Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-25 / 172. szám
wYu -djßr -g 1974. JÚLIUS 25., CSÜTÖRTÖK Belgrádba utazik ma a tököli délszláv együttes Ma hajnalban a Belgrád riielletti Sremicába utazott a tököli délszláv nemzetiségű táncegyüttes 45 fős csoportja. A táncosokat a sremicaiak hívták meg hat napra és ezalatt három fellépésre. Két alkalommal Belgrád kulturális központjában, míg egyszer Sremicán lépnek közönség elé. Kétórás műsorukban szerb, román, délszláv, valamint magyar táncok és dalok szerepelnek. Galgamácsa — Szentendrén A falu régi élete, mindennapjai Virágoskert az aszfalton, Szentendre város Főterén. Tudom, meghökkentőnek tűnő megállapítás ez, s a szó mindennapi értelmében nem is igaz. Átvitt értelemben azonban teljes egészében fedi a valóságot. Mert aki látta kedd este a sokszoknyás, tarka vi- seletes galgamácsai gyerekeket, asszonyokat és férfiakat a város Főterén, annak feltétlenül a virágoktól pompázó mezők és rétek jutottak az eszébe, s ezt az érzést erősítették a népi dallamok, rigmusok és táncok. Mindezt az országhatárokon túl is híres képzőművészeti szabadiskola Hetedszer rendezik meg Zeljegényben a Szőnyi István Nyári Képzőművészeit! szabadiskolát. Az iskola műhelyeiben nagy fontosságot tulajdonítanak a különböző művészeti technikák és eljárások megismertetésére. Képünkön a festőműhely tagjai a szabadban készítik munkájukat. Vatikáné Dudás Jutó népi együttese varázsolta a műemlékházakkal övezett térre, egy estényi alkalomra. Mintegy folytatásaként annak, amit délután — igaz, akkor állóképben — láthatták már a szentendreiek a Művésztelepi Galériában, ahol nemcsak Vankóné Dudás Juló képeit csodálhatták meg, hanem a színpompás galgamácsai népviseleteket is. Megőrizni: kötelesség Nehéz megfogalmazni, milyen is volt, miről is szólt a galgamácsaiak műsora. Nem egyszerűen színpadra állított népi táncokat láthattunk a kétórás programban, s hallhattunk hozzá jól ismert, vagy csak ritkán felcsendülő népdalokat — sokkal inkább a Galga menti falu régi életével, mindennapjaival, népszokásaival ismerkedhettünk. S hogy a galgamácsaiak még mindezt őrzik, ápolják, az elsősorban Vankóné Dudás Juló érdeme. Azé az egyszerű, de sokoldalúan tehetséges falusi asszonyé, akinek a neve nemcsak idehaza vált fogalommá az elmúlt két évtized alai de Hollandiában éppen úgy, mint Japánban. A rajzolás és festés mellett igen szépen hímez és énekel. Több száz galgamácsai népdalt tud s jegyzi évtizedek óta a szokások leírásával együtt, mely alkalmakkor énekelték azokat. S hogy mindez ne csupán a saját tudása legyen, népi együttest alakított. Neveli a fiatalokat, tanítja azokra a népi játékokra, táncokra, dalokra és szokásokra, amelyeket ő, vagy szülei, nagyszülei gyermekkorában játszottak a libalegelőn, az utcákon, a fonóban. Tiizugratástúl — aratásig Mintha csak ennek a készülő könyvnek a lapjai, vagy a Művésztelepi Galériában Iá tott képek elevenedtek volna meg ezen az estén. A libale• gelöi játékoktól a húsvétolá- sig, a szentiváni tüzugratás- tól a lakodalmasig, a fonóban töltött esték vidám hangulatától az aratás befejezését jelképező hálaadásig tárult fel a nézők előtt Galgamácsa sokszínű életének közelmúltja. S mindezt úgy láthattuk viszont, még itt, az aszfaltozott téren is, hogy hozzá tudtuk képzelni a mácsai utcákat, réteket, a fonóházak világát. S ezt a hitelesítő érzést csak erősítette a nézőben Dudás Juló hol itt, hol ott feltűnő alakja: öltöztetett és rendezett, előénekelt és táncolt, vagy egyszerűen csak a jelenlétével szuggerálta a nézőbe, hogy mindazt, amit lát és hall, az pontosan így történt hosszú-hosszú évtizedeken át. Személyes varázs Talán éppen személyes varázsának köszönhető, hogy a rá-rákezdő eső sem tudta szétzavarni a kicsi, de nagyon lelkes közönséget, akik egy felejthetetlenül szép estével gazdagabban indultak haza a szí- vet-lelket gyönyörködtető műsor után. P. P. Kiskunlacháza és Budaörs Önálló gondolkodásra nevelés az óvodában is Nem csupán önerőből — Az új nevelési program alapján — bár határozottan a kisletszámú csoportokra épít —. a nagyobb létszámú csoportokban is megnyilvánuló kötetlenebb, családiasabb légkör meggyorsította a gyermekek beilleszkedését a közösségbe. Lényege: az óvoda megnövekedett pedagógiai szerepe, az iskolára való előkészítés, szervezettebb, korszerűbb forinában. Csökkent a kötött foglalkozások száma, a foglalkozások légköre derűsebb, az óvónők teljes módszertani szabadságot, kaptak. — A legtöbb újat a matematika-foglalkozás hozta. Míg azelőtt számlálqatták, ma síkmértani testekkel és a halmaz- elmélet alapjaival is megismerkednek a gyerekek, ami szinte elengedhetetlen az iskolai komplex matematika- oktatáshoz. Az önálló gondolkodásra nevelés egyébként különös hangsúlyt kapott. — Meg kell említeni, hogy az új program megvalósításához szükséges feltételeket nem tudtuk volna biztosítani csupán önerőből. Jelentős társadalmi segítséget kaptunk. Így például sokat köszönhetünk a három helyi termelőszövetkezetnek. mert a legkorszerűbb tornaszereket vásárolták meg. az udvart rendbehozták, föltöltötték. Az ÉGSZÖV dolgozói udvari játékokat ajándékoztak a ki- tsiknek és a matematikafoglalkozásokhoz sokféle munkaeszközt készítettek. Most terveznek egy villanyjelzőlámpákból és néhány alapvető fontosságú KRESZ-táblából álló közlekedési játékkollekciót óvodásainknak. Az ÁFÉSZ-től szintén sok játékot kaptunk, magnót vettek, amit nagyon jól hasznosítunk, elsősorban ének-zenefoglalko- zásokon. A felsorolás hiányos lenne a szülői munkaközösség segítségének említése nélkül. Babaruhákat varrnak, térítőkét hímeznek, játékokat javítanak.. Vágjuk, festjük, ragasztjuk Krizsán Bálintné óvónő a nagycsoport vezetője. — Negyvenhárom gyerek jár a csoportomba és ezt a magas létszámot figyelembe véve kell tervem! a foglalkozásokat is. Vegyük például a matematikát. Csupán egyetlen alkalomra — ha a 12-es számkörben számolunk — negy- venháromszor tizenkét darab foglalkozási eszközre, például korongra, pálcikára, van szükség, tehát ebben az esetben több, mint ötszáz darabra! Ezt mi magunk készítjük, vágjuk festjük, ragasztjuk... Mert vagy nem lehet megvásárolni. mert nincs, vagy ha van, túl drága. Csak a matematikafoglalkozást hoztam föl példának, és abból is egyetlen alkalmat. Hol van még az anyanyelvi, az ábrázolás, az ének-zene- és a környezetismereti foglalkozásokhoz szükséges munkaeszközök, feladatlapok tömege... Juhász József né szintén ebben az óvodában dolgozik, a középső csoportosok óvó nénije. — Az igaz, hogy rengeteg munkánk van, és jó lenne az is, ha a szemléltetőeszközöket központilag megkaphatnánk. El sem tudom már képzelni a foglalkozásokat a régi módszer szerint. Az új nagyon praktikus, áttekinthető, mind a gyermek, mind a nevelő számára. A régebbivel ellentétben most egyszerre tudunk minden gyereket foglalkoztatni, így minden gyerek azonnal érzékelheti, tapasztalhatja is a hallottakat. — Az óvónőnek ez a három év volt a programmal való ismerkedés időszaka — mondja Fülemile Tiborné, a Művelődésügyi Minisztérium óvodai osztályának főelőadója. — Meg kell ismerni ahhoz, hogy megfelelően tudják alkalmazni. Az új program tulajdonképpen keretjellegű „tanterv”, ami azt jelenti, hogy az egy évre megadott foglalkozások anyagának feldolgozásában az óvónő szabad kezet kap, azaz, a gyermekek ismeretei alapján dönti el, melyik témát hány foglalkozás keretében dolgoznak föl. Súlyos gondunk, hogy azok, akik amellett, hogy csoportot vezetnek, még élelmezásvezetők is, nagyon túlterheltek. Természetesen első lépésként az ő gondjukon próbálunk segíteni. Ahogy a nagykönyv írja Sok óvónő egyelőre hihetetlennek. megvalósíthatatlan- nak tartja az „ideális” óvodát. „Ilyen csak a nagykönyvben létezik”... Pedig van, sőt vannak ilyen óvodák. Például Budaörsön — öt. Az utóbbi három év alatt két új óvoda épült a községben, helyi összefogásból. Az egyiket teljes egészében a MEZŐGÉP Tröszt építtette és rendezte be, összesen hét és fél millió forint értékben és elkészülte után a helyi tanács hatáskörébe adta át. A másik óvoda három és fél millióba került, amelyből egy milliót a községben működő vállalatok, szövetkezetek ajánlottak fel. A járási hivatal szintén egymillióval, a községi tanács pedig másfél millióval járult hozzá a költségekhez. Füzér Ferencné, az I. sz. óvoda vezetője és egyben a község vezető . óvónőinek választott képviselője mondja: — Szerencsés helyzetben vagyunk, mert itt Budaörsön oktatásközpontúság „uralkodik” — mondja. — önálló vezetésű óvodáink vannak, de közös testületet alkotunk. Minden óvodának meg van a szuverenitása, de mindent közösen határozunk el, a költségvetésünket is mi magunk állítjuk össze, összefogásunk nemcsak anyagi természetű. Nevelési—oktatási kérdésekben is összeülünk természetesen. Nemrég fejeződött be egy nagyszabású gyermekmunka- kiállításunk, amit szintén közösen rendeztünk és amely szakmai segítséget is nyújtott a más községekből ide látogató óvónőknek. A kiállítást egyébként több mint hétszá- zan tekintették meg, köztük számos külföldi vendég, még Japánból is. A huszonhét óvónő valóban munkaközösséget teremtett Budaörsön. Ideális a munka- megosztásuk, mindegyikük azt csinálja, amihez a legjobban ért. Az. egyik tervez, a másik rajzol, fest, a harmadik a matematikai feladatlapokat készíti, a negyedik szab, varr ... Ideális óvoda? A budaörsieknek nem az hanem természetes. Adottak a lelkes, tehetséges óvónők, minden áldozatra kész vállalatok, szövetkezetek, segítőkész tanács, járás, az óvodai nevelő-oktató munkát nagyra értékelő iskolák ... Budaörs a jövő, a közeljövő útja az óvodai nevelési program kiteljesedéséhez. Szabó Éva HETI FILMJEGYZET Elektra Jelenet az £lektra című filmből. K özépen Irene Papas A remekműveknek koruk. Michael Kakoyannis görög rendező tizenkét évvel ezelőtt készítette a görög mitológia és a klasszikus görög dráma történetének egyik legismertebb történetéből, az Élektra-mondából azt a filmet, amely korszakokon átívelve tudta közvetíteni a mai nézőhöz (pontosabban: az 1962-ben ,,mai"-hoz) a tragédia megrázó gondolatait. Egy tucat esztendő egy film esetében egyenlő lehet a teljes értéktelenné válással. Hány kései felújítás okoz csalódást, kiábrándulást, mert időközben megváltozott a filmstílus, a formanyelv, a rendezői eszközök éppúgy fejlődtek, mint a filmkészítés technikai kellékei, a kamerák, az optikák, a nyersanyagok, sőt a vetítési technika is. És főként _ változott a művekhez közelítés gondolati alapja: ami tizenkét évvel ezelőtt esetleg meglepő újdonságnak, forradalmi ötletnek hatott, az ma már közhely, unalmas, visszaköszönő megoldás lehet Nos, Kakoyannis filmje esetében mindezek a problémák fel sem merülnek. S nem csak azért, mert ez az Élektra-tör- ténet lényegében véve időtlen drámaiságú, hiszen ha elfeledjük, hogy a trójai háborúból visszatérő hős, Agamemnon, Mükéné és Argosz királya, valamint felesége, Klütaimnésztra, annak szeretője, Aigiszthosz, valamint Agamemnón és Klütaimnészt- ra gyermekei, a történet kezdetekor még kisfiú Oresztész és nővére, Elektra a történet hősei, a tragédia akkor is tragédia marad. Klütaim- nésztra és Aigiszthosz orvul megölik Agamemnónt, mert az feláldozta Klütaimnésztra kedves lányát, Ifigeneiát az isteneknek. Elektra viszont — később az öccse, Oresztész is — a véres tettet akarja megbosszulni. Komor, a végzet kifürkészhetetlen akaratától vészterhes világ ez, amelynincs ben minden szereplő vétkes valamiben, s e vétkek közül a gyermek-, a férj- vagy az anyagyilkosság talán nem is a legsúlyosabb. Tökéletesen felépített, a klasszikus dramaturgia minden szabályát példázó történet ez, több tragédiaíró is megírta, de Kakoyannis — bár elsősorban Euripidész tragédiájára támaszkodott — úgy írta filmre, hogy a több ezer éves históriában az örök emberi indulatok, szenvedélyek, vétkek, bűnök jelenjenek meg, ugyanakkor sajátos módon kiérződik valamiféle, a mához szóló gondolatmenet is. Lehet persze, hogy ez nem több a klasszikus műveknek mindig az adott jelen emberéhez szóló mondanivalójánál, de ahogyan a rendező felépíti a férjgyilkosság jeleneteit, a zsarnoki terror megnyilvánulásait, a bosszúért élő Elektra drámáját. Keményen megfogalmazott, szűkszavú, eszközeiben szinte puritán, az egyes drámai hősök sorsára, s e sorsoknak az arcokon, a gesztusokban megjelenő kifejeződésére koncentráló film az Elektra. Felhasználja a klasszikus tragédiák néhány formai elemét (a kórust például), de kitágítja a színpadi világot, s megteremti alakjai közé azt a tragikus . hatást keltő eredeti táj- és tárgyi miliőt, amelyben természetes közegként jelenik meg a dráma. Nagyszerű színészek elevenítik meg a hősöket: az ezzel a filmmel nagy színésznővé emelkedett Irene Papa. mint Elektra, Aleka Catseli, mint Klütaimnésztra, Notis Parylas, mint Elektra férje, a karvezető Theano Yoannidu, Yanis Fertis, mint Oresztés — egy nagy hagyo- mányakkal rendelkező, klasz- szikusan letisztult színjátszás stílusbiztonságával valósítják meg a rendező elképzeléseit. Az Elektra ma is megrázó élményt nyújtó filmalkotás, értékei mit sem koptak az elmúlt tizenkét év alatt. Féltékenység és orvostudomány Ha úgy tetszik, Janusz Ma- jewski lengyel rendező új alkotását is felfoghatjuk a klasszikus drámai alaphelyzetek egy újabb változataként. Mozgalmas múltú, feleségére vadul, önpusztítóan — és nem is alaptalanul — féltékeny férj betegre gyötri magát, ám neje végül is elhiteti vele: a féltékenységet kiváltó ok, a rejtélyes műtét semmiség volt, az operáló főorvoshoz sem akkor, sem később, sem most semmi köze nem volt és nincsen. Ami ugyan — enyhén szólva — egyáltalán nem fedi valóságot, de egy féltékeny férj szívesen elhiszi azt, amit nagyon szívesen szeretne elhinni. (És amiből esetleg az VERESEGYHÁZI SIKER Kiosztották a Nápek Barátsága pályázat díjait Szerdán a budapesti Lengyel Kultúrában kihirdették a Népek Barátsága pályázat eredményeit. A Lengyel Kultúra nagydiját megosztva kapta Köves Zsuzsa kecskeméti és Dániel Kornél veresegyházi lakos. A Felszabadulás-díjjal a debreceni Filep Tibort, a Népek Barátsága díjjal pedig a budapesti Zala Kornéliát tüntették ki. Díjat nyert még Surányi Ibolya, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem munkatársa és Balassagyarmatról Molnárné Merczel Erzsébet. is következik, hogy amiről nem tudunk, az nincsen.) Majewski látszólag agyonnyúzott témát visz filmre. Maga a regény — Michal Choromanski nagy sikerű könyve —, amelyből a film készült, nem kevésbé tűnik banálisnak. Am a regény kitűnően, nagy lélektani precizitással ábrázolja ezt a fél— tékenységi folyamatot, s ebben rejlik az értéke. Majewski viszont a szerelmi háromszögből az átfogó, a férj iránt érdeklődik elsősorban. Wid- mar, a jómódú polgár egyébként többszörösen áldozat, hiszen az egész féltékenységi históriát volt barátnőjének bosszúja indítja el. Bonyolult lelki folyamatok, a sejtel- messég, a misztikum ' légkörének kitűnő rajza, s néhány igen jó színészi alakítás teszi érdekessé a filmet. A film azonban értékei, következetesen megvalósított stílusa, érzékeny pszichologi- zálása ellenére is kissé vontatott, helyenként pedig érdektelen. Nagyszerűen megoldott tárgyi és hangulati elemei nem társulnak igazán figyelemre méltó gondolatai, tartalmi vonásokkal — az ok alighanem itt keresendő. Takács István A negyedik ötéves tervben az előirányzott 51 ezer helyett 70 ezer óvoda épül az országban. Pest megyében az országos átlagot tekintve is nagyobb a fejlődés, már túlteljesítettük a negyedik ötéves terv számát. Mégis nagy a zsúfoltság. A nagyarányú és gyors fejlesztéssel nem tudott lépést tartani az óvónőképzés sem, emiatt sok képesítés nélküli, érettségizett fiatalt alkalmaznak. A Pest megyében foglalkoztatott óvónők 28,6 százaléka képesítés nélkül dolgozik. .. Az országos arány 20,3 százalék. Gyakori, hogy egy-egy csoportban az ideális 20—25 helyett 40, sőt 45 gyerekkel foglalkoznak egyszerre, de az sem ritka, hogy egy óvónő napi tíz órát dolgozik, mert nincs váltótársa __ Az 1971-ben életbe lépett nevelési reform, az új nevelési program szerint végzik munkájukat. Elöljáróban elmondhatjuk: a gondok ellenére' — sikerrel. Danes Sándomé, a kiskun- lacházi II. sz. napközi otthonos óvoda vezetője mondja:
