Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-04 / 154. szám

Befejeződött a harmadik szovjet—amerikai csúcstalálkozó Egyezmény a föld alatti atomrobbantások korlátozásáról (Tudósítónk, Horváthy György telefonjelentése.) Véget ért Nixon amerikai elnök egyhetes látogatása a Szovjetunióban. Július 3-án, a tárgyalások utolsó napján az aláírt négy egyezmény után egy nagy horderejű megállapo­dást, közös közleményt, közös állásfoglalást és két jegyző­könyvet írt alá Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára és Richard Nixon, az.Egyesült Államok elnöke. Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter is aláírt két jegyzőkönyvet a védekező és támadó stratégiai fegyverrend­szerekkel kapcsolatban. Szerdán délelőtt még egy utolsó négyszemközti megbe­szélésre ült össze Brezsnyev és Nixon, amely egy óra 9 per­cig tartott, 12.24 perckor a csúcs-megbeszélésekhez csat­lakoztak a tárgyalások többi részvevői is. 13 óra előtt né­hány perccel a Kreml egyik legdíszesebb termében került sor az aláírásokra. A moszkvai tévé egyenes adásban közvetí­tette a csúcstalálkozót megko­ronázó eseményt. A délutáni órákban a szov­jet vezetők nagyszabású foga­dást adtak a Kremlben az amerikai vendégek tiszteletére. Richard Nixon az elnöki kü- löngépen a kora esti órákban utazott el Moszkvából. A harmadik csúcstalálkozó igaz, csodát nem hozott, de azt itt Moszkvában senki sem várta. A lényeg az, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok — miként a közös közlemény is hangsúlyozza — 1972. máju­sa óta gyökeresen megváltoz­teonyid Brezsnyev és Richard válból történt elutazása előtt tak. Az 1972-es, 1973-as és most az 1974-es csúcstalálko­zón megkötött egyezményso­rozat elősegíti a termonukle­áris háború elkerülését, az enyhülési folyamat visszafor­díthatatlanná tételét S a harmadik csúcstalálko­zót követni fogja a negyedik. A közös közlemény leszögezi: 1975-ben az amerikai elnök látja vendégül Leonyid Brezs- nyevet az Egyesült Államok­ban. A világ két, különböző társadalmi rendszerű, legha­talmasabb országának kapcso­latai tehát nem átmenetileg, hanem tartósan javulnak. S ez nemcsak a szovjet- és az ame­rikai népnek, hanem a világ Nixon, az amerikai elnök Moszk­mtniden népének a szó legszo­rosabb értelmében létérdeke. (Az atomfegyver kísérletek korlátozásáról megkötött szer­ződést és az új hadviselési esz­közökről szóló közös nyilatko­zatot a 2. oldalon közöljük.) Seu r/V' i—rint t>riU ti i közös közlemény Szerdán Moszkvában szov­jet—amerikai közös közle­ményt adtak ki Richard Ni- xonnak, az Egyesült Államok elnökének a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról. Nixon elnök tárgyalásokat folytatott Leonyid Brezsnyev- vel, Nyikolaj Podgornijjal, Alekszej Kosziginnal és And­rej Gromikóval. A tárgyaló felek megbeszé­léseik során megállapították, hogy közös, energikus erőfe­szítéseiknek köszönhetően rövid idő alatt gyökeres fordulatot sikerült elér­ni a szovjet—amerikai kapcsolatokban, a béke és az országaik és az egész emberiség érdekeit szol­gáló széles körű, kölcsö­nösen előnyös együttmű­ködésük irányában. A felek hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok veze^nnek lassan hagyományossá váló legma­gasabb szintű megbeszélései rendkívül jelentősek a két or­szág kapcsolatainak kedvező fejlődése szempontjából. Megerősítették azt a köl­csönös elhatározásukat, hogy a békés egymás mellett élés és az egyenlő biztonság elvei alapján, a két ország közöt­ti szerződések és a bennük vállalt kötelezettségek be­tűjének és szellemének meg­felelően aktívan továbbfej­lesztik a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tait. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok arra a követ­keztetésre jutott, hogy a stra­tégiai támadó fegyverek kor­látozása terén hozandó né­hány intézkedésről szóló ideig­lenes egyezményt újabb, a stratégiai fegyverek korlá­tozását előíró szovjet—ame­rikai egyezménynek beli kö­vetni. A két fél egyetértett abban, hogy egy ilyen egyez­ménynek az 1985-ig terjedő időszakot kell felölelnie és vonatkoznia kell mind . a mennyiségi, mind a minőségi korlátozásra. Megállapodtak abban, hogy e szerződés ki­dolgozását az érvényben lé­vő ideiglenes megállapodások határidejének lejárta előtt be kell fejezni. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok kívánatosnak tartják a rakétaelhárító rendszerek elterjedésének az eddigi megállapodásokon túl­menő csökkentését Szerző­dést kötötték a föld alatti nukleáris kísérletek korláto­zásáról, amely szerződés 1976. március 31-től teljesen be­tiltja a robbantásokat egy bizonyos nagyságrenden fe­lül, és az egyéb föld alatti kísérletek számát is a mini­málisra csökkenti. A tárgyaló felek elégedet­ten állapították meg, hogy a nemzetközi helyzetre egyre inkább a feszültség csökkenése, a béke meg­szilárdulása és a kölcsönö­sen előnyös együttműkö­dés fejlődése válik jel­lemzővé. A két félnek meggyőző­dése, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet sikeres befejezése ki­emelkedő jelentőségű esemény lesz, amely elősegíti a szi­lárd béke megteremtését. A Szovjetunió és az Egyesült Államok véleménye szerint az európai biztonság és stabi­litás megszilárdítása érdeké­ben a kontinensen folyamat­ban lévő politikai enyhülést a katonai enyhülést szolgá­ló intézkedéseknek kell kö­vetniük. Véleményük szerint első­rendű fontosságú feladat a közel-keleti háború veszély- és feszültség csökentése. En­nek egyetlen lehetséges mód­ja az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa 338. számú határoza­tán alapuló igazságos és szi­lárd, békés rendezés, amely­nek során tiszteletben kell tartani a Közel-Kelet min­den népének — beleértve a palesztin népet is — törvé­nyes érdekeit és az adott térség minden államának a létezéséhez való jogát. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok megállapították, hogy határozottan tovább ja­vult a helyzet Indokínában. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvrn. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM ÁH A 80 FILLER 1974. JÜLIUS 4, CSÜTÖRTÖK Komárom — Százhalombatta — leninváros Együttműködési szerződést kötött három kőolajipari vállalat A technológiai ismeretek cseréje A Komáromi Kőolajipari Vállalat és a sízázhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat együttműködési szerződést kö­tött a Tiszai Kőolajipari Vál­lalattal. Mint ismeretes, Leninváros térségében az építőmiunkások és szerelők serege dolgozik az új, tiszai kőolajfeldolgozó épí­Hazai tanácskozás az európai biztonságról és együttműködésről A magyar nemzeti bizottság üléséről Az összeurópai biztonsági és együttműködési konferen­cia munkájáról, az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának te­vékenységéről, vallamint a nemzetközi békemozgalom­nak Európa békéjéért foly­tatott harcáról tanácskozott szerdán az Országház dele­gacies termében az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. Kállai Gyula, a bizottság elnöke megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy most viain az első évfordulója az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia megnyitásának. Az elmúlt egy évben a világ és kontinensünk erőviszonyaiban bekövetke­zett kedvező irányú változá­sok lehetővé tették a fokoza­tos előrehaladást a békés egymás mellett élés eszméi­nek megvalósulása felé. Hang­súlyozta, hogy az enyhülés és az ellene fellépő erők harca szempontjából döntő szerepe van a szovjet—amerikai vi­szony alakulásának. Leonyid Brezsnyev és más szovjet, ve­zetők tárgyalásai az amerikai elnökkel nagymértékben be­folyásolják az egész világ- helyzetet, a világpolitika ala­kulását. — Joggal remélhetjük — mondotta a többi között —, hogy az európai biztonsági konferencia előkészítésének genfi szakasza hamarosan vé­get ér, s megkezdődhet a har­madik, a záró szakasz, amely halogatás nélkül és a legma­gasabb szinten tesz eleget Eu­rópa és a világ népei aka­ratának. Szükség is van erre, hiszen sóik tennivaló van még a világban: érvényt kell szerezni a Vietnammal kap­csolatos párizsi megállapodá­soknak, a közel-keleti válság igazságos és tartós rendezését előíró ENSZ-határozatoknak, eredményre kell jutni a bé­csi fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokon. Ezután dr. Berecz János, a bizottság titkára, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője számolt be azokról a hazai és külföl­di eseményekről, amelyeken az utóbbi időszakban a bizott­ság tevékenyen részt vett. Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese a nemzetközi békemunkáról adott áttekintést, kiemelve, hogy a nemzetközi békemoz- galom Európa biztonságát mindig szívügyének tekintet­te. A beszámolók fölött élénk vita bontakozott ki, amely­nek során felszólalt Nyilas József, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese, dr. Bartha Tibor református püspök, Gyovai Gyula, a Magyar Kül­ügyi Intézet igazgatója, Salgó László, az ELTE docense, Várkonyi Imre c. prépost, az Actio Catholica országos igaz­gatója, Závori László, a Cse­pel Vas- és Fémművek szak- szervezeti bizottságának ve­zető titkára, Szilágyi Zoltán, a Külügyminisztérium osz­tályvezetője és Kovács László, a KISZ Központi Bizottsá­gának osztályvezetője. A vita tanulságait dr. Berecz János foglalta össze. Ezt követően — kérésére — felmentették a bi­zottság titkári teendőinek el­látása alól. Helyébe Csaba Ferencet, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tályának alosztályvezetőjét vá­lasztották meg a bizottság tit­kárául. A továbbiakban ki­egészítették a bizottság tisz­tikarát, elfogadták a működé­si szabályzatot és határoza­tot hoztak a bizottság mun­katervének elkészítéséről. Az ülés Kállai Gyula zár­szavával fejeződött be. Libanonba utazott az MSZMP küldöttsége Az Arab Újjászületés Szo­cialista Pártja nemzeti veze­tőségének meghívására a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kül­döttsége, Pullai Árpádnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével június 29-e és július 2-a között láto­gatást tett a Szíriái Arab Köz­társaságban. A látogatás befejeztével közleményt adtak ki. Az MSZMP küldöttsége jú­lius 2-án délután Damaszkusz- ból Libanonba utazott. Kedden a Libanoni Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának meghívására Bej­rútba érkezett az MSZMP Központi Bizottságának Pullai Árpád vezette küldöttsége. A magyar pártküldöttséget Bejrutba érkezéskor Karim Mrue, a Libanoni KP Politikai Bizottságának tagja, a köz­ponti bizottság titkára üdvö­zölte. Jelen volt Havasi Béla, hazánk bejrúti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője is. Szerdán délelőtt az LKP székházában megkezdődtek a; két küldöttség megbeszélései. tésén. Bár az első ütem befe­jezésének határideje 1979, de már most gondoskodnak az új gyár megfelelő szak­embergárdájának kialakí­tásáról. Ezt a célt szolgálja az együtt­működési szerződés aláírása is. A régi kőolajfeldolgozó üzemek többek között vállal­ták, hogy lehetőséget adnak üzemükben a Tisza menti gyár új munkásainak szakmai kép­zéséhez. A komáromi vállalat például évenként 40 dolgozó képzésére, tanítására vállal­kozott. A legjobb szakemberek mellé osztják be üzemi gyakorlatra az új kőolaj­feldolgozó leendő munká­sait. Segítséget nyújtanak a helyi szakemberképzéshez is. Vállalták a szerződésben a KKV és a DKV vezetői azt is, hogy az új gyár rendelkezésére bocsátják saját termelési szabályzataikat, ügyrend­jüket. Később is együttműködnek majd műszáki fejlesztésben, rendszeresen kicserélik tech­nológiai és biztonságtechni­kai ismereteiket. MEGYEI MERLEG - AZ ELSŐ EV UTÁN Előléptek önállóvá JAVÍTJÁK A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS FELTÉTELEIT A szakmunkásképző isko­lák irányítását, tavaly szep­temberben a különböző mi­nisztériumoktól a megyei ta­nácsok vették át. Az első tan­év lezárásakor Pest megyé­ben is most összegezték a ta­pasztalatokat. összefoglalóan megállapí­tották, hogy az átalakulás za­vartalanul ment végbe, az is­kolák tartalmi munkájában nem okozott semmiféle zök­kenőt. Előnyös változást je­lentett, hogy a megyében mű­ködő hét fiókiskolából három önálló iskolává lépett elő, hármat a ceglédi szakmun­kásiskolához csatoltak — mint annak kihelyezett rész­legét —, s így valamennyinél jobbak a munka feltételei. Az első tanév tapasztalatai alapján fontos határozatokat hoztak, a fejlődés érdekében szükséges tennivalókról. Az így született döntések értel­mében Nagykőrösön javíta­ni kell a munkafeltételeket. Jelenleg 320 tanulót 2—3 tan­teremben, igen szűkös körül­mények között oktatnak. A nehéz körülmények megszün­tetésére, új iskola építését tervezik. Cegléden — a tervek sze­rint — az ipari szakmunkás- képző iskolákat központi is­kolává fejlesztik. Az új isko­lában központi tanműhelyek segítik majd a munkát. A vi­déki tanulók elhelyezésére kollégiumot létesítenek. Dabason, Monoron, Szent­endrén az ipari tanulók „al­bérlőként” tanulnak az álta­lános iskolák tantermeiben. Így az oktatás csak a délutá­ni órákban lehetséges, ami a bejáró tanulóknak nagyon hátrányos. A délutáni műszak felszámolására több javaslat merült fel. Szentendrén pél­dául javasolták, hogy az újon­nan épülő gimnáziumot né­hány tanteremmel bővítsék, s itt biztosítsanak helyet a szakmunkástanulók részére. K. Z. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Richard M. Nixon elnö­köt, az Amerikai Egyesült Ál­lamok nemzeti ünnepe alkal­mából. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnö­ke és Púja Frigyes külügymi­niszter búcsúlátogatáson fo­gadta Max H. Wershofot, Ka­nada Budapestre akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A nagykövet végleg elutazott Magyaror­szágról. Tóth Raymond, a Külügyminisztérium proto- kollosztályának helyettes ve­zetője búcsúztatta. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, kedden Baranya megyébe lá­togatott. Pécsett a megye ve­zetőinek társaságában megte­kintette az országos kerámia- kiállítást a művészeti szakkö­zépiskola növendékeinek tár­latát, majd felkereste alkotó­házában Martyn Ferenc Kos- suth-díjas érdemes művészt. Aczél György szerdán részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság kibővített ülésén, j amelyen megvitatták a Köz­ponti Bizottságnak a közmű­velődésről szóló határozatával kapcsolatos megyei feladato­kat és tervet. Dr. Betlej Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes ve­zetésével szerdán delegáció utazott Moszkvába, a kiemelt gépipari nagyvállalatok ter­mékszerkezetének átalakítá­sával kapcsolatos tárgyalások­ra. Megbeszélést folytatnak a szovjet traktoripari miniszté­riummal is a kétoldalú együtt« működés kérdéseiről. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes szerdán ünnepélyesen átadta a forgalomnak a 4-es számú országos főközlekedési út Üj- fehértó—Nyíregyháza és Ajak —Kisvárda közötti 15, illetve 9 kilométeres új szakaszát és a hozzá kapcsolódó közúti fe­lüljárókat. Az avatáson részt vett dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom