők közül öt szinte élet- veszélyes körülmények között él, hatvankettőnek nincs sa­ját lakása, tíz tanácsi bérla­kásban lakik szűkösen, negy­venhárom pedig magánla­kásban, bérlőként várja a la­káskiutalást. Megkezdődött- ugyan a 124 lakásos telep építése, de a munka lassan halad, s meg­kezdődött a szövetkezeti la­kásépítés is: a tervidőszakban három 19 lakásos épületet ve­hetnek birtokba nosaik. tulajdo­A családi házak építése kö­rül nincs minden rendben: bár elegendő modern típus­terv kapható, az emberek többsége gazdaságtalan, ha­talmas méretű, de korszerűt­len épületeket emeltet. — Szorgalmazni kell a te­lepszerű, többszintes lakóépü­letek építését, törekedni kell a kisebb alapterületű, de mo­dernebb és gazdaságosabb la­kások építésére — fogalmaz­ták meg a tanácsülésen. Szó esett a vízellátásról is. Monoron körülbelül 600 ásott és 250 fúrott kút van szemé­lyi tulajdonban. A 60 közkút elavult, jogi helyzetük is tisztázatlan. Nyilvántartásba vételük és közegészségügyi vizsgálatuk megkezdődött, a nagyközségi tanács a költség- vetési üzemet bízta meg javí­tásukkal, fenntartásukkal. A közüzemű ivóvízellátás megteremtése első és má­sodik ütemének tervei el­készültek. Négy mélyfúrású kutat léte sítettek, a kivitelező válla­lat az első ütem munkáit meg is kezdte, de nincs mű­anyagcső, várni kell, amíg a gyártó vállalat szállít. Előre­láthatólag a harmadik ne­gyedévben folytathatják a munkát. Megkezdődött a szennyvíz- csatorna építése is. A szenny­vízelvezető gerincvezeték há­rom és fél kilométer hosszú­ságban már készen van, épül az átemelő- és tisztítórend­szer, amelyet, várhatóan, 1975 októberében adnak át az épí­tők. A villanyhálózat hossza Monoron 70, Monori-er- dőn 15 kilométer. Mono­ron 4, Monori-erdőn 7 ki­lométer kisfeszültségű há­lózat építésére lenne szük­ség. A DÉMÁSZ már elkészítette a Monori-erdőn létesítendő két transzformátorállomás. és az egy kilométeres légvezeték tervét, amely, ha megvalósul, Monori-erdő villamosenergia­ellátását véglegesen megoldja. A beszámoló részletesen elemezte a tervidőszak beru­házásainak időarányos végre­hajtását is. A határozati ja­vaslat megállapítja: jelentő­sen előrehaladt a nagyközség kommunális fejlesztése. (kobiencz) ■;| Vezet ékszakad ás, erdőtűzzel IDÉNY VÉGI SPORTJEGYZET Mérlegen: a Maglóéi KSK teljesítménye Amióta a maglódi labdarú­gók a megyei labdarúgó-baj­nokságban szerepelnek, szinte állandóan a kiesés előkerülé­séért kellett harcolniuk. Az 1973/74-es idény azonban ked­vező fordulatot hozott: a 10. helyen zárták a félidőt. Ta­vasszal, amikor nyilvános­ságra hozták, hányán esnek majd ki, a maglódiak is el­gondolkozhattak, mert a ta­bellán így végeztek: 6. Maglód 30 13 7 10 43:40 33 A második helyen célba ért Álbertirsától mindössze há­rom, a harmadik helyezett Pilistől pedig két pont vá­lasztja el őket. Hazai pályán 24 pontot sze­reztek, s ez önmagáért beszél. Ősszel például kétvállra fek­tették a bajnok perbáli együt­test, 2:0 arányban. De ottho­nukban legyőzték Albertirsát és Pilist is. Nem boldogul­tak viszont Aszóddal, akitől kikaptak, valamint Nagykő­rössel, Monorral, Budaörssel és Vecséssel, akivel döntet­lenre végeztek. Különösen fá­jó volt az Aszód elleni vere­ség, hiszen a találkozón szin­te állandóan támadtak, s egy lefutás során, mégis a vendégek szerezték meg a győztes gólt. ★ A tavaszi előkészületek ide­jén a sportkör vezetősége Egervári Lászlót, a Vasas, Csepel, később az Előre ki­váló játékosát szerződtette edzőnek. A téli alapozást már ő vezette: a fővárosba jártak a maglódi labdarúgók, ahol kedvezőbbek voltak a körül­mények. A játékosok szor­galmasan látogatták az edzé­seket: a jó tavaszi szereplés az alapos felkészülésnek is köszönhető. Bár kezdetben a kiesés el­kerülése volt a cél, menet közben változott az elképze­lés: már a dobogóra kerülés sem tűnt" utópiának, s az, hogy a siker mégsem követ­kezett be, kizárólag a csapat hibája. Aszódon, 0:0-ás állás­nál, Füleld 11-est hibázott, és Monoron is kimaradt egy büntető. Az utolsó fordulókban már ismét a kiesés ellen kellett küzdeniük a maglódiaknak. A Vecsés elleni, félbeszakadt találkozó újrajátszását ren­delte el a megyei szövetség, s a mérkőzés l:l-re végző­dött. Az utolsó fordulóban nem kisebb tétről volt szó, mint a kiesés elkerüléséről. Ha Üllőn történetesen kikap­nak, kétségessé vált volna a bennmaradás. A már kieső üllőiek ellen nyertek, s így a hatodikak lettek. ★ A maglódi sportkör vezetői jónak értékelik a csapat sze­replését. A játékosok nem keseredtek el, legfeljebb azon bosszankodnak, hogy mégsem sikerült dobogóra kerülniük, örvendetes, hogy ezúttal po­zitív gólaránnyal fejezték be a bajnoki igényt: a 43 rúgott gól ellenében, mindössze negyvenet kaptak. Fuleki 18, P. Nagy György 9, Rakita 8, Szémann 4, Horváth S. 2, Ga­lambos egy gólt szerzett. A jobbik csapatrész a véde­lem volt. Klim kapus sok mérkőzésen megmutatta, hogy tud jól és megbízhatóan vé­deni. A hátvédhármas legtöbb­ször Laczkó, Rakita, Bógyis felállásban játszott. Rakita ezúttal is vezéregyénisége volt a csapatnak: középhát­véd létére, nyolc gólt lőtt, s ez mindenképpen dicséretes teljesítmény. Bógyis, a me­gye egyik jó, ha nem a legjobb balhátvédje. Végig egysze­rűen, sailangmentesen ját­szott. Laczkó váltakozóan szerepelt, sokat fejlődött azon­ban ő is. P. Nagy I. és Potocska, a két fedezet is igen jó teljesít­ményt nyújtott. Különösen Potocska szerepelt figyelem­re méltóan: sportszerűen, egyszerű eszközökkel harcolt mérkőzésről mérkőzésre. A csatársorról nem beszél­hetünk egyértelműen pozití­van. Szémann, Galambos, Fü­leld, Horváth S. és Gombkötő sok helyzetet hagyott kihasz­nálatlanul. Még Füleld is, aki egyébként 18 gólt szer­zett. Igaz, Galambos és Gombkötő jobbára a közép­pályásokat és a védelmet se­gítette. Szóhoz jutott még Kemecsei, Pecznyik, Pécsik, Király, Nagy P. és Metz is. ★ Egervári László jól kama­toztatta szakmai és pedagó­giai tudását, a sikeres szerep­lés jórészt neki köszönhető. De szólnunk kell a sportkör vezetőiről is és a szurkolók­ról, akik idengenbe is szép számmal kísérték el a csapa­tot. Az 1974/75-ös idényben ne­hezebb lesz a helytállás, de a maglódiak bizakodnak. Gér József A magasfeszültséggel telí- | tett vezetéket Üllőn, a vá- i sártér közelében a vihar le- _ tépte, a vezetékszálak az út mentén húzódó erdő fáira zu­hantak, és azokat lángba bo­rították. Az áramszolgáltató dolgo­zói a vezetéket azonnal áram- talanították, a tüzet pedig a nagy apparátussal kivonuló XVIII. kerületi tűzoltóság ol­totta el. A , vezetékszakadás követ­keztében a községben’ két óra hosszat szünetelt az áramszol­gáltatás. MfSOR MOZIK Monor: Egy srác fehér lo­von. Pilis: A vörös tulipánok völgye. Vecsés: Két balláb az ezredben. KIÁLLÍTÁS. Gyomron, a TÖVÁL szék­házában, 10-től 18 óráig: a Nagy István képzőművészeti csoport kiállítása. MUNKAKÖNNYÍTÍSRE - RAKODÖTARGONCÁK Mind több nő kerül vezető beosztásba LAKÁSÉPÍTÉSI KÖLCSÖN A FIATALOKNAK Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága legutóbbi ülésén a nők és az ifjúság helyzetét tárgyalta, Osgyán Györgyné személyzeti ügyintéző és okta­tási felelős beszámolója alap­ján. — A nők, a kormányrende­let értelmében, a velük azo­nos munkakörben dolgozó tor­i'akkal azonos bért kapnak — kezdte az előadó. — A kol­lektív szerződés szerint, a szü­lési szabadságon lévő nők nye­reségrészesedésben és egyéb szociális juttatásban részesül­nek, az üdülési és a tovább­tanulási lehetőséget nekik is biztosítják. A szocialista munkaver- senybe és a szocialista bri­gád mozgalomba sok nő bekapcsolódott. Általános tapasztalat, hogy a nődolgozók valamennyi mun­katerületen megállják a he­lyüket, ezért egyre többen, ke­rülnek rátermettségüknek és képzettségüknek megfelelő, vezető állásba: a száznegy­vennyolc nődolgozó közül har­minchét vezető pozíciót tölt be. — Egyébként — jegyezte meg Osgyán Györgyné — az ipari tanulókkal együtt, há- romszáztízen dolgoznak a szö­vetkezetben. Az ÁFÉSZ minden nődol- gozójának lehetőséget nyújt a továbbtanulásra, erkölcsi és anyagi támo­gatásban részesíti őket. a tandíj teljes összegét fe­dezi. Az 1973—74-es tanévben ti­zennyolc nő tanult. Osgyán Györgyné elmon­dotta azt is, hogy a nehéz fi­zikai munkától nem mindig tudják mentesíteni a nőket, főként azért, mert a nagyke- | reskedelmi vállalatok 40—50 : kilós csomagokban szállítják az árut. Javasolta, hogy lapos j rakodótargoncákat szerezze- | nek be a boltokba, melyekkel | megkönnyíthető a nehéz cső- i magok mozgatása. Az előírt, rendes és kedvez­ményes szabadságokat a nők megkapják. A gyermekgondozási idő­szak letelte után visszaté­rő nők fizetését hozzáiga­zították a többi azonos munkakörben dolgozóé­hoz, az egyedülálló, két vagy több gyermeket ne­velő anyák munkabérét pedig magasabb kategó­riába sorolták. A nők külföldi utazásokon is részt vesznek. Tavaly az NDK-öa, szakmai kirándu­lásra, hatan mentek el. A szakszervezeti bizottság­ban is aktívan tevékenyked­nek: a kilenc bizottsági tag­ból hét nő. Bevezetésre került a 44 órás munkahét is. A szövetkezetben hetvenhá- rom 30 éven aluli fiatal dol­gozik, közülük tizenhárom most vált szakmunkássá. Elő­fordult, hogy a szakvizsga le­tétele után egyik-másik ta­nuló más vállalatnál helyez­kedett el, visszatartásukra, mivel társadalmi ösztöndíjas szerződést nem kötöttek ve­lük, nem volt lehetőség. Az előadó javasolta, hogy az idén felvételre kerülő négy tanulóval kössenek szerződést. A beszámoló kitért az ifjú­sági parlamentben elhangzott javaslatokra is. Kérték a fia­talok, hogy a szövetkezet, mint a vállalatok, építési kölcsönt is adjon dolgozóinak. Tagányi Árpádné főkönyvelő a kérést támogatta, a részközgyűlés eié pártfogó javaslatot terjeszt. Teljesítette a szövetkezet a ta­nulóknak azt a kérését, hogy a hároméves tanulóidőt ve­gyék figyelembe a törzsgárda- tagság megállapításakor, s vállalta a felszolgálók mun­karuhájának javítási költsé­geit is. Elhatározták, hogy a KISZ KB által kitüntetett fiataloknak hatnapi ju­talomszabadságot adnak. A kollektív szerződést módo­sítják: azoknak a fiataloknak, akiknek a szövetkezet az első munkahelyük, juttatnak a nye­reségrészesedésből. (em) Elismert­gondossággal Élvezik a megérdemelt pihenést Tágasabb helyiséget kapnak Vecsésen, a szakmaközi bi­zottság és a Vasipari Dolgo­zók Szakszervezetének nyug­díjasai, délutánonként és es­ténként, szabad idejükben szívesen jönnek össze egy kis beszélgetésre, egy-egy sakk­partira a József Attila Műve­lődési Házban számukra be­rendezett szobában. — Mi még ismertük az éh­séget, a szegénységet, gye­rekeink, asszonyaink is nagy áldozatokat hoztak, de uno­káinkon már nem látunk fol­tozott ruhát — mondja egyi­kük. — Tizenkét éves koromban már reggel hattól késő estig dolgoztam. Talán nem is voit gyerekkorom — szólal meg a mellette ülő. — Röpcédulákat hordtam szét, melyeket sokszor az öl­tözőszekrényem aljában rej­tettem el. Áztán lebuktam, és megismertem a gyüjtőfpghá- zat is. — Egy-egy újságot ronggyá olvastunk, mert a betűt mi is szomjaztuk, de egy újság fél kiló kenyeret vett el a család szájától. — Most sokat olvasok. Szemüveggel. Sietve, mert te­mérdek a pótolnivalóm. Mindenki mond valamit, egy-két mondatot. Fáradt ke­züket az asztalon pihentetik. Élvezik a megérdemelt pi­henést. Mint hírlik, új, tágasabb helyiséget kapnak rövidesen, amelyben valamennyien el­férnek. (—e —a) Kártyacsata. Ifj. Fekete József felvétele mm i »Iutnéfalvy Adorján felvétele A PEVDI gyömrői vegyiüze­mében a tmk-brigád elismert gondossággal javítja az el­romlott gépeket, alkatrésze­ket, biztosítja a termelés za­vartalanságát. Képünkön: Ha­vasi Sándor esztergályos, munka közben. Tej a vendéglőkben Egy idő óta vasárnap is vá­sárolható tej: az üllői ÁFÉSZ a vendéglőkben árusítja. Az intézkedés hasznosnak bizonyult: a vasárnapi érté­kesítés mennyisége egyre nö­vekszik, már-már eléri a 400 litert. Verekedtek a vasútállomáson Pénzbírságot kell fizetniük S. István gyömrői lakos á vasútállomáson találkozott ré­gi haragosával, s verekedni kezdett vele, majd a közben odaérkezett J. Tibor és N. László is bekapcsolódott a ve­rekedésbe. A járási rendőrkapitányság igazgatásrendészeti alosztá­lya S. Istvánt kétezer, J. Ti­bort és N. Lászlót ezer-ezer forint szabálysértési bírság megfizetésére kötelezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom