Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-24 / 171. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 46. SZÄM 1974. JÚLIUS 24., SZERDA Három vagon akácként és Fűrészüzem Incsőn Tervek: térburkolás, szerelde, hőközpont A városfejlesztési elképze­lések 1961-ben költözködésre ítélték a gödöllői Állami Er­dő- és Vadgazdaság fűrésztele­pét. A Munkácsy utcából a máriabesnyői Incsőre kerül­tek a dolgozók, a gépek ... A 27 dolgozóból álló kis kollek­tíva nehéz körülmények kö­zött igyekezett újra munká­ba lendülni ez új helyen. Sok gondjuk volt, hiszen nem vol­tak szociális helyiségek, de nem vol* villany és víz sem. Az eltelt idő azonban sok mindent megváltoztatott. A kis telep hatalmas fű­részüzemmé fejlődött, s ma 250 dolgozója két mű­szakban. megváltozott kö­rülmények között végzi munkáját. Vári József mérnök, a telep vezetője és Kiss Géza KISZ- titkár kalauzol, örömmel mu­tatják meg az erdő melletti ipartelepet, amely — mint mondták — fontos népgazda­sági feladatot lát el. Az üzem arra törekszik, hogy a saját erdőkben kitermelt fát magas készültségi fokon dolgozza fel. Elsősorban akáccal, cserrel és tölggyel foglalkoznak, ezek közismerten kemény fák, fel­dolgozásuk nem egyszerű, s ahogy mondják, „eszi a szer­számot”. Miket készítenek? Parket­tát, előregyártott kerítésele­meket és kapukat, előszerelt szerszámkamrát, tábori mel­lékhelyiséget A napokban in­dítják útnak — az idén már a harmadik vagonnal — a Ham­burgból megrendelt akáckerí­tést. A VIDEOTON gyárnak 3,5 millió forintért különböző alkatrészeket gyártanak, ösz- szesen 40 ezer darabot. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az igényeket ki tudják elégítem, sőt, a hazai megren­delőknek saját kocsikkal szál­lítják el a készterméket. Persze, gondolniuk kell a fejlesztésre is ... Vásároltak egy nyugatnémet gyártmányú, nagy teljesítményű, automati- kával ellátott szalagfűrészt, ez évente 7—7500 köbméter akác feldolgozására lesz 'alkalmas. Már működik az a szárítóbe­rendezés, amelynek alagútjá- ba elektromos vezérléssel jut be a fa. Négy sínen összesen 100 köbméternyi faanyagot tudnak szárítani, s a víztarta­lomtól és fajtától függően 3— 6 nap alatt alkalmassá válik az ipari felhasználósra. A famegmunkáló üzem­ben 18 gép segíti a mun­kát, amelyhez porelszívó­berendezés teszi alkal­massá a levegőt. Persze, ehhez a munkához is elengedhetetlen az oktatás, a továbbtanulás. Beiskolázási lehetőség nincs, ezért ősztől kezdve házitanfolyam indítá­sával segítenek ezen a gon­don. A képzésre annál is in­kább szükség van, mert a fej­lesztéssel minden dolgozónak lépést kell tartania. A távlat: hőközpcnt létesítése a fa­anyag gőzöléséhez, szerelde- építés, térburkolás. S talán mindezek elősegítik a még szebb termelési eredmények elérését. Hiszen tekintsünk csak végig a következő szám­soron. 1972-ben 12 millió, ta­valy pedig már 16 millió fo­rint értékű árut készítettek Incsőn. Az idei tervük 24 mil­lió forintos. Hogy teljesíteni tudják, azt hiszem, nem két­séges. Cs. J Ellenpontok: Veresegyház és Galgahévíz KISZ — a lakóterületen Nem kétséges, hogy a falun élő fiatalok nevelésének és foglalkoztatásának egyik fon­tos feltétele, a lakóterületi KISZ-alapszervezet létezése. A gödöllői járásban jelenleg 23 lakóterületi KlSZ-alapszer- vezet van, ám ezek nem há­lózzák be az egész területet, mivel Váckisújfalun például nincs alapszervezet, Galga- mácsán pedig éppenséggel a KISZ járási végrehajtó bi­zottságának határozattal kel­lett megszüntetnie a lakóterü­leti alapszervezetet, mert a legkevésbé sem tett eleget fel­adatainak. A legtöbb gondot mégis az okozza, hogy járásunkban a, fiatalok nagyobbik hányada bejáró dolgozó, vagyis ingá­zó. Ez még indokoltabbá teszi a jól dolgozó, aktív tagokból álló, vállalkozó szellemű la­kóterületi KlSZ-alapszerve- zetek „felállítását”, amelyek — mint ahogy néhány járási példa is igazolja — megfele­lően összefogják a bejáró fia­talokat, sokszor pedig sajátos jelleget adnak főként a ki­sebb települések politikai ás kulturális életének. Járásunk­ban összesen 2507 KISZ-tagot tartanak nyilván, közülük 801- en éppen a lakóterületükön dolgozó alapszervezet tagjai. Megállapítható az is, hogy a lakóterületi KISZ-tagság el­sősorban fizikai dolgozókból és tanulókból áll. Visszautal­va a fentebb írtakra idézünk néhány példát. Az ifjúsági szervezet tagjai közül Bagról és Nagytarcsáról 85, Aszódról 50, Kistarcsáról 65 százalék eljár dolgozni, de említhetünk egy szélsőséges példát is: a csömöri KISZ-alapszervezet minden tagja bejáró mun­kás. A lakóterületi KlSZ-alap- szervezetek esetében különö­sen nagy figyelmet kell fordí­tani arra, hogy a szervezett­séget csak akkor lehet és ér­demes növelni, ha a szüksé­ges személyi feltételek mind­ehhez megvannak. Ahhoz, hogy egy nagy létszámú lakó- területi ifjúsági alapszerve­zet színvonalas munkát vé­gezhessen, elengedhetetlen a helyi politikai és társadalmi szervekkel való kiváló együtt­Eddig 131-en Esti iskolások Csömörön Az általános iskola mellett 1962-óta működik a dolgozók esti iskolája Csömörön. Ez idő alatt 131-en végezték el itt az általános iskola 8. osztályát, s többen közülük középfokú ok­tatási intézmények esti vagy levelező tagozatának tanulói. A legutóbbi tanévben már csak levelező tagozata volt a csömöri esti iskolának 10 nyolcadikos és 7 hetedikes ta­nulóval. Szükséges, hogy az iskola felkutassa azokat, akik még nem végezték el az álta­lános iskola nyolc osztályát. Békásmegyertől Bagig Májusban történt, a Ganz Árammérőgyár kultúr­termében önkéntes rendőröket jutalmaztak. — Martinék Ferenc elvtárs — hangzott. Középtermetű kreol bőrű, szemüveges férfi lépett nagy határozottsággal az asztalhoz. Jutalmat kapott, nem első esetben 17 éves önkéntes rendőri szolgálatában. 1968-ban a Közbiztonsági Érem bronz fokozatának lett a tulajdonosa. Munkahelyére igyekeztünk, hogy felkeressük, beszél­gessünk vele és munkatársaival. A HÉV-végállomáson a „nagyvasút” túlsó oldaláról üllő hangja szállt fülünkbe, mintha Verdi opera-kovácsai for­málták volna a vasat. A MÁV V. Gépesített Pályafenntar­tási Szakasz telepére mentünk, ahonnan a hang is jött, ott dolgozik Martinék Ferenc lakatos. Buskó András főpályamester adja az információt: Mar­tinék univerzális szakember. Bánki Arpádné irodavezető pályamester előveszi a „Március 15” szocialista brigád naplóját A brigád 1965. februárjában alakult. Az alapító tagok közül többen már hiányoznak. Voltak, akik türelmetlenek voltak, mások kiöregedtek, nyugdíjba mentek. Ezek pótlásá­ra mindig jöttek'megfelelőek. így van ez akkor is, mikor a „Lendület” brigád kérte, hogy a „Március 15” brigádhoz csatlakozhasson. Meg volt az értekezlet és ma a legnagyobb létszámú, igen ütőképes brigád a „Március 15”. E kollektívának vezetője Martinák Ferenc. Lapozgatjuk a brigádnaplót, az eredmények nagvszerű helytállást igazolnak. Ezt követően a műhelyben, munak közben találjuk Martinák Ferencet. Csákányokat hegyez éppen, az utolsó darabot veszi ki a tűiből. Jókor érkeztünk, van egy kis idő a beszélgetésre. Találkozásunk nem meglepő, hiszen régi ismerősök va­gyunk. Találkoztunk már sokat munkaközben, künn a sportpályákon és rendezvényeken ... 1920-ban Békásmegyeren született. A négy polgári el­végzése után ment inasnak, mert ugye akkor inasok vol­tak az ipari tanulók. A III. kerületben. Óbudán, Zsiga Já­nosnál tanulta lei a géplakatos mesterséget. A munka mel­lett a sport érdekelte Labdarúgással töltötte szabad idejét: 15 évig" futballozott. Egyik alkalomma: az Újlaki FC csapa­tával Bag községben járt. Megismerkedet egy bagi kislány­nyal. Ügy volt ez, mint a közmondásban: Meglátni, meg­szeretni, egy pillanat műve volt. A találkozásokat házasság követte és Bagra költözött. Ott is telepedett le végleg. A vasútnál 1947-ben kezdett dolgozni. Először Bp. Keleti Mű­szaki Kocsihivatalnál, majd a Villamos Vonal Felügyelő­ségnél. 1957-ben Pécel állomásra került a VI-os pályames­teri szakaszra lakatosnak. 1964-től van a jelenlegi munka­helyén, ahová szolgálati érdekből helyezték. A vasút speciális üzem, az embernek sokrétű munkát kell végeznie. Martinák Ferencet is formálták a körülmé­nyek, a mesterség mellett újabb mesterségeket tanult es folytat. Az egykori géplakatos ma már nemcsak kisgépek javításával foglalkozik, hanem csákányokat hegyez, élez és he kell, megmarkolja a sínfogót, vágányjavítási munkákban részt vesz, hegeszt, szerel, lakókocsikat tart karban és ki tudja, hányféle munkát végez. Nem függetlenített vezető; a termelésben, a munká­ban élenjáró, aki gyakorlatban igazolja tudását. Tudásából átad, szívesen magyarázza meg a különböző fogásokat. A műhelyben a szerszámok katonás rendben sorakoznak, munkaközben sem tűri a rendetlenséget. Küzd a balesetek ellen, a szabályok betartásáért. Ez a körültekintés talán ab­ból is ered, hogy szakmai munkája mellett ő a Bp. József­városi Pályafenntartási Főnökség szakszervezeti bizottsá­gának a munkavédelmi felügyelője. 1971-ben e minőségben ötnapos tapasztalatcsere-úton járt Csehszlovákiábaií, majd 1972-ben tíznapos jutalomüdü­lésen a Szovjetunióban a szakszervezet küldötteként. Szívesen segít és nevel. így érthető munkatársai­nak eredménye. 1973-ban például az V GMPSZ 112 száza­lékra teljesítette tervét, ebben nagy része volt Martinák Ferencnek, és az általa vezetett brigádnak, amely túl az előírt kötelességeken végzi munkáját. Háromszor nyerte el Martinák Ferenc a Kiváló dolgozó kitüntetést és brigádjá­val a szocialista címet, valamint a bronz és ezüst koszorút. És a család? örömmel beszél három fiúgyermekéről Az egyik Gödöllőn, a Munkásőrség Járási Parancsnokságán dolgozik, a másik Budapesten gyógyszert készít, a harma­dik Aszódon, a vízműveknél villanyszerelő. Otthonát kovácsolt munkákkal szépíti Saját készítésű akváriumában úszkálnak a színes díszhalak, melyeknek leg­jobban a kisunokák örülnek... Hát ilyen a Békásmegyerről elszármazott Martinák Fe­renc élete. Csiba József működés. így van ez például Veresegyházon, Domonyban, Erdőkertesen. Persze, a tár­gyi feltételek sem elhanyago- landók! Tény, hogy a járási alapszervezetek nagy többsé­ge már rendelkezik önálló he­lyiséggel, de összehasonlítha­tatlanul kedvezőbb a helyzet ott, ahol művelődési ház, vagy művelődési központ találha­tó. (Kivételesen jó helyzetet teremtett Veresegyház, ahol külön Ifjúsági ház épült.) Az, hogy egy-egy községben milyen az ifjúsági élet, a leg­kevésbé sem a lakosságon, a lakosság összetételén múlik. Mert vannak jó példák, szí­vesen emlegetjük a vácszent- lászlói és a veresegyházi la­kóterületi KlSZ-alapszerveze- teket, tagjaik ugyanis április 4-én vehették át a KISZ KB dicsérő oklevelét. Említhetjük az isaszegi, vagy a kistarcsai, a csömöri fiatalokat, akik az utóbbi időben egyre többet „mozgolódnak”, s minden ere­jükkel igyekszenek jó ifjúsági életet szervezni a községben; példásan dolgoznak, a bági, az aszódi, az ikladi, a túrái és a valkói fiatalok is. De azt is joggal kérdezhetnénk, miért nincs ifjúsági élet Galgamá- csán, vagy — még az említet­tek között is kirívó példa — Galgahévízen? F. B. Motorok, készülékek a szegedi vásáron A július 19 és 28-a között nyitva tartó 28. Szegedi Ipa­ri Vásáron hagyományos ter­mékeivel jelentkezett az ik­ladi Ipari Műszergyár. A vál­lalat 25 négyzetméter alapte­rületű termékbemutatóján megtalálhatók az egy- és há- romfáiisú IMI-motorok, a fa­li gyűrűs szellőzők, a tojato- házak légcseréjére kialakí­tott EKT-típusú szellőzők, to­vábbá a gyár általános és Speciális célokra kialakított elektromotorjai. A vásáron első alkalommal jelentkezett a vállalat a komplett bakkö­szörűvel. A két évvel ezelőtt Kiváló áru megkülönböztető jelzést nyert THERMOFLUX- kézszárítót a Kiváló Áruk Fó­rumának pavilonjában állí­tották ki. ANYAKÖNYVI HÍREK Házasságot kötött: Holló János és Zsigri Mária Julianna, Petrák István és Kiss Mária, Sontra András és Gazdag An­na, Juhász Ferenc Mihály és Paulovics Mária Zsuzsanna, Tribol Imre és Imre Gizella, Bíró Ferenc és Sztregovai Ilona, dr. Tardoskegyi-Veres Gábor Miklós és Kirtyán Er­zsébet, Urbán Imre és Mada­rász Margit, Fekete József és Kovács Magdolna. Született: Szűcs Ferenc és Misinszki Katalin: Katalin, Molnár Dániel és Király Er­zsébet: Zoltán, Borbíró Jó­zsef és Haidó Gizella: Ju­lianna, Weber Sándor Károly és Ivanics Terézia: Attila, Ba­lázs János és Tasnádi Margit: Szilvia, Király Ferenc és Raffai Julianna: Ferenc, Vógh Sándor és Nagy Margit: Szilvia, Fekete Gyula és Józsa Erzsébet: Gyula, Víg László és Kovács Anna: Judit, Kel­ler István László és Zám Irén: István, Fekete Sándor és Borsos Gabriella Jolán: Zsolt, Somhegyi Miklós és Eszényi Ilona: Mária, Tóth Imre és Torna Magdolna: Ág­nes, Magyar Miklós és Boda Mária Magdolna: Bernadett, László József és Bugyi Erzsé­bet: Melinda, Varnyu Imre és Zámba Irén: Mónika, Kun Ferenc és Molnár Márta: Fe­renc, Samu Miklós István és Szűcs Ilona: Tímea, Takács István és Apostol Margit: Il­dikó, Németh László és Kö- vesdi Julianna: István Péter, Dobi János és Boros Mária Éva: Tamás, Pesti József és Horváth Edit: Mónika, Ma- tiegka Dezső János és Gen- dur Klára: István, Tamás Já­nos és Kupecz Terézia: János, Komlósi János és Gelle Ilo­na Lidia: Csilla, Berki Tibor és Rácz Eszter: Csilla, Csóré Gábor és Kovács Terézia: \ Andrea, Bereczki József és Szlovák Zsuzsanna: Ilona, Galbavi János és Tóth Mag­dolna: Tímea, Bellus István és Hegedűs Katalin: Regina Katalin, Gyuricza József Já­nos és Seres Mária: József, Lovas András és Bréda Má­ria Magdolna: Mária, Ku- pucz József és Nyeszpál Ju­lianna Zsuzsanna: Zsolt Ká­roly, Eszes Sándor és László Julianna: Zsolt, Nagy István és Udvardi Klára: Tímea, Ko­vács András és Lestár Edit Anna: Márk, Sas Károly és Nagy Rózsa: Róbert, Károly, Farkas Pál László és Konsai Ilona Mária: Hajnalka, Ban- dur Imre és Farkas Ilona: Krisztina, Kovács István Szilveszter és Vámosi Mária: Csaba Gábor, Birinyi Imre János és Vajda Emma: Mik­lós Zsolt, Hártmann József és Makovinyi Ilona: Erika. Ju­hász Jenő és Péter Julianna Magdolna: Péter. Tóth Jenő és Perlei Márta Mária: Már­ta, Tóth János és Kurucz An­na: Andrea, Kővári Imre és Szűcá Piroska: Sándor, Gye- nes János és Orosz Piroska: Krisztina, Vajda László és Szekeres Julianna: Márta, Dobrosi Károly és Matuz Er­zsébet: Károly Zsolt, Kiss István és Fehér Sarolta Er­zsébet: Csaba, Fodor Kál­mán és Bundik Anna Mária: Csaba, Südy István és Hanák Ágnes Mária: Viktória, Péli István és Dóczi Margit: Krisz­tina, Csesznyik József és So- modi Éva: Erika, Sziráki László Ferenc és Holczer Er­zsébet: Edina, Berze Tibor és Balcsok Erzsébet: Erika. Elhunyt: Faskó József, Kecskeméti Miklósné, Paulo­vics Piroska, Bartsch Rudolf- né Kiss Ilona, Kisfaludy Er­zsébet, Kappanos Károly. Baleset - négy sérülttel Durranó voszedelem Őzroham az országúton Rendkívül súlyos közlekedé­si balesetet idézett elő a mi­nap IT 97-44 forgalmi rend­számú személygépkocsijával Pécel és Isaszeg között az or­szágúton Kristóf András bu­dapesti lakos, aki menet köz­ben áttért járművével az út menetirány szerinti bal olda­lára és neki ütközött az ott szabályosan közlekedő Bara­nov szky Ferenc kazincbarcikai lakos IL 89-07 rendszámú személygépkocsijának A bal­eset következtében súlyos, életveszélyes sérüléseket szen­vedett Kristóf András, a baleset okozója. A szabályosan közlekedő jármű utasai kö­zül súlyosan megsérült Bara- novszky Ferenc és Ágozton Béla amerikai állampolgár, aki látogatóba érkezett ha­zánkba. Baranovszky gépko­csijának harmadik utasa: Papp Miklós budapesti lakos könnyebb sérüléseket szenve­dett. Közlekedési baleset történt a minap Erdőkertesen. Gnrá- nyi Kálmán és felesége — mindketten erdőkertesi la­kosok — a látási és útviszo­nyoknak megfelelő sebesség­gel haladtak az úton OM 07—21 rendszámú motorke­rékpárjukkal, amikor az durr­defekt következtében felbo­rult. A házaspár könnyű sé­rüléseket szenvedett. Vasárnap a Valkó és Gö­döllő közötti országúton egyáltalán nem szokványos módon sérült meg Csáki Csa­ba budapesti lakos IP 20—12 rendszámú személygépkocsi­ja. A járműbe ugyanis két, az országút melletti erdőből kitörő őztehén rohant bele. A furcsa baleset következté­ben személyi sérülés nem tör­tént, az anyagi kár azonban jelentős. A gépkocsi az olda­lán sérült meg. » Jámbor János, aki 22 esztendeje az erdészet dolgozója — a gatter mellett. Winkler Csaba felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom