Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-14 / 163. szám

Az ENSZ világűrbizottságának 17. ülésszaka befejezte munkáját __ Befejezte munkáját a világ­űr békés célú felhasználásának kérdéseivel foglalkozó ENSZ- bizottság 17. ülésszaka, A kéthetes ülésszak részve­vői meghallgatták különböző államok képviselőinek beszá­molóit a világűr kutatásával kapcsolatos, egyedileg vagy más országokkal együttmű­ködve megvalósított intézkedé­sekről. Nagyra értékelték a szocialista országok „Interkoz- mosz”-programját, a „Szojuz —14, űrhajó és a „Szaljut—3” tudományos űrállomás össze­kapcsolását, A bizottság megállapodás­tervezetet terjeszt az ENSZ- közgyűlés elé a világűrbe fel- bocsátott objektumok bejegyzé­séről. Az ülésszak részvevői határozatot hoztak arról, hogy mielőbb be kell fejezni a Hold­dal kapcsolatos szerződés ki­dolgozását. Vasutasok köszöntése Kitüntetések a MÁV Budapesti Igazgatóságán A MÁV Budapesti Igazgató­ság dolgozói az idén a fővá­rosban tartják a 24. vasutas­napi ünnepségüket. Huszon­négy éve tehát, hogy ünnep­ük hazánkban a vasutas dol­gozókat, pedig a magyar vas­út már 128 éves: az első sze­relvény Pest és Vác között közlekedett. Azóta több ezer kilométer sínpárt fektettek le minden irányban keresztül szelve Pest megyét és az or­szágot. Ezzel párhuzamosan fejlődtek a vasúti gépek, esz­közök, berendezések is. Ez így természetes. Az azonban már elgondolkoztató, hogy csak a vasút , megindulása után 104 évvel, a felszabadulást kö­vető esztendők, az erősödő né­pi demokrácia adta meg azt a megtiszteltetést a vasuta­soknak, hogy minden év jú­liusának második vasárnap­ján az ország lakói őket ün­nepeljék. A budapesti igaz­gatóságunk dolgozói is jól tudják: társadalmunknak ez a gondoskodása nem csupán ebben az egyetlen ünnepben Körmölők? fejeződik ki, hanem emellett az élet- és munkakörülmények­nek folytonos javítása a cél. Ezért a gondoskodásért terü­letünkön dolgozó vasutasok — mint az 1973-as gazdasági év eredménye is bizonyítja — el­sősorban munkájukkal feje­zik ki hálájukat. Tavaly pél­dául a belföldi áruszállítási 2,7, az export fuvarozási 20,4, a tranzitszáliítási terveinket pedig 16,7 százalékkal telje­sítettük túl. Ezzel elnyertük a vezérigazgatóság és a Vas­utasok Szakszervezetének Di­csérő oklevelét. Ezek a szá­mok előzetes biztosítékai az MSZMP XI. kongresszusának, valamint a hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére tett munkavállalá­saink teljesítésének. Mint ez közismert tény; a vasút egyetlen pillanatra sem áll meg. Dolgozóink közül te­hát most is sokan munkával ünnepelnek. A mozdonyveze­tő és a vonatvezetők éber szemmel figyelik a pályát, vi­gyázva a reájuk bízott uta­sokra, társadalmi tulajdonra. De ugyanezt teszik a vörös­zászlóval integető kocsiren­dezők, vagy a kapcsolótábla mellett álló forgalmi szolgá­lattevők is. Ezért a vasutasok ünnepén elsősorban őket köszöntőm a MÁV Budapesti Igazgatósá­gának központi szolgálata ne­vében. Tóth János vasútigazgató ★ A vasutasnap alkalmából szombaton a Nyugati pályaud­var Utasellátó Éttermében tartott központi ünnepségen Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter köszöntöt­te az ünnepségen részvevőkön keresztül a vasút mintegy 145 ezer dolgozóját és kitüntette a MÁV legjobbjait. Hatan a „Közlekedés kiváló dolgozója”, 81-en a „Kiváló vasutas” ki­tüntetést kapták. A MÁV Budapesti Igazga­tóság kultúrtermében tegnap tartották mag a vasutasnapi ünnepséget, ahol többek kö­zött 21 érdemes vasutas, 19 vezérigazgatói dicséretet és 24 igazgatói dicséret kitünte­tést osztottak ki o Pest me­gyei vasutasok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST v,la'j "KULcIAKJAi, MiTtMJUtltft MEGYEI JOj x/ünan #AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ARA 1 FOR1IVT 1971. JÜLIUS 14., VASÁRNAP Aratási helyzetjelentés: Türelmetlenek a kombájnosok, felkészültek a gabonaátvevők Késlekedik — de nem késett el a kalászosok betakarítása Más években ilyenkor már megyénkben is javában arat­tak, most — a szeszélyes idő­járás következményeként — még mindig csak a gabonabe­takarítás, hosszan elnyúló nyi­tányánál tartunk Az elmúlt hét a meg-megújuló próbálko­zások, kísérletezések jegyében zajlott. Sajnos, még ahol kom­bájn alá érett a termés, ott sem dolgozhattak folyamato­san, zavartalanul a gépek, gyakran félbeszakította mun­kájukat a hirtelen támadt eső, a felázott talaj, vagy éppen­séggel a szem nagy fokú ned­vessége. Július közepéig — a legfrissebb jelentések szerint — mindössze százhuszonfcét vagon őszi árpa, ötven vagon búza és két vagon rozs érke­zett be a felvásárló telepek raktáraiba. Hogy ez mennyi­re csekélyke mennyiség, az is bizonyítja, hogy normális kö­rülmények között már napon­ta ezer vagon gabonát kelle­ne magtárakba szállítani. Persze, ha meg is késett az idei aratás, aggodalomra még nin­csen semmi okunk, hiszen valójában nem helyre­hozhatatlan eltolódásról, késésről van szó. Jól szervezett munkával, a rendelkezésre álló gépi erő Javítás — másfél évenként Sok tízezer kilométert fut egy vasúti kocsi másfél év alatt. Ezután feltétlenül javí­tásra szorul, nemcsak üzem- biztonsági szempontból, de külleménél fogva is. A MÁV Dunakeszi Járműjavító Üze­mében ez a javítás testi, ki munkásságuk jelentős ré­szét. A végszerelde óriási üvegcsamokai alól (a képen) sosem fogynak ki a kocsik, amelyeken a belső kárpitozá- si munkán kívül a dukkózá- son át elvégzik a műszaki­technikai javításokat is. Révay Sándor, a szakszer­vezeti bizottság titkára külö­nösen jelentős eredménynek tartja, hogy a kongresszusi munkaverseny során tett vál­lalásaikat a tervezett ütem­nek megfelelően még eddig folyamatosan száz százaléko­san teljesítik, holott rendsze­resen csak 98 százalékos lét­számmal dolgoznak. Ezt a tel­jesítményt jobb munkaidő- kihasználással, célszerű mű­szaki fejlesztéssel érik el. Nincs olyan részfeladat, olyan dolgozó, aki a maga területén nem tudna valami pluszt nyúj­tani. A kongresszusi munkaver- Kieny-fel ajánlásokhoz tartoz­nak a további fejlesztések, amelyek teljesítése időará­nyosan szintén folyik. így ja­nuárra elkészül majd a 200 személyes kollégium, a 200 személyes munkásszálló és a 150 kisgyermeket befogadó óvoda. A Járműjavító dolgo­zói valamennyien társadalmi munkával járulnak az építke­zésekhez. A fizikai dolgozók összesen 35 ezer, a műszakiak pedig 5 ezer munkaórával se­gítenek. Gráxdos Katalin felvétele maximális kihasználásával Pest megye mezőgazdasági üzemei is sikeresen meg tud­nak birkózni az összetorló­dott, és most már kétség kí­vül több nehézséggel járó fel­adatokkal. Ha tétlenségre kényszerültek is a türelmet­len kombájnosok, a szerelők még egyszer át tudták nézni a gépeket, pótolhatták a fel­készülés korábbi időszakáról fennmaradt adósságaikat. Köz­ben a várva várt új kombáj­nok is megérkeztek, amelye­ket most szintén „bevethet­nek” a kenyércsatába. Tegnap egyébként már a fölmelegedés hatására a nagy- kátai járásban az őszi árpa betakarításának negyven szá­zalékával végeztek a gazda­ságok, nagyon sok termelőszö­vetkezet a megye más ré­szén is hozzálátott a búza aratásához. Ha minden jól megy — és ez most már egyedül csak az időjárástól függ — holnap már nagyobb erők szállhatják meg a gabonaföldeket. Természe­tesen, ha nem esik ma, va­sárnap is, teljes műszakot tar­tanak a kombájnosok. A me­gyei betakarítási operatív bi­zottság — miként erről Billé- di Ferenc elnök is tájékozta­tott bennünket — készenlét­ben áll, csakúgy, mint az AG- ROKER-ügyelet, és az átvevő­helyek. Mindenesetre az egy kombájnra jutó 140 hektár aratásra váró terület közepe­sen rossz idő esetén sem okoz­hat legyűrhetetlen akadályo­kat. A türelmetlenség érthető, ám a ^jelenlegi mégiscsak szo­rongató helyzet sem okozhat pánikhangulatot. Gyors, de megfontolt, rugalmas és ész­szerű szervezésre van hát szükség. Az utóbbi napokban sok szakember tette fel az orszá­gosan is indokolt, aggodalom­mal vegyes kérdést, lesz-e elég férőhelye a gabonának, hová kerül a learatott búza? Csele Ferenc, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgató­ja tegnap már erre a kérdés­re is megnyugtató választ adott Mint mondotta, ezen a nyáron a megyé­ben 19 ezer vagon gabo­na felvásárlásával szá­molnak. Ebből, az eddig megkötött szerződések alapján a terme­lőszövetkezetek 2500 vagon búza bértárolására vállalkoz­tak. Pillanatnyilag tehát úgy néz ki, hogy mintegy ezer vagon gabonát kell a válla­latnak elhelyeznie ideiglenes, szabadtéri tárolókban, ame­lyeket egyébként a megye ti­zenhat malmának udvarán állítanak feL Egyébként pedig valameny- nyi átvevőhely (huszonhét fel­vásárló raktár, huszonnyolc ideiglenes tároló, öt keverő és a malmok) összesen 180 úgy­nevezett átvevő vonal már felkészült a beérkező termés fogadására. A raktárakat ki­takarították, fertőtlenítették, s gépeket rendbehozták — sőt, mindent még egyszer átvizs­gáltak. Cegléden az új, 2000 vagonos modern gabonatároló is elkészült, most folyik a gé­pi berendezések bejáratása. Más szóval tehát, ez az új lé­tesítmény is üzembe lép már az idei aratáskor. Ami pedig a gabonaátvételt és -átadást illeti, ennek is kidolgozták _ a pontos menetrendjét. A vál­lalat valamennyi gazdasa­gai írásban rögzítette, "mikor és hol, mennyi gabonát vesz át. Természetesen az előzetes szerződések nem dogmák, me­netközben úgy igyekszenek a felvásárlók alkalmazkodni, hogy ne támadhasson zavar, fennakadás. Tulajdonképpen — ahogy az igazgató mondot­ta — a várhatóan, nagyobb nedvességtartalmú gabonáséin okozhat gondot, hiszen a megye termelőszövet­kezetei naponta 1300—1400 vagon gabonát tudnak le­aratni, és ehhez 1400 va­gon termény szárításához van kapacitásuk. Nos, ha a búzaföldeken is­mét kibontakozik a már ha­gyományos kombájnos ver­seny, a gabonafelvásárlók sem akarnak szégyenben marad­ni — náluk százharmincnégy szocialista brigád vesz részt a nyári vetélkedőben. Most már csak az időjárásnak kellene helyrebillennie — mert na­gyon türelmetlenek már az aratók és a gabonafelvásár- lók is. — sp— KÖZÉLET Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter Bagdadba uta­zott, ahol magyár kormány- küldöttség élén részt vesz az Iraki Köztársaság nemzeti ün­nepének rendezvényein. Bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Bondor József építésügyi és városfej­lesztési miniszter, Trethon Fe­renc pénzügyminiszter-helyet­tes és a Külügyminisztérium képviselői. Jelen volt Widad A. Ajjam, az Iraki Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Szurdi István belkereskedel­mi miniszter jugoszláviai láto­gatásának utolsó napján, szombaton Zágrábban találko­zott a horvát tagköztársaság képviselőivel, majd látogatást tett az INGRA építőipari vál­lalatnál. Ezután került sor a zárómegbeszélésre vendéglátó­jával, dr. Emil Ludvigerrel, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács külkereskedelmi titkárával (külkereskedelmi miniszterrel) majd összegezték a tárgyalások eredményeit. A magyar belkereskedelmi miniszter jugoszláviai .látoga­tásának befejeztével ma reggel visszatért Budapestre. Stefan Jedrychowski len­gyel pénzügyminiszter befe­jezte magyarországi hivatalos látogatását és elutazott Buda­pestről. A búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Faluvégi Lajos pénzügy­miniszter. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke Genfben találkozott a nemzetközi egyházi központok vezetőivel. K ellő végzettséggel, il­letve az egyéb kiköté­seknek megfelelve, két állás is megpályázható Vác Város Tanácsa végre­hajtó bizottságának szak- igazgatási szervénél ezek­ben a napokban. A pénz­ügyi osztály műszaki cso­portjába műszaki ellenőrt keresnek, technikusi vagy mérnöki képesítéssel. A termelés- és ellátásfelügye­leti osztályra pedig osztály- vezetőt, ez utóbbit pályázat útján, előbbit egyszerű je­lentkezéssel. Bizonyára nem akad ol­vasó, aki rá vágná: micsoda jó állások. Annál többen, akik úgy vélik, már a tiszt­viselőket is hívogatni kell. Tisztviselők? Innét már rövid az út odáig, hogy „a könnölök a tanácsházán”, mint hallottam volt a gö­döllői járás egyik nagyköz­ségében. Feleltem persze, a hamari — tehát ostoba — ítélkezésre. Azzal, hogy a járásban két esztendő alatt nem kellett ügyészi óvást emelni tanácsi határozatok ellen. Ami sokat mond ar­ról, a törvények, rendele­tek, általában a jogszabá­lyok szellemében járnak-e el a „körmölők”. A szentendrei járás üdü­lőhelyein a tanácsok ügyin­tézői ezekben a hónapok­ban úgy érzik magukat, mint a fuldokló, aki hol Kibukkan a víz felszínére, hol lesüllyed. A víz: az ügyfelek, az ügyiratok ára­data. Űj telektulajdonosok verik az asztalt. Eltelik fél esztendő, mire a birtok a nevükre kerül. Túlterhelt a telekkönyvi apparátus a já­rásban. A tanácsi szakigaz­gatás szintén. Ugyanakkor vannak betöltetlen helyek, nagy a cserélődés. Sokan szabályosan megszöknek, amikor tapasztalják, hogy a „körmölés” a tanácsházán teljes embert kívánó mun­ka. Éppen mert legkevésbé körmölés. Hanem egyszerű­nek látszó, de a gyakorlat­ban legtöbbször bonyolult ügyek részvevőinek, okmá­nyainak értő kezelése. A lacsony a tanácsi szak- igazgatásban végzett munka társadalmi rangja — mondja a városi tanácselnök, aki maga sem régóta dol­gozik tanácsi emberként s nem első szóra vállalta megbízatását... Abonyban megkérdeztem az egyik ügyintézőt, körülbelül mennyi jogszabályt kell — kellene — ismernie? ötve­nöt? Mosolygott. Jó lenne, ha csak annyit. S még jobb, ha a frissen megjelent jog­szabályokhoz néhány hét múlva nem érkeznének .módosítások ... Már-már pesszimistán beletörődtem volna, hogy ez a helyzet, bárhová nézek is, min­denütt gondokat látok, amikor a nagykőrösi tanács egyik vezetője kijelenti: ezt a munkát jól csak hi­vatásérzettel csinálhatja valaki, s nálunk jó néhá- nyan vannak ilyenek. Ellentmondás? Nem. Az élet egy darabjának met­szete, azt mutatja, ami van. Jót és rosszat, biztatót, el­gondolkoztató t. A Minisztertanács Taná­csi Hivatalának főosztály- vezetője azt mondja, hogy vizsgálataik, tapasztalataik szerint a megyében a taná­csok hatósági munkája megfelel a növekvő köve­telményeknek, a törvények tiszteletére alapozódik. Azt azonban hozzáteszi, hogy az ügyintézés formáin van mit tökéletesíteni, mert az állampolgár sűrűn éppen a formák miatt bosszankodik. Sokféle tényt hordtunk volna össze, egymáshoz tartozó dolgokat? U gyanarról írtunk vé­gig. A tanácsi szak- igazgatás nem lépést váltott, hanem új szakaszt kezdett. A helyi igazgatás nagykorúságának szaka­szát. Amikor a saját lábu­kon kell megállni, amikor nem érkeznek a felsőbb szervektől mindenre kiter­jedő részletes utasítások — olykor még nagyon szüksé­ges eligazító útmutatások sem, ami hiba —, amikor az ügyek döntő többségét helyben kell elintézni. Mindez érthető feszült­ségekkel jár. Nincsenek ta­pasztalati tények arra, hogy a megnövekedett he­lyi önállóság mekkora ügy­intézői apparátust követek Feltehető — én ezt tartom —, hogy az egyik helyen sok, a másikon kevés az ember. Aránytalan a sűrűn emlegetett leterheltség. S az a belső munkamegosztás is, egy-egy szakigazgatási szerven belül. Aminek oka, hogy az ügyintézőik egy ré­sze csak kevéssé képzett, véletlenül sodródott a ta­nácsi apparátusba, nem te­kinti életcéljának a ható­sági murikát Tisztelem a „körmölők” többségét, mert látom buz­galmukat és terheiket. Az állampolgártól azonban nem lehet megkívánni, hogy mindezt lássa, méltá­nyolja. Ö a végeredményt mérlegeli, az ügy elintézé­sének módját, idejét, a ha­tározat meggyőző voltát, az indokolás világosságát, s így tovább. Ma a korábbiaknál job­bak a feltételek ahhoz, hogy a „körmölők a ta­nácsházán” többet nyújt­hassanak. Ez jogos társa­dalmi követelmény velük szemben. Nehéz helyen áll­nak? Igen. Vállalták! Ezért fokozatosan mondjanak le azokról, akik csak azért dolgoznak a tanácsházán, mert amikor kerestek, ép­pen itt találtak munkát S támaszkodjanak azokra, anyagilag, erkölcsileg mind­jobban becsüljék meg azo­kat, akik tudatosan vál­lalták a nehezet. Sokan vannak ilyenek. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom