Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-10 / 159. szám

K/vmatt 1974. JÚLIUS 10., SZERDA Iparművészeti világkiállítás Magyar sikerek Fennállásának 10. évfordu­lóját ünnepli az Iparművészeti Világtanács, amelynek Ma­gyarország is tagja. Ebből az alkalomból rendezték meg a torontói York Egyetemen az iparművészeti világkongresz- szust, amellyel egy időben nyílt meg a torontói tudományos központban az első iparművé­szeti világkiállítás. Az iparművészet első, világ­méretű seregszemléjén ma­gyar iparművészek közül öt­vösök, textilesek és keramiku­sok alkotása szerepelt. A ki­állított magyar iparművészeti műveik még ebben a rendkí­vül színvonalas mezőnyben is kiemelkedő színvonalat képvi­seltek, és egyértelműen felkel­tették a külföldi szakemberek s a szélesebb értelemben vett közönség érdeklődését. A vi­lágkiállításon, illetve a világ- kongresszus alkalmából bemu­tatták Kollányi Ágoston Kos- suth-díjas rendező alkotását, a '„Művek és mesterek” című színes filmet, amelynek át­ütő sikere volt. Hasonló si­kerrel vetítették le a tárlaton is, és a közeljövőben az Egye­sült Államokban, illetve a ka­nadai televízióban is műsorra tűzik. A III. Pest megyei nemzetiségi találkozó után Á közös célokért egy akarattal „Hazánkban — a százalékot tekintve — nem nagy a nem­zetiségek aránya. Mégis, a köz- művelődés kapcsán is szüksé­ges szólni róluk, mert egy szo­cialista országban a nemzeti­ségek egyenjogúságát, kultúrá­juknak, anyanyelvűknek, ha- nyományaiknak ápolását, meg­becsülését nem határozhatja meg a lélekszám. Ezért nem­csak a nemzetiségi szövetsé­gek dolga ez, hanem közügy, társadalmi és politikai kérdés, amelyben a szocialista inter­nacionalizmus, a lenini nem­zetiségi politika elveit tartjuk szem előtt.” — olvashatjuk az MSZMP Központi Bizottságá­nak márciusi határozatában. Vajon hogyan érvényesül mindez Pest megyében, ahol az ország legtöbb nemzetiségi anyanyelvű embere él? Az országos fejlődést megelőzve A kérdésre igen pozitív vá­laszt adott a nemrég befejező­dött III. Pest megyei nemzeti­ségi találkozó tíznapos ren­dezvénysorozata, amely gazda­gon és sokszínűén mutatta be a nemzetiségi lakosság életét. Nemcsak seregszemle egyút­tal számvetés is volt ez a tíz­napos rendezvénysorozat: mennyit léptünk előbbre a ko­rábbi évekhez viszonyítva? Erről tanácskoztak az óvónők és a tanárok, a könyvtárosok és a klubvezetők. E tanácsko­zásokon számok és tények iga­CEGLED, Szabadság CEGLED, Kamara NAGYKŐRÖS SZENTENDRE, Terem SZENTENDRE, Kert ABONV / BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAl K1STARCSA MONOR NAGYKATA PIUSVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE SZIGETSZENT­MIKLÓS VECSES JÜLIUS 11-TÖL JÜLIUS 17-IG , 11—15: Folytassa külföldön! IS—17: Csendesek a hajnalok I—n. 11—17: Stan és Pan meg a hölgyek 11—12: Átkozottak vagyunk, Irina* 13—14: Csendesek a hajnalok I—II. 15: Végül* 16—17: Az ördög bájitala 11—14: A bíbormadár I—TI. 15: Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája 16—17: Hé, barátom, itt van Sabata! 11—17: La Mancha lovagja 11—12: Fellini — Róma* 13—14: Ordasok Között 15—16: Jöttem, láttam, lőttem 17—18: Idegen a eowboyok között I—n. 11— 17: Hárommilliárd lift nélkül 12— 14: Kis nagy ember* 15—17: Sutjeska 11—14: Kabaré* 15—16: Solaris I—II. 11—14: Volt egyszer egy zsaru 15—17: Napszúrás 10— 11: A rendőrség megköszöni* 13— 15: Periszkóp a fjordok között 17—18: Illatos út a semmibe 11— 14: A diktátor 15—16: Fellini — Róma* 11: Fuss, hogy utolérjenek..-. 12— 15: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 11—12: Fel a fejjel 13— 14: Az aranyember 15—16: Kabaré* 11—12: Egy srác fehér lovon 13—14: A szerelem határai 15—17: Ordasok között 11— 14: Elefántkirály 15—19: Apacsok 12— 14: Illatos út a semmibe 15—17: Szenzációvadászok 11—14: Kettős bűntény Hamburgban 15—16: Jó estét, Mrs. Campbell „POMAZI NYÁR” ünnepi bemutató 17: Ki van a tojásban? 11—14: Ö, maga rettenetes! 15—16: Szerelem a tengeren 11—14: Apacsok 15—16: Két bal láb az ezredben 11—14: Két bal láb az ezredben 15—17: A vizsgálat lezárult, felejtse el! •Csak 16 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT zolták, hogy Pest megyében az országosnál is gyorsabb az elő­rehaladás. Íme néhány példa ennek bizonyítására. Öt esztendővel ezelőtt a me­gye öt óvodájában volt nem­zetiségi anyanyelvi oktatás. Ma öt óvodában csak a szerb- horvát nyelvre, ezen jelül nyolcban szlovákra, tizenhat­ban pedig németre is tanítják a legkisebbeket. Ezek a szá­mok még jelentősebbekké vál­nak, ha hozzátesszük: az or­szág száz, nemzetiségi anya­nyelvre is oktató óvodája kö­zül huszonkilenc van Pest megyében ... Hasonló az előbbrelépós az általános iskolákban is. Öt éve még csak huszonöt nem­zetiségi nyelvoktató iskolája volt a megyének, ma pedig már negyven. Csak tavaly há- romszázhetvenegy új általános iskolás kapcsolódott be a nem­zetiségi anyanyelvi oktatásba. Egyedül Tököl községben száz­húsz kisdiák tanulja a szerb- horvát nyelvet. Művelődés, szórakozás anyanyelven A könyvtárosok tanácskozá­sán megtudtuk: a nemzetiségi anyanyelvű ' könyvállomány megalapozását az a 2600 kötet tette lehetővé, amelyet 1971- ben bocsátott a Pest megyei Könyvtár rendelkezésére a Művelődésügyi Minisztérium. I Ekkor lett a megyei könyvtár I Pest és Nógrád megye nem­zetiségi báziskönyvtára. A me­gyében ma már tizenhét köz­ségben van német, tizenki­lencben szlovák és ötben szerb-horvát nyelvű könyv­tár. Ezekben tizennégy fő­hivatású és huszonhét tisz­teletdíjas könyvtáros dolgozik, akik közül tizenöt beszéli is az illető nemzetiség anyanyel­vét. Az ország tizennyolc nem­zetiségi klubja közül hat talál­ható Pest megyében. Sziget- szentmártonban, Tökölön, Po- mázon és Százhalombattán délszláv, Pilisszentkereszten és Pilisszentlászlón pedig szlovák klub működik. Feladatuk: az anyanyelv gyakorlása, a nem­zetiségi kultúra ápolása. S ha már az öntevékeny együttesekről esett szó: nem egy nemzetiségi csoport nem­csak saját pátriájában és a megyében, hanem az ország­határokon túl is elismerést ví­vott ki magának. A húsz éve alakult pilisvörösvári együttes csak tavaly harminchét alka­lommal lépett dobogóra. Nagy sikerrel mutatkoztak be a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban is. A tököli délszláv együttes most készül Belgrád- ba. A maglódiak Szlovákiában vendégszerepeitek. # A szavalóversenyt is elsőként Űj színfoltja volt a III. Pest megyei nemzetiségi találkozó nak a német, szlovák és dél­szláv versmondó diákok ver­senye. Az országban első al­kalommal Pest megyében ren­dezték meg mindhárom nem­zetiség szavalóversenyét. Jó volt viszonthallani Petőfi: Föl­támadott a tengerét németül, szlovákul és szerb-horvát nyel­ven. A találkozó tíznapos prog­ramja azt bizonyította: a me- C 'ínkben élő nemzetiségek is vállalják a részvételt a szo­cialista Magyarország építésé­ben, anélkül, hogy fel kellene adniuk saját nem,zetiségüket anyanyelvűket és. lmltúrájukat. Valamennyi találkozón az e közös vélemény alakult ki: he lyes pártunk nemzetiségi poli­tikája, amelyet a módosított alkotmány is rögzített. És lehetőségekkel élni is tudnak a megye nemzetiségi települé' seinek lakói. Prukner Pál Érvényesül a KISZ irányító szerepe Mérlegen az ifjúsági klubok tevékenysége Az ifjúsági klubok működé­sére vonatkozó egységes irányelveket és működési sza­bályzatot a KISZ Központi Bizottsága, az Országos Ifjú­sági és Oktatási Tanács, vala­mint a Minisztertanács Taná­csi Hivatala dolgozta ki és tet­te közzé még az elmúlt esz­tendő januárjában. Ezt köve­tően a KISZ KB intéző bi­zottsága határozta meg az if­júsági szervezet feladatait a klubok tevékenységének fej­lesztésében. Kényege ennek az, hogy a KISZ kulturális te­vékenységének korszerű for­mái legyenek az ifjúsági klu­bok, amelyek lehetőséget biz­tosítanak a fiatalok kulturált, társas együttlétére, művelő­désére. Ugyanakkor a műve­lődés és a szórakozás mellett az ifjúsági klubok célkitűzé­sei között meghatározó a fia­talok világnézeti, politikai nevelése is. Kevés szak- és réteg klub Megyénkben, a KISZ Pest megyei bizottságának felmé­rése alapján pillanatnyilag 137, döntő többségében tanácsi fenntartású ifjúsági klub mű­ködik, mintegy 5500 taggal. Ez a szám azonban nem tük­rözi a teljes valóságot, mert számos vállalat, köztük a gö­döllői Ganz Árammérőgyár, a Nagykőrösi Konzervgyár., a Pestvidéki Gépgyár klubja nem szerepel a nyilvántar­tásban. A klubok többsége ál­talános jellegű, kevés a réteg-, illetve a szakklub, mint pél­dául a tápiószecsői művészet­kedvelők, a dunabogdányi magnós-technikai vagy a százhalombattai közgazdászok klubja. A klubvezetőket ma már az illetékes KISZ-bizottság jó­váhagyásával nevezi ki a fenntartó szerv. A vezetőség általában öttagú — a műkö­dési szabályzat értelmében minden tag beválasztható a / vezetőségbe. A KISZ KB ha- ározata óta a legtöbb klub .ntézkedési terv alapján dol­gozik, jóllehet ezen a téren még tapasztalhatók lemara­dások. A klubok tekintélyes hányada adós marad a mun­katervvel s az elkészült mun­katervek közül — melyeket járási szinten nem tartanak nyilván s így megyéi összesí­tésük megoldhatatlan — nem egy formális. Gondot okoz továbbá — ál­lapította meg a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsága —, hogy a klubok felszereltség és ellátottság tekintetében még ma is elég változatos képet mutatnak, bár az utóbbi idő­ben valamelyest kiegyenlí­tődtek a korábban kirívó kü­lönbségek. Segített ebben az OIOT elmúlt évben indult pá­lyázata, amely a fiatalok tár­sadalmi munkáját mérlegel­ve anyagi támogatást nyújt a klubok fejlesztéséhez. A Pest megyei ifjúsági klubok szám­lájára eddig 355 ezer forintot utalt át az OIOT. Egységes képzés A klubok tartalmi tevékeny­ségének, politikai, közéleti ak­tivitásának elismerése a Ki­váló klub kitüntetés. Me­gyénkből évente átlagosan 30 —35 klub pályázik erre a meg­tisztelő címre. Az elmúlt hét évben nem kevesebb, mint 53 klub nyerte el legalább egy íz­ben a kiváló címet. Többségük — köztük a ceglédi Fórum, a gyömrői Rákóczi, a váci Uni­verzum, a mendei József Atti­la, a bagi Fórum és még lehet­ne folytatni a sort — évek óta folyamatos, eredményes mun­kát végez. Korábban megoldatlan volt a klubvezetők egységes képzé­se, idén ez a gond is megszűnt. Az új képzési forma három­szakaszos. Az első szakasz tíz­napos bentlakásos tanfolyam, ezt követi havonta egy-egy konzultáció, illetve előadás, majd az éves képzési program egy újabb, ezúttal csupán egy hétig tartó stúdiummal zárul, mikoris a sikeres vizsgát tett klubvezetők kézhez kapják működési engedélyeiket. Pest megye ezen a téren megelőzte az ország más területeit, hi­szen a KISZ Pest megyei Bi­zottsága már 1972 óta tart kö­zös képzést kultúrfelelősöknek és klubvezetőknek Zebegény- ben. 1972-ben a nagyüzemi, ta­valy a lakóterületi illetékesek kaptak „behívót”, idén pedig a mezőgazdasági kultúrfelelősö- kön és klubvezetőkön a sor. Módszerbörze Az ifjúsági klubok módszer­tani munkáját hivatott ugyan­csak elősegíteni az elmúlt év­ben kezdeményezett s idén új­ra megrendezésre kerülő or­szágos módszerbörze. Lényege ennek olyan módszerek kidol­gozása, melyek a közösséggé válás, a politikai és kulturális nevelőmunka hatékonyságának növelésére szolgálnak. Pest megyéből az idei börzére ed­dig 11 nevezés érkezett be. A módszervásár megyei bemuta­tójára júliusban, a bentlaká­sos klubvezetői tanfolyam ke­retében kerül sor. Az itt elfo­gadott legjobb módszerek for­gatókönyvei kerülnek az októ­beri országos döntőbe. Az ifjúsági klubok megyei irányítása az ifjúsági klubta­nács feladata. Sajnos azonban — állapította meg a megyei KISZ-vb — „a klubtanács munkája formális, tevékenysé­ge mindössze arra szorítkozik, hogy a kiváló pályázatra be­nevezett ifjúsági klubokat, ér­tékelés előtt kétszer lelátogas­sa”. Tennivaló tehát akad még bőven. Az azonban egyértel­műen megállapítható, hogy a klubmozgalom eredményeiben ma már tükröződik a KISZ munkája. S bár a módszerta­ni segítség elsősorban a fenn­tartó állami szerv feladata, egyre jobban érvényesül az if­júsági szervezet ellenőrző, po­litikai irányító tevékenysége. K. P. támogassák. Ezt az anyagi jellegű segítséget is összpon­tosítani szükséges. Arra gon­dolok, hogy a közművelődés­nek erőteljesebb megyei áramlásban kellene növeked­nie úgy,. hogy a városok kul­turális sugárzása fokozódjék. Ehhez segíthetne hozzá, hogy például a váci Duna-műhely és a zeneiskola, a szentendrei Teátrum és képzőművészet, a ceglédi múzeum megyeileg létesített, vásárolt kulturális autóbuszokon érkezzék meg könyvekkel, zenével, szobrok­kal, színészekkel az elfelej­tett, félreeső szögletekbe is. Hiszen azokban a legnagyobb a kulturális szomjúság, ott a legélőbb a művészet felvevő­területe, ott gyorsítaná legin­kább a közérzetet és a társa­dalmi tudatot. Mindez ma még talán bizonyos anyagi akadályokba ütközik, de a fel­adatot, a tervet már most ér­lelni lehetne. Szerencsésen segíti elő e törekvéseket, ha minden na­gyobb község és város mű­velődési házainak sajátos ar­culata alakul ki és a gazda­sági vezetők segítségével ezek a művelődésügyi műhelyek valóban sugárzó központjai lehetnek a megyei közműve­lődési munkának. Átfogóan, egyetemesen, állandóan. TVT indezekhez alapvetően 1 1 hozzásegít, ha erősítjük az emberekben rejlő alkotó energiákat, s ezzel a megye kulturális életének belső áramlását, felfedezzük napi közművelő munkánkban a közeli Budapest és a lakó­hely adott európai, helyi ér­tékeit. A közművelődés így válik egyre inkább közügy- gyé, hétközn an iáink +ájat és embert formáló gyakorlatá­ban. Losonci Miklós adósak vagyunk. Egyebek kö­zött gyorsíthatnánk ' — a közvetlenül megyén belüli közművelődési programok mellett — a munkások, a fia­talok és a pesti múzeumok, színházak, könyvtárak kap­csolatát. k övetkezik e tényből a fel- vetett kérdés másik része — amely meggyőződé­sem szerint a népművelési munka központi fontosságú tényezője — a művelődési há­zak, otthonok vezetése. Ahol ez megnyugtató, aktív, ott a százezer forint is nagyobb tu­dati előrehaLadást jelent, mint másutt a milliók. Ezt az alap­vető kérdést mindenütt elvi bátorsággal szükséges fel­vetni, az időszerűség legtel­jesebb komolyságával. Ge­nerális- probléma Pest megye minden térségében azt a megfelelő otthonvezetőt fog­lalkoztatni, aki tud is, akor is mozdítani a kultúra ügyén, aki képes a szocialista ember formálását szolgálni. Ahol folyamattá lendül a helyi közművelődési program bol­dogító sajátosságaival, ott teremtő energiákkal valósul meg a község, város jó köz­érzete, sajátos arculata. Ahol viszont ez hiányzik, ott több­nyire a hosszas kényelemsze­retet mulasztásaival vagy a szükséges képesség hiányá­val állunk szemben. Ezen kor­rigálni egyik legfontosabb feladatunk, a humánum össze­tett eszközeivel. A lehetőségekről sok szó esik a szentendrei vita­anyagban. Kötelességünk eze­ket tovább bővíteni. Ez csak úgy valósulhat meg, ha az anyagi erőket is koncentrál­juk, amint a TIT jegyei tit­kára is sürgette, hogy a köz­művelést a megyénk terü­letén működő üzemek, gyá­rak, tsz-ek hatékonyabban Szentendrén a megyei köz- művelődési tanácskozá­son dr. Komidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­ga tudományos, közoktatási es kulturális osztályának ve­zetője előadásában — amint arról a Pest megyei Hírlap beszámolt — a szocialista fej­lődés egyik időszerű sark­kövének a dolgozó ember tu­dati formálását, a munkás­művelődést nevezte. Ez a köz­művelés központi kérdése napjainkban. A lehetőség min­denütt adott is hozzá, a va­lóság mégis eltérő. Társadal­munk adta alkotó keretek között egyes helyeken jó a közművelődés startja, van, ahol folyamatos a lendület, megfelelően kapcsolódnak be a helyi energiák az országos kulturális élet áramlásába, egyszóval a népművelés köz­ügy, másutt "mégis, úgy lát­szik, hogy tartós az állóvíz. Ebből két dolog adódik. Az első az, hogy ott jó a vezetés, ahol a széthúzást, megszüntetve minden képes­séget a falu és városközös­ség művelődésügyének, gaz­dasági felemelkedésének szol­gálatába tudnak állítani, a minden állampolgárt helyes irányba mozdító közös ter­vekkel. Gyömrőn például telt ház jellemzi a kiállítások meg­nyitóit, Dunakeszin üzemi tárlatok nyílnak, Dabason ze­nekari hangversenyt szer­veznek, Ráckevén, Apajon nagy lendülettel készülnek a lovas- és pásztornapokra. Pest megyében szinte min­denütt cselekvő társadalmi energiákra vált a „dolgozó nép okos gyülekezeteiben” alakított, formált gondolat. Mégis, az ütem nem egyenle­tes. Időszerű, hogy Zebegény, Szentendre, Vác színvonalas kezdeményezéseit általános­sá terjesszük az irodalmi élet. a zene és a képzőmű­vészet közegében. Mindez le­hetőség. Még nem valóság, s hogy minél előbb azzá lom- bosodjon — ezért a türelmet­lenség. Mindez egészséges és alkotó jellegű, hiszen a fővá­ros adta közelség sok olyan távlatot vet fel, mellyel még Hozzászóláskén t A közművelődés társadalmi energiái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom