Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

Csak fiataloknak Megismétlik az előadás-sorozatot Tavasz végén öt. előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot rendezett Cegléden a városi tanács egészségügyi és műve­lődésügyi osztálya, a szere­lemről, a családtervezésről, valamint a családi élettel kap­csolatos jogi, gazdasági és egészségügyi tudnivalókról. Az előadásokra elsősorban a vá­ros fiataljait hívták meg, akik közül sokan elmentek a ren­dezvényekre, de nem annyian, ahányat elvártak. A rende­zők úgy tervezik, hogy a Meg­látni és megszeretni című so­rozatot megismétlik, remélve, hogy fontosságát többen fel­ismerik, és népes hallgatósága lesz valamennyi előadásnak. Három-három művel Szombathelyen A munkásművészek orszá­gos találkozóját Szombat­helyen rendezik meg. A be­nevezés egyik jeltétele volt, hogy a találkozó kiállításán hivatásos művészek nem ve­hetnek részt alkotásaikkal. Ceglédről két grajikus, Nagy László Lázár és GulAcska Lő­rinc, három-három művét küldte el a szombathelyi be­mutatkozásra. A , PEST NEGYEI HIDLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1974. JÚLIUS 24., SZERDA A sichsd idő hasznos eltöltéséért Tovább javítják a kapcsolatokat Foglalkozások a művelődési központban A ceglédi műsorkalauzban minden hónapban rendszere­sen közlik a város művelődési központjának programjait. A kiadvány olvasói, akik az ese­ményeket rendszeresen fi­gyelték, számon tartották, és a régebbiekkel összehasonlí­tották, sok újat fedeztek fel hónapról hónapra. A művelő­dési központ igyekezete, az, hogy a közművelődésért és a szabad idő hasznos eltöltéséért egyre többet tegyen, állan­dóan érzékelhető. Szakköri foglalkozásai, ismeretterjesztő előadásai Eddig öt pontot vesztettek Élmezőnyben a CVSE vízilabdásai Jelentkezőket várnak az úszás tanulására A vízilabda-bajnokságban nem tartanak nyári szünetet: a tavaszi idény után mind­járt elkezdték az őszi mér­kőzések játszását, az OB II/'B ez évi küzdelme ezért már augusztusban befejeződik. A CVSE tavaly nem jelent­kezett a bajnokságra, lét­számhiány miatt. Az idén si­került megszerveznie a csa­patot, bár most sem mondhat­ják el, hogy sok játékosuk van A ceglédiek, 16 forduló után, a 12 együttes között, az élmezőnyben, az első három hely egyikén állnak. A 13 győ­zelmen kívül egy hazai dön­tetlent, (Bp. Bánki Donát) ér­tek el és kétszer idegenben kikaptak (a KSC ellen 3:4, a Bp. Bánki Donát ellen 2:4). A játékoskeret: Sárközi, Vá­mosi Nándor, Beck, Luleczki, Komáromi, Ungvári, Papp, Vámosi Tibor, Kisjaludi, Nyí­ri, valamint az ifjúságiak kö­zül Pálinkás és Jónás. Túlik István leszerelt a katonaság­tól, kézilabdában a KÖZGÉP- hez igazolt, de a vízilabdázók remélik, szabad idejében el­megy közéjük is. Mint Paál Attila edző el­mondotta, nem kis nehézsé­gekkel kell megbirkózniuk: — Az edzés színvonalára rányomja bélyegét, hogy na­gyon sokan más városoan ta­nulnak, dolgoznak, örülünk, ha a mérkőzésekre sikerül összehoznunk a fiúkat. Gá­tolja munkánkat az is, hogy a szakosztálynak nincs patró- nusa, társadalmi munkatársa, így a vezetői, intézői felada­tokat is jórészt nekem kell el­végeznem. — A vízilabda-csapatok utánpótlásának íó forrása az úszószakosztály, mely Ceg­léden évek óta stagnál, jelen­leg még edzője sincs. Gon­dunk van a versenyeztetés kö­rül is: az ügyes serdülő- és ifjúsági korú gyerekeket nem tudjuk elindítani a bajnokság­ban, ugyanis nincs, aki a mér­kőzésekre elkísérné őket. Leg­szükségesebb felszerelésünk költségeire a fedezet adott. Nagy segítség, hogy a Város­gazdálkodási Vállalat évek óta biztosítja az edzéslehetősége­ket. A tervek szerint jövőre a medencét korszerűsítik, ki- csempézik, a vizet sokkal tisztábban lehet majd tartani, a változás a fürdőzőknek és a sportolóknak egyaránt hasz­nos lesz. — Hallhatnánk valamit az egyéni teljesítményekről, a legjobb, a legrosszabb játék­ról és a tervekről? — Legjobban a 9:2-es győ­zelmünkkel végződő KSC el­leni találkozón játszottunk, de nem keltve csalódást, csak balszerencsével kaptunk ki a Budapesti Bánki Donáttól. Leggyengébben, annak elle­nére, hogy nyertünk, a Bp. Vízügy ellen ment a játék. — Kellemes meglepetést szerzett Vámosi Nándor ki­emelkedő játéka. Vámos Nán­dor legbiztosabb tagja volt a gárdának, és ő szerepelt a leg­egyenletesebben is. Megbíz­ható teljesítményt nyújtott Sárközi Kálmán és Ungvári Imre, — Tervünk: az első Három között végezni. E cél elérhe­tő, annak ellenére, hogy hát­ralévő hat mérkőzésünket ide­genben vívjuk. — Végezetül felhívom az ál­talános iskolába járó gyer­mekek szüleit, hogy fiaik, lá­nyaik szervezetten, felügyelet­tel sajátíthatják el az úszás ismereteit. Várjuk a jelentke­zőket, s ha nem is lesz mindegyikből versenyző, leg­alább megismerkedhetnek az egyik legegészségesebb sport­ággal. (ungureán) igen látogatottak voltak az elmúlt időszakban. A képzőművészeti szabad- egyetem kilenc előadását al­kalmanként húszán, harmin­cán látogatták, s a hallgatók közt egyaránt akadtak szak­munkások, műszaki szakem­berek, pedagógusok, diákok. Az ismeretterjesztő előadáso­kat nagyrészt besorolták a szakkörök, klubok program­jába, szívesen látva azokon minden érdeklődőt. Az ifjúsá­gi klub ifjúsági akadémiai előadásait, összesen huszon­kettőt, nagy látogatottsággal rendezhették meg, főként gyá­ri munkásoknak, az ÉVIG és a PENOMAH ceglédi húsüze­me fiataljainak. Ismeretter­jesztő előadást hallgattak há­rom-három alkalommal a ké­zimunka-szakkör és a nyugdí­jasklub tagjai is. A kisgrafi- ka barátainak köre hat elő­adást, az értelmiségi klub tí­zet rendezett. Jelentős volt az az intéz­ményen kívüli ismeretter­jesztés, melyet a művelő­dési központ szervezésé­ben, ceglédi munkahelye­ken tartottak meg. A tanyai, Aranyhomok ifjúsá­gi klub tagjai tíz előadást hallgathattak, nyolc ismeret- terjesztő előadás’ hangzott el a Május 1. Ruhagyárban, a Ceglédi Állami Tangazdaság­ban, hét a MEZÖGÉP-nél, a Talajjavító Vállalatnál és a Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalatnál. Ezek értékelésekor, a szervezettsé­get tekintve, megállapították: a jövőben több konkrét fel­adatot kell adni az üzemi kul- túrfelelősöknek, hogy az elő­adásoknak minél több hall­gatója legyen. A művészeti munka sok és választékos volt az 1973—74- es évadban. A kézimunka-szakkör há­rom alkalommal tartott bemutatót, a kisgrafika barátok köre országos an- kétot és ex libris bemu­tatót rendezett. Az amatőr filmklub tagjai több, a város életét, esemé­nyeit megörökítő dokumen­tumfilm készítésével foglal­koztak. Tervük, hogy az elké­szült filmeket, melyek az is­meretterjesztésben segítenek, a város gyáraiban, üzemeiben is bemutatják. Eredményekről adhat szá­mot a képzőművészek cso­portja, a művelődési központ bábszakköre és népi tánccso­portja. A tavaly megalakult irodalmi színpad feladatai közé tartozik ősztől kezdve az intézmények társadalmi ün­nepségeinek patronálása, még színvonalasabbá tétele. Látogatott volt az immár hétéves múltra visszate­kintő filmművészeti klub is, melynek tagjai havonta két archív filmet látnak, s film- művészeti ismertetéseket hall­gatnak. Irodalmi estek, szín­házi előadások, táncestek és ünnepi rendezvények tették választékosabbá az év folya­mán a Kossuth Művelődési Központ programját. A központ dolgozói elhatá­rozták: még intenzívebb kap­csolatot teremtenek a város lakóival, a munkahelyekkel, intézményekkel. E. K. Az újvárosi könyvbarátok 1973. februárjában terjesztet­ték elő kérésüket egy tanács­tagi beszámolón: bővítsék a fiókkönyvtárat. A bővítésre valóban szükség volt, mert a polcokkal s egyéb berendezé­sekkel már zsúfolt, szűk he­lyiségben nem lehetett gyara­pítani a könyvállományt, az olvasók pedig igényelték, hogy az újabb kiadványokat is megtalálják a polcokon. Hogyan lehet bővíteni? A kérés a választ is tartalmaz­ta: a Körösi úti épületben, a könyvtárhelyiségen kívül volt még egy nagyobb is, időn­ként egy-egy lakás nélkül ma­radt csallád kapott ideiglenes helyet benne, legtöbbször azonban üresen állt, javasol­ták tehát, hogy azt a helyisé­get is bocsássák a könyvtár rendelkezésére, s a régi ki­sebb szobát olvasóteremnek lehet berendezni, a nagy ób­bikban pedig kényelmesen el­férnek a könyvek. A könyvtárbővítés sokáig téma maradt a tanácsüléseken is. Végre, 1974 elején, építők, festők kezdték meg a munkát, s májusra rendbehozták a na­gyobb helyiséget. A könyvtár nem kapta meg mindkét ter­met, de átköltözhetett a tága­sabbikba. Most kényelmesebben elfér­nek, de az építők' munkáját nem lehet dicsérni: a padló­zat látszólag szép, fényes, de, ha jobban megvizsgáljuk, itt- ott félcentis réseket fedez­hetünk fel rajta; azok, akik a csatornát felszerelték, a tető­ről cserepeket szedtek le, de nem tették vissza azokat, a legközelebbi esőzéskor be­ázott az épület, a fal megron­gálódott. állandóan festék- és vakol atdaraibok hullanak a könyvespolcra. Persze, azért működik a könyvtár, a könyvek száma május óta növekedett, most mintegy 6000 kötet közül vá­logathatnak az újvárosiak. Még ennyi sem elegendő, de hamarosan újabb művek ér­keznek, s még ez év végéig megkapják az új bútorokat, szőnyegeket is. D. E. JEGYZET Könyvvel a hónuk alatl Könyvbarátok, -gyűjtök, olvasók előtt nem ismeret­len az ócskapiac zsibvásá- ra. A használt holmik, öreg tárgyak között gyakran se­regnyi kimustrált könyv is akad a ceglédi zsibpiacon. A címeket, írókat talán felesleges felsorolnunk, de tény és való, hogy érdeme­sebb irodalmi alkotás igen ritkán található a piaci halmokban. Mondhatnánk azt is, ez örvendetes, arra vall, hogy az emberek megválogatják könyvtáruk, alakuló gyűjteményük mely darabjaitól szabaduljanak meg. A hiba csak az, hogy ezeket a köteteket nem a zúzdának, hanem újabb olvasótábornak kínálják fel. Az ócskapiaci válogatók között a könyvbaratban felidézödik a könyvtárak meghitt csendje, a roskadá- sig megrakott polcok igé­nyes választéka, látni véli a megfontoltan kereső, ifjú olvasókat, az irodalmi köz­ízlést alakító lelkes könyv­tárosokat, s visszafordulva a zsibpiacról, a könyvesbolt felé veszi útját, majd meg­könnyebbülve szemléli a könyvesbolt kirakatát, és azt, hogy a boltba sokan térnek be, s távoznak be­lőle könyvcsomaggal a hó­nuk alatt. ni. t.) A falu legidősebb postása Jövőre búcsút vesz a kézbesítéstől A CVSE ifjúsági aranyjelvényesei Atlétikában: Szeleczki József A minősítő szinteket 1973- ban megszigorították, követ­kezésképp még értékesebb Szeleczki teljesítménye. A versenyző így látja eddi­gi pályafutását: — Ezerkilemcszázötvenhét- ben születtem. Szabó Dezső testnevelő irányításával] 1969- ben kezdtem el atletizálni. Az első másfél évben még nem értem el különösebb ered­ményt, majd nyolcadikos ko­romban megyei mezei baj­nokságot nyertem. Először magasugrással próbálkoztam, időközben, egy téli alapozás­kor, edzőm azt mondta, testi felépítésem jobb a közép­távfutáshoz, térjek át arra. Bebizonyosodott, hogy igaza volt. — Eddig a tavalyi évem volt a legsikeresebb. Serdülő „A” osztályban, az országos dön­tőt megelőző versenyeken az első és második helyen végez­tem, így bejutottam a legjob­bak közé. Az aranyjelvényhez szükséges szintidőt én pen a magyar bajnokságon futottam meg: 2:43.6 mp-cel az ötödik lettem. Az arany jel vényhez 2:46 mp-en belüli eredményt kellett elérni. Jobb helyen is végezhettem volna, 600 m-ig első, 800-ig harmadik voltam, a hajrában két tatabányai fiú megelőzött, s a hátralevő mé­tereken már nem tudtam meg­felelően újítani. A tatabá­nyaiak körülbelül egy másod­perccel értek hamarabb célba. Számottevő még a vidék- bajnokságon szervezett bronz­érmem. — Idén lettem elsőéves if­júsági, eredményeim javultak, 1500 méteren mintegy 15 mp- cel. Hetente hatszor edzem, ha versenyt rendeznek a hét végén, akkor ötször. Inkább az intenzív munkán van a hang­súly, körülbelül tíz kilométert futhatok egy-egy alkalom­mal. — S az ez évi tervek? — A kétezer méteres aka­dályfutásban újra szeretném megfutni az arany jelvényhez szükséges időit, s jó helyezést próbálok szerezni a magyar bajnokságon. ★ Szeleczki József a szakmun­kásképző iskolában a második osztályt végezte: gépszerelő­géplakatos szakmát tanul. ú. L. Amikor mindenki azon igyekszik, hogy minél hűvö­sebb helyre rejtűzhessék él a tűző napsugaraik elől, a postás­nak nincs menekvése. Meg­markolja a kerékpár kormá­nyát, és a 15—20 kilónyi új­sággal, levéllel járja az utcá­kat. A tanyavilágban Mihály Péter Törtei népsze­rű postása. — Ötvennégy évemből hu­szonötöt a községi postahiva­talnál töltöttem. Huszonnyolc esztendős koromban, hazatér­ve a háborúból, elszegődtem a falu egyetlen kézbesítője mel­lé segítségnek. Enyém lett Tör­tei az idő tájt még terjedelme­sebb tanyavilága. Akkor a kézbesítendő küldemény csak töredéke volt a mostaninak. A sár- és a homoktengemél csak a harapós kutyák voltak kellemetlenebbek. Nem könnyű választani — Többször megesett, hogy magához küldtek embereket útbaigazítás végett, mondván, mindenkit ismer a faluban. — Igaz, Törtei 14 593 holdas határában bármikor nyugodt lelkiismerettel vállalnék ide­genvezetést, mert nincs a községnek olyan szeglete, aho­vá ne kézbesítettem volna. Ar­ra viszont nehezebben tudnék válaszolni, melyik körzetet szeretem a legjobban. Talán a mostanit, a falu észak-nyugati negyedét. Több mint tiz éve járom az ottani utcákat. Egyébként úgy van az, akár békés, akár szeszélyes termé­szete van valakinek, levelet s Gyorsan, sokat egyéb küldeményt szeret kap­ni. A faluban lakók többségé­vel szívélyes ismerősként tisz­teljük egymást. A társak között — Munkatársai között is jól érzi magát? — Természetesen. Kézbesí­tők és tisztviselők, egy brigád­ba tartozunk. A háromszoros aranykoszorús szocialista bri­gád jelszava: gyorsan, ponto­san, s ha arra is futja, vidá­man! Engem a kis közösség mókamesterének tartanak. Igaz is, a faluban sem igen látnak szomorú ábrázattal. A rossz hír sem olyan keserű, ha néhány jó szó kíséri. A baj csak az, hogy jövőre búcsút veszek a kézbesítéstől. A ke­rékpárt négyévenként cserélik, de hiába, lábam a régi. Sebaj, addig kitalálok valami vidá­mat, hogy ne essék olyan ne­hezemre megválnom a hiva­tal tóL Gy. M. A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében, a kondenzá­torüzemben évente 1 800 000 darab fénycső-kondenzátort gyártanak. A képen látható tekercselőgépek 8 óra alatt egyenként 560 ^Kondenzátort tekercselnek. Gárdos Katalin felvétele Kézről kézre Állandóan bővül a választék Cegléden, a Teleki utcai vasutaskönyvtárnak 121 be­iratkozott olvasója van, az ol­vasók az év első öt .lónapjá­ban 1660 könyvet kölcsönöz­tek ki, egy-egy látogatóra több mint három kötet jutott. A szépirodalmi művek és a természettudományos ismere­teket nyújtók egyaránt nép­szerűek. Otthon legtöbbször kézről kézre járnak a köny­vek: több az olvasó, mint a kölcsönző, ami cseppet sem baj. A szakszervezeti könyvtár anyaga állandóan frissül, bő­ven van választék olvasni­valóból. Tágasabb helyiségbe költözött az újvárosi fiókkönyvtár Az építők nem remekeltek

Next

/
Oldalképek
Tartalom