Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-19 / 167. szám

1971. JULIUS 19.. PENTEK iMhtan Tévé nélkül i Szentlőrinckáta Néhány éve még az újság­író nemcsak örömmel fedez- I te fel a házak tetején egyre szaporodó tévéantennákat, ha­nem sűrűn meg is emléke- I zett róluk. Ma persze, már fel sem tűnik, hogy jóformán nincs vidéki háztető ilyen antenna nélkül. Érthető te­hát, ha Szígetszentmárton- ! ban járva arra figyelt fel, hogy csak itt-ott mered az égre egy-egy antenna ennek a községnek házai felett. Ugyan miért? — Még a rádió is nehezen fogható esténként a legtöbb helyén — adja meg a magya­rázatát a magyar faluban ma­napság már merőben szokat­lan jelenségnek Pásztor Jenő községi tanácselnök. — Nap­pal sem teljes az áramfe­szültség, este azonban a köz­ség egyes részein annyira alacsony, hogy jóformán a lámpa is csak pislákol. Ki­épült villanyhálózatunk az idők folyamán 13 és fél ki­lométer lett, de csak egy transzformátorunk van, ho­lott négy kellene. Két éve negyven házhelyet parcel­láztunk, a legtöbb már be­épült. vagy rövidesen elké­szül rajta a lakás. Négy par­cellára azonban nem ér el az áramvezeték és a hálózat, sem arrafelé, sem másutt egye­lőre nem is bővíthető. — Többször is reklamál­tuk élőszóval és írásban, az áramszolgáltató vállalat pe­dig minden alkalommal ha­sonlóképpen válaszolt, azt kö­zölte, hogy községünk villany- hálózatának fejlesztésére csak Csepel-sziget egész hálóza­tának rekonstrukciójakor ke­rülhet sor. És mikor kerül sor a rekonstrukcióra? Idő­pontját nem tudták megmon­dani, nem titkolták azonban, hogy az V. ötéves tervbe sem állították be ezeket a munká­latokat. Hát ezért olyan ke­vés a tévéantenna közsé­günkben. Sz. E. Augusztusban — avatások Vetőmagvak — áramlásban Megkezdte a próbaüzeme­lést a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézetében az az új szárítóberendezés, amelyet az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság támogatásával az Energiagazdálkodási Intézet­tel együttműködve készítet­tek. A maga nemében egye­dülálló eljárás lérjyege, hogy az értékes vétőníagokat ál­landó áramlásban tartják, s ezáltal megóvják a sérülés­től. ugyanakkor növelik a szárítás hatásfokát is. Az alkotmány napját avatá­sokkal ünnepli az idén Szent- lörinckáta. A lakosság kul­turális és egészségügyi ellá­tásának érdekében folyó épít­kezéseket adnak át rendelte­tésüknek ezen a napon. Min­den ilyen irányú beruházás önmagában is említésre méltó, a lőrinckátai új épületekről azonban már csak azért is be­szélni kell, mert a lakosság önmaga érdekében ugyan, de lakhelye fejlesztésére el­lenszolgáltatás nélkül másutt is ad társadalmi muhkát, de a szenlőrinckátaiak az au­gusztus 20-án felavatandó két épület készpénzkiadásait körülbelül 340 ezer forinttal csökkentették. Olcsóbbá tette az építkezést az is, hogy a tanács a saját brigádjával építtet. Enélkül egymilliónál is többet fordíthatott volna az ifjúsági ház, az orvosi la­kás és a rendelő megépítésé­Az ifiknek is Nincs művelődési háza a községnek, s ez különösen a fiatalságnak hiányzik. Űj épülethez hiányzik a pénz. Van azonban tágas, nagy párt­ház a községben, még az öt­venes években emelte társa­dalmi munkával a községi pártszervezet. Most a községi tanács kérésére a pártszerve­zet hozzájárult, hogy épülete megfelelő átalakítással és bő­vítéssel egyúttal az ifjúság rendelkezésére álljon, legyen ifjúsági ház is. Lesz benne he­lye a pártszervezetnek, a KISZ-nek és egy, táncmu­latságok rendezésére is alkal­mas előadóteremnek. Nem­csak a pártszervezetre és a fiatalságra, hanem az egész lakosságra is gondoltak ak­kor, amikor úgy döntöttek, hogy jelenlegi szűk helyisé­géből a községi könyvtárat is átköltöztetik, helyiséget ala­kítanak ki számára. Összefogás — sok oldalról A bővítés és átalakítás mindössze 100 ezer forint készpénz kiadással jár, ami­hez egyébként a megyei párt- bizottság is hozzájárult. Ma­ga a lakosság pedig 40 ezer forint értékű munkával. Eb­ben bennefoglaltatik a helyi kisiparosok ellenszolgáltatás nélkül végzett szakmunkája is. Szintén kivette részét a társadalmi munkából az Egyesült Lenin Tsz. Ezúttal is, ahogy bármikor máskor, valahányszor a tanács hoz­záfordult, nyomban készsé­gesen vállalkozott az építő­anyag fuvarozására. Még Budapestről is érke­zett a napokban társadalmi segítség. A Dél-pesti Építő­ipari és Szolgáltató Közös Vállalkozás műanyagrészle­gének szocialista brigádja Szentlőrinckátáról elszárma­zott tagjai kedvéért elvállal­ta, hogy társadalmi munká­ban az épület melegpadlóját műanyaggal beburkolja. Az egészség szolgálatának A másik, augusztus 20-án felavatandó épület a község egészségügyét szolgálja. Há­romszobás orvoslakás, álta­lános és fogorvosi rendelő lesz benne, természetesen vá­róhelyiséggel. Sőt, egy fektető­szoba is épül a rendelő mellé. Erre az épületre valóban nem sok, mindössze 840 ezer forint volt a költségelőirány­zat. Nem kerül azonban az építkezés félmilliónál ckak valamivel többe. Elsősorban azért, mert a lakosság mint­egy 300 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. Fel­avatására együtt kerül sor az alkotmány ünnepén az ifjú­sági házzal* Sz. E. Műszaki átadás előtt KiSZ-fiatalok a határozatról „Nem tűrjük a passzivitást!” A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére, továbbá műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) külszolgálatos munkakörbe: lakatos, villanyszerelő, esztergályos, asztalos, kőműves, kovács, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, csőszerelő, marós szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Vidéken minden szombat szabad. Jó kereseti lehetőség. Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás vidéken ingyenes, a központban havi 75 Ft térítésért. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkásoknak hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalati munkaügyi osztályon: Budapest XVIII., Gyömrői út 79-r83„ vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. Délután két óra van. A Du­na-menti Kőolajipari Vállalat különböző üzemrészeinek fia­taljai, agitációs és propagan­da, valamint alapszervi titká­rai ülnek a társalgóban. Be­szélgetésünk témája: a KISZ központi bizottságának április 17—18-i határozata. Kiss Pé­ter, a gépészeti karbantartó műhely esztergályosa az ülés után rendezett vállalati vita­fórum tapasztalatait összege­zi. Erősíti a szervezetet — Na végre! — mondták. Szinte valamennyien örömmel fogadták a határozatot. Mind- annyiunk előtt világos, hogy megvalósítása erősíti a KISZ- szervezeteket, hogy a konkrét megbízatások teljesítése köz­ben jobban figyelemmel kísér­hetjük a tagok munkáját. Ügy látom, hogy nagy lépést tehetünk előre. Végre kiderül, kik azok aki megbújnak a jól dolgozók között, vagy nagy hanggal élnek a szervezetben, ezzel leplezve tétlenségüket. Végre közölhetjük az ilyenek­kel, hogy számukra nincsenek, nem járnak a jól ismert ked­vezmények. — Természetesen minden határozat annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle — szól kózoe Neményi László, a vál­lalat KISZ-vb-jenek tagja. — Végeredményben eddig is ké­szült a KISZ-tagokról minő­sítés, de ez csupán afféle „há­zon belüli” akció volt. Véle­ményem szerint amikor is­mertetjük a határozatot alap­szervezeteinkben, és megbe­széljük akcióprogramunkat, már akkor sckminden kiderül. Hallottam negatív hangokat is... : „Mit képzelnek, majd meló mellett én halálra stra- pálom magam, hogy KISZ-tag lehessek? Inkább kilépek.” Igen, ki is kell lépniük az ilyen, és hasonló platformon állóknak. A tagkönyv becsülete — ICi ismer olyan KISZ-ta- got, aki büszkén mutogatja a könyvét? Kifizetik havonta a tagdíjat, beragasztják a bé­lyeget és ezzel kész. Én remé­lem, hogy évenkénti cseréjé­vel és azzal, hogy vissza is vonhatjuk — megszüntetve egyben a tagságot is — na­gyobb lesz a becsülete — fej­tegeti hagy Ferenc, a vákuum- desztillaciós üzem alapszervi titkára. Azt kell elérnünk, hogy ne csupán adminisztra­tív lépés legyen ez a tag- könyvcsere, hanem minőségi változás. — Városi Tibi! A vezetők cse­réjéről neked most ván ta­pasztalatod! — fordul a villa­mos osztáiy alapszervi titká­rához Sági Ferencné laboráns. — Ne is mondd! Idén há­romszor választottunk vezetőt, mert elmentek szülni, katoná­nak és továbbtanulni.. *Ez a legrosszabb! Ha nincs egy megszokott, a mozgalomban tapasztalt és a fiatalok által is kedvelt vezető, akkor a munka is szétesik. Most pe­dig igazán követelmény, hogy ismerjük a tagokat, érezzük és tudjuk, hogy kinek milyen feladatot adhatunk, szívesen vállalja-e. Az éves munkát személyekre kell bontani. Sok KISZ-vezetőnél az is baj,'hogy mindent maga akar elvégezni. Rossz módszer. A vezető ve­zessen, fogja össze az embere­reket és kérje számon a válla­lásokat. Végezzen rendszeres agitációs és propagandamun­kát az alapszervezetekben. A kőolajipari vállalat KISZ­fiataljai most ismerkednek az áprilisi határozattal. Ki-ki vérmérséklete szerint fogal­mazza meg a véleményét, ak­tivitása, érdeklődése és ügy­szeretete szerint vesz részt a jelenlegi előkészítő munkában. Az akcióprogram elkészült. A következő hónapokban teljesí­tik majd vállalásaikat. A ha­tározat megvalósításának ta­pasztalatairól pedig a jövő év tavaszán számolnak be. Tóthné Házi Zsuzsa Bébiételek, importból Mennyiség — minőség _ választék A DÉLKER vállalat a cse­csemők jobb ellátásáról, a kis­mamák munkájánál! meg­könnyítéséről gondoskodik. Konzerviparunk ugyan tizen­két féle bébiételt gyárt, az üzletekben azonban egyszer­re csak öt-hatféle kapható rendszeresen, s nem elegendő a mennyiség sem. A DÉL­KER részben a hiány pót­lására, részben a választék bővítésére importál bébiéte­leket. A rendszeres ellátást bol­gár importra alapozza. Megállapodást kötött a bol­gár partnerrel 310 tonna bé­biétel idei szállítására, s tár­gyalnak további 100 tonna be­hozataláról. A külföldi licenc alapján, teljesen automati­kusan, higiénikus körülmé­nyek között készülő bolgár csecsemőételek megnyerték a hazai vásárlók tetszését. Je­lenleg nyolcféle, kizárólag bor­júhússal dúsított főzelék, va­lamint gyümölcskonzerv kap­ható. A hazaival azonos árú — 5, 6 és 8 forintos — bol­gár bébiételek egy évig eltarthatok. Ugyancsak a választékot bő­vítette a DÉLKER az NSZK- ból importált Aurora már­kájú, porított déligyümölcs­készítményekkel; 150 ezer dol­lár értékűt hoztak belőlük. A banánból, az ananászból, a narancsból és a marcipánból készült, mézzel és csokolá dévai ízesített pehely drágább ugyan — egy doboz 20—25 forint —, viszont nyolc-tíz adag kijön belőle. A bolgár és az NSZK-im- porttal a DÉLKER lényegében megoldja a bébiétel-ellátást. A tavalyi 120 ezerrel szem ben már az idén mintegy két­millió üveg, illetve doboz import csecsemőétel kerül forgalomba. Raktártűz Eddig ismeretlen okból tűz keletkezett a MOGÜRT gép­jármű külkereskedelmi válla­lat szigetszentmiklósi 1. sz. raktárában. A tűz az állvá­nyokon tárolt több száz féle éghető gépjárműalkatrészben pusztított. A kivonult tűzoltó- egységek gyors és szakszerű beavatkozásukkal a tüzet rö­vid idő alatt eloltották. A tűz keletkezési okát és a keletke­zett anyagi kár értékét bi­zottság vizsgálja. Július utolsó napjaiban lesz Pomázon a tanácsház szom­szédságában elkészült egész­ségügyi objektum műszaki át­adása. A Budakalászi Községi Tanács Költségvetési Üzeme kivitelezésében felépült két­szintes épület földszintjén a rendelők, emeletén pedig két, egyenként két szoba összkom­fortos orvosi lakás kapott he­lyet. Gártlos Katalin felvétele KGM Tanuló középvezetők A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumhoz tartozó válla­latoknál 30 ezer középvezető dolgozik a művezetőktől a főosztályvezetőkig. A műsza­ki-technikai haladás . szüksé­gessé teszi, hogy intézményesített formá­ban továbbkcpezzék őket a minisztérium, illetné a vál­lalatok keretein belül. A ko­hó- és gépipari miniszter ezért most rendeletet adott ki középfokú munkaköröket betöltő vezetők továbbképzé­séről. A minisztérium oktatási osztálya ’ 26 szakma legújabb is­mereteiből adott ki jegyzeteket. Egy-egy tanfolyam időtartama 110— 190 óra, az előadásokat he­tente egyszer tartják. A szep­tembertől induló tanfolya­mokon harmincfős csoportok vesznek részt; a nagyvállala­toknál önálló csoportokban, vidéken tájegységenként összevon­va, a legkisebb gyárakból pedig Budapestre küldik a résztve­vőket. Még az idén három­ezren vesznek részt a tovább­képzésen, jövőre már hat­ezren. így ötévenként min­den vállalati középvezetőt to- váhbképeznek. Asszonyi furíang Állítom, a békés, harmonikus családi élet dinamitja az új fétis: Skodák, Zsigu­lik, Volkswagenek, Fiatok. — Ki vezesse az autót? — vetődik fel mindjárt a kezdet kezdetén a vihart jel­ző kérdés, alighogy meghozzák a MER- KUR-tól. Ho, az asz- szony rövidlátó, nincs semmi baj, majd ve­zet a férj. Ha a férj az, akkor már eleve felesleges az aggoda­lom, mert nem gyűj­tenek autóra. Ha vi­szont mind a kettő megszerezte a jogsit, megkezdődik a szívós volán feletti harc is. Kezdetben szópárbaj­jal: — drágám, ne­ked rosszak a refle­xeid! — Neked pedig édesem, nincs szem­mértéked! — És így tovább, míg az öntu­datosabb (természete­sen az asszony) eljut a jogkövetelés bevált módszeréhez: sztrájk­ba kezd. Hogy meny­nyire így van, bizo­nyítja az a vasárnapi autós víkend, melyre harmadik utasként betársultam. A hívó tülkölésre hanyatt-homlok ro­hantam le a lépcső­kön, a kapuszínben már duzzogva várt barátnőm: — Látod, megint 5 akar vezetni. Szólj már neki! Hiába, a férj köszo- borként ült a volán­nál és kategorikusan kijelentette: — Édes szívem, visszafelé úgyis le vezetsz! Az asszonyban forrt a méreg. A Dunaka­nyarig orrlógatós hangulat telepedett közénk. A parkoló helyen ismerősök kö­szöntötték. Ha már így összetalálkoztunk, ebédeljünk együtt — proponálták és letele­pedtünk a csárda kerthelyiségében. — Italt? — hajolt meg a pincér aszta­lunknál. — Egy liter bort szódával, a felesé­gemnek meg hozzon gyümölcslevet... — rendelkezett a férj. Hasonlóan rendelt a hozzánk csatlakozó házaspár is. A két fe­leség szeme összevil­lant, amikor a bólés talpas poharakban megérkezett a jaffa, s mellettük csúfol- kodva, olajosán csil­lant meg a borospo­harakba öntött kék­nyelű. Barátnőm hir­telen felkapta férje poharát és fenékig itta, aztán elégté­teltől elmélyült han­gon mondta: — Nem fosztalak meg az örömtől, visz­szafelé is te vezet­hetsz — és finomko­dó gesztussal férje elé tolta a jaffás poha­rát. — Édesem, ez nem üzlet — jelentette ki higgadtan a másik asszony, nagyot kor­tyolva a gyümölcslé­ből —, az én módsze­rem más. Sztrájko­lok. Csak akkor va­gyok hajlandó vezet­ni, ha kilométeren­ként 3 forintot fizet a férjem. A múltkor I Szegedtől Pestig meg­kerestem egy olasz fürdőruhára valót. Barátnőm aggá­lyoskodva kérdezte: — És ha nem haj­landó annyit fizetni? — Hogyhogy nem? Akkor félúton leál­lók! Mindebből levon­tam a tanulságot: ameddig csak tehe­tem, vonaton utazom, vagy ... másnak a kocsiján. H. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom