Pest Megyi Hírlap, 1974. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-11 / 160. szám

1974. JÜLIUS 11., CSÜTÖRTÖK Ki mulasztott Nagykőrösön? Tragikus haláleset adta a tollat Szekfű Lajos nagykőrö­si nyugdíjas kezébe. 1974. március 2-án elhunyt egy hu­szonkét éves fiatalember. Most már azonban — 1974. július 10-én — sokkal többről van szó, mint a huszonkét évet élt B. József márciusban be­következett halálának körül­ményeiről. A levél Szekfű Lajos, a többi kö­zött ezeket írta a szerkesztő­ségünkbe 1974. március 5-én érkezett levélben: „Átszaladt a szomszédnő, hogy 22 éves fia, a Jóska rosszul van, eszméletlen. Szó­lok a vejemnek, ülj kerékpár­ra. hívd a körzeti orvost. A körzeti orvos, dr. Kiss Dániei: fürdőik, utána vendégeim vannak, nem megyek. Vejem visszajön. Küldöm gyorsan a kórházba. Onnan telefonálnak egy másik orvosért. A beteg kb. 40 percen át még éit. Mi­re a másik orvos megérkezett, a halál beállt.” Az eset Szekfű Lajost más. de ugyancsak a város egész­ségügyi hálózatának műkö­dését érintő tapasztalatok le­írására is rábírta. így arra. hogy fogorvosi rendeléskor a sorszámmal várakozók elé mások kerülnek, s azok ülnek a fogorvosi székbe: a körzeti orvosi rendelőkben nem kezdik meg pontosan a munkát... A részletes, többségében ■konkrétumokat tartalmazó levél befejező részében ezt olvashattuk: „Lehet, hogy a soraim lát­tán úgy gondolják, talán ma­gánsérelemből, elfogultságból közlöm az elmondottakat Té­vednek, hiszen engem sem érintenek az elmondottak job­ban, mint másokat, de az a véleményem, hogy ezek olyan állapotok, melyeket a lakos­ság, a dolgozók nem kötelesek eltűrni.” Az akta A szerkesztőség — mivel a levélíró lényegében alapvető kifogásokat tett a nagykőrösi egészségügyi hálózat némely pontjának rendeltetésszerű és fegyelmezett működésére — Szekfű Lajos észrevételeit néma városi tanács, hanem a Pest megyei Tanács vb egészségügyi osztályára, dr. Tengelyi Vilmos megyei osz­tályvezető főorvosnak küldte át 1974. március 12-én. Ter­mészetesen vizsgálatot kérve. Ne firtassuk, a legfontosab­bat, az emberi életet, egész­séget, az orvosokba vetett hi­tet érintő panasz miként si­lányult aktává. Nem tette sen­ki az aktatáskájába, nem kap­ta senki kézbe, nem ült vo­natra, gépkocsiba, hogy most és azonnal a végére jár. Akta lett. Eljutott oda, ahonnan el­indult a levél. Nagykőrösre. A városi tanács-vb egészségügyi osztályára. Ahová, ha akar­juk, mi is elküldhettük vol­na. A vizsgálat Tollat fogott egy állampol­gár, hogy közérdekből szóvá tegye azit, amit tapasztal. S lám, már az áll az iraton: „Tárgy: Szekfű Lajos panasza a nagykőrösi orvosok ellen". Azaz, általában „a” nagykő­rösi orvosok ellen. S nem su­gall ez az „ellen” már eleve valami bizalmatlanságot, el­lens zen vet? Ezt se firtassuk. Maradjunk csak a vizsgálatot végző dr. Danis Irén 'városi , egészségügyi osztályvezető le- | veiénél, amelyet 1974, április 12-én keltezett, s amelyet Szekfű Lajosnak címzett. Ez áll benne: „B. József 22 éves... alatti lakos az orvos hívása idején már olyan súlyos állapotban volt, hogy az életét sem kör­zeti, sem kórházi osztály meg­menteni nem tudta volna. Ter­mészetesen mindannyiunk szá­mára megnyugtatóbb lett vol­na, ha a híváskor azonnal or­vost kap, aki megkísérli a be­tegnél a lehetetlent is. A tra­gikus esemény 1974. március 2-án történt, szombati napon, amikor ügyeletes orvos állt a lakosság rendelkezésére a ren­delőintézetben. Ügy látszik, a riadalomban erről önök meg­feledkeztek. Hasonló esetben az a helyes eljárás, hogy a hozzátartozó kérje meg (a szerkesztő kiemelése) a nem ügyeletes orvost., hogy telefo­náljon az ügyeletre és a beteg címének közlése után a mun­kára kész állapotban lévő ügyeletes orvos azonnal elin­dul a beteghez. Amennyiben az ügyeletes orvos másik be­tegnél van, akkor az az orvos köteles a Hívást elfogadni sür­gős esetben, aki először szer­zett tudomást a beteg súlyos állapotáról.” A közbeszólás Igen, itt közbe kell szólnom. Mint laikusán gondolkozó em­bernek, aki bármelyik pilla­natban lehet „hozzátartozó”, ha azt látja, embertársa or­vosra szorul. Közbe kell szól­nom, mert dr. Danis Irén levele kioktatja azt a Szekfű Lajost, aki nem hozzátarto­zója, csak szomszédja volt a betegnek, s aki ugrasztottá vejét... Miért is nem jutott eszébe, hogy hol keresse az ügyeletet? A vőnek miért nem jutott eszébe, hogy megkérje a körzeti orvost, telefonáljon az ügyeletre... Az orvosnak sem jutott eszébe? A laikus, megrémült em­bernek a dolga számontarta- ni, mi a szabály, s ahhoz igazodva cselekedni? Bizonyára úgy igaz, ahogy az osztályvezető levelében áll: B. József életét nem lehetett volna megmenteni. De a tör­téntek után ki képes ezt meg­magyarázni, elfogadtatni az édesanyával, a hozzátarto­zókkal, a környezettel? S mi­közben Szekfű Lajost kiok­tatják a rendre, szó sincs ar­ról, hogy az útbaigazítást, te­lefonálást mellőző körzeti orvossal mit közölt dr. Danis Irén. Közölt-e egyáltalán vala­mit? A vizsgálat folytatása Bebizonyosodott, hogy Szek­fű Lajos jogosan szólt a fog­orvosi rendeléseknél tapasz­található visszásságok miatt. Az egészségügyi dolgozókat ugyanis soronkívül beenged­ték. „A jövőben — írja az osztályvezető — az egészség- ügyi dolgozókat a rendelési idő végén fogják ellátni, hogy a betegek emiatt ne várakoz­zanak több ideig.” Bebizonyosodott, hogy nem „a” nagykőrösi orvosok álta­lában, hanem a nagykőrösi orvosok némelyike nem úgy dolgozik, ahogyan a társa­dalom jogosan elvárná, nem A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezetének vezetői dr. Dimény Imre miniszter és dr. Tamás László főtitkár, ve­zetésével szerdán a miniszté­rium és a szakszervezet együttműködéséről tárgyaltak. Megállapították: az évről évre kidolgozott közös program 1973-ban és 1974 eddig eltelt időszakában elősegítette az élelmiszeripar fejlődését. A minisztérium és a szak- szervezet együttműködési ter­ve továbbra is nagy súlyt he­lyez az élelmezésipari munká­sok helyzetének, élet- és mun­kakörülményeinek javítására. Kihasználják a tanulás ipar­ági, vállalati és üzemi formáit. Kiemelkedő feladat a nődol­gozók munkakörülményeinek javítása, a lányok, asszonyok szakmai képzésének felkaro­lása. Nagy figyelmet fordítanak az üzemi és munkahelyi de­mokrácia továbbfejlesztésére, valamint a munkafegyelem és munkamorál további javításá­ra. A feladatok megvalósításá­ra a minisztérium és a szak- szervezet közös munkaprogra­mot alakított ki. tesz meg mindent a fegyelem betartása, a bizalom megtar­tása érdekében. Bebizonyoso dott, hogy nem „a” nagykő­rösi egészségügyi intézmé­nyekben, hanem azok né­hány munkahelyén igencsak akad javítanivaló. Amire az ellenőrzésnek — ha van, ha rendszeres, ha alapos — már fel kellett volna figyelnie. Az egyetértés Nem figyelt fel erre. A vá­rosban sem, a megyénél sem. A Pest megyei Tanács vb egészségügyi osztálya — jóval a törvényesen előírt határidőn túl — 1974. május 2-án küld­te meg válaszlevelét szer­kesztőségünknek. Ebben az áll: , „A panaszlevél alapján a nagykőrösi városi főorvos vizsgálatot tartott és a vizs­gálat után a tapasztalt té­nyekről és a tett intézkedé­sekről Szegfű Lajos pana­szost írásban értesítette. A tett intézkedéssel egyetértek.” Gépelt aláírás: dr. Tengelyi Vilmos megyei főorvos. Kéz­zel : helyette, olvashatatlan aláírás. Az egyet nem értés Szerkesztőségünk az 1974. május 5-én érkezett választ nem tartotta elfogadhatónak. Szekfű Lajos „panaszos” ugyanis nem azért szólt, mert vele goromba volt egy orvos, mert neki nem írtak fel egy gyógyszert. Azért szólt, mert úgy érezte, hogy emberi mél­tóságát, állampolgári közér­zetét sérti egy és más. Ezért szerkesztőségünk 1974. május 22-én levélben for­dult dr. Csicsay Ivánhoz, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyetteséhez. Részletesen meg­indokoltuk, hogy miért tart­juk elfogadhatatlannak mind dr. Danis Irén levelét, mind dr. Tengelyi Vilmos egyetér­tését. A megyei tanács elnökhe­lyettesének 1974. jiinius 11-én kelt, a Pest megyei Hírlap­hoz írt válaszában a többi között ez áll: ... „A levélben foglaltakkal, a jogos felhábo­rodással egyetértek, ezért megkeresést intéztem a váro­si tanács elnökéhez, Szűcs Zoltán elvtárshoz, hogy a pa­naszlevélben foglaltak tárgyá­ban vizsgálatot és fegyelmi eljárást elrendelni szívesked­jen.” A zárszó, de pont nélkül Több mint négy hónapja írta meg levelét a nagykőrösi nyugdíjas. Az ügy viszont — a fentiek szerint — még min­dig nem zárult le. Pedig ke­rek egy hónapja már annak is, hogy a megyei tanács el­nökhelyettese megkeresést in­tézett a városi tanács elnö­kéhez. Jó lenne végre, ha kitehet­nénk a pontot. Szekfű Lajos egyetlen tud­nivalóról, az ügyviteli rend­ről feledkezett meg.. Ügy látszik, vannak, akik ennél sokkal többről is meg­feledkeznek. A kötelességük­ről. Mészáros Ottó Megalakult az Országos Közművelődési Tanács A Minisztertanács a közmű­velődési munka irányításának összehangolására, ellenőrzésé­re, hatékonyságának fejleszté-' sére Országos Közművelődési Tanácsot hozott létre. A testü­let a Minisztertanács tanács­adó, véleményező, koordináló és ellenőrző szerveként műkö­dik. Hatáskörébe tartozik a fejlesztési koncepciók, irány­elvek, javaslatok kidolgozása a közművelődés egészét, illet­ve több szerv közművelődési tevékenységét érintő kérdé­sekre. Értékeli továbbá a köz­művelődéspolitika általános vagy egyes szakterületeken történő megvalósulását. En­nek keretében az állami szer­veket beszámoltatja, a társa­dalmi szervek és a szövet­kezetek érdekképviseleti szerveit tájékoztatásra kéri fel közművelődési tevékenysé­gükről. Kezdeményezi a köz- művelődés egészét érintő mi­nisztertanácsi előterjesztése­ket, véleményezi továbbá a közművelődésre vonatkozó mi­nisztertanácsi előterjesztése­ket. A Közművelődési Tanács összehangolja a közművelődé­si feladatokat ellátó szervek gyakorlati közművelődési munkáját, Az Országos Közművelődési Tanács elnöke: Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Alelnökei: dr. Orbán László kulturális miniszter, Virizlay Gyula, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkára, Barabás János, a KISZ Központi Bizottságának titkára. ^ A kulturális örökség birtokosa a nép L. I. Bressnyev levele Marton Pálnéhoz A vérségiek széles körű ösz- szefogásával és nem utolsósor­ban a megyei illetékesek tá­mogatásával Marton Pálné Homok Erzsébet kezdeménye­zésére nyílhatott meg a vérsé­gi falumúzeum. Mártonná fá­radhatatlanul tevékenykedett a szervezésben, az intézmény anyagának összegyűjtésében. Mint akkor hírül is adtuk, ez év június 15-én nyílt meg a falumúzeum. Marton Pálné — aki 1972 őszén személyesen is találkozott Leonyid Brezs- nyevvel, aki akkor küldöttség élén járt hazánkban — most a megnyitás előtt a falu számá­ra oly nagy eseményről levél­ben értesítette az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkárát. Leonyid Brezsnyev levélben köszönte meg az értesítést, s ezt a levelet tegnap délután ünnepélyesen adta át Marton Bálnának Versegen B. D. Seri- kin, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetségének kö­vettanácsosa. A múzeumban rendezett ünnepségen részt vett Cservenka terencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, Barinkat Oszkárné, a Pest megyei párt- bizottság titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke és Brenner Péter, az MSZBT Or­szágos Központjának osztály- vezetője. Ott voltak a járás és a község politikai életének ve­zetői, élükön Kiss Emillel, a gödöllői járási pártbizottság első titkárával és dr. Süpek Zoltánnal, a járási hivatal el­nökével. Marton Pálné az ünnepségén meghatottan vette át Leonyid Iijics Brezsnyevnek az aláb­biakban közölt levelét. „Kedves Marton Elvtársnő! . Nagy meghatottsággal olvastam kedves levelét, amely élénken emlékezetembe idézte budapesti találkozásunkat. örömmel szereztem tudomást róla, hogy szülőfalujában múzeum nyalt. A szocializmus örökli mindazt a legjobbat, ami a nemzeti és a világkultúra fejlődésének hosszú történelme során létrejött és ezt a gazdagságot a nép szolgálatába állítja. A kulturális örökség birtokbavétele rendkívül fontos, szükséges és hasznos dolog. Élve az alkalommal, szeretném tolmácsolni önnek és földi­jeinek jókívánságaimat a múzeum megnyitása alkalmából. Ki­váló jó egészséget, boldogságot, újabb sikereket kívánok a vi­rágzó szocialista Magyarország építéséhez. 1974. június 18. Őszinte tisztelettel: L. BREZSNYEV A levél ünnepélyes átadása megnézték a gazdag vérségi után Marton Pálné hozzáértő falumúzeumot, kalauzolásával a vendégek F. B. ÚJ ÜZLETEK, ÁRUHÁZAK Tervszerűen fejlődik a megye kereskedelmi hálózata Pest megye lakosai az elmúlt évben 2861 állami és szövet­kezeti boltban, azonkívül 739 magánkiskereskedőnél vásá­rolhattak. Vendéglátóegység ugyanilyen megoszlásban 1333, illetőleg 64 működött. A bol­tok alapterülete egy év alatt 18 751 négyzetméterrel növeke­dett, ezen belül elsősorban a vendéglátóhelyeké. Mert míg a bolti kiskereskedelem terület- növekedése 4,2, a vendéglátásé 6,4 százalékos volt. Nyolcvanhat százalék kész A IV. ötéves tervben az ösz- szes fejlesztési forma igénybe­vételével Pest megye rendkí­vül dinamikus hálózatépítési tervet valósít meg. A célkitű­zés szerint összesen 63 ezer négyzetméterrel nő a boltok területe. Az'eddig eltelt három év alatt kereken 54 ezer négy­zetméter a gyarapodás, így a tervezett alapterületnöveke­dés 86 százaléka tavaly év vé­géig már megvalósult. A fejlesztés üteme azonban nem zavartalan, menet közben szükség volt kisebb-nagyobb módosításokra. Pozitív válto­zás, hogy egy-egy nagyobb üzlet megnyitásával általában a kis „szatócs” boltokat felszámol­hatják. Miután a negyedik ötéves tervet másfél év múltán befe­jezzük, megkértük a megyei tanács kereskedelmi osztálya hálózatfejlesztési előadóját, tá­jékoztasson, ez idő alatt a me­gyében hol, és milyen jelentő­sebb üzletet nyitnak? Diósdtól Ceglédig Sziiretelőgép Együttműködés Tanácskoztak a MÉM és az ÉDOSZ vezetői A bemeeebarátl—kemencéi Egyesült Tsz-ben — amelynek 50 hold bogyós gyümölcsöse van — különböző szedőg-épeket próbáltak ki. A képen: a ribizliszcdö gép. Koppány György felvétele Ami a tényleges, idén meg­épült átadandó, vagy jövőre elkészülő épületeket illeti: át­adták már a szigetszentmárto- ni és a farmosi ABC-t, befe­jezésre vár a szentendrei be­vásárlóközpont, a ceglédi lak- berendezési áruház, a gödöllői bútoráruház. Ez utóbbi az elő­zetes tervekben nem is szere­pelt. Hosszadalmas lenne fel­sorolni az összes kisebb-na- gyobb élelmiszerüzletet, zöld- ség-gyümölcs-elárusítót és fű­tőolajtelepet; több mint 15 ezer négyzetméterrel nő majd ezeknek az összalapterülete az idén. Diósd, Leányfalu, Pomáz, Szigetszentmiklós, Szentendre. Százhalombatta, Vecsés, Gyál, Vác, Gödöllő, Törökbálint és Felsőgöd egyaránt gazdagodik állami kereskedelmi üzletek­kel. A szövetkezetek Vasadon, Ecseren, Pilisvörösváron, Nagykovácsiban, Gödöllőn, Halásztelken, Szentmártonká- tán és Püspökszilágyon nyit­nak új boltot. Ezenkívül Ül­lőn, Cegléden, Budakalászon, Tahiban, Kisorosziban, Tápió- szőlősön, Dömsödön, Örkény­ben és Túrán létesítenek még új elárusítóhelyeket. Jövőre a Nyugat-Pest me- yei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Taksonyban és Tökö­lön, a Ceglédi Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat Gyá- lon, a Váci Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat Vácott nyit majd nagyobb alapterületű élelmiszerboltot. A Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 1200 négyzetméter alapterülettel részesedik a nagykereskedelmi vállalatok Törökbálinton épülő közös raktárából. Az ÁFÉSZ-ek kö­zül a pilisborosjenői Pilisvö­rösváron létesít 1975-ben élel­miszerboltot, a ceglédi Ceglé­den, míg a szobi ÁFÉSZ Vá­mosmikolán ÁBC-áruházat épít. Vendéglők helyett kocsmák A fejlesztési terv kapcsán azonban a gondokról is szólni kell. Az eddig megvalósult épít­kezésekhez a Belkereskedelmi Minisztérium jelentős támoga­tást nyújtott. A beküldött pá­lyázatok elbírálása révén há­rom nagy alapterületű üzletre 24 és fél milliót, az ellátatlan terület élelmiszer-hálózatának, továbbá a belföldi turizmust segítő egységek építéséhez 15 és fél, összesen tehát 40 millió forint állami hozzájárulást szavazott meg. A korábban közzétett pályázati feltétélek ma is érvényesek minden olyan élelmiszer-vendéglátó­hely építéséhez, amelyet 1975- ig üzembe helyezhetnek. A működési engedélyeket azonban a városi-járási, illető­leg a helyi tanácsoknak o mos­taninál körültekintőbben kell megadniuk. Nincs szükség pár­huzamos fejlesztésre, amire szintén van példa. A termelő- szövetkezetek pedig a legfon­tosabb feladatukból, a lakos­ság zöldség-gyümölcsellátásá- ból nem úgy veszik ki a ré­szüket, mint ahogy elvárható lenne. Szívesebben nyitnak vendéglátókat. A tavaly év vé­gi állapot szerint 91 ilyen üzemből 31-ben kell (kellene) meleg ételt főzni. A valóság­ban azonban inkább italboltok ezek. így például a kocséri Üj Élet Tsz falatozójának — az utolsó negyedév kimutatásait véve alapul — 190 ezer forin­tos összforgalmúkból mind­össze 9 ezer forint volt az étel, a Petőfi Tsz ecseri bisztrója a 305 ezer forintos összforgalom­ból 7 ezer forintért árusított ételt. De tovább folytatva a példákat: a dömsödi Arany­kalász Tsz nyolc büfét tart fenn. össszforgalmuk 1 millió 317 ezer forint volt, ebből 18 ezer forint a ceglédi Kossuth Tsz dunakeszi falatozójában a 263 ezer forintos összforgalom­ból 3 ezer forint jutott a2 étel­re. A fenti adatok láttán nem Is kell,különösebben kommen­tálni, hogy a tanácsok által ki­adott működési engedélyeket megkerülve, családias meleg­konyhás kisvendéglők helyett szimpla kocsmák ezek. Komáromi Magda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom