Pest Megyi Hírlap, 1974. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-12 / 135. szám

1974. JÚNIUS 12., SZERDA ■Lftírian Döntöttek a borbírák Sok díjazott a megyei versenyen Fákat csapdosó szél ós hű­vös, időnként viharzó eső fo­gadta tegnap a dömsödi Aranykalász tsz-ben, a Pest megyei borverseny díjkiosz­tására érkezőket, akiket azon­ban hamarosan feimelegített a házigazdák egyik díjnyer­tes bora, a Mathiász János, né muskotály, Tóth Mihály, az Országos Borminősítő In­tézet igazgatóhelyettese a zsű­ri egyik tagja adott összefog­lalót a versenyről. Ize, színe, illata Idén, a megye mintegy negy­ven termelő helyéről négy kategóriában, asztali pecse­nyefehér, minőségi fehér, vö­rös és fűszerezett csoportok­ban indult 176 versenyző bor. Fajtánként négy palackot kellett a rangos zsűrinek cí­mezve Budafokra irányítani, ahol április végén órákon ke­resztül ízlelték, szaglálták és kóstolták a bírálók a derék nedűt. S az elmaradhatatlan gyertyák fényénél vizsgálták a színeket. Hisz régtől való mondás alapján hozták meg a döntéseiket, hogy a szőlős­kertek italai színük, ízűk és illatuk alapján milyen he­lyezést érdemelnek. Tegnap az eredményhirde­tésen Szabó Györgynek, a MÉM kertészeti osztálya fő­előadójának és dr. Nyemcsik Jánosnak, a Pest megyei párt- bizottság munkatársának je­lenlétében adta át a díjakat a győzteseknek és helyezet­teknek dr. Gaál Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgazdasá­gi osztályának vezetője. Többszörös győztesek A győzteseknek és helye­zetteknek — ahogyan azt sportversenyeken mondják — nincsen bérelt helyük, de munkájuk eredményének megvan a gyümölcse. Vagyis nem véletlen, hogy a tizen­három ezüstfényű serlegből négv termelőhely, a Kertésze­ti Egyetem szigetesépi tan­gazdasága, a Pest megyei Pin­cegazdaság, a Felsőbabádi Állami Gazdaság és az Üj- hartyáni Keselyhegyi Szak- szövetkezet vitt haza hár- mat-hármat. Az újhartyá- niak ugyanis elnyerték a Bu­dapest környéki Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének különdíját is. Raj­tuk kívül még a fűszerezett borok kategóriájában az al- bertirsai Dimitrov Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet győzött Irsa édes-vermuth ne­vű borával. A zsűri tárgyilagossága vi­tathatatlan, hiszen az eléjük kerülő borok származási he­lyéről semmit nem tudnak, kizárólag a tulajdonságok alapján döntenek. Az idei erős mezőnyben ez különö­sen nehéz volt, mert nagyon sok bornak volt hasonlóan magas a színvonala. Erre mutat az is, hogy a 176 indu­lóból mindössze tizenhat nem kapott díjat. A versenyzők döntő többsége sportszerűen rajtolt, csak öt üveget kel­lett diszkvalifikálni, amint valaki megjegyezte, mert eze­ket a borokat doppingolták. Változó igények A díjkiosztás — a hagyo­mányoknak megfelelően — baráti hangulatú tapasztalat- csere is volt. Tóth Mihály el­mondotta, hogy a két év előtti 5,4 millió és a tavalyi 6,2 millió hektoliter országos termelés — amelyhez Pest megye is hozzájárult — bőven elegendő az átlagos igényű szükségletek kielégítéséhez. A továbbiakban azonban figye­lemmel kell kísérni, hogy pél­dául megnőtt a kereslet az édeskés borok iránt, de ugyanakkor változatlanul nagy a száraz borok forgalma. Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkoztak a díjkiosztás utá­ni ankéton — amint azt dr. Gaál Lajos megjegyezte — szervezetileg kötetlenül, de szakmailag pontosan. Mennyiség és minőség A sok tízezer szőlő- és bor­termelő képviseletében megje­lentek közül Laczy Károly felsőbabádi főkertész, üzem­mérnök szíves szavakkal ecse­telte, hogy szőlőtermelő apja és nagyapja hagyományait hogyan igyekszik kombinálni a legújabb kutatási módsze­rekkel. Malya Ernő, a Kerté­szeti Kutató Egyetem sziget­csépi tangazdaságának elsősor­ban arról a gondjáról beszélt, hogy a tavalyi hektáronként 80 mázsa helyett í980-ra el­érendő 130 mázsa átlagtermés hogyan hat majd a minőség alakulására. Papp József, az Aranykalász Tsz elnöke mint házigazda megmutatta vendé­geinek a termelőszövetkezet borfeldolgozójában az 5000 hektoliter flrtartalmú csemoé- zett üveghordákat, s a 3000 hektós ászokhordókat. Jogos büszkeséggel hivatkozva arra, hogy elég bor kerül a hordók­ba, mert például a feldolgozó körüli 30 holdat szövetkezetük dotáció nélkül is felújította. Verseny külföldiekkel is A vidámság és komolyság keveredett, az alaphang azon­ban végig megmaradt. Újra meg újra gondolatok villantak fel a tervekről a minőség nö­velésének eszközeiről. Sok szó esett arról, hogy a Pest megyei borok méltán jó hírét az or­szágos és a nemzetközi ver­sengésben nemcsak megőrizni, hanem fokozni is lehet. Pacsay Vilmos Hatványozottan több A szocialista brigádok vállalják a legtöbbet A postaszolgáltatások javításáért Két kis csincsilla Csak tiszta levegőn A budapesti Állatkertben — csak ritkán előforduld .ese­ményként — két utóddal sza­porodott az egyébként Chile északi részén honos gyapjas csincsilla pár. A kistestű, mintegy 25 centiméter nagy­ságú, rendkívül értékes pré- mű állat igen érzékeny az elhelyezési és tartási körül­ményekre. A budapesti Ál­latkertben 1965-től 1968-ig már éltek gyapjas csincsillák, azonban ezeknek szaporulata nem volt, tényésztésükkel fő­leg '■ a tiszta levegőjű hegye­ken, így például á Stájer-Al­pokban foglalkoznak siker­rel. Leheletfinom prémjük a szűcsi par ban keresett és ép­pen ez az oka annak, hogy a még vadon élőket már majd­nem kipusztították, s ezért a csincsillák szigorú véde­lem alatt vannak. A legutóbbi években roha­mosan megnőtt a postán a le­vél- és csomagforgalom, hat­ványozottan több a telefonbe­szélgetés és a távirat, s az ol­vasókhoz eljuttatott folyóirat és napilap. Mind többen ve­sz-k igénybe az egyéb postai szolgáltatásokat is. A kérdés csak az, hogy a mennyiségi fejlődéssel mennyire párhu­zamos a minőség alakulása? Hogyan elégíti ki-a posta — a postások — az igénylőket? hs mát kellene tenni, hoigy a sokféle postai ellátottság jobb legyen? Ezekkel a témákkal foglalkozott legutóbbi tanács­kozásán a Budapestvidéki Postaigazgatóság szocialista brigádjainak mintegy másfél száz megbízottja és vezetője. Új technikával A beszámolóban Szathmá- ry Géza gazdasági vezetőhe­lyettes elmondotta, hogy új hivatalok és műszaki épületek létesítésére, korszerűsítésére 31 millió 400 ezer forintot for­dítanak. Felújításokra és kar­bantartásokra további 7 mil­lió 700 ezer forintot költenek. A nehéz fizikai munkák köny- nyítésére kis méretű szállító- kocsikat, könnyebb kézbesítő- táskákat, hírlapkézbesítő kézi­kocsikat vásárolnak. Nagy összegeket szánnak továbbá korszerű építő- és takarítógé­pekre is. Jelentős pénzeket fordíta­nak munkavédelmi, üzem­egészségügyi gépek, berende­zések és biztonságtechnikai eszközök felszerelésére, az érintésvédelem fejlesztésére, és zajcsökkentő berendezé­sekre. Több helyen korsizerű- s'tik a világítást, mosdókat, fürdőket, zuhanyozókat épí­tenek és szellőzőberendezése­ket készíttetnek. : Bővítik a munkaruha- és munkakö­peny-ellátást is. Több a panasz A beszámoló őszintén fel­tárta a hiányosságokat is, hogy például a kézbesítéssel kap­csolatban tavaly tizennyolc­cal több jogos panasz volt, mint az előző évben, és a fel­fedezett visszaélések kárösz- szege 443 ezerről 473 ezer fo­rintra emelkedett. A száz gépi központba bekapcsolt távbe­szélő-állomásokon a hiba csak eggyel volt kevesebb, mint a Postaigazgatóságtól előírt át­lag. A Budapestvidéki Posta- igazgatóság már értékelte az első negyedévet és megállapí­totta, hogy az előirányzatot nem teljesítették. Bevételel­maradásuk az első három hó­napban 1 millió 550 ezer t fo­rint A feladatok két fő területe tehát: a tervezett eredmények elérése és a szolgáltatások mi­nőségének javítása révén a panaszok számának csökken­tése. Ez pedig — amint a be­számoló is hangsúlyozta — csak úgy érhető el, ha elő­zékeny, udvarias és segítőkész a postai dolgozók magatartá­sa, gyors, pontos és biztonsá­gos a munkája. A brigádta­goknak a szabályok betartása mellett úgy kell segíteniük egymást, hogy a munka ne torlódjon, és a sorbaállás csökkenjen. Segíts, ahol tudsz A szocialista brigádvezetők éz szakszervezeti aktívák kö­zül többen ismertették, hogy milyen módon gyorsítják az új technika bevezetését. Po- mozi Miklós, a váci járási szb- tátkár például elmondta, hogy a Gagarin váci szocialista bri­gád tagjai elsajátítják egy­más szakmai ismereteit is, hogy helyettesítéskor ne le­gyen fennakadás. Telek Lász­ióné, Nagykőrös távközlési brigádjának vezetője tapasz­talataik átadását ajánlotta fel a monori távközlési bri­gádnak : Farkai József né ceg­lédi brigádvezető és társai pedig az önellenőrzés és egy­más ellenőrzésének fokozását vállalták. Több résztvevő hangsúlyoz­ta a nők vállalásainak jelen­tőségét. Lakrovits Gyuláné c’abasi távközlési brigádve­zető hét éve alakult brigád­járól elmondotta, hogy a Dol­gozz Hibátlanul jelszó mel­le ti egy másik, Ott segíts, ahol tudsz jelszót is igyekeznek megvalósítani, elsősorban az­zal, hogy a környező kishiva- taloknak átadják tapasztala­taikat. Csitári Istvánná aszódi brigádvezető elmondotta: 17 munkásnője közül öt jelenleg gyermekgondozási szabadsá­gon van. A többiek azonban igyekeznek pótolni a távollé­vők munkáját. Azoaos cél A szocialista brigádvezetők értekezletén még számos fel­szólaló mondott el különféle konkrétumokat a maga és tár­sai vállalásából, lényegében azonos céllal, amely röviden megfogalmazható. A kong­resszusi és a felszabadulási verseny segítségével igyekez­nek minél jobban és zökkenő­mentesebben ellátni munká­jukat. Törekvésük az, hogy a postai szolgáltatásokat kor­szerűen, előzékenyen, gyorsan, pontosan és gazdaságosan tel­jesítsék. P. V. Békegyűlés A Danuvia Központi Szer­szám- és Készülékgyár 3. szá­mú zuglói gyárában kedden békegyűlésit tartottak több mint félezer dolgozó részvéte­lével. A forgácsüzem nagy­csarnokában Sebestyén Nán­dorrá. az Országos Béketa­nács főtitkára adott tájékoz­tatást a vállalat dolgozóinak a békemozgalom időszerű feL adatairól. A békegyűlés résztvevői a! dél-vietnami forradalmi kor­mány megalakulásának 5. év­fordulója alkalmából távira­tot továbbítottak a DVK .bu­dapesti diplomáciai képViíáe-'' letére. "Táviratban kifejezték tiltakozásukat a chilei junta által a koncepciós perekre összeállított hadbíróságok működése ellen is. A főtitkár a vállalat Béke szerszámkészítő szocialista brigádjának átadta a magyar békemozgalom kitüntető ero- lekplakettjét. A KOZEPULETEPITO VALLALAT augusztus 1-én 6 hónapos betanító tanfolymot indít VASBETONSZERELŐ SZAKMÁBAN A tanfolyam idején 12 Ft-os órabért, a vidékieknek különélési pótlékot, térítés ellenében munkásszállást, üzemi étkeztetést — ebédet és vacsorát - ad a vállalat. Jelentkezni lehet: július 31-ig, a vállalat Munkaerőgazdálkodásánál Budapest V., Molnár u. 19. „Minden nemzet testvérileg ölelkezik...” Az internacionalizmus korai harcosai Külföldi önkéntesek — Kelt „június 12-ről”, 1848-ban szagnak mindenütt harcolnia kell, hol a szabadság harca foly. Pest. sept. IS. 1848.” Kazánkban | véd zászlóaljak fel­állítása, megkezdő­lap — minden nemzet, minden népfa} testvérileg ölelkezik annak dicső zászlói alatt!” —----, . .---------;----—7 idején a I A márciusi esemenyek | Pest vá­------------------------------------- rosában Az érdi, o szentendrei, a monori, a váci, a ráckevei, a ceglédi, a dobosi és a gödöllői járás területere motorkerékpár-vezetői iogositvánnyal rendelkező dolgozókat FELI ESZÜNK KÉZBESÍTŐI MUNKAKÖRBE Motorkerékpárról és védőruháról a posta gondoskodik. Jelentkezés: a felsorolt postahivatalok hivatalvezetőinél. dött a lengyel légió szervezése, amikor az „észak-amerikai Wisconsin tarto­mányba eső Haraszti városból június 12-ről Haraszti Ágoston, külföldi ha-, zánkfia (— milyen közismert szó ma is —) levelet írt Magyarországba.” Meg­kérte Alsótengelicén lakó barátját, Grindly'Rudolfot. jelentse a miniszté­riumnak, „számos polgártársával nem­zetőrséget szervezett és felajánlják fegyveres szolgálatukat a honvédség­nek. Az első felszólításra készek elin­dulni". Megpróbáltatásokkal teli, nehéz élet kényszerítette őket a szülőföld elhagyá­sára, de a forradalom hívó szavát a tá­volban is megértették. Az egyik önkéntes neve. a Mészáros Lázár hadügyminiszter által 1849. ja­nuár 29-én, Debrecenben kiadott okira­ton maradt fenn. Ebben kinevezte „az első magyar vadászezredhez főhadna­gyul Damburg Eduard, amerikai tisz­tet". Nevével néhány hónappal később, egy 1849. június 16-án kelt hivatalos levélben találkozunk. Batthyány Káz- mér külügyminiszter közli a hadügy­miniszterrel. hogy Damburgot — aki a budai ostromnál igen kitűnt — az ame­rikai államokba küldi, hogy a magyar szabadságharc részére anyagi eszközö­ket szerezzen. Kossuth Lajos kormány­zóval egyetértésben javasolja, hogy ru­házzák fel őrnagyi ranggal. Ugyancsak 1849 júniusában közölte a Szegedi Hírlap péterváradi tudósítója a hírt. hogv „már a görögök is jönnek a szabadságharcunkat segíteni”. „Ilyen a szabadságháború — írja a tartózkodó franciák is megértették, hogy harcunk a szabadság harca. Első­nek egy algériai francia lépett a szep­tember közepén toborzott Zrinyi-csa- patba. Amikor elindultak a Dunántúl csatatereire, így búcsúzott: „ő nem Frank- nem Magyar honért, hanem a szabadságért harcol". Ez a férfi már va­lamennyi nép szabadságeszméjével vál­lalta önkéntes harcát. Követői, Lafite Frigyes, volt tenge­résztiszt vezetésével külön önkéntes csapatot szerveztek, hogy bebizonyítsák, „miképpen a francia népre mindig szá­mítani, bármely részén is a földteké­nek. hol a szabadság forog kérdésben.” Jellasich közeledtével — a pákozdi csa­tát megelőzően — hozták nyilvánosság­ra. kiáltványukat, mely minden magya­rázatnál jobban beszél önmagáért. A Kossuth Hírlapja 1848. szeptember 20. számában jelent meg a: „Fölhívás a franciákhoz! A Pesten tartózkodó francia polgárok szerencsések voltak a ministerium el­nökétől felhatalmazást nyerni, egy kü­lön önkénytes csapatot alakíthatni, mely a francia és magyar színekkel együtt viselendi. Ezek a magyar kor­mány által fognak fölfegyvereztetni. Parancsnokuk Lafite úr, kiszolgált ten­gerész leend, kinél magokat aláírhat­ják. Pesten Lipótváros, Háromkorona utcában. 130. sz. alatti házban. Ezen önkénytesek a párizsi nemzet­őrség egyenruhájához hasonlót nyeren- denek. Minden francia elfogandja e felhívást, melyet honfitársai intéztek hozzájok; érezni fogják ők, hogy a köztársaság zászlajának lobogni kell azon harcban, mely itt készülőben van, és Franciaor­TUT'----------, 1 Pestre Jella­I meg nem jutott el | sich1 vereségé- -------------------------------- nek híre, ami­kor a főváros elöljárói falragaszok és népgyűlések által hívták fel a város la­kóit, hogy csatlakozzanak a hazát védő sereghez. Pest utcáit puskát, kardot, kaszát ragadó férfiak serege lepte el, akik az október 2-i dobos riadó hang­jára, szakadó esőben jelentkeztek a ki­jelölt helyeken, hogy a budaörsi tábor­ba induljanak. Cegléd, Kecskemét, Abony, Szolnok, Bars és Nógrád önkén­tesei is megérkeztek lovon, vagy gya­log. Az invalidus laktanyában 10 ezer kaszát osztottak ki közöttük, mert a fegyveres „honvédsereg háta mögé fö- dözetül a biztosítás végett nagy néptö­meget kelle elhelyezni.” Sőt, a „köz­tünk lakó lengyel rokonok szinte ily csapatot alakítva, e napokban csatla­koznak hadseregünkhöz”. Belőlük lesz „agy győzhetetlen légió, mely Magyar­honban az emberiség szabadságáért fog küzdeni” — mondja a korabeli tudósí­tás. Egy csepp volt a népek tengerében a Pesten lakó franciák 80 fős kis csapa­ta, mely a császári sereget üldöző ma­gyar honvédséggel szándékozott elő­nyomulni, hogy „egyesüljön a szabad­szellemű bécsiekkel”. Elmenetelük előtt esküt tettek. „Je jure de combattre pour la constitution et liberté de la Hongrie ...”. Megfogad­tak, hogy a magyar szabadságért és al­kotmányért, a zsarnokság ellen becsű-' lettel és bátran harcolnak, a Francia Köztársaság szent zászlója alatt. A Na­tional című francia újság is megdi­csérte „a köztársaság ezen fiait, kik a franciákat oly méltóan képviselik a Du­na távol partjain.” : ———nem derült fény arraj I Mindmáig | hogy hol harcoltak a ------------------ franciák. Feltételez­hetjük, talán Perczel Mór táborában. A kérdés még nyitott, de az — mondhat­juk így — internacionalizmus korai harcosai megérdemlik, hogy szorgos ku­tatással feltárjunk minden olyan adatot, mely a polgári forradalom külföldi ön­kénteseire vonatkozik. Dl. Kovássy Zoltán Olyan történelmi vihart támasztottak 1848 februárjának párizsi forradalmi ese­ményei, melynek forgószele Becsen, majd Pesten át távoli országokat is megérin­tett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom