Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-13 / 162. szám

1974. JÜLIUS 13., SZOMBAT 3 xr^fmílB Az ifjúságpolitikai munka céltudatos, átgondolt, folyamatos feladatot igényel A Pest megyei Tanács megvitatta az ifjúsági törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait A Pest megyei Tanács teg­napi ülésén — amelyről az 1. oldalon adunk jelentést — meghallgatták a tanácstagok dr. Csicsay Ivánnak, a Pest megyei Tanács elnökhelyette­sének szóbeli kiegészítését az ifjúsági törvény végrehajtásá­nak tapasztalatairól kiadott írásos jelentéshez. összefoglalta azokat a poli­tikai, társadalmi feladatokat, amelyek a felnőttekre hárul­nak az ifjúság nevelésében. Mint mondotta: az MSZMP Központi Bizottságának ifjú­ságpolitikai határozata, majd az ifjúsági törvény a korábbi­nál még inkább az ifjúság fe­lé fordította a közvélemény figyelmét. Rendszeressé és in­tézményessé vált a fiatalság­gal való foglalkozás. A Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának szakigazgatási szervei intézkedési tervet ké­szítettek és a különböző tes­tületek többször is napirendre tűzték annak vizsgálatát, ho­gyan hajtják végre a felada­tokat. Csupán a városi, a nagyközségi és községi taná­csi testületek három esztendő alatt 120 esetben tárgyalták végrehajtó bizottsági ülésen és 79 esetben tanácsülésen az ifjúságpolitikát. Széles körű tevékenység a fiatalokért A megye lakosságának csak­nem fele harminc éven aluli, mintegy 430 ezer ifjú. Ebből a 15—30 év közötti férfiak szá­ma eléri a 137 ezret, a nőké a 132 ezret. Dolgozó 222 ezer, a többi tanuló. A számok ön­magukban is mutatják azt a nagy és sokrétű feladatot, amit a velük való foglalkozás, gon­doskodás jelent. Ismét a számok bizonyítják a feladatok sokrétűségét: a fiatalok közül nyolcvanezren a megyei iparban, huszonkét- ezren a mezőgazdaságban és 20 ezren a szolgáltatóiparban dolgoznak, százezer a bejárók száma, 23 ezer szakmunkás-, 17 ezer középiskolai, három és fél ezer általános iskolai tanuló, és 3500 egyetemi főis­kolai hallgató fejlődésével kell törődni. A szocialista társadalom fejlődése nagy változást je­lentett az ifjúság sorsában. Ma már a gyermekeknek 92 százaléka fejezi be az általá­nos iskolát, mintegy 75 szá­zalékuk eljut a középiskolák­ba. Napjainkban már termé­szetes, hogy a fiatalság zöme csak 18 éves korában áll ter­melőmunkába, amikor általá­nos műveltsége, világnézeti állásfoglalása magasabb fokon áll, mint a korábbi nemzedé­ké. Szinte bizonyos — mon­dotta dr. Csicsay Iván —, hogy a rohamos technikai, tu­dományos fejlődés eredmé­nyeként a század végén leg­többjük más munkakörben fejezi be termelési tevékeny­ségét, mint amelyben elkezd­te. Rájuk vár a nagy feladat, hogy befejezzék a szocializ­mus teljes felépítését. Ez is fokozza a mai felnőttek fele­lősségét. A gondoskodás alapja az ok­tató-nevelő munka. A negye­dik ötéves tervre előirányzott 2005 óvodai helyet a megye már 1973 végéig túlteljesítet­te. A 220 általános iskolai tan­terem építése helyett már 1973 év végéig 282 tanterem épült fel, és 1975 végéig további 154 tanterem épül. Az idén adják á* Cegléden a 168 és a váci 255 személyes kollégiumot. Vasadon pedig a tanyai és külterületen élő gyermekek számára nyolcvan helyet biz­tosítottak diákotthonban. Ez­zel egy időben a taneszköz-, a szemléltetőeszköz-ellátás is je­lentősen javult. Támogatás a fizikai dolgozók gyermekeinek Az ifjúság nevelésében nagy feladat hárul a pedagógusok­ra. A tanácsülés elismeréssel szólott róluk. Ugyanakkor megállapította, hogy a szemé­lyi feltételek kedvezőtlenek: 1971-ben az óvónők 19 száza­léka, az általános iskolai pe­dagógusok 7,6 százaléka volt képesítés nélküli. Ez a szám 1973-ban tovább romlott. Ez azt is jelzi, hogy eddig a ta­nácsok sokat tettek ugyan a pedagógusok életkörülmé­nyeinek javításáért, de még mindig sokat kell fáradozni azért, hogy maradásra ösztö­nözzék a pedagógusokat. A tanácsok sokat és ered­ményesen fáradtak azért, hogy megkönnyítsék a fizikai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulását. Ezt a segítsé­get csaknem ötezer tanuló élvezhette eddig. A megyei ta­nács 1969-ben alapított kö­zépiskolai ösztöndíja 1974-re 3,2 millió forintra emelkedett, amelyhez az OIOT további 1,6 millió forintot adott. Minden középiskolában megvalósítot­ták az egyetemi előkészítő tanfolyamokat, amelynek anyagi fedezetét ismét csak a megyei tanács vállalta. A harmadik osztályos tanulók számára megszervezték a nyá­ri intenzív matematika, fizi­ka előkészítő tanfolyamokat is. Mindez annak hizonyítéka, hogy az ifjúsággal való törő­dés a megyében nem kam­pányfeladat, hanem átgon­dolt, céltudatos, folyamatos munka. Fegyelmezettek, szorgalmasak Az ifjúsággal való foglalko­zást mutatja az is, hogy az ipari és a mezőgazdasági dol­gozók között csaknem húsz­ezrén tagjai szocialista brigá­doknak, vagy ifjúsági brigá­doknak. Az iparban 816 fiatal szerezte meg a „Szakma Ifjú Mestere” címet, a mezőgazda­ságban ezeknek száma 147. A „Kiváló Ifjú Mérnök, Köz­gazdász” címet az iparban 152, a mezőgazdaságban 59 egye­temet végzett fiatal viseli. A középiskolások 136 800 társa­dalmi munkaórát végeztek a közösségért. Építőtáborban 1700 fő több mint 110 ezer tár­sadalmi munkaórát dolgozott. A fiatalok többsége jól meg­állja helyét a munkában, fe­gyelmezetten, áldozatkészen dolgozik. Ez részben annak is köszönhető, hogy a tanácsok segítenek a pályaválasztásban, a pedagógusok nevelő munká­ja magasabb színvonalra emel­kedett, mind hatásosabb a ha- zafiságra, nemzetköziségre va­ló nevelésük. A fiatalok több­sége nem általában és' nem­csak szavakban tesz hitet a szocialista társadalom mellett, hanem nagyon is kézzelfogha- tóani szemléletesen. Sok helyen azonban nem eléggé becsülik még meg a fiatalok kezdeményezését, megnyirbálják önállóságukat, távol akarják tartani őket az iskola- vagy munkahely ügyei­nek intézésétől. Nem minde­nütt értik; nem lehet fiatalok bevonása nélkül eredményt el­érni. A szocialista demokrácia fej­lesztésének, az államélet kor­szerűsítésének is követelménye — amint azt az írásos elő­terjesztéssel összhangban a megyei tanács elnökhelyettese hangoztatta —, az ifjúság köz­életi tevékenységének fokozd­sa. Ez év első felében tartot­ták meg a munkahelyi és ága­zati ifjúsági parlamenteket, amelyeken csaknem százezer fiatal vett részt. A diákparla­mentekre az év máso­dik felében kerül sor. Az eddig megtartott parla­mentek tapasztalatai mutat­ják: az ifjúság aktív, bátran hangoztatja véleményét és be­bizonyította, hogy érdekli tár­sadalmunk valamennyi fontos ügye. A megyei tanács már eddig is sokat tett a jogos gondok enyhítéséért. A megyében épü­lő tanácsi lakásokból a köte­lező 20 százalékkal szemben 1973-ban már 50,1 százalékot fiatal házasok kaptak. Százha­lombattán még többet: 60, Cegléden 52 százalékát a laká­soknak fiatal házasoknak jut­tatták. A KISZ-lakásépítési akciókban a negyedik ötéves tervben 800 lakás épül. Több nagyközségben, így Dunake­szin, Nagykátán, Gödön ifjúsá­gi lakásépítő szövetkezetét ala­kítottak. A munkahelyek pedig lakásépítési kölcsönnel, ked­vezményes fuvarral segítik a fiatalokat. A társadalmi szervekkel A tanácsok nem kampányfel­adatnak tekintik az ifjúsági törvény végrehajtását, a párt ifjúságpolitikai határozatának megvalósítását, hanem tervsze­rű, hosszú távú munkával te­remtik meg az ifjúság szocia- I lista szellemű nevelésének fel- j tételeit. A tanács viszont csak a társadalmi szervekkel össze­fogva végezheti feladatát. Ed­dig is eredményesnek bizo­nyult a különböző együttmű­ködési szerződések végrehajtá­sa, hiszen a fiatalsággal való törődés összetett, szerteágazó feladat. Eredményekről, tennivalókról a vitában A vitában tizenketten szó­laltak fel. Kohut Pál, a megyei tanács ráckevei járási csoportjának vezetője megállapította, hogy az ifjúság az építő munkának aktív szereplője. A társadal­mi szervek szoros együttmű­ködésének fontosságáról szó­lott. Kérte a tanácstagokat, hogy az ifjúsággal való törő­dés ne váljék kampánnyá, legyen folyamatos munkánk szerves része. A lakásépítke­zések segítésének legjobb for­mája szerinte a társas építke­zés támogatása. Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságának első tit- ] kára arróli számolt be, hogy elkészült a megyei tanács és a KISZ-bizottság együttműködé­si tervezete. Javasolta, hogy rövid időn belül készítsenek hasonlót a városokban és a já­rásokban is. Elemezte az if­júsági parlamentek sokrétűsé­gét, s mint mondotta, ezeken is megnyilvánult: érdemes meghallgatni a fiatalok véle­ményét. Felhívta a tanács fi­gyelmét az úttörők és az ifjú­sági házak nagyobb támogatá­sára. Sófalvi Zoltánná, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak titkára azokat a módsze- | reket fejtegette, hogy a szak- szervezetek mivel tehetnek még többet azért, hogy a ta­náccsal együttműködve véd­jék az ifjúság érdekelt. A szakszervezetnek eddig is részletes programja volt, s a KISZ-szel is van megállapo­dásuk. Hangsúlyozta, a pálya­kezdők segítésének fontossá­gát is. Kiemelte a szentend­rei és a dunakeszi kezdemé­nyezést, ahol garzonlakások­kal segítik az induló fiatalo­kat, különösen a pedagóguso­kat. Barna József, a Pest megyei Sporthivatal elnöke a tömeg­sport jelentőségéről beszélt, s hivataluk mindent elkövet a sport megszerettetéséért. Pél­daként említette a nyári sportnapköziket, a sportiskolá­kat. Beszámolt róla, hogy több fiatal került a sportegyesüle­tek vezetésébe. Pál Ferenc, Abony nagyköz­ség KISZ-titkára, a kétezer bejáró abonyi fiatal életéről beszélt Helyben kevés az el­helyezkedési lehetőség, s akik eljárnak, azok este fáradtan térnek haza, nem vesznek részt a község életében. Az otthoniak művelődését pedig befolyásolja, hogy a művelő­dési ház elsősorban olyan mű­sorokat szervez, amelyekkel csupán anyagi lehetőségeit nö­veli. őszintén beszélt arról, hogy miként próbálják meg felvázolni a szocialista ember- eszményt a fiatalok számára. Dr. Bartha Miklós, a szent­endrei járási hivatal elnöke a nemzetiségi fiatalok életéről1 szólva elmondta, hogy sok mindent tesz a tanács már óvodás kortól az élő, az iro­dalmi anyanyelvűk megismer­tetéséért is. Wesselits Gergelyné dr., Szentendre városi tanács el­nökhelyettese a nevelési ta­nácsadó eredményes működé­séről adott számot, majd a gyerekek hazafias, internacio­nalista nevelését elemezte. Babinszki Károly, a ceglédi járási hivatal elnöke a terme­lőszövetkezetekben dolgozó fiatalok stabilizálódásáról el­mondotta, hogy megszűnt a tömeges elvándorlás a falvak­ból. Ez részben a technikai fejlődés eredménye, de szere­pe van a tsz-melléküzemágak- nak is ebben. A szocialista brigádok eredményeit elemez­te, s a fiatalság közéleti te­vékenységéről is kedvezően emlékezett meg. Megemlítette például Kocsér község új ta­nácselnökét. aki eddig a helyi Petőfi Tsz KISZ-titkára volt, huszonöt éves fiatalasszony. Ez és más példa is bizonyít­ja: az előítéleteket le lehet küzdeni. Bírálta a művelődé­si házak munkáját, amelyek­ben nem eléggé ifjúságcent­rikus a munka, a program. Inzsel Ottó, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­nak munkatársa elmondotta, hogy növekedett az ifjúsági klubok száma, de sok község­ben még egyáltalán nincs, s van olyan város, ahol szintén nem alakították még meg. Szászi Béla, az MHSZ me­gyei titkára a hazafias, hon­védelmi nevelésről szólott, s Az államigazgatós korszerűsítésének részeként Kialakítják az állami népesség-nyilvántartás új rendszerét — mint említette — az MHSZ- klubok megoldják a rájuk bí­zott feladatokat. Gond azon­ban az ifjúság honvédelmi ne­velése, amelyet az iskolák — személyi okoknál fogva — nem mindenütt tudnak megfe­lelően ellátni. Dr. Povazsán Gyula állator­vos a vidéki tehetséges tanu­lók továbbtanulásának lehe­tőségét szorgalmazta, különö­sen azok segítésére hívta fel a figyelmet, akik különböző tanulmányi versenyeken ki­emelkedően szerepelnek. Nagy János, a tervgazdasági bizottság tagja, a nemzetiségi kultúrotthonok helyzetéről, fejlesztéséről beszélt, különö­sen a szentendrei járás prob­lémáit ecsetelte. A felszólalások után a ta­nácsülés a beszámolóval együtt elfogadta az intézkedési ter­vet, hangsúlyozva, hogy a to­vábbi munka egyik feltétele a különböző szervezetek koordi­náló tevékenysége, s az, hogy az anyagi fedezetek biztosítá­sa mellett nagyobb figyelmet szenteljenek a felnőtt társa­dalom ez irányú felelősségér­zetének növelésévé, a nevelési feladatokra. A fiatalokért fe­lelős a szülő, az iskola, a tár­sadalom, de maga az ifjúság is, így, együttesen, közös erő­vel valósíthatók meg a ter­vek. S. A. A lakosság ügyei intézésé­nek egyszerűsítésére, a hiva­tali szervek adminisztrációs munkájának megkönnyítésére egységes állami népességnyil- vantartás készül, fontos sza­kaszaként az államigazgatás korszerűsítésének. A kormány által előírt népesség-nyilván­tartásról és a rendszer beve­zetésével járó feladatokról tartott a Parlament Gobelin- termében pénteken sajtótájé­koztatót dr. Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, a nyilván­tartás kialakításában közre­működő operatív bizottság elnöke. Gyorsabb ügyintézés Mint az elnökhelyettes el­mondotta, a mind szerteága­zóbbá váló gazdasági, kultu­rális, igazgatási tevékenység nyomán sokszorozódik a nyil­vántartások rendszere, ame­lyet az adminisztráció hagyo­mányos módszereivel mind nehezebb ellátni. Országos felmérések szerint főleg az állami szerveknél növekszik a személyi nyilvántartások száma. A helyi tanácsoknál például 110—120 féle szemé­lyi jellegű nyilvántartást ve­zetnek, az alapadatok egy ré­szét, mint a név, lakcím, szü­lő neve stb. — gyakran feles­legesen többször is le kell írni a különféle kartotékok­ra, s ez nehezíti, lassítja az ügyintézők munkáját Ezért vált indokolttá a népesség- nyilvántartás korszerű gépi technikán alapuló rendszeré­nek kiépítése. A hatékony ál­lamigazgatáshoz ugyanis szük­séges a sokféle adat, de ezek koordináltan, egységes rend­szerben áttekinthetőbbek. Az állami népesség-nyilván­tartás kialakítására 10 éves programot dolgoztak ki. A koncepció szerint a számítás­technika felhasználásával köz­ponti adatbank tárolja majd az állampolgárok személyi adatait, innen országos szá­mítógép-hálózat útján a köz­ségi tanács is naprakészen megkaphatja a szükséges ada­tokat, az állampolgárok pe­dig megszabadulnak a bizony­latok, igazolások beszerzésé­hez szükséges hosszadalmas utánjárástól. Egy állampolgár — száz adat A népesség-nyilvántartás központi szerve a július 1-én megalakult állami népesség­nyilvántartó hivatal, helyi szervei a városi tanácsok végrehajtó bizottságának igaz­gatási osztályai és a községi tanács szakigazgatási szerve. Az adatbank minden állam­polgárról 100 adatot tárol majd, a születési helytől a lakcímen át az iskolai vég­zettségig. A IV. negyedévtől fokoza­tosan valamennyi városban — a községekhez hasonlóan — a tanácsoknál kell bejelen­teni a lakóhelyváltozást, 1975. január 1-től pedig az egész országban a tanácsok veszik át ezt a feladatkört. A népesség-nyilvántartási rendszer kiépítésének első ál­lomása az alapadatok össze­gyűjtése. Ennek érdekében 1975. január elsejétől népes­ség-összeírás kezdődik az or­szágban. Az összeírás során szűkkörű program keretében a személyi igazolványok ada­tainak alapján kilenc pont­ban készül minden állampol­gárról adatgyűjtés (név, lak­cím, családi állapot, anyja neve stb.). Összeírás: jövőre Az összeírás egyúttal az 1975-ben esedékes választások előtti összeírást is jelenti. A korszerű népesség-nyil­vántartási rendszer bevezeté­sével , nemcsak a különféle adatszolgáltatással járó kel­lemetlenségektől mentesül a lakosság, de még pontosabbá válik a beiskolázás, a tüdő­szűrésre hívás és több más, gyakran bonyolult adminiszt­rációval járó, szinte minden­napos művelet. Ugyanakkor a lakosságról nyert pontos kép útmutatóul szolgál egyebek között az ipartelepítéshez és a lakótelepek kommunális fej­lesztésére is. Diplomakiosztó ünnepség a rendőrtiszti főiskolán Pénteken tartották meg az első évfolyamzáró ünnepséget a rendőrtiszti főiskolán. Az ünnepségen megjelent dr. Ko­rom Mihály igazságügyminisz­ter, ott volt a belügyminiszté­rium tábornoki és parancsno­ki karának több vezetője, részt vettek a társ fegyveres testületek képviselői. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által négy évvel ez­előtt létrehozott — rendőrtisz­tek számára felsőfokú politi­kai és szakmai képzést nyújtó — főiskola első végzős évfo­lyamának 128 hallgatója vette át parancsnokainak, család­tagjainak, hozzátartozóinak jelenlétében diplomáját. Az ünnepségen Benkei András belügyminiszter mondott be­szédet. Szakszervezeti tanácskozások A tárcához tartozó vállala­tok dolgozóinak munkakörül­ményeiről, üzemi szociális el­látottságáról, valamint az üze­mi és a közúti baleseti hely­zetről tárgyalt Rödönyi Ká­roly közlekedés- és posbaügyi miniszter tájékoztatója alap­ján pénteki ülésén a Közle­kedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A miniszter megállapította, hogy a munkavédelmi hely• Az iraki küldöttség Gödöllőn Az Iraki Arab Szocialista Újjászületés Pártjának Pest megyében tartózkodó 15 tagú tanulmányi küldöttsége teg­nap Gödöllőre látogatott Muhi A. Hussain M. Al-shemeri ve­zetésével. A vendégeket elkí­sérte Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, valamint Var­ga Gábor, a Pest megyei párt- bizottság oktatási igazgatósá­gának tanára. A küldöttséget Kis Emil, a gödöllői járási pártbizottság első titkára, Be­nedek János, a városi tanács elnöke és Kerek László, a gö­döllői városi pártbizottság munkatársa fogadta. A találkozás során Gödöllő történelmi útjáról és fejlődé­sének, a város nagyüzemeinek, országos jelentőségű kutató- intézeteinek életével ismerke­dett meg a tájékoztatók alap­ján. Hasonlóképpen a gödöllői járás mindennapjaival is, va­lamint mind a város, mind a járás politikai helyzetével, a pártmunka feladataival. A baráti, elvtársi beszélge­tést követően az Agrártudomá­nyi Egyetemet keresték fel. Itt dr. Bánházi János dékánhe­lyettes, az egyetemi párt-vég­rehajtóbizottság tagja fogad­ta az iraki küldöttséget, majd az egyetem tangazdaságába lá­togattak. zet javítására hozott minisz­tériumi és szakszervezeti in­tézkedések kedvező eredmény­nyel jártak. A fejlődés mellett azonban továbbra is gond, hogy például a Volán vállala­toknál és az Autóker-nél — mintegy 35—40 munkahelyen — több mint tízezer dolgozó munkakörülménye, szociális ellátása egyáltalán nem meg­felelő. ★ Pénteken ülést tartott a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének központi vezetősége. A tanácskozást, amelyen Gál László, a SZOT titkára is részt vett, dr. Csendes Károly, a szakszervezet elnöke nyitotta meg. Először Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal élnöke az V. ötéves terv előké­születeiről tartott tájékozta­tót, majd megvitatták a köz- szolgálati bérkorrekciók és az új bérrendszer bevezetésének tapasztalatait. A szakszervezet központi vezetőségének megállapítása szerint az idén több mini 70 000 közalkalmazott kapott fizetésemelést, közülük olyan jelentős rétegek, mint a taná* esi és kutatóintézeti dolgozók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom